Az MTA-nak átadott anyaggal kapcsolatban javasoltam, hogy kerüljön fel az internetre, és akkor tulajdonképpen az alapját képezhetné egy közmegegyezésnek. A feltételes mód a szkepszisemet fejezi ki, a szavazásos, egyeztetéses megoldások mindig túl sok kompromisszumot követelnek meg, és így végül ellenállást váltanak ki. Emellett napjainkban a honosításnak, az ú.n. lokalizációnak lényegesen nagyobb a hatása, a szoftvergyártók ezzel az eljárással döntő mértékben képesek befolyásolni a terminológia alakulását. Ugyanakkor a szekértáborok ezen túl már nemcsak nyelvi, hanem más indokok alapján is megmérkőznek, új elemet csempészve a nyelvalakulás természetes folyamatába. Pedig a konkrét szavak elfogadásával, illetve elutasításánál fontosabb lenne, ha bizonyos elvi-technikai kérdésekben lenne konszenzus. Például az anglicizmusok elfogadása, a latinizáció, a metaforák terminológiai szerepe.
Kis Ádám
Az MTA-nak átadott anyaggal kapcsolatban javasoltam, hogy kerüljön fel az internetre, és akkor tulajdonképpen az alapját képezhetné egy közmegegyezésnek. A feltételes mód a szkepszisemet fejezi ki, a szavazásos, egyeztetéses megoldások mindig túl sok kompromisszumot követelnek meg, és így végül ellenállást váltanak ki. Emellett napjainkban a honosításnak, az ú.n. lokalizációnak lényegesen nagyobb a hatása, a szoftvergyártók ezzel az eljárással döntő mértékben képesek befolyásolni a terminológia alakulását. Ugyanakkor a szekértáborok ezen túl már nemcsak nyelvi, hanem más indokok alapján is megmérkőznek, új elemet csempészve a nyelvalakulás természetes folyamatába. Pedig a konkrét szavak elfogadásával, illetve elutasításánál fontosabb lenne, ha bizonyos elvi-technikai kérdésekben lenne konszenzus. Például az anglicizmusok elfogadása, a latinizáció, a metaforák terminológiai szerepe.
Kis Ádám
Naja, informatikai szotar osszeallitasa szinte remenytelen. Adatbazist epiteni, nyilvanos szogyujtessel, az persze igen. Mindig elkepesztonek tartottam az olyan otleteket, mint "szlengszotar", "informatikai szakszotar", es tsai. Egyszeruen tul gyorsan valtznak ezek ahhoz, hogy ossze lehessen gyujteni, rendszerezni stb. Tul gyorsan jelennek meg az uj szavak, es tul gyorsan szunnek meg a regiek.
Egyebkent vannak a weben ilyen nyilvanos szogyujtesu szotarak (valaki ahitozott), es igenis nagyon jol hasznalhatok. Ha nem is forditashoz hasznalom, hanem irashoz :-). A kedvencemben van egy komplett bedigitalizalt szotar, plussz melle az a szogyujtemeny, amit a felhasznalok bovitenek. Tenyleg jo.
A szakszótárak készítése rendkívül nagy feladat. A korábbiakban is az okozta a problémát, hogy a szakszótár összeállításához nagyfokú szakirányú tájékozottság is kell, emellett a szakszótárak tartalmi szempontból hamarabb avulnak, mint az általános szótárak. A magam szakterületén például kb. 15 szótár jelent meg az elmúlt 30 évben, és ezek között akadémiai kiadvány csak egy volt (a Frey-Szelezsán), 1972-ből.
Tavaly szeptemberben megbízást kaptam az MTA-tól egy informatikai fordítói szótár összeállítására. A problémát olyan módon fogalmaztam meg, hogy nem korlátozódhatom az általam helyesnek ítélt megfelelések felvételére, illetve források használatára, hanem szélesebb körben kell gyűjtenem. 12 forrást használtam fel, ezek között nyomtatott szótárakat, szoftverhonosítással foglalkozó cégek szóanyagait, a MorphoLogic gyűjtését és a saját terminológiai gyűjteményemet (a Szak Kiadó könyvkiadói tevékenységének mellékterméke). Olyan anyag keletkezett, ahol némely esetben 4-5 magyar szó fele meg ugyanannak az angolnak. Nem veszem azonban a bátorságot, hogy eldöntsem, melyik ezek közül a helyes, következésképpen az elkészült anyagban minden megfelelés mellett szerepel annak forrása. Emiatt azonban nem tartom az anyagot valójában szótárnak, hanem szótári adatbázisnak, amelyből különféle szótárak állíthatók össze.
