a jogalkotó lehetővé teszi a kft. korlátozottan felelős tagja korlátozott felelősségének áttörését azzal, hogy korlátlanul felelőssé teszi a társaság fennmaradt tartozásaiért.
csak hogy ne valamiféle állami segélyre gondoljunk... :-)
"De ha a tagok tudták, hogy a társaság vagyona nem lesz elég, és ennek ellenére, rosszhisszeműen halmoztak fel adósságot, a korlátolt tagi felelôsségük megszűnik, és tôlük is lehet követelni!"
- Ezt a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény magyarázatából _is_ kiolvastam.
De ha ez nem elég, itt a törvény hivatalos indokolásából a vonatkozó részlet is:
"Az 56. § - az eddigi szabályozással azonosan - a társaság megszűnése esetén fennmaradó tagi felelősséget aszerint rendezi, hogy a társaság fennállása alatt a tagi felelősség korlátlan vagy korlátozott volt. Főszabályként korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság, illetve a betéti társaság kültagja esetén a tag felelőssége a megszűnt társaság kötelezettségéért csak a társaság megszűnésekor általa kapott vagyoni hányad erejéig áll fenn. Ha viszont a felelősség korlátlan és egyetemleges volt (kkt), ez a felelősség az 54. §-ban szabályozott elévülési időn belül fennmarad. A belső felelősségi arányok ilyenkor is a felosztott vagyoni hányadhoz igazodnak.
Korlátlan viszont a felelőssége annak a tagnak, aki ezzel visszaélt, így például a társaság vagyonával sajátjaként rendelkezett vagy a vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentette, hogy tudta: ezáltal a társaság a kötelezettségeit nem lesz képes teljesíteni."
Igazad van abban, hogy hatalmas forgalmat bonyolító cégek is működnek kft. formában, de szerintem ez nem probléma, mert:
1) habókra csak úgy senki nem hitelez nekik jelentős összeget
2) általában történik hitelvizsgálat, olyankor meg a társasági forma talán az utolsó szempont
3) a gazdasági kapcsolatokban is ismertek olyan eszközök pl. letét, foglaló, biztosíték stb., melyek a hitelezővédelem biztosítására szolgálnak
stb.
Ezeket lehet mind együttesen alkalmazni, de ha ez nem történik meg, akkor is szükséges, hogy az állam segítséget nyújtson a hitelezőknek a rosszhiszeműen eljárókkal (csalók stb.) szemben. Ezért ez egy utólagos védelmi eszköz.
Ez szerintem hasonlít ahhoz, hogyha mondjuk valaki az autóját papíron 10.000.- Ft áron adja el, hogy a vagyonátruházási illetéket megússza, az illetékes hatóság jogosult a vételárat a forgalmi értéken megállapítani, és ennek alapján az illetéket kivetni. Most erre is mondhatjuk, hogy beleszól a szerződési szabadságba, nem?
Egyébként a kft tagjainak ilyetén módon való korlátlan felelőssége más jogrendekben is bevett gyakorlat, ha akarod, hozok majd példákat is. Szóval én nem ettől félteném az ország külföldi megítélését. Sokkal inkább az általad hőn szeretett polgári kormány eddigi akciói. :-))))))))))) Bocs, de nem bírtam kihagyni!
Írod:
"De ha a tagok tudták, hogy a társaság vagyona nem lesz elég, és ennek ellenére, rosszhisszeműen halmoztak fel adósságot, a korlátolt tagi felelôsségük megszűnik, és tôlük is lehet követelni! "
Ezt meg honnan olvastad ki?
Kft ként működnek sok milliárdos forgalmat bonyolító cégek is. A tagok és a hitelezők hogyan gondolhatnák, hogy a Kft néhány milliós alaptőkéje, vagy a Kft vagyona elég a "rosszhiszeműen(?) felhalmozott adóssághoz"?
Ez az egész azt jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság megteremtette a nem porírozó cégek, nem kivánsatos multik megfékezésének, bármikori tönkretételének lehetőségét, precedenst egy jövendőbeli Standard stb. perhez.
Ismét csak azt kérdezem, ehhez mit fog szólni a nemzetközi jog és közvélemény?
