Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2019.09.18 -1 0 73966

Akkor lehetne egyéni VÁLLALkozó. ;)

Előzmény: pk1 (73965)
pk1 Creative Commons License 2019.09.18 0 0 73965

Newton azt mondaná, hogy "ezúttal a magam vállán állok".

Előzmény: emp (73963)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.09.18 -2 0 73824

Nem elég ha valaki csak "géniusz", tudom magamról . 

Előzmény: emp (73963)
emp Creative Commons License 2019.09.07 0 0 73963

azért érdekes lenne, ha Newton mostanában születne, fizikussá válna.

mire vinné?

 

vagy Leonardo :)

 

biztos vagyok benne, hogy géniuszok lennének ebben a világban is ugyanazzal a DNS-sel, és persze lehetne még pár nevet idetenni melléjük.

Előzmény: mmormota (73950)
Törölt nick Creative Commons License 2019.09.07 0 0 73962

Na kérdem tisztelettel.

Az eseményhorizonton túlra berajzoltam egyenlő oldalú négyzeteket (sajáthossz szerint).

Ugyanezt kellene tenni a harmadik és nulladit típusú dimenzióban is.

Törölt nick Creative Commons License 2019.09.07 0 0 73961

Na és mit jelent a metrika?

 

Bekoordinátázom önkényesen valahogy a téridőt. Most például egyenletes osztásokkal.

Aztán ha viszem a térképen a körzőt, a tényleges távolságot minden pontban szorozni kell valamivel.

 

Megnézhetnénk, hogy ez hogyan alakul a Föld környezetében.

Célszerű lenne polárkoordinátákkal.

Azt mondják, hogy a felszín felett a Föld metrikája is Schwarzschild.

Valahogy ábrázolni kellene ezt, mert nem tudom elképzelni.

 

Ez itt belegörbül egy extra dimenzióba, vagyis nem térképlap.

Egy sík térképlapot szeretnék, amin az azonos távolságoknak megfelelő vonalak vannak berajzolva.

Ha ez egyáltalán lehetséges.

Előzmény: Hónix (73960)
Hónix Creative Commons License 2019.09.07 0 0 73960

"ennek ellenére a természet valahogy mégis leküzdi ezt a problémát"

 

"... nincs ... nincs ... sem tudjuk ..."

 

Ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen nincs, hanem azt, hogy az elmélet alkotta modell erre nem képes.

 

A természet valószínű másfajta "elméletet" használ, olyat ami azonos a gyakorlattal. :-)

Előzmény: Törölt nick (73955)
Törölt nick Creative Commons License 2019.09.07 0 0 73959

Otthon nem érek ilyenekre rá.

 

bab + víz ;)

Előzmény: Szelki (73886)
Törölt nick Creative Commons License 2019.09.07 0 0 73958

Itt az újabb őrület...

Játszadozzunk a végtelennel!

 

Legyen adott valamilyen összenyomhatatlan elfajult folyadék, amit a saját gravitációja tart össze, mindentől jó messze.

 

Első közelítésben a test tömege húzza lefelé a folyadék molekuláit.

Csakhoggy a stress tenzor a nyomást is tartalmazza.

Közelítsük úgy, mintha ennyivel nagyobb lenne középen a nyomott molekulák tömege.

(Ha esetleg ez merőlegesen görbítené a teret, szimmetria okok miatt ez ortogonális.)

Ettől mégjobban húzzák lefelé a felettük lévő molekulákat, és azok mégjobban nyomják az alsókat.

Ráadásul a metrika is zsugorodik, vagyis kisebb lesz a távolság a felsők és az alsók között.

Ennek következtében megint növekszik a nyomás.

 

A kérdés az, hogy mekkora induló tömeg esetén lesz az iterációk kvóciense 1-nél nagyobb. ;)

Mert akkor az összenyomhatatlan folyadék úgy devalválódik nulla térfogatúvá, hogy közben semmi sem történik.

Fat old Sun Creative Commons License 2019.09.07 0 0 73957

Inkább hasznosabb lenne áttekinteni vagy bevezető kurzust tartani

 

Nyugodtan tekintsd át vagy tarts bevezető kurzust, ha hasznosabbnak ítéled. Nyithatsz egy új topikot is, ingyen van.

