Szerintem a szerző egyedileg, előzmény nélkül írta át magyaros helyesírás szerint a latin frisaticus szót, és ebben más szerző nem követte. Ezért nem maradt nyoma a digitalizált világban.
A XII-XIV. sz.-ban Karintiában vert ezüstpénz, a friesachi dénár (németül Friesacher) neve volt latin fordításban a denarius frisaticus, és ebből lett a pénz horvát és szlovén neve, a frizatik. A latin frisaticus és a horvát frizatik névből kovácsolódott össze (magyarosodott) a frizatikus név. Bár az eredeti mintájára magyar királyok is vertek ilyen érmét, de jobbadán Horvátországban használták, azért is rögzült ott külön pénzegységként a neve.
A köverkező szövegkörnyezetben futottam össze vele:
"....azok után a nagy ökrök után, amelyeket az ország határára hajtanak, akárha szekérbe is fogták azokat, két frizatikus vámot kellett fizetni,
a legelőbéli ökör vámja, ha nem levágásra viszik, egy frizatikus."
S ha a viszonyszámokat nézzük: a nagy ökörnek (bos) vámja annyi, mint két legelőbéli ököré. De ugyanez a taksája - két frizatikus - két sertésnek, de tíz juhnak vagy húsz báránynak is.
A petymeg állatnév korábbi alakja pegyvet, amely pegymet formán keresztül a XVIII. sz. közepére lett petymeg. Eredetileg nem is macskafélét jelölt, hanem hermelint és más prémes állatot. Úgy vélik, összetett szó, és a -vet utótagja a régi evet ’mókus’ szóból rövidült, amelyet szsintén a prémjéért vadásztak.
A gőzvillamos szót magam még nem hallottam. Szerintem itt a villamos már nem a meghajtás típusát jelzi, hanem csak a közlekedési eszköz típusát: városi vasút. Vannak más ilyen szavaink, pl. az üveg ’palack’ amely edényfajtát jelöl, de készülhet műanyagból is. A toll ’íróeszköz’ sem madártollból van már. A probléma az lehet, hogy gőzvillamos nem volt Magyarországon. Eredetileg stream tram-nek nevezték, és akik ezt magyarra lefordították, az angol tram train kifejezésre nem találtak találóbb szót, mint a villamos. Lehetett volna a magyar neve gőzomnibusz is, de az omnibusz szó már kiveszett.
Számomra furcsa szó a petymeg, elsőre úgy hangzik, mint valami hangutánzó ige, pedig ez egy állat.
Egy másik fura szó: gőzvillamos. Most akkor gőz vagy villamos hajtású? Nyilván azért nevezik így, mivel a közúti városi vasutak villamos üzeműek, villamosok, ezért átragadt a szó a korábbi, gőzüzemű közuti vasutakra is.
Javítok: nem palútt, hanem pallútt az két l-lel az eredetiben is.
Lepallani inkább (leporolni? lesimítani? lesöpörni? ) jelentésű, mint ütni, verni, akkor már inkább ütögetni, de simítással egybekötve. :)
Füliről a port lepallotta, lepallotta az abroszra hullt hamut, lepallotta magáról a lisztet; ingéről, fejéről lepallotta a szénaszálakat, nagy utak porát lepallja.
Ja, benne van a Hétfalusi csángó tájszótárban, ott annyi mint "lepucol"
A palútt nyilvánvalóan a köznyelvi kiejtés szerinti palolt szó nyelvjárásias hangalakja, ahol megmaradt az o kötőhangzó eredetibb, zárt u ejtése, de a szótagzáró l hang vokalizálódott megnyújtva a megelőző hangzót, és az így magánhangzóssá lett tőhöz a befejezett melléknévi igenév -t képzőjének geminált -tt alakja járult, hasonlóhoz vö. tanútt embër ~ tanult ember. A palol tájszó a gyakoribb pall ige olyan változata, ahol az -l képző nem közvetlenül, hanem kötőhangzóval kapcsolódott a rövidebb tőhöz. Adott esetben az ige ’üt, ver’ jelentése jelenik meg arra utalva, hogy a nyoszolyót, azaz a menyasszonyi ágyat úgy vetik meg, hogy az ágydeszkára fektetett ágyneműt kézzel ütögetve hozzák formára.
> pontosan mit jelent, és különösen milyen eredetre vezethető vissza a bumburnyák szó.
A burburnyák szócikke az új értelmező kéziszótárban az alábbi: bumburnyák {5} fn argó Faragatlan, üresfejű ember (kül. férfi).
Tótfalusi is a ’faragatlan’ szlengszinonimái közt adja meg.
Az eddig előkerestem források nem adnak hozzá etimológiát. A magam részéről úgy vélem, hogy a bamba hangfestő szócsalád bumfordi tagja lehet a kiindulópont, csak a játszi -di képző – az argóban nem szokatlan módon – lecserélődött. Az utóbbiban talán közrejátszik a magyar néptipológia úgy, hogy ez a nyilvánvalóan szláv szavakból elvont -nyák egyben jelzi, hogy a szlávok közt gyakorinak tartja a népítélet ezt a típust. A váltást erősítheti, hogy több szinonim dehonesztívumban is van hasonló (eredeti ,vagy magyarok által hozzátoldott) végződés: sutyerák (<: suttyó), tirpák (< nyírsági szlovák önelnevezés).
> Nem, nem biennálé - direkt mondta is hogy nem keverendő a kettő... Fura, na. :)
Ez esetben az ismerősőd max. egy Vientianéban rendezett biennálén megbeszélt találkát memorizálhatott úgy, hogy a két szót (Vientiane + biennále) össezvonta...
Ha tényleg "bientiale", akkor baj van, mert még olaszul és spanyolul sincs bienziale ill. biencial (legalábbis a gugli szerint). Ente van olaszul, talán a létige egy sajátos participiumaként, ennek megkettőzéseként "bienziale" is lehetne elvileg, de úgy tűnik, nincs ilyen olasz szó.
De ha már a bé betűnél tartunk: szeretném megkérdezni a hozzáértőktől: pontosan mit jelent, és különösen milyen eredetre vezethető vissza a bumburnyák szó. A válaszért előre is köszönet.
> bientiálé [...] Elvileg összejövetelt, vagy találkozást vagy valami hasonlót jelent... egyik haverom agyszüleménye, kíváncsi vagyok tényleg jelent-e valamit :
Gondolom, ez a biennále (egyeseknél biennálé) szó lenne. Ennek jelentése: 'Kétévenként ismétlődő (nemzetközi) művészeti rendezvény, kiállítás, verseny'
bientiálé
erről a szóról hallott valaki is valamit?
google.co.hu nem ad 1 találatot sem :D
Elvileg összejövetelt, vagy találkozást vagy valami hasonlót jelent...
egyik haverom agyszüleménye, kíváncsi vagyok tényleg jelent-e valamit :)