Kedves speaker, asszem elbeszélünk egymás mellett, vagy Te beszélsz mellé... :-))))))))
Az 56.par.ban az általad kiemelt KORLÁTLAN felelôsség nem a tagokra vonatkozik (hisz nekik korlátozott a felelôsségük alapból), hanem a társaságra, melynek a saját tartozásaiért a felelôssége (mindenki felé) a vagyona erejéig természetesen KORLÁTLAN. És a tagoktól elkülönült személyiséggel rendelkezik, ami lehetôséget ad a tagok korlátolt felelôsségére.
Tehát a társaság felelôssége korlátlan, csak a tagoké korlátozott, azaz ha a társaság vagyona nem elég a "korlátlan tartozásának" a kiegyenlitésére, akkor nem követelhetô a tagoktól a tartozás fennmaradó része. De ha a tagok tudták, hogy a társaság vagyona nem lesz elég, és ennek ellenére, rosszhisszeműen halmoztak fel adósságot, a korlátolt tagi felelôsségük megszűnik, és tôlük is lehet követelni!
Az 56.par. eltérést jelent a 121.par.ban foglalt általános szabály alól, azaz a fentiek a Kft-re és az Rt-re érvényesek.
A véleményemet ennek tükrében a továbbiakban is fenntartom. Abban igazad van, hogy a törvényszöveg talán nem a legszerencsésebben lett megfogalmazva, de szerintem a fenti, helyes értelmezéssel egyértelművé válik.
Elnézést, hogy nem tudok törvényrészletet idézni, de még egy dolog hozzátartozik a kft-khez. A kft. ügyvezetője teljes vagyona erejéig felelős a cég működéséért.
Talán az ítélet szövege iránymutatást ad majd, ha megjelenik a világhálón. (Nem ártana pár dolognak még ott megjelennie.) Szerintem ha Kft, akkor nem a Kft vagy tagja ellen, hanem mint sikkasztó vezető tisztségviselő járnak el vele szemben. Tudod írói munkásságának része. :)
Elkülönülnek a funkciók. Tudod a Postabankért se lehet a tulajdonost (kisebb vagy nagyobb részvényes) perbefogni, de lehet az fb. tagjait, a könyvvizsgálót és a vezető tisztségviselőket.
Én a rádió híradásában egyértelműen úgy hallottam, hogy a Tribuszerné féle cég Kft-volt. Ha BT volt, akkor természetesen afennállhat az egyetemleges felelősség a beltagra. Azt azonban kétlem, hogy az Tribuszerné lenne. Az általában a kiskorú és vagyontalan unokahug szokott lenni.
GT. 121.§
…a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - e törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel.
GT. 56.§
(3) Nem hivatkozhat korlátozott felelősségére az a tag, aki ezzel visszaél. Így a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai, akik a társaság elkülönült jogi személyiségével és KORLÁTLAN felelősségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.
Kedves Tom, hülyeségeket írsz. Az általad is idézett 56 § paragrafus csak azokra a „visszaélőkre”vonatkozik, akik a KORLÁTLAN felelősséggel éltek vissza. Szerinted a hitelezők felé, a törvény szerint van ilyen KORLÁTLAN felelősség egy Kft-ben? Ugye nincs. Ezek szerint ez a törvény úgy, ahogy van rossz, egy zagyva hülyeség, amire utal, hogy az előző kormányzat alatt, az elmúlt év tavaszán, a választás elött i hajrában verték át a Parlamenten. Elég siralmas, hogy a Legfelsőbb bíróság egy ilyen elírásra, szarvas hibára alapítva hoz döntést. Szakmai szinvonalukra vonatkozó véleményemet kénytelen-kelletlen fenntartom.
Gyuszi bához csatlakozva még annyit így nagy hirtelen, hogy nem tudom, bt. volt vagy kft., de a társasági törvényben a Gyuszi bá által elmondottakhoz képest olyan korlátozás is van a kft.nél, hogy:
"Gt. 56.§
(3) Nem hivatkozhat korlátozott felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt. Így a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai, akik a társaság elkülönült jogi személyiségével és korlátlan felelősségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért."
Na most mi a baj? Ez a "gumiszabály" általánosan bevett dolog a világon mindenhol, ahol vannak kft.-k...
