Kemény küzdelem árán sikerült egy egész csinos márciusi programot összehoznunk, melyet, íme, elétek tárnék...
Ha bármelyik darab elnyerte tetszéseteket, jelezzétek nekem a dns@wiw.hu e-mail címen, vagy a fórumon (szinhaz.nemesis.hu)!
1.
Március 10-e este 19 órától, Ó u. 33. (a Nagymező utcánál)
Második fórum-találkozó
Szilvuplé Varieté
Eszmecserebere, összekülönbözés, közös nevező, mézes-mázos tényfeltárás
2.
Március 5. (péntek) 23:00, március 6. (szombat) 23:00
Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad) 1088 Vas u. 2/c.
Peer-Krisztián-Pacsai Attila: Szorongás Orfeum
jegyár: 600-800-1000 Ft
http://szinhaz.nemesis.hu/read.php?TID=73
Március 7. vasárnap 15 óra és
Március 17. szerda 19 óra
Merlin Színház (Gerlóczy utca 4.)
Legszebb mesék - Ezeregyéjszaka meséi
Atlantis Társulat
jegyár: 1000 Ft
http://szinhaz.nemesis.hu/read.php?TID=104
3.
Március 3-5 és március 10-12 (szerda-péntek), de. 9-től
Marcibányi téri Művelődési Központ,
Wedekind: A Tavasz ébredése - Gyermektragédia
Kerekasztal Társulat
http://szinhaz.nemesis.hu/read.php?TID=122
ingyenes
Március 4 - 7 Csütörtök - Vasárnap - Klub, 20:00
Merlin Színház (Gerlóczy utca 4.)
patter... a playful meditation on magic
londoni Patter társulat
jegyár: 1200 Ft
http://szinhaz.nemesis.hu/read.php?TID=133
4.
Március 15. (hétfő) 19:00
Merlin Színház (Gerlóczy utca 4.)
The Complete Works of William Shakespeare
Jegyár: 1200 Ft
http://szinhaz.nemesis.hu/read.php?TID=115
5.
Március 19-20-21 (péntek - szombat - vasárnap) 20:00
Vidám színpad - Kellér Terem
KRÉTAKÖR SZÍNHÁZ
Nézőművészeti főiskola
jegyár: 1500 Ft
http://szinhaz.nemesis.hu/read.php?TID=9
6.
Március 22. hétfő, du.4-től 7-ig
ELTE ÁJK (Egyetem tér 1-3, VII.ea.)
Bíró Dénes: Drámatörténet - előadás
http://szinhaz.nemesis.hu/read.php?TID=118
7.
Március 25., este 7 óra
Pesti Színház (Váci utca 9.)
Beckett: Godot-ra várva
Szerepel: Hajdu István, Gyuriska János, Rajhona Ádám, Pindroch Csaba
http://szinhaz.nemesis.hu/read.php?TID=134
8.
Március 26-29 (4 előadás péntektől hétfőig),
este 7
Bárka Színház - Üllői út, Nagyvárad tér
Gombrowicz: Operett - bemutató
Jegyár: 800 Ft
http://szinhaz.nemesis.hu/read.php?TID=116
A Johnny háborújában Bozsó Péter játéka teljesen lenyűgözött, magávalragadó volt, ahogy egy személyben eljátszott mindenkit. A kiskatona végiggondolja az életét, amit most sebesülten (karok, lábak és arc nélkül a kórházi ágyon) egészen más dimenzióban lát: értékeli a mama kedvességének fontosságát; a kiskeresetű apában most már látja a felelős, önfeláldozó családfenntartót; átéli képzeletben a barátokkal és a kedvessel való kapcsolatainak természetes szépségét, önfeledt játékosságát; felfedezi, hogy mennyire gyönyörűséges az élet... (mi észrevesszük-e a napi rohanásban?)... és végül a háborúról alkotott véleményével is mélységesen egyetértünk. Jó előadás.
A nyakamon maradt egy jegy az Operaház fantomja márc 04-i előadására. Nem egy jó hely, mert emelet, oldal 2. sor. 9. szék. Itt még nem ültem soha, úgyhogy nem udom milyen onnét a látvány, de ha valakit érdekel a rajta található 900 Ft-ért megkaphatja.
siráj: nagyonjó. egyedül talán péterfy bori lógott ki az előadás magas szinvonalából (nála azt éreztem, hogy ugyanazt a figurát jeleníti meg, mint a hideg gyermekben).
s az a vége! ötletes.