Előzmény: kinaicselédeklesztek (73956)
kinaicselédeklesztek Creative Commons License 2019.09.07 0 0 73956

Én sohase szoktam mondjuk se a kozmológíához se a specrelhez és se az áltrelhez hozzászólni.

Az én max 2 köbméteres normál sebességű világomban nem kell.

Majd ha megtapasztalom vagy ilyesmi. Végülis az általam említett tartományban is fel lehet írni végtelen sok 

matematikai modellt aminek nincs megoldása. Én is úgy látom, hogy a nemlineáris parciális differenciálegyenletrendszerek megoldásában kell előre lépni a matematikának.

Tehát az itteni fejtegetéseknek semmi értelme. Inkább hasznosabb lenne áttekinteni vagy bevezető

kurzust tartani a NPDE mai matematikai definicíóiról és egyáltalán az egyenletek típusairól.

Speciális terület. Speciális nyelv. Felírsz egy általános egyenletet már azt se érti egy nem szakterületi speciálista.

Előzmény: mmormota (73951)
Törölt nick Creative Commons License 2019.09.06 0 1 73955

A tömeg középpont, mint egy matematikai segéd a középpontban van, de az nem jelenti, hogy az összes tömeg a középpontban van.

 

Relativisztikusan mozgó rendszernek nincs (egyértelmű) tömegközéppontja, mert azt minden megfigyelő máshova képzeli.

A relativisztikus mozgás miatt nincs egyidejűség, a téridő-görbület miatt sincs. És még a távolságot sem tudjuk egyértelműen mérni.

És ennek ellenére a természet valahogy mégis leküzdi ezt a problémát.

Előzmény: Hónix (73952)
Törölt nick Creative Commons License 2019.09.06 -1 0 73954

Viccelsz?

 

#Mifelénk a hiányosságokat továbbfejlesztési lehetőségnek nevezik. ;)

Ezt a vizsgabizottság általában el szokta fogadni.

Az mégiscsak furcsa lenne, ha a poszt-áltrel felől közelíteném, és egy még nem létező elméletből próbálnék lebutítani a mai szintre.

 

Minek az ideje szerint?

 

#Ez egy nagyon jó kérdés. De azért mondok jobbat: Milyen metrika szerint?

 

Nézzük először az időt.

A mozgó rétegekben mindenütt másképp telik a sajátidő.

De ha fixen bekoordinátáznánk, a koordináta-idő is másképp telik mindenütt.

Sőt, ahogy a rétegek befelé mozognak, még a koordináta-idő múlása is változik.

 

És akkor még jön a metrika. Mert hogy a többi rétegek távolságát hogyan is kell mérni?

(Ráadásul ez is változik időben.)

 

 

Komolyan azt hitted, hogy első nekifutásra megcsinálok egy tuti szimulációt?

(Nincs nekem két doktorátusom.)

 

Az altrel nemlineáris egyenleteit csak nagyon speciális esetekben tudják egyáltalán megoldani. 

Az első megoldást Schwarzschild adta meg, amely egy nagyon egyszerű eset: minden tömeg a középpontban, körülötte üres tér.

 

#Ja, hát úgy tényleg egyszerű.

De a tudorok azt állítják, hogy a horizont alatt nem is lehet ácsorogni, szóval minden zutty a középpontba maxisürge.

Na persze ennek is van dinamikája, sebessége.

 

Szóval tipikusan a bölcsészfizikusok szakterülete, mert számolni még az atyaúrördög sem tud.

De ez most mindegy is, mert engem a külső rétegek beomlási sebessége érdekelt első közelítésben. A horizonttól 4-5 sugárnyi távolságra meg már jó közelítéssel Newton-i téridő van. Asszem ki is szedem a belsőbb rétegeket (azaz átrakom a középpontba), és csak néhány külső gázréteget fogok szimulálni a saját feltevésem megcáfolására.

Előzmény: mmormota (73950)
construct Creative Commons License 2019.09.06 0 0 73953
Előzmény: Törölt nick (73949)
Hónix Creative Commons License 2019.09.06 0 0 73952

"minden tömeg a középpontban, körülötte üres tér"

 

A tömeg középpont, mint egy matematikai segéd a középpontban van, de az nem jelenti, hogy az összes tömeg a középpontban van.

Ezt más esetben is alkalmazzák a képlet hiányossága miatt.

Más képletet alkalmazva nem egy matematikai pontban lesz a tömeg, mint ahogy a valóságban nincs is.