Tényleg, speaker! Mért nem alkalmazod kiméletlen logikádat és mérhetetlen tudásanyagodat a Fideszel kapcsolatba hozott cégekkel?
Kíváncsi lennék hogy akkor is ilyen jól megy-e a konkluziók levonása???
Hé mindenki!
azért speakernek igaza van, ha a Tribu ügyet emlegeti. Persze jó volna az A...Z reklám kft-vel, a Mahir rt-vel, a Concordia céggel és persze mindenki okulásával a Postabank, és Nádor Rt-vel mindig egy-egy hozzászólásban.
mielőtt ily hosszú (tév)eszmefuttatásba kezdenél, tán célszerű lenne tanulmányozni a Tribuszerné-féle céget. Tekintette arra, hogy a társaság formája betéti társaság, sajnos, az általad leírtak egyáltalán nem helytállóak. Ott mások a felelősségi viszonyok. Mellesleg szólva: a kft tagja "kifelé" korlátlanul felelős szándékos károkozás és még egynéhány minősített gaztett esetén.
A Legfelsőbb Biróság mai, Tribuszerné ügyében hozott döntésével lényegében megszüntette a Gazdasági Társaságokra vonatkozó törvénynek a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó passzusát, amennyiben a társaság által okozott kár felelősségét a társaságon kívül is korlátlanná tette.
Eddig egy Kft csak társasági betétjeivel (alaptőkéjével) és vagyonával felelt a társaságon kívüli ügyfeleleinek, ezért is nevezték korlátolt felelősségűnek. Eddig is korlátlan és egyetemleges volt a tisztségviselők felelőssége a társaság tagjai felé, ha megsértették a társaság alapszabályait, kijátszották társaikat, vagy hűtlenül kezelték a társaság pénzeszközeit, stb. Kifelé azonban a társaság csakis a tagok törzsbetétjei és a társaság vagyona erejéig felelt.
A Legfelsőbb Bíróság mai különös döntése nincs összhangban a Gazdasági Társaságokra vonatkozó törvénnyel, amennyiben külső ügyfél indítványára dönt úgy, hogy a tisztségviselő és ezáltal a társaság felelőssége külső ügyfelek vonatkozásában is korlátlan.
Tribuszerné ügyében én nem vagyok semmi jónak elrontója, azonban meg kell jegyeznem, hogy ez esetben a Legfelsőbb Bíróság vitatható döntést hozott, amit szerintem nem fognak jó szemmel nézni a külföldi befektetők. Ami ugyanis Tribuszerné esetében érzelmileg indokolt, más, hasonló esetekben nem biztos, hogy elfogadható, és hogy bármely esetben jogszerűtlen az nyilvánvaló. Ez esetben is csak az lett volna elfogadható, ha a társaság többi tagja felé érvényesítik Tribuszerné (ebben az irányban) korlátlan felelősségét, és a társaság így visszaszerzett vagyonából kárpótolják a külső, károsult ügyfeleket.
Mint már sokszor kifejtettem, a globalizmus terjedésének legfontosabb eszköze a korlátolt felelősségű társaságok és a kamatos kamat mellett a tőke teljesen szabad áramlása a világban. Ha el akarjuk kerülni a globalizmus veszélyeit ezen három jelenség valamiféle korlátozására lesz szükség.
Sajnos nem tudom elképzelni, hogy a Legfelsőbb Bíróság jelen intézkedése mögött tudatos szándék lenne a globalizmus veszélyeinek csökkentése érdekében, de remélem, hogy ilyenről nincs is szó, mert szép is lenne, ha a tisztes taláros testület nem a jog alkalmazásával, hanem jogalkotással kezdene foglalkozni.
Ezekután nem lehet másról szó, mint szakmai baklövésről, hogy nagyon finoman fejezzem ki magam. Ez a testület személyi állományát tekintve nem lehetetlen, mint erre a Vasutas-sztrájkkal kapccsolatos itéletük nyomán is utaltam.
Úgy tűnik, hamarosan a nemzetközi jogászfórumok fogják tanulmányozni ezt a korszakos döntést. Megint híresek lehetünk a nagyvilágban.