Leginkább kihagyják a kolhozos-jelenetet. A Csiszár Imre vezette Nemzeti Színházban láttam egy nagyon jó Kaukázusi-krétakört, ott is volt ének, de csak az énkes énekelt, érthető is volt a szöveg, szuper előadás volt. Itt, a Vígben pont az énekes nem énekelt. A kórus szövege elég érthetetlen, ezt én is említettem, illetve a szokatlan rendezés elvonja a figyelmet a lényegről.
Egy őrült naplója. - Bp-i Kamarasz.-Shure
Háááát érdekes! Az elején még nem tudtam vele mit kezdeni bár gondoltam, hogy nem lesz egy könnyed szórakozás. De a végén teljesen odavoltam. elképesztő micsoda önfegyelem kell, hogy ezt így tudja vki előadni. Minden elismerésem Bertók Lajosnak és a rendezőnek, Sopsits Árpádnak! Nagyon ajánlom mindekinek!!!
Kivéve azoknak a pároknak akik nem tudnak megfeledkezni másfél órára egymásról, ha színházba mennek;
azoknak a hölgyeknek, akiknek kétpercenként meg kell igazítani a szoknyájukat és akik ha nem értenek vmit, akkor azt mindenképp az előadás alatt kell tisztázni a párjukkal.
És mindezt egy olyan kicsi színházban, ahol ha sorokkal arrébb is csinálja vki, azt is mindenhol lehet hallani.
Nem bomlasztandó ennek a topicnak a díszes és jól összeszokott társaságát, egyfajta tájékozódás vagy újdonság címén szeretném ajánlani Nektek a következő színházas-fórumos oldalt:
www.szinhaz.nemesis.hu
Ha van időtök és kedvetek, nézzetek be oda is, hátha oda is van ihletetek írni... :)
"A magyar színházi világ legnagyobb rendezvényén bemutatandó kiemelt produkciókat Csengery Adrienne operaénekesnő választja ki április 1-ig, mintegy 120, általa szemlézett darab közül" - közölte Jordán Tamás. Az ügyvezető igazgató, aki egyben a Nemzeti Színház direktora is, beszámolt arról, hogy a művésznő eddig 90 darabot nézett meg és várhatóan időben le tudja adni a kiválasztottak listáját, amely 5-5 hazai nagyszínházi és stúdió-darab, valamint 1-1 határon túli nagyszínházi és stúdió-produkció lesz...
Az első 20 perceben még azt gondoltam, hosszú idők óta ez lesz az egyetlen előadás, amelyről a szünetben megfutamodom.
Aztán csak hatni kellett hagyni...A végén tapsolni sem maradt sok kedvem, miért is ünnepelné az ember saját nyomorát...
Az viszont engem is zavart, hogy a kórus szövege érthetetlen, ha jól emlékszem, a Brecht-előadásokon ezt vetítésekkel küszöbölték anno ki.
Néha az az érzésem, hogy a ma embere úgy ül be egy B-darabra, mint egy musicalra.Merhogy zene van benne...
Ami viszont bosszant, az a tavaszi Fesztivál Bulandra-előadása a Katonában. Szvsz még a meghirdetése előtt elfogyott rá az összes jegy, gyanítom, leginkább a szakma jut be rá, földi halandó nem. Érdemes lenne ezt a jelenséget tovább gondolni, s rendszeresen meghívni külföldi nívós társulatok előadásait.Amint látszik, van rá kereslet.
Magánszínház, és úgy tűnik, a tulaj nem tart attól, hogy a nézőknek elmegy a kedvük, ha a ruhatárban a kabátjuk mellett újabb bőrt is lehúznak róluk.
Pedig nekem elment (bár a vécé ingyen volt). Nemcsak emiatt; valaki elvitt a Stílusgyakorlat című, állítólag legendás előadásra, mely lehet, hogy friss levegőt hozott több mint húsz évvel ezelőtt, de nekem most öregedő színészek fáradt hakniprodukciójának tűnt. A közönség viszont nagyon hálás volt, végignevették.
(Apropó, a város legkeményebben dolgozó és legrosszabbul fizetett ruhatárosai valószínűleg a központi Szabó Ervin könyvtárban dolgoznak. Ők azt mondták nekem, a Zeneakadémia vagy az Opera ruhatára akkora biznisz, hogy csak kihalásos alapon lehet oda bejutni.)
