Hát, igen!
Alapvetően igazat adok, de további vitát csak kvázi vallási alapon tudnék folytatni a témában, ezért inkább ezt nem teszem.
Igen, az intelligencia határát máshol húzzuk meg, de ez nem baj. Vív bennem a mérnök pragmatikus megközelítése és a filozófus alkatom holisztikus világszemlélete. :-))
Írod:
"Szerintem egy logikai funkció =/= intelligencia."
Egy logikai funkció intelligens funkció. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy 1 (vagy néhány) logikai funkció kitesz egy "komoly" intelligenciát. De látni kell, hogy az intelligenciák fejlettségének nagyon különböző szintjei vannak, ezért abszolút határt nem húzhatunk az intelligens és a nem intelligens közé. (Ahogyan nem húzhatunk abszolút érvényű határ a kicsi és a nagy közé sem.)
Írod:
"Ugyan a formális logikáról nem sokat tanultam, de Mérő erről szóló könyve nyilvánvalóvá tette számomra, hogy nem mindenható eszköz."
A logika természetesen csak szükséges, de önmagában nem elegendő eleme egy valamirevaló fejlettségű intelligenciának. (De hogy ezt pont Mérő László könyvéből kellett megtudnod (:-)))...)
Írod:
"De építhetünk akármekkora "izét", ha determinisztikusan működik, akkor nem tekintem intelligensnek."
Én inkább azt mondanám, hogy nem lesz igazán intelligens, minthogy nem lesz eléggé kreatív, rugalmas, de bezzeg könnyen becsapható lesz és kijátszható, stb. Szóval intelligens lesz, csak nem túlzottan. Kitalálhatnánk pl. egy megkülönböztető nevet az intelligenciának erre a szintjére, mint ahogy valószínűleg további elnevezéseket is be lehetne vezetni a többi jellegzetes fejlettségi szint jellemzésére.(Ámbár a túl sok elnevezés zavaró lehet.)
A butulással kapcsolatban írod:
"... elismeri, hogy nem volt képes megoldani a feladatot, mert az meghaladta a képességeit. (Nem butul, sőt!) "
Ha a rendszer egyébként tanulni próbál, akkor pont ezt a következtetést nehéz levonnia! (Ez a viselkedés ugyanis éppen arról szól, hogy az intelligencia a tanulási folyamat fölfüggesztésével védekezhet a képességeit meghaladó problémákkal való küszködés butító hatásával szemben! Talán azt is mondhatnám, hogy a "józan paraszti ész" igyekszik ilyenkor menteni a menthetőt.)
Azt hiszem az intelligenciáról alkotott véleményünk különbözik, de ez nem is baj! Ezért bizonyos, alapvető kérdésekre adott válaszaid mellet, ha nem haragszol, "elmegyek". Szerintem egy logikai funkció =/= intelligencia.
Ugyan a formális logikáról nem sokat tanultam, de Mérő erről szóló könyve nyilvánvalóvá tette számomra, hogy nem mindenható eszköz.
Az intelligencia határát tényleg önkényesen húztam meg, ami következik a véleménykülönbségünkből is. De építhetünk akármekkora "izét", ha determinisztikusan működik, akkor nem tekintem intelligensnek. Talán ezért is nehéz AI-t készíteni.
Viszont.
A tervező alatt nem feltétlenül embert kell érteni. Nem antropocentrikus, amit írtam.
A butulással kapcsolatban. Egy rendszer, ha megoldhatatlan feladattal találkozik, optimális esetben nem butul. Visszakapja az információt, hogy legjobb tudása szerint tévedett, és vagy
- változtat magán, lehet, hogy ezután a korábban már megoldott feladatokat nem tudná megoldani megfelelően (butul), vagy
- felismeri, hogy nem volt képes megoldani a feladatot, mert az meghaladta a képességeit. (Nem butul, sőt!)
Írod:
"Egy NAND kapu intelligenciája nulla."