A növekedése is megoldott, anélkül, hogy a létező eseményhorizontot át kéne lépnie az anyagnak.

 

Ha Schwarzschild lövöldözés közben, egy lövészárokban talált megoldást, akkor a jelenlegi körülményekkel és lehetőségekkel is lehet találni.

 

Előzmény: mmormota (73951)
mmormota Creative Commons License 2019.09.06 0 1 73951

Ha van egy kompakt objektum, annak a tömege alapján kiszámítható a horizont átmérője.

 

Az altrel nemlineáris egyenleteit csak nagyon speciális esetekben tudják egyáltalán megoldani. 

Az első megoldást Schwarzschild adta meg, amely egy nagyon egyszerű eset: minden tömeg a középpontban, körülötte üres tér. Ez a nem forgó fekete lyuk modellje. Megad egy tömeg vs horizont átmérő kapcsolatot.

Van még néhány speciális esetre megoldás, így a forgó lyukra (ott is minden tömeg a középpontban, de perdülete is van), meg egyenletes porszerű anyagra is van megoldás.

 

Mint korábban írtam, a feladat annyira nehéz, hogy a mai napig nem létezik szimuláció a fekete lyuk kialakulására.

 

Amit te csinálsz, az egy vicc, semmi köze semmihez, legkevésbé a fekete lyukakhoz. Ez egy nagyon nehéz probléma.

Előzmény: Törölt nick (73949)
mmormota Creative Commons License 2019.09.06 0 1 73950

Egyelőre relativisztikus effektusok nélkül. Newton-i gravitáció.

 

Fekete lyukat Newtonnal?! Viccelsz?

 

Előzmény: Törölt nick (73949)
Törölt nick Creative Commons License 2019.09.06 0 0 73949

Minek az ideje szerint?

 

Egyelőre relativisztikus effektusok nélkül. Newton-i gravitáció.

Lehetne durvulni azzal, hogy a rétegek mozgásának a hatását késleltetve számolnám, amíg a gravitációs hullám eléri a másik réteget.

Na itt jön részemről a nagy kérdés, hogy a metrika mit jelent.

Nem tudom elképzelni a téridő görbületét ezen a szinten.

Mindenesetre (egyelőre) nem igazolódott az a feltevésem, hogy a külső rétegek hamarabb sűrűsödhetnek a kritikus értékre.

 

Na de nézzük meg előbb az eseményhorizont problémáját.

Ha van egy kompakt objektum, annak a tömege alapján kiszámítható a horizont átmérője.

De csak akkor, ha a teljes objektum azon belül helyezkedik el.

Például a Nap esetén ez 3 km lenne (ha jól emlékszem), a Föld esetén pedig pár mm.

Csakhogy ezek az égitestek jóval nagyobbak az adott méretnél

Szóval ha van egy kiterjedt gáz felhő, annak hogyan kell kiszámítani az eseményhorizontját?

Tegyük fel, hogy elindulunk a közepétől, és egyre nagyobb sugarat veszünk. Megszámoljuk az adott sugáron belül elhelyezkedő anyagot... és???

Előzmény: mmormota (73948)
mmormota Creative Commons License 2019.09.06 0 0 73948

Az animáció idő szerint megy.

 

Minek az ideje szerint?

Előzmény: Törölt nick (73945)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.09.06 0 0 73947

Én úgy szoktam programozni, hogy az  könyebbtől haladok a nehezebb felé . Azt tapasztaltam, hogy a könyebbik résznél nagy a lelkesedésem, majd a nehezebbik résznél ez minimálisra csökken, és utána megszakad a programozhatnékom lendulete .  Szerintem te is így fogsz járni vele, túl nagy fába vágtad a fejszédet .

Előzmény: Törölt nick (73946)
Törölt nick Creative Commons License 2019.09.06 0 0 73946

jav: haladva

Előzmény: Törölt nick (73945)
Törölt nick Creative Commons License 2019.09.06 0 0 73945

Köszi az észrevételeket. Az eseményhorizontot elszúrtam. (De ez még nem végleges. (Egy program sosem az.))

 

Az animáció idő szerint megy. (De ez egy ún. koherens egységrendszer. A normálási feltétel az volt, hogy az eredeti átmérő negyedrészénél legyen a horizont.) Az elején még lassan mozognak a szférák, akkor 10 lépésenként van egy kép. Aztán begyorsul és ott már egyesével megy.

