Keresés

Részletes keresés

Astrojan Creative Commons License 2008.10.24 0 0 51261

Gézoo drága, ezt szántad kisérlet helyett ? Nem lesz elég.

 

Arról nem beszélve, hogy egy kicsit (nagyon) el is tévedtél: az autó ülése nem az összes sejtedet gyorsítja hanem csak a nadrágodat. A nadrágod a bőrödet, a bőröd az irhádat stb. Nagyon lényeges különbség még ha nem is érted.

 

Amennyiben valami az összes sejtedet egyformán gyorsítja akkor éppen szabadon esel, súlytalan vagy és nem érzel semmiféle erőt. Két alapvetően különböző eset...

 

Az órák esetében a súrlódással keveredtél össze, ez zavarhatja a cágeros faliórát, a toronyórát, a vízórát, de hogyan zavarja mondjuk a napórát ??

 

Szóval megismétlem, kisérlet kell, anélkül nem lehetsz elég okos. Nem az érdekel, hogy Te vagy bárki más miket gondol a súrlódásról, hanem az, hogy mikor mutatták ki tisztességes kisérlettel, hogy a gravitációs körülmények hatással vannak a Cs vagy Rb atomórák rezgéseire. :)

 

De a hegymászó piknikező apuka atomórás kisérletével nem leszek elégedett...

Előzmény: Gézoo (51238)
Callie Creative Commons License 2008.10.24 0 0 51260

Még egy kísérletet teszek:

Legyen a Földnek elektromos töltése,mondjuk 1000 Cb, de ugyanúgy mozogjon a Nap körül,ahogy most.

Ha ez a mozgás egyenesvonalú egyenletes, akkor nem sugároz. Ha gyorsuló, akkor elektromásneses sugárzást bocsát ki, az elektrodinamika és a relativitáselmélet törvényeinek megfelelően.

 

Nos,sugároz,vagy nem?

Persze igen, és ez mérhető bizonyítéka annak,hogy gyorsul.

 

 

 

Előzmény: Aurora11 (51256)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51259

"Miközben buzgón oktatsz másokat, kétségbe vonva felfogóképességüket, talán "

  Úgy látom, hogy nem talán. 

 

   Ha valaki nem érti, hogy nem a saját c értékét kell alkalmaznia ha  d sebességű fény közeledik felé, akkor az hozzád hasonlóan a d=f*L függvény helyett c=f*L

függvényt alkalmazva természetesen rossz hullámhosszot kap eredményül.

 

  De ugye nem Te rólad volt szó, mert Te megértetted elsőre is. Nem kellett négyszer elmagyaráznom Neked is, mint Ivivánnak.

 

 

 

 

Előzmény: Mungo (51257)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51258

Amúgy amikor például a Föld kering a Nap körül akkor azért zavarják egymás terét.Emiatt a Föld nem tud teljesen a téridő geodetikusan mozogni,mert a Föld tere visszahat a téridő szerkezetére,de egy műholdd még probatestnek tekinthető.

A Föld a Nap körül amikor kering keletkezik gravitáció hullám,de ez nagyon pici.1084-szer gyengébb  a gravitációs sugárzás,mint az elektromágneses sugárzás.Így a Föld egy év alatt mondjuk csak olyan 1 cm-nyit közeledik a sugárzási veszteség miatt a Naphoz.

Előzmény: Aurora11 (51256)
Mungo Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51257

...minél nagyobb a fény sebessége annál nagyobb a frekije...

 

Miközben buzgón oktatsz másokat, kétségbe vonva felfogóképességüket, talán elgondolkodhanál rajta, hogy ha a fénysebesség más értékű lenne, akkor sem a frekvencia, hanem a hullámhossz változna. Namármost ha marhaságot beszélsz és ezt értetlenkedve fogadják nem biztos, hogy a hallgatóság a hülye.

(Ha csak nem azért, mert egyáltalán...)

Előzmény: Gézoo (51255)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51256

Akkor mi is ,ha egyenesvonalú egyenletes mozgást végzünk akkor gyorsulunk?Mert mi is valójában a Föld görbe felszínét követjük.Csak a földfelszín gömbi geometriájában mozgunk egyenes vonalon.

 

"Nem.

A "téridő metrikájának geodetikus vonala" nem az ellipszis, nem is lehet az, hiszen a téridő négydimenziós.

Az a biznyos geodetikus vonal egy elnyújtott spirálgörbe a téridőben, aminek háromdimenziós metszetei ellipszisek. És  attól függően,hogy hol tart a Föld a Nap körül, a sebességének mind az iránya,mind a nagysága változik.