Hát már hogyan volna nulla?!? Egy nem-és logikai funkciót valósít meg!
Kérdezed:
"Másrészről mit is jelent egy elektronikus áramkör intelligenciája?"
Ez sokmindent jelenthet, minthogy sok eleminek tekinthető logikai/intelligencia funkció van.
Írod:
"Nem tekinthetjük intelligenciának ha korrekt (zajmentes) bemenő jelre egyértelmű mintakészletből kiválasztva megtalálja a vele egyezőt."
Hát már miért ne tekinthetnénk?!? A kiválasztás az egyik legfontosabb, legalapvetőbb funkció bármilyen intelligenciával kapcsolatban, sőt, az információval kapcsolatban általában! (Az, hogy a feldolgozandó jel zajos, vagy éppen zajtalan, ebből a szempontból nem sokat számít.)
Írod:
"Zajos bemenő jelre "értelmes" választ adni valamilyen valószínűséggel, ez már valami!"
Nem olyan nagy valami, ugyanis ha egy rendszer zajtalan jelre értelmes választ tud adni (amit Te valamiért mégsem neveznél intelligensnek), akkor egy bizonyos nagyságú zajszintig szintén képes rá "valamilyen valószínűséggel"!
Kérdezed:
"De milyen algoritmussal választ az áramkör? A módszertant a tervező adja, a valószínűség kiértékelését is. Tehát az áramkör ismét nem önmagában intelligens, hanem tervezője felkészültségét tükrözi."
Ez antropocentrikus megközelítés! Elemi logikai funkciókat nemcsak ember (vagy más tudatos lény) által tervezett dolgok tudnak megvalósítani! A logika jellemző az élettelen természetre is. (Ha nem így lenne, akkor a természettudományoknak nem is volna mit tanulmányozniuk!) Egy adott logikai (vagy más intelligens) funkciót megvalósító dolog felépítésére vonatkozó információ ugyan származhat valamilyen intelligens tervezőtől, de származhat máshonnan is (pl. egy mintától). A kimenő statisztika (és nem pedig a valószínűség!) további kiértékelését szintén nem szükséges egy emberszerűen intelligens lénynek végeznie, mert azt egy sokkal alacsonyabb rendű intelligencia is végezheti (természetesen sokkal alacsonyabb szinten).
Írod:
"Ha az áramkör kap visszajelzést arról, hogy az általa kiértékelt eredény mennyire helytálló, és ennek megfelelően képes kiértékelési algoritmusát megváltoztatni, és a kiértékelő algoritmus néhány lépésben eltávolodik a tervező által bevitt módszertől, ráadásul az áramkör ezek után nagyobb megbízhatósággal értékeli ki a zajos bemenő mintát, akkor beszélhetünk az áramkör intelligenciájáról."
Ezzel csupán húztál egy önkényes határt arra vonatkozóan, hogy Te mit neveznél intelligensnek. Szerintem ugyan elég jó határt húztál abban az értelemben, hogy ha a Te általad intelligensnek tekintett modulokból építkeznénk, akkor könnyebben rakhatnánk össze magasabb rendű intelligenciát, mintha az egyedi tranzisztorokból próbálnánk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetnének más (akár sokkal jobb) modulok is. (Egyébként a Te moduljaid annyiban különböznek az egyedi neuronoktól, hogy azok a tanulás során nem tudják, hogy az általuk kihozott válasz "mennyire helytálló". Csak azt tudják, hogy a különféle bemenő jelek hatására végül is ingerületi állapotba jutottak-e, vagy sem. Érdekes módon a tanuláshoz már ez is elegendő!)
Írod:
"Ha az áramkör butul, akkor eleve a tervező nem volt elég intelligens. :("
Általában véve, ha egy tanulásra képes rendszer olyan bemenő jeleket kap, amelyeket már képtelen földolgozni, akkor butulni fog. A butulás jelensége tehát általános, minden tanulásra képes rendszernél fellép, ha "túl nehéz" feladatokkal találkozik.