Utána viszont átmentünk a Krétakör (már megint...) Színésztánczenekar millenárisbeli estjére (most hallottam őket először), amely fergeteges volt, ezt is csak ajánlani tudom (következő fellépés a hónap végén).
Épp most akartam írni, hogy ma voltam ott én is jegyet venni, és mondták, hogy a február 7-8-i "pótelőadásokra" sok megrendelt jegyet nem vettek át, a hétvégi előadások idején újra árulják őket.
Igazad volt, hogy a legtöbbször marad jegy, már csak azért is, mert akadnak, akik végül nem vállalják a macerát, hogy kötött időben érte menjenek, vagy visszahozzák, mert a rendeléstől eltelő hosszú idő alatt közbejön valami.
Az erősítés természetes eredetű, a kupola fizikájából következik. Visszhangot nem hallottam, és zavaró fényre sem emlékszem, de ezek szerint nem mindegy, hol ül valaki.
Érdekesség: mesélték, hogy Franciaországban kétszáz fős hagyományos színháztermet "játszottak be", és szerintük úgy is működött az előadás. Vidékre is megy a darab, ha hívják, nemsokára például Szentesre.
Sikerült megnézni a "Siráj"-t. Valóban nagyszerű, minden elismerést megérdemel. Meglepően pontos, alapos, mély darabértelmezés (pedig, őszintén szólva a címferdítés után mást vártam, legalábbis egy rendhagyó Csehov-értelmezést), ragyogó színészi játékok, ideális (vagy csaknem ideális) játéktér.
Én is csak egy részletet emelnék ki: a végén úgy éreztem magam (a befejezés némiképp eltér Csehovétól, talán ezért lett a darab "Siráj"), mint az öreg Firsz érezheti magát a Cseresznyéskert végén, amikor ottfelejtik, bezárják, magára hagyják. "A szín üres. Csönd lesz, csak a fejszék kopognak tompán" (A Siráj-előadás végén a "kívül rekedt" színészek tapsolnak - "kopognak tompán" - nekünk, a "bent rekedteknek".) Nagyon erős, borzongató, szívszorító (és sokat mondó) befejezés. Szép.
***
(Igazán nem ünneprontásként, de néhány praktikus megjegyzés vagy kötekedés: nem értettem, hogy a Fészek kupolaterme visszhangzott ilyen rémesen, vagy van valamiféle erősítés abban a teremben? Számomra a fény is túl erős volt, időnként alig láttam tőle. És, "magunk között" szólva volt két üres hely, mármint a játszó két helyen kívül. Szóval ha valaki ismer valakit a szervezők közül :), adja már át, hogy terjesszék, nincs ugyan jegy, de kezdés előtt öt-tíz perccel nagy valószínűséggel lesz. Ne legyenek má' üres helyek, ez az előadást igazán nem ezt érdemli. :))
A piásságnak vannak fokozatai, az egy fél deci szíverősítőtől a részeg disznó állapotig. A színészek jó része az előbbivel kezdi, és nem feltétlenül jut el az utóbbiig.
A színpad egyébként "másállapot". Valamikor játszottam én is, de a vérnyomásemelésre a dohányzást használtam, bár egyébként nem dohányzom. Volt, hogy előadás előtt sok volt a cigi, és szédelegve, hányingerrel vártam az előadást, ráadásul olyan volt a jelmezem mellénye, mintha fűzőt viseltem volna, innentől fulladtam is. Ahogy kimentem jelenetre, nem éreztem ebből semmit, de a takarásba érve megint fulladtam. Ez a "másállapot" megmentheti az embert egy ilyen múló rosszullét esetén, de ha be van rúgva mint az állat, ez nem segít. Volt olyan kollegám, aki lábsérüléssel játszott, de ez a színpadon nem fájt neki, az, akinek viszont előadás alatt elrepedt a sarka egy kollega részeg húzása miatt, nem tudott tovább játszani, ez túl nagy sérülés volt. Még ki tudott menni a takarásba, a továbbiakban ott feküdt, és bekiabálta a szövegét, nem jelent meg a színpadon.
Bizonyára ismeritek a "Rivaldafény" c. zseniális Chaplin filmet, abban elég szemléletesen beszél a színpadi "töltésről". Lényeg, az oldottabb állapothoz egy idő után innia kellett, hogy jobban menjen a humorizálás, aztán persze mindig egyre többet kellett innia, és végül lecsúszott.
