z üres kazettákra tudomásom szerint már kivetettek ilyen illetéket, onnan származik az ötlet.
Azt hiszem, a CD azért drágább a kazettánál, mert azt házilag egyelőre nehezebb előállítani. Különben a szerzői jog nem bünteti, ha valaki a maga számára készít másolatot, csak azt, ha forgalmazásra.
Változatlanul érdekelne azonban az, hogy mi történik ezzel a járulékkal. Tud valaki arról, hogy a szerzői jogvédő valakit káértalanított volna azért, mert a műve kalózkiadásban forgalomba került?
Sajnos, ezt az illetéket újabb adóformának látom, ráadásul bevonva a kultúra védelmének cukormázával.
A bevétel valószínűleg majd elherdálódik, mint minde államilag kezelt kulturális pénz.
Hontalan
1. Kíváncsi vagyok, mikor vezetik be a nemi eroszak után fizetendo átalány büntetést. Lévén hímnemu, ennek az elkövetéséhez is rendelkezem eszközzel.
2. Soha nem hallottam arról, hogy a szerzoi jogdíj média függo lenne. Akkor mitol drágábbak a CD-k, mint a kazetták? (Eloállítani garantáltan olcsóbb!) Csak nem a kiadók teszik zsebre a pénzt?
Rá kellene végre döbbenni, hogy a szerzoket a kiadóktól és az "önzetlen" jogvédoktol kellene megvédeni!
Gondolom nem csak a "xerox"-rol fog szolni,ezert kicsit altalanositok:
Ugyanigy vagyunk az irhato CD-kel,kazettakkal,stb. Azt azonban nem tudom,ha mar a kereskedelmi ado fizetett vmilyen jogdijat,akkor en a kivansagmusor felvetele utan a kazim altal miert perkaljak le (es foleg kinek) szinten egy osszeget.Es ha egyszeruen madarcsiripelest szandekozom folvenni az erdoben?
A masik,amin kiakadtam: nem adhatom elo a _sajat_ szerzemenyemet nyilvanosan,csak ha elotte bejelentem,fizetek,stb.,mivel ugymond engem is megillet (kotelezoen!) a szerzoi jog vedelme. Utana _esetleg_ visszakaphatom egy reszet az osszegnek.
Mennyire lehet ezt meg jobban tulzasba vinni szerintetek? Ki ez a mindenek folott allo (penzugyi)hatalom,aki bunozot csinal a tarsadalombol (vagy alapbol annak tekinti)?
Az új szerzői jogi törvény újdonsága a reprográfiai járulék. A másológépek fejlődése és elterjedése miatt a jogvédelem hagyományos eszközeivel nem lehet már megakadályozni az illegális másolatok készítését, a törvény feltételezi, hogy csak az nem másol illegálisan, akinek nincs. Tehát: aki másolat készítésére alkalmas berendezést ad el (asztali másolót, számítógépes nyomtatót, nyomdagépet stb.), az köteles befizetni az adott eszközön esetleg elkészíthető illegális másolatok utáni jogdíjat. Nem világos azonban, hogy hova:
1. Az állami költségvetésbe. Ebben az esetben nyílván új adónemet hoznak létre, ahelyett, hogy növelnék a másológépek áfáját.
2. A kulturális alapok egyikébe. Ebben az esetben viszont azt az összeget, amely valakik veszteségének a kompenzálására szolgálna, a barátok és hívek támogatására lehet fordítani (a birtokos szándékosan hiányzik a mondatból, ami a megállapítás időtlenségét kívánja szolgálni.)
3. Egy elkülönített alapba, ahonnan az igényelhet kompenzációt, aki bizonytíni tudja, hogy kár érte. A károsultságot valószínűleg könnyebb bizonyítani, mint a károkozást, de ha már nyomozni kell, talán a károkozót is fel lehetne fedni. Ebben az esetben pedig elég lenne őt megbüntetni, és nem bűnösnek nyilvánítani mindenkit, akinek másológépe van.
Mivel ez a szerzői jogi törvény része, csak a szerzők kárának megtérítésére szolgál. Az illegális másolással azonban a kiadót talán még nagyobb kár éri.
Hontalan