Nekem lenne egy áthidaló megoldásom a c2 problémájára.
Vezessük be az x hely és t idő helyett a következő koordinátákat:
X=x, aza a hely maradjon ugyanaz
T=ct, azaz az idő helett használjunk egy azzal arányos távolságegységet, arányossági tényező a fény sebessége.
A sebesség ekkor általában:
v=x/t helyett
V=X/T, ami =x/ct=v/c, ahol v a hagyományos x/t sebesség.
Ekkor a fény új sebessége (most C-val jelölve)
C=1, mértékegység nélkül, és akkor C2=1 marad a graviton sebességére.
Kérdés, Asztrojan mit szól mindehhez.
Ha nem ért egyet ezzel, megkérem, mondja meg, mi lenne a graviton sebessége az újonnan bevezetett X,T mennyiségekkel kifejezve. Egyszerű osztás-szorzással ez gondolom megadható.
Csak két kérés: - ne használd sebességre a c2 jelölést, mert mindenki bele fog kötni - adj egy pontos becslést arra, hogy mekkora szerinted a gravitonok áramlási sebessége és miért
Ezenkívül tudnál mondani egyetlen olyan kísérletet mondani, ami ezt az elméletet igazolja? Mert a sokszor megismételt MM egyértelműen cáfolja. Most kellene valami, ami mellette szól...
"mmormota ha azt mondanám, hogy 5 nagyságrenddel nagyobb mint a fény akkor boldogabb lennél?"
Nemigen függ a boldogságom attól, hogy milyen tévedésekben leledzel.
Azért épp ezt a cénégyzetet emeltem ki a züldséghalmazból, mert reméltem, hogy egy ennyire nyilvánvaló logikai hibát talán képes vagy észrevenni, ha külön felhívják rá a figyelmedet. Mértékegységben sem jó, meg egyáltalán...
A világot 4 elemi részecske építi fel: graviton A, graviton B, elktromos töltés + és elektromos töltés -. Ezeknek nincs tömege, a tömeg akkor ugrik elő amikor ezek kombinálódva "megállnak". A graviton nem áll meg de töltéssel kombinálódva nem száguld el egyenesen, hanem egyhelyben kering (tórusz). A tórusznak sem lesz ettől tömege, mert a tömeg egy illúzió, a tórusz keringésből adódó tehetetlenségének a mértéke.
A graviton A és B együtt alkotja a gravitont, ez egyenes vonalban terjed, sebessége c2, esetleg olyan értelemben lehet neki tömeget tulajdonítani mint a fotonnak (a foton nyugalmi tömege nulla)
mmormota ha azt mondanám, hogy 5 nagyságrenddel nagyobb mint a fény akkor boldogabb lennél?
Nem saját magába, a saját szingularitásába miért nem esik bele? De erre nem kell válaszolnod, ha azt mondanád, hogy megáll ott az idő..
Nem az volt, hogy a DVAG áramlása okozza a gravitációt (mintegy magával ránt mindent).. De.
Még egyszer leírom mit értek "áramlás" alatt: több graviton lép be mint amennyi kifelé jön. Így a DVAG mindig befelé "áramlik" (nem véletlenül teszem idézőjelbe, mert nem egy közönséges áramlás, inkább áramlás különbség) de a gravitonok kifelé is jöhetnek. Csak több megy be mint ki az árnyékolás miatt.
És mit gondolsz miért nem foglalkozik a relelm ezzel a kritikus ponttal?
Mert itt véget ér a tudománya. Tudod, minden tisztesseges tudomanyos modellnek van egy ervenyessegi tartomanya. (aminek nincs, az nem is tudomanyos modell). Az ervenyessegi tartomanyon kivul eso dolgokra a modell semmi relevansat nem mond.
Ezen ervenyessegi tartomany kijelolese, ellenorzese: ha lehet, meghagasa a tudosok egyik fo feladata.
Nomost.
- Miert rovod fel egy tudomanyos elmeletnek, hogy van ervenyessegi tartomanya, ha anelkul eleve nem is lehetne tudomanyos az adott elmelet? - A te elmeletednek tkp. mi az ervenyessegi tartomanya? Hogyan lehetne ellenorizni, behatarolni?
Egyebbirant igazabol lovese sincs senkinek, hogy a fekete lyuk kozepe tenylegesen resze-e a relativitaselmeletek ervenyessegi tartomanyanak, tekintve, hogy meg senki se ment oda megnezni. Ugy sejtjuk, hogy nem resze. De ez csak sejtes - bar ez legalabb tudomanyos alapokon nyugszik.
"Attól, hogy nem beszél róla senki, a kérdés még nem oldódik meg."
Mire is gondoltál itt? Arra, hogy a fekete lyuk nem veszik bele saját magába? És? Nem is mondott ilyet rajtad kívül senki...
"egy bolygóból kijön a másik oldalon"
Nem az volt, hogy a DVAG áramlása okozza a gravitációt (mintegy magával ránt mindent), azaz a gravitáció iránya mindig megegyezik a DVAG áramlásának irányával?
