1. A tér egy matematikai fogalom, geometriai konstrukció amelyet a gondolkodó ember hozott létre, fizikailag nem létezik 2. A tér nem görbíthető mert tér nem létezik 3. Görbült tér így nem okozhat és nem okoz gravitációt 4. A tér nem tud felfúvódni mert tér nem létezik 5. A tér végtelen
Foucault inga !!! gyorsul Az inga gyorsul, tehát napfogyatkozáskor a gravitációs erő nő. A Hold már a Nap által gyengített DVAG sugárzásból nyeli el a maga részét, ezért az össz elnyelés kisebb lesz mint amikor a két égitest egymás mellett látható
1. A GPS mint az idődilatáció bizonyítéka: NEM IGAZ, egyetlen GPS órát sem hoztak még vissza 2. Poincare: a Föld felizzana és elpárologna ha lenne éter: NEM IGAZ, éter létezik (= DVAG) s a Föld nem párolog el ! 3. A hidrogén molekula nem sugároz láthatóan és ha nem látjuk akkor az nincs is, mondják a fizikusok, ezért kitalálták a wimpeket. Pedig attól, hogy nem látjuk, a molekuláris hidrogén még jelen van az Univerzumban. A sötét anyag egyszerűen H2 molekula ! 4. A gravitáció a leggyengébben kölcsönható erő a természetben: NEM IGAZ, mert a legerősebb !! Csak azért látszik gyengének mert az anyagban nagyon gyengén nyelődik el, a gravitonok áthatolóképessége nagyon nagy 5. Fénysebesség maximális: ezt az einsteini gondolatot nem támasztja alá semmi 6. A müonok nem érhetnék el a földfelszínt mert a sztratoszférában keletkeznek: NEM IGAZ, a tengerszinten keletkeznek !! 7. Heisenberg: ha nem tudunk egyszerre 2 féle információt begyűjteni egy részecskéről mert közben meglökjük, attól még a részecskének (egyidejűleg) megvannak ezek a tulajdonságai.
Logikai bukfencek
1. Szingularitás: nem létezik 2. A fény minden megfigyelőhöz képest c sebességgel halad: ezt a szentenciát már minden fizikustanonc bemagolja, de logikailag képtelenség (leírni le lehet, csak nem igaz). 3. Ha a világegyetem kora csak 13 Gév, akkor a galaxisok az ősrobbanás helyéről 0 idő alatt jutottak el oda ahol a most látható fényüket kibocsátották. Ez a fény ugyanis 13 Gévig utazott amíg ideért hozzánk.
4. Ha a tér tágulna akkor tágulnia kellene az atomoknak, a galaxisoknak és a méterrúdnak is. Ezáltal a feltételezett tágulást észre sem tudnánk venni.
az a bajom, hogy mondtál ezt azt, de nem igazán áll össze koherens véleménnyé. az, hogy amit mondok, milyen módon kategorizálható, kevéssé lényeges a téma szempontjából. hogy milyen nem túl mély kommentárt fűzött egy nem túl mély kijelentéshez valaki, ismét csak nem túl érdekes.
aztán itt kezdődik amire reagálni lehet:
"Nem kéne összekeverni az objektív valóságot annak a tudatunkban megjelenő szubjektív leképzésével "
na de ki keverte össze? a helyzet az, hogy lévén szubjektumok, az objektív valóságról nincs fogalmunk. előnyben a clairvoyantok, de sajnos valószínűleg nem léteznek, ha mégis, nem mutatkoznak.
"A négydimenziós téridőt tekintheted matematikai-fizikai modellnek,"
az elnagyoltság gondolom szándékos. ha igen, akkor igaz, tekinthetjük. sőt, egész nyugodtan tekinthetjük, mivel ez definíciós kérdés. fizikai modell az, amit annak hívunk. példul az általános relativitáselmélet.