Folytatod:
"Ha az áramkör okosodik, akkor van esélye rá, hogy eléri a gödeli korlátot, és okosabb már nem lesz."
Az igaz, hogy elemi intelligens modulok megfelelően összekötött rendszerének az intelligenciája nem növekedhet akármeddig, hanem csak a "hardware" adta lehetőségek határáig.
Írod:
"Zajos mintát nem lehet 1 valószínűséggel helyesen kiértékelni."
Ez majdnem igaz. (Ugye emlékszel arra, hogy az "1 valószínűségű esemény" =/= "biztos esemény" ?)
Folytatod:
"A hierarchia tetszőleges számú szinten (ha győzzük áramkörrel/aggyal/számítási kapacitással/energiával/stb.) egymás fölé, mellé kiépíthető."
Ezzel egyetértek. Én sem ismerek arra vonatkozó korlátot, hogy a hierarchia meddig építhető fölfelé.
"Másszóval, egy intelligens rendszer nem építhető fel teljesen intelligencia-mentes elemekből, vagyis a részek intelligenciája sohasem hanyagolható el!"
Ez a kijelentés elveszíti érvényességét, ha az elemi összetevők szintjéig lebontjuk a rendszert. Egy NAND kapu intelligenciája nulla.
Másrészről mit is jelent egy elektronikus áramkör intelligenciája? Most nem a mesterséges intelligencia szempontjából kérdezem, hanem tisztán az elektronikát tekintve.
Csak egy aspektust hadd emeljek ki: minta felismerése.
Nem tekinthetjük intelligenciának ha korrekt (zajmentes) bemenő jelre egyértelmű mintakészletből kiválasztva megtalálja a vele egyezőt.
Zajos bemenő jelre "értelmes" választ adni valamilyen valószínűséggel, ez már valami! De milyen algoritmussal választ az áramkör? A módszertant a tervező adja, a valószínűség kiértékelését is. Tehát az áramkör ismét nem önmagában intelligens, hanem tervezője felkészültségét tükrözi.
Ha az áramkör kap visszajelzést arról, hogy az általa kiértékelt eredény mennyire helytálló, és ennek megfelelően képes kiértékelési algoritmusát megváltoztatni, és a kiértékelő algoritmus néhány lépésben eltávolodik a tervező által bevitt módszertől, ráadásul az áramkör ezek után nagyobb megbízhatósággal értékeli ki a zajos bemenő mintát, akkor beszélhetünk az áramkör intelligenciájáról.
Ha az áramkör butul, akkor eleve a tervező nem volt elég intelligens. :(
Ha az áramkör okosodik, akkor van esélye rá, hogy eléri a gödeli korlátot, és okosabb már nem lesz. (Ilyen korlát biztosan van, talán neve is van, a gödeli elnevezést most ragasztottam hozzá. :-))
Zajos mintát nem lehet 1 valószínűséggel helyesen kiértékelni.
Az igazi intelligencia abban rejlik, hogy ezeket a valószínűségeket hogyan lehet értelmesen kombinálni, azaz ezek a valószínűségek zajos bemenő adatot jelentenek egy további kiértékelő algoritmusnak/áramkörnek.
A hierarchia tetszőleges számú szinten (ha győzzük áramkörrel/aggyal/számítási kapacitással/energiával/stb.) egymás fölé, mellé kiépíthető.
"broadcast modszer"
A keresett adatot nyilván nem "minden adathoz" küldik el egyből, hanem csak sok-sok végrehajtó egységhez (modulhoz), amelyek végzik az összehasonlítást. Ezen elemi végrehajtó egységeket a pillanatnyi igények szerint alakítják ki az FPGA-kban (ha korábban nem léteztek volna, mintegy 1 ms alatt). A modulok egymástól függetlenül nézelődnek az átvizsgálandó adatok egy-egy tartományán. Nulladik közelítésben nem hinném, hogy valami speciális hierarchia lenne közöttük, valószínűleg egyszerűen csak az számít, hogy melyik modulok válaszolnak és a válaszaik milyen pontosak (ezt gyorsan lehet ellenőrizni, ha már megvannak a gyanúsítottak).