"a c2 egy jelölés, nagyságrendet jelöl, ne kössetek bele"
Hát márpedig én belekötök: milyen nagyságrendű szerinted a c2?
Először olyat adsz a relativitáselmélet szájába, amiket ő sose állított. Utána azt róvod fel neki, hogy nem is foglalkozik az említett kérdéssel. A kettő között feszülő finom ellentmondást nem látod?
Amúgy a relativitáselmélet - mint minden elmélet - nyitott könyv. Ha nem így lenne, a matematikusoknak felkopna az álluk. Attól, hogy egy elmélet axiómáit (kiindulási téziseit) ismerjük, még cseppet sem ismerjük az összes belőlük levezethető állítást. Pl. az egész számok alaptulajdonságait mindenki ismeri, mégis róluk egy csomó kérdésre senki nem tudja a választ a világon. És nem azért, mert az egész számok elmélete hibás vagy túl szűkös lenne. Hanem azért, mert egyes állításokhoz nagyon hosszú és bonyolult út vezet az axiómákból és még nem találtuk meg őket.
És mit gondolsz miért nem foglalkozik a relelm ezzel a kritikus ponttal?
Mert itt véget ér a tudománya.
Attól, hogy nem beszél róla senki, a kérdés még nem oldódik meg.
egy mutáns 51565, egy bolygóból kijön a másik oldalon, csillag tömegnél már egyre nagyobb rész nyelődik el, az elnyelt rész hevíti a csillagot, anyaggá alakul, úgy értem konvencionális anyaggá mert a graviton is anyag, a graviton működteti a világot, az atomot. BH méretnél az elnyelés már feltűnő, és van egy BH tömeghatár ahol az összes bemenő graviton elnyelődik. Ennél nagyobb tömegű BH belsejében már nem nő tovább a középponti nyomás. A graviton sebessége mindig c2, az "áramlás" úgy jön létre, hogy több graviton lép be mint amennyi jön kifelé.
A fénysebeség az eseményhorizont környékén irányfüggő, befelé 2c kifelé= 0 (nem c2). Az eseményhorizonton belül már csak egyirányú a fényterjedés, befelé, maximálisan c2 lehet. (a c2 egy jelölés, nagyságrendet jelöl, ne kössetek bele)
"egy DVAG részecske bement az egyik oldalon, kijön a másikon"
közben eszembe jutott, hogy erre már mondott magyarázatot. az anyag elnyeli a dvag részecskéket. ennek mennyiségi jellemzőiről azonban nem tudni semmit. mekkora tömegnövekedés tapasztalható pl a földön naponta? hova lesz a dvag? honnan jön? vagy egyszercsak mind elfogy, befogják a tömegek?
a tartós modell lényege, hogy nem szabad belemenni a részletekbe.
hogy a DVAG "áramlása" éppen fénysebességet ér el,
írta Astrojan
Meglehet, ez nem csak befelé, de kifelé is igaz, és ha egyszer egy DVAG részecske bement az egyik oldalon, kijön a másikon. Így nem kell eltűnniük vagy felhalmozódniuk belül.
Bár ekkor a másik oldalon a fény 2c-vel jön ki, esetleg c2-tel.
"A nyomó gravitáció nem igényli szingularitás feltételezését a BH közepén, mert a középponti nyomásnak határt szab a BH-n kívüli Univerzum DVAG nyomása."
azt senki ne kérdezze meg, hogy hova lesznek a DVAG részecskék a fekete lyuk középpontjában.
2. A tér nem görbíthető mert tér nem létezik 3. Görbült tér így nem okozhat és nem okoz gravitációt
Előre bocsájtom, hogy a matematikához csak valami egészen elemi szinten értek, az áltrelhez pedig egyáltalán nem, de én úgy gondolom, hogy aki ért hozzá, az ilyeneket nem beszél. Ezért ez nem ellenérv az áltrellel szemben.
(A félreértett áltrelben ez lehet, hogy így van, és azzal szemben lehet ez ellenérv is.)
Nekem van egy naív képem erről, a következő:
Szemeljünk ki a térben 3 pontot, amik fixek abban az értelemben, hogy akármikor csak rájuk nézünk, mindig ugyanazt látjuk, mindig ugyanott vannak, nem közelednek vagy távolodnak egymástól, és mindig ugyanarra kell néznünk, hogy lássuk őket.
Namost vegyünk három "súlytalan" magzagot, amire nem hat semmi erő, csak mi tudjuk őket mozgatni.
Illesszük ezeket a madzagokat a három pontpárhoz.
Akárhogy lehetnek, lazán. Ha azonban megfeszítjük őket, csak egyféleképpen helyezkedhetnek el a pontok között. Ha ekkor megmérjük a madzagpárok közötti szögeket a pontoknál, és összeadjuk ezeket, akkor két eset lehetséges:
1: az összegük egyenesszög. Ha bárhogy vesszük is fel a 3 pontot, akkor euklideszi a geometria, népiesen szólva nem görbült a tér.