"de ettől még objektíve a Nap körül kering a Föld, és nem fordítva.."
ez az állítás viszont alátámasztatlanul lebeg az űrben. mitől objektív az? tényszerűen csak annyit állíthatunk, hogy a jelenségek leírásában ez a modell sikeresebb, mert egyszerűbb. azt már csak az emberi tudatunk gondolja, hogy a sikeresebb modell valahogy "igazabb". pedig az igaz-hamis kategória kizárólag a tényszerűen megvizsgálható (tehát jelenségekkel kapcsolatos) állításokra alkalmazható. a keringés emberi konstrukció, ahogy a nap és a föld is.
"Néhány űrszonda úgy esett pofára a Mars tulajdonnévvel jelzett jelenségcsoporton, hogy abban a minutumban űrszemétté vált. :-)"
ez is része a mars nevű jelenségcsoportnak. a jelenségek e köre viszonylag alaposan ismert, és tervezhető.
általánosságban: miközben azon hadakozol, hogy ne engedjük magunkat a filozófia által megvezetni, eközben te magad nem találod annak helyét.
a dolgok milyenségén, természetén való elmélkedés nyilván nem változtathatja magukat a dolgokat (észleleteket). a világ viselkedése tényleg olyan, amilyennek a modellek leírják, hiszen ezért választottuk a modelleket. ebben az érvelésben az "objektív" szónak nincs szerepe. elegendő a jelenségek szabályosságát felemlegetni. akár több modell is leírhatja a jelenségek szabályosságát, és nincs értelme azt megkérdezni, hogy melyik modell van közelebb az objektív valósághoz.
ha valaki (pl astrojan) megkísérel következtetéseket levonni egyes fogalmak természetéből (lásd a tér nem valóságos, tehát nem hajlíthatja a fényt), akkor időszerű helyre rakni.
ennek érvrendszere lehet az, hogy hülyevagyfiam (ezt értik, de mások viszont nem tanulnak belőle), vagy az, amit én mondtam: nem a tér hajlítja a fényt (mivel a tér és a fény eltérő létezési kategóriában vannak), hanem a fény tapasztalt elgörbülésének modellezésére alkottuk meg a görbe tér fogalmát, ami tehát nem jelenségszerűen létezik, hanem csak a modellben. de attól még piszok jó kis dolog.
a dolgok megismerhetőek, a jelenségek szabályosságot mutatnak. egy hónap sem telik el, és astrojan ismét meg fogja kérdezni, hogy a tér, ami matematikai fogalom, hogyan térítheti el az anyagot a pályájáról.
Ezt mondtam, csak bővebben... Valóban, számítgatásokkal, szikmulációkkal csupán valószínűsíteni, végső soron újra és újra igazolni lehet valamit - de ez nem felel meg a "bizonyítás" fogalmának (azzal még önkényesen sem feleltethető meg!). De ugye a rikkancs nem olvasni akarja az újságot, hanem eladni - a média általában nem a szőrszálhasogató pontosságáról, szakszerűségéről híres. :-)
(Ezért becsülöm Hawkingot: tud úgy is fogalmazni, hogy "egyzerű földi halandóként" is megértem. Hát ezért a 6. azon a 10-es listán, vagy min.)
Filozófiailag nézve az elképzeléseid az ún. szubjektív idealizmus felé hajlanak. Szegény Fichtét megkérdezték, hogy ugye, a dolgok csak a tudatunkban léteznek. Igen. És mit szól ehhez a kedves felesége?...
Nem kéne összekeverni az objektív valóságot annak a tudatunkban megjelenő szubjektív leképzésével - bár kétségtelen, hogy ezek a leképzések, tudattartalmak egy másik szubjektum számára objektív jelenségek.
Az szinte tudományos önkény, hogy mit minek nevezek, mivel jelölök. Arra kéne törekedni, hogy a jelölés feltétlenül feleljen meg a jelöltnek (nem merem latinul írni...), végső soron ez jelenti a tudományos haladást.