Nem végez "egyenesvonalú mozgást" és "egyenleteset" sem. "

A Newtoni szemszélet szerint igen.Ő egyetlen az egész világot átfedő inerciarendszerben írta le a jelenségeket,ahol a bolygók mozgása gyorsul.De az áltrel azt mondja,hogy inerciarendszer csak lokálisan létezik,is nagy mértekben a gravitáció fejezi ki azt,hogy milyen pályán kell mozognia a testnek ahoz,hogy a test a mozgása során mindig lokálisan inerciarendszerekben mozogjon.

 

 

Előzmény: Callie (51253)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51255

Kedves Ivivan!

    Igazán sajnálom, hogy Te még mindig nem érted.

 

  Mondok egy teljesen más példát, ha ezt megérted akkor visszatérünk a sebesség és a freki összefüggésére.

 

    Ha közelebb mentél a hegyhez a hegy nagyobbnak látszik.. így ha a mozgástól a hegy nagyobbnak látszik, akkor közelebb mentél hozzá.

    Első esetben a közeledés függvénye a méret, a másodikban a méret függvénye a közeledés mértéke.

 

    Most a sebesség és freki..

 

   Minél nagyobb a freki változása annál nagyobb a sebesség változása, a relatív párja: minél nagyobb a fény sebessége annál nagyobb a frekije.

 

   Ellenőrzés: Ha a freki állandó akkor a sebesség állandó.. ha ez a freki az álló forrás-álló detektor rendszerével azonos, akkor biztos lehetsz abban, hogy a forrás nem mozog a detektor rendszerében.

 

  Remélem így már sikerült megértened.

 

Előzmény: ivivan (51249)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51254

   Na jó! Ez a kijelentésem Rád nem érvényes. Te annyit tudsz mint Einstein.

Vagy majdnem annyit.

Előzmény: Dubois (51251)
Callie Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51253

Nem,a Föld a lehető legegyenesebb páyán halad,nem gyorsul,egyenesvonalú egyenletes sebességű mozgást végez.

 

Nem kéne fellapozni egy bevezető mechanika tankönyvet a Kepler-törvényeknél?

 

Az űrhajósok,amikor az űrhajó Föld körüli pályáján kering,és ők súlytalanok,akkor ők inerciarendszerben vannak.Csak a téridő metriájának geodetikus vonala a Föld körüli ellipszispálya,így ha ők ezen a pályán mozognak,akkor egyenesvonalú mozgást végeznek.

 

Nem.

A "téridő metrikájának geodetikus vonala" nem az ellipszis, nem is lehet az, hiszen a téridő négydimenziós.

Az a biznyos geodetikus vonal egy elnyújtott spirálgörbe a téridőben, aminek háromdimenziós metszetei ellipszisek. És  attól függően,hogy hol tart a Föld a Nap körül, a sebességének mind az iránya,mind a nagysága változik.

Nem végez "egyenesvonalú mozgást" és "egyenleteset" sem.

 

A relativitáselmélet a gravitáció hatása alatti mozgást "szabad mozgásnak" tekinti,vagyis olyannak,amit a meggörbült téridő-szerkezet okoz plusz erőhatás nélkül. De ettől még térbelileg görbevonalú marad és gyorsul is, persze.

Előzmény: Aurora11 (51252)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51252

Szia!

 

Nem,a Föld a lehető legegyenesebb páyán halad,nem gyorsul,egyenesvonalú egyenletes sebességű mozgást végez.Az egyenes mindig a téridő geometriájának a geodetikus vonalára illeszkedő görbe.Az űrhajósok,amikor az űrhajó Föld körüli pályáján kering,és ők súlytalanok,akkor ők inerciarendszerben vannak.Csak a téridő metriájának geodetikus vonala a Föld körüli ellipszispálya,így ha ők ezen a pályán mozognak,akkor egyenesvonalú mozgást végeznek.

 

Előzmény: Callie (51250)
Dubois Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51251

Gézoo Astrojannak:

"Einstein (...) csak egy ügyes próbálkozó volt. Nekünk már lehet több tudásunk."

 

:)))

Előzmény: Gézoo (51238)
Callie Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51250

És?

A Földnek talán nem?

Előzmény: Aurora11 (51248)
ivivan Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51249
"Az első esetben a viszonyítás alapja a sebesség, a második esetben a freki."

Oké. És akkor ebből hogyan következik az, hogy a c változik?
Előzmény: Gézoo (51247)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51248

Szia!

 

A drifftmozgásokat ilyen más sebességű inerciarendszerbe való átüléssel ki lehet küszöbölni,de a hőmogást semmiképpen sem.Mert a hőmozgás imbolygó mozgás,amelybn változhat a részecske sebességének mind a nagysága mind az iránya.

