A vakablak lehet ki sem falazott ablak: eleve úgy építették, hogy ne legyen abalk, viszont esztétikai okokból az ablakkontúrt, -párkányt, -oromzatot kialakították. Üzemépületeknél, trafóházaknél látni ilyet.
Na meg a vindóz (magyarul vakablak): eleve úgy építették, hogy ne láss ki rajta.
Vajköpülő: Egyszer jártam egy eredeti orosz skanzenben (!) az Angara melett. Az egyik - gerendákból összerótt - tipikus szibériai házban volt egy különös szerkezet. Fa dézsára hasonlított, de volt a tetején egy tekerentyű, amely bent egy fa lapátfélét hajtott. A fedelén német cégjelzés szerepelt, és egy 18-cal kezdődő évszám A gid megkérdezte a csoportját, amelyikhez mi is beálltunk hallgatózni, tudják-e mi ez. Több háziasszony is - én is, bá én nem vagyok háziasszony - arra gondolt, hogy ez egy irgalmatlan nagy vajköpülő.
Az idegenvezető mosolygott, aztán elárulta, hogy ez bizony egy eredeti múlt századi német mosógép. De hozzátette, hogy a praktikus Irkutszk-környéki háziasszon, aki ki tudja, hogyan jutott hozzá, valószínűleg vajköpülőnek használta. Úgy hogy nem tévedtek (-tünk) nagyot.
A háromnegyed, az három fertály. Mindig az utolsó, a nem teljes értékre vonatkozik a fél és a fertály. Hatodfertály: öt egész, meg egy fertály a hadodikból.
köpülő =
ezzel az eszközzel készítették régen a vajat; Ez egy nagy befőttesüvegszerű valami, amibe egy fa lapátot forgatnak. Félig kellett tölteni tejföllel, kitartóan tekerni a szerkezetet egészen addig, míg a tejföl szétválik vajra és íróra.
vasmacska =
hajóhorgony
fakutya =
1. szánkóhoz hasonló szerkezet, amihez egy szék lábaira két deszkát kell szögelni, rávinni a balatoni jégre, ráülni, majd egy bottal lökni magunkat
2. csizma lehúzó; egy kb. 40 cm deszka vége U alakúra ki van vágva úgy, hogy a csizma sarka pont beleszoruljon, ha az ember a máik lábával a deszkán ellent tartott, akkor ügyesen le tudta húzni a lábbelit lehajlás nélkül
fél: az elsőnek a fele, tehát fél
másfél: a második fele, tehát egy és fél
harmadfél: a harmadik fele, tehát kettő és fél
negyedfél: a negyedik fele, tehát három és fél
Katonatársam volt egy szombathelyi srác,
aki (ha akarta) olyan cudar helyi cigány-sváb-magyar keveréknyelven tudott beszélni, hogy dőltünk jobbra-balra.
Már csak arra emlékszem, hogy:
edzsanáztam a krempához pencűni a muffal