Tehát az SBS technológiájának nagyon fontos jellemzője, hogy az FPGA kapuiból igény szerint képes nagyszámú párhuzamos jelfeldolgozó modult kialakítani. Nyilván annál többet, minél egyszerűbb lehet 1-1 modul, vagyis a technológia előnye leginkább nagyszámú, de egyszerű műveletek végeztetésénél mutatkozhat meg.
Írod:
"... szerintem az "intelligencia" ott nem az elemi reszeiben talalhato, hanem a rendszerben."
Ez csak részben igaz. Jobban megközelíti az igazságot, hogy bizonyos mértékig intelligens modulok megfelelő összeépítésével nagyobb mértékig intelligens rendszer alkotható. Másszóval, egy intelligens rendszer nem építhető fel teljesen intelligencia-mentes elemekből, vagyis a részek intelligenciája sohasem hanyagolható el!
Folytatod:
"Sokan akik a neuralis halozatokrol azt hiszik/hittek, hogy az majd igazan intelligens dolgokat tud, de a lenyeg nem ezekben az elemi reszekben van."
Egy adott struktúra intelligenciája a gyakorlatban nem túl sokkal haladhatja meg a tulajdon elemeinek az intelligenciáját. Ez a fő oka annak, hogy nem lehet "egycsapásra" "igazán intelligens" dolgokat alkotni.
A CNN-ekhez képest itt most az a fő újdonság, hogy egy olyan félvezető technológia kezd kibontakozni, amelyik mostmár végre nemcsak elvileg, de gyakorlatilag is megadja a lehetőségét az olcsó párhuzamos információfeldolgozásnak.
Az emberi agyhoz képest van még egy külön érdekessége is a dolognak: az FPGA-k logikája sokkal szabadabban programozható át, mint az idegsejteké. Szóval nem csak a MHz-ek terén, de a logika rugalmasságát tekintve is túltehet rajtunk.
Lévén naív idealista, sok mindenre képes vagyok. Lehet, hogy beugratás, de elindította a fantáziámat és nem tűnik megvalósíthatatlannak a dolog.
Ha tényleg megcsinálják, akkor az nagy dobás.
Ha nem ők, hanem valaki más, akinek szintén elindult az agya és pénze, energiája is van hozzá, megcsinálja, akkor nyert az emberiség.
Azért nem kell lesajnálni engem, minket. Vagy Te egyáltalán nem is értesz a dologhoz?
Egyenlore en se tudom elkepzelni, ezt a kereset ezzel a csodaprocesszorral, mert szerintem az vmilyen parhuzamos feldolgozast kivan, de talan az onmagat modosito kod valamit segithet.... Legalabbis gyorsabb lehet, mint a mai linearis keresok.
Az agy szerintem nem ugy mukodik. Bar nem vagyok agykutato, de szerintem az "intelligencia" ott nem az elemi reszeiben talalhato, hanem a rendszerben. Sokan akik a neuralis halozatokrol azt hiszik/ hittek, hogy az majd igazan intelligens dolgokat tud, de a lenyeg nem ezekben az elemi reszekben van.
Kedves Duda!
Azt is meg lehetne csinálni, anit mondasz, de akkor minden tudáselem mellé egyértelműen hozzá kellene rendelni az őt feldolgozó hardvert. Lehet, hogy az emberi agy így működik, de nem az emberi agy utánzása a fontos jelen esetben, hanem a számítási kapacitás meg többszörözése.
Karcsu, amit leirsz az inkabb valami advanced linearis kereso, nem? En ugy kepzelem a dolgot, mintha valami broadcast modszerrel minden adathoz elkuldenenk a keresett adatot, es akinel egyezik, az valaszol.