Egy színész barátom mondta egyszer, aki végül Ternyák Zoltán sorsára jutott, hogy ha összehasonlítja, hogy józanul, vagy némileg ittasan jobb-e játszani, mindenképpen piával jobb, mert ösztönösebb, és oldottabb lesz.
Alkohol: vannak olyan alkoholisták, akik annyit isznak, hogy akkor tűnnek józannak, ha pia van bennük (a szervezetük hozzá szokik), ha meg nincs, tök szarul vannak.
Szerintem aki színpadon piásan tud játszani, az ilyen típus lehet.
Én spéci láttam a Pesti Színházban Tordy Gézát (Utazás az éjszakába) részegen játszani, azért kellett izgulni, hogy eszébe jusson a szöveg. Nem volt nagy élmény.
Más, ha már apáknál és fiúknál tartottunk, a Motelben játszik Vajda László fia, Vajda Milán. Ha másért nem - szerintem másért is -, ezért érdemes megnézni. In memoriam Vajda László.
szerintem mindenképpen nézd meg újra a filmet, nekem az egyik nagy kedvencem, a Roth-Oldman párosnál nem lehet jobban hozni a figurákat :-)
(a filmben nem meztelen Hamlet, viszont elég gyenge...)
az elôadásból én kb. csak a meztelen Szabó Gyôzô-Hamletre emlékszem élénken, tehát volt funkciója (emlékezetessé-tevés) :-))) persze akkor még nem hozta divatba Alföldi a szinte kötelezô meztelenkedést...
Nem sajnos. :( (Most utánanéztem: Vajdai Vilmos?) Az egész előadásból leginkább arra emlékszem, hogy ugyanabban a játéktérben, díszletben ("díszlettelenségben") játszották, mint a Hamletet - ezt szellemesnek találtam. A színészek közül leginkább Bán János és Végvári Tamás játékára emlékszem; a darab sajnos nem hagyott bennem mély nyomokat. (Pedig a filmet is láttam, de elég régen - és az sem. Lehet, hogy újra kellene néznem?)
(Stoppard másik, a Katonában játszott darabját (Árkádia) viszont nagyon szerettem, nem is értettem, miért került le olyan hamar a repertoárról.)
Motel. [...] szívesen elolvasnám mondjuk egy 300 oldalas regész(szerűség)ként is.
úgy esetleg én is. de szerintem darabként nem állja meg a helyét. (olvasd el pl. az agyag géppuskát pelevintől, hasonlóan szürreális regény, na az sem működne szerintem színházban)
Alkohol. Azért van, aki visszajött. Nem is oly rég.
Meztelenség. Amikor gimnazista voltam és vasárnap délutáni diákbérlettel jártam (vidéki színház) és valamelyik színésznő meztelenül jelent meg a színpadon, a szakközepes meg szakmunkás fiúk odavoltak, szellemeskedtek. Az nagyon zavart és én szégyelltem magam. Aztán nagyobb lettem és a Homburg hercegének elején László Zsolt percekig meztelenül rohangált a színpadon, én meg 2. sorban. Az elején zavart, de utána valahogy már nem arra koncentráltam. Aztán jött Alföldi Trisztánja, ahol gyakorlatilag a néző előtt volt egy (szereplői bevallás szerint nem is mindig) imitált szeretkezés. Abban az zavart, hogy túl közel volt, hogy ez egy intim helyzet, amihez nekem semmi közöm. Ha funkciója van a meztelenségnek, nincs vele bajom. Ha öncélú, akkor felesleges.
Motel. Nekem tetszett. És szívesen elolvasnám mondjuk egy 300 oldalas regész(szerűség)ként is.
Fél-off: Félek, hogy a rendszeresen alkoholizló színézs hosszú távon nem bírja - és erősen romlani fog. Irodalmi párhuzam: hamis s téves, hogy a költő részegen zseniális verset tud írni. Ady közismerten nagy ivó volt, az alkoholizmus határán. Kortárs szemtanui, közeli barátai memoárjaiban egyöntetűen az szerepel, hogy részegen soha nem tudott verset írni (néha egyáltalán megírni sem a kötelező napi penzumját) - át kellett kijózanodva dolgoznia, vagy eldobni. Pár hónapja volt erről a témáról egy érdekes Záróra-músor M2 - ahol néhány fiatal prózaíró, nevét-arcát-tapasztalatait vállalva a legkeményebben elmondta, hogy: "belőve", részegen egyetlen értelmes sort sem lehet írni, nemhogy verset vagy novellát.