A négydimenziós téridőt tekintheted matematikai-fizikai modellnek, ami meglehetősen pontosan írja le a tapasztalatainkat egy bizonyos tartományban.
Írom az ellenpéldát is: a geocentrikus modell különböző alszférák feltételezésével sokkal pontosabban írta le a megfigyelt jelenségeket, mint a "primitív" heliocentrikus, de ettől még objektíve a Nap körül kering a Föld, és nem fordítva...
Néhány űrszonda úgy esett pofára a Mars tulajdonnévvel jelzett jelenségcsoporton, hogy abban a minutumban űrszemétté vált. :-)
Ez egészen pontos megfogalmazásban azt jelenti, hogy IGAZOLTÁK az elhíresült E=mc2-t (a tömeg-energia ekvivalencia-egyenletét), éspedig szubatomi szinten. A BIZONYÍYTÁS azt jelenti, hogy mintegy "levezetem" szabályoknak megfelelően, hogy ebből ez és ez következik, ezért és ezért. Hogy megmérem, és az "pont annyi", mint amennyinek kiszámoltam, ez az igazolás. De ebben a topicban ez a pusztába kiáltott szava, mert sztem tök fölösleges új elméleteken agyalni, minimális fizikai-kozmogóniai tudás nélkül - meg kéne ismerkedni ezen terület alapjaival, elolvasni és megérteni pár kiemelkedő gondolkodó sokszor egymással is vitatkozó (de a tudomány talaján állva vitatkozó) szakember nézeteit. Inkább, mint a tudás hiányát, a fehér foltokat AD HOC, színvonalasabb SF-be sem illő pacnikkal mintegy elfedni.
Hawking egyébként él és virul, januárban lesz 67, nyugdíjba megy a cambridge-i egyetemről, a kanadai Waterloo-ban fog tovább dolgozni 2009 nyarától. Csak azért nem írom, hogy ettől a topictól összekarmolná magát, mert az ujjait is alig tudja mozgatni a szerencsétlen - még jó, hogy az agya működik, és nem is akárhogy!
filozófiailag nézve sosem kérdés egy dolog létezése, mert ha beszélni tudunk róla, akkor már valamilyen módon létezik (ha másképp nem, mint fogalom).
a kérdés a létezésének módja.
a mars létezése viszonylag egyszerű, a jelenségek egy csoportját nevezzük így.
a páratlan számok létezése is egyszerű: ez egy puszta koncepció, szellemi konstrukció.
az idő valahol a kettő között van. a tudományban haszált időfogalom szellemi konstrukció, de érezzük, hogy van mögötte valami valóságosabb. akkor is, ha ennek nincs értelme.
Az idő egyértelműen létezik, mégha nem is tudjuk definiálni. A téridő pedig remek modellek megalkotását teszi lehetővé.
A DVAG pedig nem egyezik meg az eredményekkel, mivel az MM kísérlet nem olyan eredménnyel járna ebben az esetben, mint amilyennel járt. Ennyire egyszerű.
A tér és az anyag között semmiféle kölcsönhatás nem lehet, mert a tér nem anyag.
Ezzel szemben az influenzavírus hatással van az emberi anyagra meg az agyra, a hőenergia hatással van a kőzetekre de nincs hatással a térre, a mozgó autó hatással van az útmenti fára de nincs hatással az időre, legfeljebb az időjárásra.
Tér és idő nem létezik, téridő sem létezik, értelemszerűen bármelyik (fogalom) torzulása sem okozhat gravitációt. A görbült téridő nem oka a gravitációnak.
A fizikusok nem keresik az okokat és ez olyan mintha egy orvos nem keresné a betegség okát hanem beérné a tüneti kezeléssel. Vagy azt mondaná: ne várjatok tőlem gyógyítást, én csak leírom a betegségeket.