2: az összegük kisebb vagy nagyobb az egyenesszögnél. Ekkor meg nem euklideszi.
Népies nevén görbült.
Hogy a valóság milyen, azt meg kell mérni.
Ha nincs súlytalan madzagunk, akkor más módon.
Pl. súlytalan madzag helyett használjunk fénysugarakat a pontok között.
Én ugyan nem tudom, hogy a fénysugár pontosan a madzagok mentén lenne-e, de azt hiszem, hogy igen, és ezt lehet ellenőrizni, vagy bizonyítani.
Az már egy újabb kérdés, hogy ha az derül ki, hogy a geometria nem eulkideszi, akkor milyen, és annak a geometriának a jellemző paraméterei, pl. a háromszögek szögösszege mivel milyen össefüggést mutat.
Az áltel szerint a geometriát bizonyos szempontból jellemző Riemann tenzor mutat összefüggést az anyag bizonyos jellemzőivel, ha jól emlékszem, az energia-impulzussűrűség-áram tenzorával.
Ezt mondják népiesen úgy, hogy az anyag görbíti a teret, és ez vezet aztán a félreértett relativitáselmélethez.
Ezt csak azért írtam le ilyen körülményesen, hogy elmondhassam, hogy semmi nem görbít semmit, képzeletben létező tér nem hat az valóságban létező anyagra, meg egyéb zavaros dolgok sincsenek, hanem van ez a tapasztalat.
Aki azonban ért is hozzá, javítson ki, mert ez csak egy hallomásokon alapuló naív szemlélet.
Ez a logikai bukfenc, anyagmegsemmisülésre ugyanis semmilyen megfigyelésünk nem utal (anyag nem vész el)
A logikai bukfenc kifejezés nem azt jelenti, hogy egyetlen megfigyelés sem utal rá. Amiről te beszélsz, azt maximum légből kapott hipotézisnek szokás nevezni. De amúgy tudtommal senki sem beszél anyagmegsemmisülésről a fekete lyukban, ezt csak te képzeled oda.
Ez a kényszerű következtetés önmagában megkérdőjelezi a relativitáselmélet logikáját.
Ez a következtetés a tied, szóval a te logikádat kérdőjelezi meg csupán.
A fekete lyuknak bele kellene vesznie saját szingularitásába
Szívesen segítek a magam egyszerű módján megkülönböztetni az eseményhorizontot a BH közepén a relelm által elképzelt és megkövetelt szingularitástól.
Míg az eseményhorizonton úgyszólván semmi különleges nem történik attól eltekintve, hogy a DVAG "áramlása" éppen fénysebességet ér el, és egy radiálisan kifelé tartó fénysugár az eseményhorizonton áll, ezt a fotont soha nem láthatjuk meg mert nem ér ide. Befelé 2c a foton sebessége.
A szingularitásban egyetlen pontba kellene tömörülnie az anyagnak, ezáltal fizikailag megsemmisülve. Ez a logikai bukfenc, anyagmegsemmisülésre ugyanis semmilyen megfigyelésünk nem utal (anyag nem vész el), kizárólag a relelm TÉVES gondolatmenetéből következik. Ez a kényszerű következtetés önmagában megkérdőjelezi a relativitáselmélet logikáját.
A fekete lyuknak bele kellene vesznie saját szingularitásába, de nem teszi. Persze jön az áthidaló megoldás, hogy az idő itt lelassul, de hát hol van arra kisérleti bizonyíték, hogy az idő a valóságban is lelassul ?
A nyomó gravitáció nem igényli szingularitás feltételezését a BH közepén, mert a középponti nyomásnak határt szab a BH-n kívüli Univerzum DVAG nyomása.
Sajnos nem értek az ÁR-hez. Egyszerűen csak megjegyeztem, hogy a geometriában a szingularitásnak van egy pontos jelentése (bár az is megjegyzendő, hogy sokfajta szingularitás-fogalom és azon belül sokfajta szingularitás-típus létezik), és az ÁR tudtommal ilyen geometriai szingularitást ért alatta (a téridőre mint sokaságra alkalmazva).
ha már szingularitás, esetleg tudsz részleteket az alábbiakról.
véve az áltrel egyenleteit, valamilyen alapfeltételezésekkel élve bizonyítható, hogy szingularitásoknak kell lennie. mik ezek az alapfeltételezések hétköznapi nyelven? sajnos ilyen témákról keveset olvasni, illetve amit igen, az vagy túl vázlatos, vagy túl matematikus.
Bocsánat, a mechanikus materializmust Tőled kaptam, arra szerettem volna válaszolni, de mert késő éjjel volt, ugyanoda írtam amit AZ EGÉSZRŐL gondolok, jópár olvtárs hozzászólásait is ideértve. :)