Sajnos az AI-s topicot csak most vettem eszre es mar eleg hosszu, de majd elolvasom.
DcsabaS!
A verseny azt jelenti, hogy valamilyen hierarhia (sorrend) van kozottuk? Markov kitalalt egy eleg erdekes nyelvet (nem tudom, hogy a lancos Markov-e), amirol nagyon regen volt egy cikk a Bit-Let ujsagban "Markov ize" cimmel. Ezt ismeri valaki? Ahhoz pl. az ilyen asszociativ kereses nagyon jo lenne.
Az asszociatív keresés tényleg nem azt jelenti, hogy egyenként nézünk végig mindent, még csak nem is egy index segítségével, hanem azt, hogy maga a tartalom (illetve egy belőle képzett érték) egyben cím.
Pl. Nagyon durván a keresendő tartalom legyen a "kutya". Ebből a szóból képezhető egy cím akár közvetlenül egy 5 byteos, vagy valamilyen függvény felhasználásával tetszőleges hosszúságú. Az így előálló cím jelenti a keresendő tartalom címét a memóriában.
Ezt a technikát már nagyon régen alkalmazzák klf. célokra.
A nagy előrelépést az jelentheti, hogy tényleg párhuzamosan, figyelembe véve alternatívákat, esetleges gépelési hibát, bonyolult hash-függvényt használva tényleg nagyságrendekkel gyorsabb lehet a keresés.
Magát a hash-függvényt direkt be lehet "hardver" programozni. Ez a nagy kunszt!
Igen, az AI sokat fog profitálni belőle, de erre van egy másik topic! :)
Nagyon jól látod! A poén tényleg az, hogy minél több adathoz lehessen hozzáférni egyszerre. Ezen túlmenően az egyes információk versenyben is vannak egymással, ugyanis ahogy beérkeznek, folyamatosan szűrik is őket "megfelőségük" szerint. Még ha a keresést nem is fejezzük be teljesen, akkor is jó esély van a vélhetően legfontosabb adatok megtalálására. (Szekvenciális keresésre ez nem igaz, ott muszáj végigcsinálni a dolgot ahhoz, hogy ne tévesszünk szem elől valami fontosat, ugyanis a világon semmi sem biztosítja, hogy a keresés sorrendje éppen megegyezik a fontossági sorrenddel!)
Az asszociativ kereses ugye azt jelenti, hogy a kereses soran nem minden egyes elemet nyalzunk vegig sorban, hogy egyezik-e, hanme valahogy parhuzamosan mukodik a dolog.
Ha ez igaz, akkor epp a mesterseges intelligencia fog profitalni belole.
Az SBS azt állítja, hogy pillanatnyilag másodpercenként kb. 1000 újraprogramozást tudnak végezni, ami szerintem nagyon jó tárgyalási alap. (Hogy az újraírást hányszor lehet elvégezni, arra nem találtam adatot, de biztosra veszem, hogy a pár évvel ezelőtti kb. 20000-es értéket nagyságrendekkel múlják felül.)
Urak en nem is tudom. Nekem nagyon hoax-nak tunik, mert en dolgoztan xilinx-szel meg '94-ben. Ezek az FPGA-k lényegében a TTL kapukhoz hasonlatos funkcionalis egysegek tomteleget tartalmazzak, es wiring sineket amin keresztul a kapukat ossze lehet kapcsolgatni. Az igy elkeszulo funkcionalis egyseg nem lesz valamien boduletesen gyors. Ezt a modszert custom design VHSIC (very high scale integrated icrcuit) funkcionalis egysegek funkcionalis "kiprobalasara" szoktak hasznalni, majd ha bevalik akkor kezdik csak megtervezni a custom design chip-eket. Az Xilinx programozasa nagyon hasonlatos az EEPROM-ehoz es ezeket is valamilyen "egetovel" csinaljak. No itt a bibi:
-Lassan programozhato
-Max 15000-20000 alkalommal irhato csak ujra.