 

A fekete vonalat meg akkor rajzolom, ha (bentről kifelé heledva) az adott sugárhoz eseményhorizont tartozik. Nyilván csak a szimulált N darab réteget vizsgálom. (Ezt át még kell gondolnom.)

Előzmény: mmormota (73944)
mmormota Creative Commons License 2019.09.06 0 1 73944

Az animáció egymást követő ábrái mi szerint következnek egymás után? Idő szerint? Ha igen, minek az ideje ez?

Hogy van az, hogy befelé mozog az eseményhorizont? Csökken odabent a tömeg, vagy mi?

Előzmény: Törölt nick (73943)
Törölt nick Creative Commons License 2019.09.06 0 0 73943

A sárga vonal jelzi a túlcsordulás határát. Az alatt a sűrűség túl nagy.

A fekete vonal jelzi az eseményhorizont kialakulását (középről számítva).

A kék vonal az adott sugárnál lévő tömeg, a piros pedig a sűrűség.

Előzmény: Törölt nick (73942)
Törölt nick Creative Commons License 2019.09.05 -1 0 73942

Tulajdonképpen nem gondolom, hanem...

 

Ez egy nagyon jó ötlet. Nekem elegendő az eseményhorizonton kívüli részt számolni.

Ami a horizonton belül van, azzal egy nálam sokkal okosabb fickó foglalkozik. ;)

Azt a részt nekem nem is kell számolni, hanem a horizont alatti tömeget egyből berakom középre.

(Első közelítésben. Merthogy nekem az a gyanúm, hogy nem feltétlenül középen csírázik ki a horizont.)

 

Most azzal küzdök, hogy a sűrűség számításánál túlcsordul.

 

 

Tegyük fel, hogy kezdetben egyenletes az eloszlás egy gömb belsejében.

Ezt felbontom rétegekre. Minden egyes rétegnek a felszínnel arányos az induló tömege.

Aztán indul a szimuláció.

Az egyes rétegek zuhannak befelé.

(Na itt is van egy kis gond, mert szétcsúszik. Asszem kellene az aktuális állapotról egy snapshot, és abból számolni a következő állapotot. Nem pedig beleturmixolni az aktuális állapotba.)

Aztán minden egyes rétegnek kiszámolom a sűrűségét az új pozíciójában. Vagyis a réteg induló tömegét osztom az aktuális átmérőhöz tartozó felszínnel. (Itt is van egy kis csalás, mert elvileg a réteg vastagságát is számolni kellene.)

 

Előzmény: mmormota (73941)
mmormota Creative Commons License 2019.09.05 0 4 73941

Altrelt magas szinten ismerő fizikusok sem tudták modellezni egy fekete lyuk kialakulását, pedig már vagy  30 éve vannak számítógépek. Miből gondolod, hogy az altrel ismerete nélkül csak úgy megérzésre sikerülni fog?

Előzmény: Törölt nick (73940)
Törölt nick Creative Commons License 2019.09.05 0 0 73940

Meg kell találni a modellezett rendszer állapotváltozóit és azok összefüggéseit. Erre nincs általános recept.

 

Aztán az idő vagy egyenletesen telik, vagy a számítási hiba függvényében a lépésnagyságot folyamatosan módosítani kell. (Nekem az első feladatom olyan volt, hogy egy esemény egy (vagy több) későbbi eseményt indított el valamilyen késleltetéssel, és ezek időzítését kellett követni.)

 

 

Na most egyelőre túlcsordulásom van a sűrűség számításánál. :(

Előzmény: hiper fizikus (73939)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.09.04 0 0 73939

Aha, sztrázsáltak feleted . Jellemző állampolitika .

No, és mi konkrétumot tanácsolsz nekem, aki szintén szimmulációkat szeretne majdan írni .

Előzmény: Törölt nick (73938)
Törölt nick Creative Commons License 2019.09.04 0 0 73938

Nekem ezt úgy tanították, hogy adtak néhány feladatot, aztán pontozták a megoldást.

Előzmény: hiper fizikus (73937)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.09.04 0 0 73937

Engem is érdekel a számítógépes szimuláció . Kérlek adjál linkeket, ahol a az alapokat színvonalasan megtanulhatom .

Előzmény: Törölt nick (73936)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!