A gravitációt a DVAG gradiens okozza.
Amit persze kecsesen le lehet írni térgörbületként. Csak nem igaz.
Ehhez definiálnod kellene a "tér" fogalmadat, mert az én tér fogalmam (ami kb egyenlő a koordináta rendszer fogalmammal) semmivel nincs kölcsönhatásban.
a tér egy matematikai fogalom, nincs hatással sem a fényre, sem az anyagra, amik fizikai fogalmak.
tovább menve semminek nincs hatása semmire, hanem vannak jelenségek, és ezeknek vannak szabályosságaik. például megfigyelhető, hogy bizonyos jelenségek mindig vagy gyakran együtt járnak. még konkrétabban például megfigyelhető, hogy két tömeggel rendelkező test egymás felé mozdul el. vagy hogy a meggyújtott fa meleg.
a tudomány a jelenségek szabályosságainak leírásával és modellezésével foglalkozik.
a gézoo fizika ezzel szemben nyelvészeti bűvészkedésen alapszik.
Üdv mindenkinek! Külön köszöntöm Kedves Moderátorainkat!
Csupán kérdezek, remélem ezért nem kapok újabb egy heti kizárást.
Kérdésem:
Milyen kölcsönhatás van az anyag és a tér között, amely kölcsönhatás bármilyen piciny mértékben befolyásolhatná az inerciális mozgású rendszerek sebességét?
Milyen kölcsönhatás van az fény és a tér között, amely kölcsönhatás bármilyen piciny mértékben befolyásolhatná a fény sebességét?
A válaszok közül kérem, hogy azt a mellébeszélő maszlagot, hogy "ez a téridő tulajdonsága", mindenki eleve hagyja ki.
Ugyanis értelmetlen lenne bármilyen olyan tulajdonságra való hivatkozás,
amely kölcsönhatás nélküli kölcsönhatást feltételezne.
bölcs astrojan. értetlenséged abból fakad, hogy nem figyeltél a fizika órán, amikor azt tanultátok, hogy milyen viszonyban van egymással a frekvencia, a hullámhossz és a sebesség. ez sajnálatos, de még most sem késő pótolni, ne add fel!
annyit azért tegyün hozzá, hogy ez a "fizika érzék" valójában voodoo mágia, személyes dolog. az igazán korrekt magyarázat szerint ezt megfigyeltük: megfigyeltük, hogy fénytöréskor a sebesség változik, de a szín nem. megfigyeltük, hogy egy bizonyos atom vagy molekula szeret adott frekvenciákon sugározni és elnyelni, nem pedig hullámhosszokon. valamint megfigyeltük, hogy a fény többé-kevésbé követi a maxwell egyenletek jóslatait, amiből elméleti alátámasztást kapunk. ugyanez a helyzet a kvantummechanikával is. és így tovább, és így tovább. a fény viselkedése valójában ebből a tengernyi tapasztalatból következik, a "fizikai érzék" csak ennek személyes lecsapódása.
"Ezt honnan veszed? Van erre valami kisérleti vagy más bizonyítékod?"
Ehhez nem matematikai, hanem fizikai érzék kell: a fénynek fizikai tulajdonsága a sebessége, a frekvenciája, az energiája stb. De nem fizikai tulajdonsága a hullámhossza! A hullámhosszt mindig a frekvenciából és a sebességből számoljuk, önmagában nem egy tulajdonsága a fotonnak. És így egyszerűen belátható, hogy a hullámhosszak azonossága nem befolyásolhat semmit.
Ezért logikus, hogy az elnyelődés azonos frekvencián és nem azonos hullámhosszon történik (persze állandó fénysebesség mellett ez mindegy), amit persze a kísérleti elrendezés alapján is meg lehetne mutatni, de az bonyolultabb...
Az elnyeléshez az kell, hogy a frekvencia legyen éppen megfelelő.