De tegyuk fel hogy 5 ev alatt a Xilinx tokelyre fejlesztette a technikak es mondjuk DRAM sebesseggel programozhato ujra.
Akkor ugye van egy feladat amit dekomponalni kell alfeladatokra es a tovabb mer praktikusan nem bonthato reszeket implementalni egy ilyen chip-en. No ez a resze a dolognak piszok lassan megy.
De ha bejon akkor karcsunak igaza lesz mert egy ilyen kutyut csak funkcionalis programozasi paradigmaval lehet programozni (nincsenek a programban változok, nem toltogetunk adatokat. Aki mar irt UNIX alatt valamifele szovegfeldolgozo sed scriptet vagy programozott lisp-ben az tudja hogy ez kabe mit jelent) No ekkor meg a fut rajta az NT cimu mondatot kotve hiszem.
Azt hiszem, hogy az SBS a Xilinxet csak a prototípus kifejlesztéséhez, az elmélet bizonyításához és a szabadalom levédéséhez használja fel. Logikusnak tűnne, hogy egy fejlett chipgyártó technológiájú céggel működjön együtt (pl. IBM vagy Intel). Az a 280 (vagy mennyi) xilinx áramkör nagyon sok, akkor is, ha csak az MTBF-et nézzük. Az 1.6 kW teljesítmény felvételről nem is beszélve.
A technológiát le fogják hozni az asztali PC-k szintjére, amit nem lehet ilyen monstrumokkal. Legyen kisebb, legyen csak 10-szer gyorsabb, mint a Pentium III. Sorba fogok állni a bolt előtt. :)
Szerintem az Intel egyelőre ki fog várni, ahogy sok más cég is. Tudomásom szerint a Xilinx pillanatnyilag vagy 2 millió kaput tud 1 chip-be integrálni, az Intelnek meg menne a 20-30 millió is. Az Intel kitaposottabb ösvényen halad, meg aztán az alkalmazások jó részénél egyszerűen nincs is szükség különösebben nagy, vagy átprogramozható logikára. Szóval azt nem hinném, hogy a hagyományos mikroprocesszorok mondjuk 5 éven belül eltűnnének, viszont vannak olyan problémák, ahol az eddigi processzorteljesítmények csak nagyon nyögvenyelősen elegendőek, ott gyorsabb lehet a változás. Elsősorban azokra a területekre számítanék, ahol bődületesen nagy mennyiségű adatot kell feldolgozni (kép- és beszédfelismerés, beszédszintézis, számítógépes fordítás, 3D modellezés, statisztikai (pl. időjárási) rendszerek modellezése, stb.). Igazán nagyon jó ötletnek tartom az eddigieknél nagyságrendekkel hatékonyabb, elektronikusan kereshető internetes adatbázisra való alkalmazást, mert arra komoly igény van, és egyúttal tömegeket győzhet meg az új technológia hasznosságáról. (Ámbár akik már dolgoztak FPGA-val, azok majdnem mind valósággal beleszerettek. Egy munkatársam pl. Mössbauer-spektroszkópiai analizátor kialakításához használta fel, egy másik meg orvosi képfeldolgozáshoz (rákos sejtek azonosítása). Habár csak viszonylag kevés (néhány tízezres) kapuszámú (azaz "olcsó") áramköröket használtak, az adott feladatra lényegesen gyorsabbak lettek, mint egy PC.)
Az átprogramozási időt egy elegendően nagy kapuszámú áramkörnél nagyjából az fogja meghatározni, hogy mennyi idő alatt lehet az átprogramozásra szolgáló információt a kívánt helyre juttatni. Kis kapuszámú (olcsóbb) áramköröknél a helyzet relatíve rosszabb, mondjuk ahhoz hasonlítható, mint amikor az alaplapi Flash BIOS-t átírjuk.
Ha jól értem, akkor a Star Bridge Systems egy sajátos operációs rendszert is kifejleszt, aminek révén az átprogramozásra vonatkozó információ a felhasználó számára egyszerűbben előállítható lesz. Meglátjuk.