Kis Ádám
Az Aula Kiadó kis kiadó, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tulajdonában. Az elmúlt években (1995-től kezdve) szakszótársorozatot adtunk ki közgazdasági témakörben angol, német, francia, spanyol, olasz és orosz nyelveken oda és vissza. Az egyes kötetek durván 500 oldalasak, mintegy 20000 szópárt tartalmaznak, keménytáblás, elegáns kivitelűek. Több szótárnak már megjelent a második kiadása is. A rendszerváltás mindenképpen kedvezett a szótár megjelenésének, hiszen a korábban végzett közgazdászok jó része nem ismerte (sokszor még magyarul sem) a 90 óta mindennaposan használt szakkifejezéseket. A szótárakat a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nyelvtanárai szerkesztették, akik számára komoly kutatómunkát jelentett a gazdasági szókincs összegyűjtése magyarul is. A szótárak a piacon gyorsan felfutottak, jó volt a szakmai és a vásárlói megítélése is. Mára azonban az kezdeti érdeklődés lanyhadt, részben azért, mert a szakma már beszerezte a szükséges szótárakat, részben azért, mert a közgazdász hallgató utánpótlás nem olyan gyors, részben pedig azért, mert az időközben megjelenő nagyszótárak már nagyrészt tartalmazzák a közgazdasági szakma szókészletét is.
A szótárakat a Scriptum Kiadóval közösen elektronikus formában is kiadtuk. Az önállóan (floppy lemezeken) kapható változat szinte alig fogyott, a piacot inkább azok a főleg közületi vásárlók jelentették, akik a Scriptum más szótáraival együtt egy CD-n rendelték meg a közgazdasági szótárakat is.
Szerintem ugyanarra, mint barmilyen alkatreszraktar, vagyis megfelelo tudas birtokaban sok erdekes dolog gyujtheto ossze belole ( a ket- illetve tobbnyelvu szotarakra gondolok).
Az ertelmezo, szinonima es egynyelvu szakszotarak pedig szerintem a lexikonok szukitett es ezert konnyebben hasznalhato valtozatai.
Az termeszetes, hogy egy szotarban, ugyanugy, mint barmelyikunk fejeben, nem lehet benne az osszes szo es kifejezes, meg az anyanyelviek sem, ezert semmilyen szotar nem lehet teljesen "up-to-date", bar ezt lehet tobbe-kevesbe jol kozeliteni (ezt a legjobban egy internetre feltett folyamatos, esetleg nyilt adatgyujtesu szotar kozelithetne meg leginkabb). Ebbol a szempontbol az adatgyujtes teljessegenek merteke es az atfutasi ido a leglenyegesebb parameterek.
az interneten hasznalhato szotarak segitsegevel (mint barmilyen szotarral) is lehet "szoforditas"-t kesziteni, amit meg inkabb egyszerusitenek az automatizalt forditoeszkozok, de a valodi megerteshez, tehat a forditas lehetsegesse valasahoz ez nem eleg.
Az ilyen tukorforditasokat eloszor is meg kell erteni, amihez kell a nyelv szerkezetenek es a nyelvhasznalok kulturajanak ismerete, a forditashoz meg a megertesen tul ugyanezek az ismeretek szuksegesek a celnyelvben is.
Ha szakmai szovegrol beszelunk, akkor az elobbi mondatban a "kultura" szo behelyettesitheto a "szakma" szoval.
schgy
A Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint a szótár valamely nyelv szavainak jelentős részét - általában betűrendben - tartalmazó és ugyanazon a nyelven értelmező vagy a szavak idegen nyelvű megfelelőit közlő mű.
Létezik értelmező-, szinonima-, szakszótár, stb., de a legkeresettebb, a legtöbbet használt az úgynevezett fordító szótár. Ma, amikor már minden területen nélkülözhetetlen legalább egy idegen nyelv ismerete, egyáltalán nem mindegy milyen szótárakat forgathatunk. Érdemes körültekintően választani - ha van miből. Az Akadémiai Kiadó pár évvel ezelőtt történt tulajdonosváltása óta javarészt felvásárolta az amúgy is jelentéktelen számú egyéb kis kiadót és az egész piacot uralja. Az elektronikus szótárak piacán azonban több cég is versenyez a vásárlókért.
Az Akadémiai Kiadó a közelmúltban újította fel az angol, német és francia nagyszótárait. Igen rossz a helyzet azonban a szakszótárak esetében. Évek óta nem jelent meg pl. német és angol műszaki szótár, az egyéb szakszótárak javarésze pedig elavult.
Mire alkalmas a nyomtatott szótár és mire nem? /Még az évente kiadott Webster értelmező szótár sem lehet elég "up-to-date"!/ Beváltak-e a CD-szótárak? Lehetséges-e az interneten található szótárak segítségével fordítani?
A kérdéseket, hozzászólásokat az adás előtt és alatt is várjuk.