Ezt honnan veszed? Van erre valami kisérleti vagy más bizonyítékod?
A frekvencia ugyanis mindig ugyanaz, a hullámhossz ami változik amikor változik a fény sebessége.
Nagyon kevés matematikai érzékkel belátható, hogy mindegy melyikkel számolsz addig amíg a fénysebességet állandónak tekinted. A baj akkor kezdődik amikor a fénysebesség is elkezd változni...
Az altrel alapgondolata, hogy a gyorsulás és a tömeg hatása nem megkülönböztethető.
Ebből kiindulva a redshift a helyettesítő képet tekintve specrellel is értelmezhető. A gravitációs térben alul-felül elhelyezett A és B pont helyettesíthető két gyorsuló, egymást kergető A és B ponttal, melyek közt a mindenkori távolság a gyorsuló pont mindenkori rendszerében állandó. Szépen ki lehet számítani a redshift értékét. Érdemes rendesen átgondolni a dolgot, nem csak számolni. Ettől nyilván nem lesz altrel specialista senki, de egy lényeges lépés a megértésben.
Az elnyeléshez az kell, hogy a frekvencia legyen éppen megfelelő. Ha a forrás és az elnyelő objektum egymáshoz képest nem mozog, a frekvencia stimmel akármilyen is a fény sebessége az útvonal különböző pontjain (feltéve persze, hogy adott térbeli ponton időfüggetlen a sebesség). Ez minimális matematikai érzékkel azonnal látható.
Szerintem ehhez nem kell áltrel, mert én egy nagyon egyszerű dolgot állítok:
A mozgó hangszórómembránra ragasztott Fe izotóp abszorber csak akkor nyel el ha éppen megfelelő a sebessége.
Mit kompenzálhat ez a sebesség? Ezt fontold meg, ehhez nem kell wikipédia mert ezt sehol sem találod meg, csak itt és most.
Én azt állítom, hogy azért mert a leeseő fény sebessége változott meg egy picit és ezt tudja kiegyenlíteni a hangszóró mozgása.
Egy hangszóró mozgása nem a gravitációs redshiftet fogja kompenzálni, nem is a gravitációt, hanem a fény megváltozott sebességét állítja helyre a Fe57 hez képest. Ezért tud elnyelni.
Természetesen úgy értem, hogy a redshift a fény megváltozott sebességének a következménye, tehát nem a redshift az elsődleges.
Ez elég érdekes. A Pound-Rebka kísérlet kísérlet eredményéhez nem kell feltételezni a fény sebességének megváltozását. Ellenkezőleg, éppen azt ellenőrzi, hogy az áltrel jóslata helyes-e (10%nál jobb pontosság jött ki), ami feltételezi a fénysebesség állandóságát (lokálisan legalábbis, bár az áltrelt én sem értem igazán). Ha tényleg érdekel a dolog, akkor megkérünk itt egy olyat, aki jobban ért az áltrelhez, hogy a lehető legérthetőbben magyarázza el a gravitációs vörös eltolódás jelenségét (már amennyiben ezt el lehet magyarázni érthetően), engem biztos érdekel, mert én sem értem igazán.
Rendben, a GPS bonyolult rendszer, nem tudom megítélni mitől működik jól.
Annak viszont örülnék, ha hozzászólnál a Pound Rebka kisérlethez, hogyan lehet egy hangszóróval kompenzálni az "elromlott" fény tulajdonságait?
A hangszórómembránra szerelt Fe57 abszorber csak bizonyos sebességeknél nyeli el a 22 m magasról leeső -és ettől megváltozó- gammafotont. Hogyan lehet ezt másként értelmezni minthogy a lefelé eső foton sebességnövekedését kompenzálja ki a hangszóró mozgása?
(Ha nincs magasságkülönbség akkor a kibocsátott foton símán elnyelődik az abszorberen anélkül, hogy az abszorbert mozgatni kellene - Mössbauer)