"A CPU - minden PC szíve - lehet, hogy szükségtelen komponens lesz a jövő nagy teljesítményű számítógépeiben."
Ez kicsit erős, nem? Azért mert masszív parallel, azért még proci, nem? Vagy a multiprocesszoros gépben sincs CPU (amiből több van, az nem lehet central, azaz központi...).
Szerintetek az Intel milyen ellenlépést tesz?
Ha ez a technológia lejön a mindennapok szintjére, akkor a hagyományos harvard architectúra lényegesen háttérbe fog szorulni, csak olyan helyen alkalmazzák őket, ahol tényleg csak alapvető dolgokat kell megoldani (microcontroller).
A Xilinx áramkörei (gyártás)technológiai értelemben hagyományosnak tekinthetők. Az SBS lényeges újítása az, hogy gyorsan (on the fly) programozza újra a logikai tömböket a feladathoz optimalizálva az architektúrát. Egyébként mennyi idő alatt lehet felprogramozni őket?
Ez a megközelítés azért teljesen új. Korábban a AI emberei a technológiai korlátok miatt a tudást reprezentáló adattartalmat változtatták megfelelően, de soha a magát a teljes architektúrát. Illetve a tudás nem befolyásolta közvetlenül a feldolgozó egység szerkezetét.
Azután új a programozási elv is. Ezt sem szabad elhanyagolni.
Az a néhány kezdeti alkalmazás, amit elkészítettek (pl. router), és amit terveznek (asszociatív keresőgép) csak a legelső kézenfekvő felhasználása a technológiának. Ugyan elkészítettek egy listát a lehetséges felhasználási területekről, de úgy gondolom, nincsenek még abban a helyzetben, hogy felmérjék az új technológia minden hatását.
Képzeljétek el, hogy hirtelen nem 10-20-50 %-os teljesítmény növekedésről beszélünk, hanem 10-20-50-szeresről. És ekkor még visszafogottan fogalmaztam.
Minden alkamazásunk fut majd, mint a villám, minden winchester tetű lassú lesz.
Érdekes lenne összevetni a transputer sorsát az SBS termékeinek potenciális sorsával.
Mi okozhatná az SBS bukását, egyáltalán elbukhat?
Mi van, ha az Intel megveszi szőröstül-bőröstül? Mert, ugye, minden eladó!
"vízzel működő robbanómotor"
Hidrogén-Oxigén üzemű (ha tetszik vizes) robbanómotort tényleg lehet csinálni, más kérdés, hogy ez még önmagában kevés az üdvösséghez. (Ha esetleg valahogy másképp volt vizes a haverod által dícsért motor, az persze más kérdés. Más. Ugye nem Egely Györgyöt és társai neveznéd "magyar fizikus-csoportosulas"-nak?)
Írod:
"A parhuzamos, szuperskalar gepeket mar jo ideje hasznaljak - paradigmavaltas semmikepp sem kovetkezik be, max. csak technologiavaltas."
Ha a PGPA jellegű áramkörök klasszikus felhasználását tekintjük, akkor igazad van. Ha viszont azt tekintjük, hogy "on the fly" programozhatják át az architektúrát ("real-time reconfiguration", ahogy a Xilinx feltételezi áramkörük felhasználását a Star Bridge részéről), és ha ez tényleg nagyon hatékonynak bizonyul, nos akkor tényleg gyökeres szemlélet- és terminológiaváltásra van kilátás.
Igazi mesteréges intelligenciát ez ugyan még mindig nem jelent, de a korábbiaknál sokkal jobb kiinduló technológiát és modulokat hozzá.
Érdekes, de majd akkor térjünkrá a rászletekre, ha acég a működő gépet is bemutatta. Addig nem tudom hova tenni a dolgot. Jelenlegi formában az egész kissé hasonlít a vízzel működő robbanómotorhoz....