Előzmény: Callie (51233)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51247

 

     Remélem azt érted, hogy ha a sebesség függvénye a freki akkor a freki függvénye a sebesség.

 

    Az első esetben a viszonyítás alapja a sebesség, a második esetben a freki.

 

    Ezt így már érted?

Előzmény: ivivan (51246)
ivivan Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51246
Ezt csak most kérdeztem. Abban a mondatban mit értettél alatta?
Előzmény: Gézoo (51245)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51245

"Ezt most nem értem. Mit értesz vonatkoztatási alap alatt?"

 

  Ezt, és csak most, vagy általában nem érted, hogy mi a "vonatkoztatási alap" mint kifejezés értelme?

 

  A relativitás elvét azért érted ugye?

Előzmény: ivivan (51243)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51244

NevemTeve olvtárs!  A medvéd nem a tudományos topic témája, keresd másutt.

 

Előzmény: NevemTeve (51242)
ivivan Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51243
"Tette ezt azért, mert a c-t a lokális éterhez akarta rögzíteni."

Még tartozol egy linkkel ehhez.

"Bármelyiket veszed vonatkoztatási alapnak, a másikat is vonatkoztatási alapnak kell venned viszont értelemben, különben megsérted a relativitás elvét."

Ezt most nem értem. Mit értesz vonatkoztatási alap alatt?
Előzmény: Gézoo (51241)
NevemTeve Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51242
Gézoo olvtárs! Ne a lokális éterről beszélj, az csak a te képzeleted terméke, hanem arról, hogy hol van a medve! És az a bizonyos szakadási hely?
Előzmény: Gézoo (51241)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51241

   Kétszer, az elmúlt napokban, csak kétszer írtam le.., hogy miért fontos.

 

  Most harmadszor figyelj!: 

 

  A relativitás elve szerint ha a sebesség függvénye a freki akkor egyben,

a freki függvénye a sebesség is!

 

   Bármelyiket veszed vonatkoztatási alapnak, a másikat is vonatkoztatási alapnak

 

   kell venned viszont értelemben, különben megsérted a relativitás elvét.

 

   Einstein csak a sebességet vette vonatkoztatási alapnak, és közben a freki

megváltozását figyelmen kívül hagyta.

 

  Tette ezt azért, mert  a c-t a lokális éterhez akarta rögzíteni.

 

  És, ha a freki megváltozását is figyelembe vette volna akkor ezzel

 

  a c  megváltozását is el kellett volna ismernie.

 

 

 

 

Előzmény: ivivan (51240)
ivivan Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51240
Még mindig nem írtad le, hogy a specrel szintjén miért fontos a fény frekvenciája? Nyilván van Doppler effektus, amit a Lotr-ból szépen le is lehet vezetni, de ez nem szükséges a specrel alapjainak megértéséhez.

"Való igaz, Einstein ügyesen "kifelejtette" a fény színét a specrelből, minden rendszerhez külön-kölön lokális(helyi) étert rendelt, de megtarttotta az éter szabályát: a fény sebessége az éterben állandó, értéke c."

Hát ha egyszer az a tapasztalat, hogy a fény sebessége minden megfigyelőhöz képest c, akkor ez alapján kell modellt alkotni. Én most megnéztem Einstein eredeti cikkét, de nem találtam benne utalást a lokális éterekre, hol olvastad ezt tőle?
Előzmény: Gézoo (51237)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51239

Kedves Matmérnök!

 

  Gondolom tudod, hogy a 3D-s történéseket a képernyőre 2D-s vetületként akkor látunk jól megfigyelhető 3D-s eseményeket a képernyő 2D-s síkján, amikor körbejárhatjuk a 3D-s eseményt, azaz  sok 2D-s nézőpontot vetítünk a képernyőre.

   Különben érdekes, hogy éppen ezt említetted, mert korábban amikor egyesen az x=ct összefüggés ürügyén, 1D-s vektoron ábrázolták az  x-t 2D-s eseményeket, akkor nem jutott eszedbe szólni, hogy "Vigyázz X, bagy éppen Y! Ez így hamis ábrázolás! Csak félrevezető látványt-eredményt ad!"

   Persze jobb későn, mint soha..

  

Előzmény: Törölt nick (51232)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51238

Kedves AstorJános!

 

  Gondolom ültél-álltál már gyorsuló járműben.  Azt tapasztaltad, hogy a gyorsulás miatt a tömegedre, azaz minden egyes elektronodra, minden piciny részedre együtt

hatott erő.  Szinte odapaszírozott a székedhez.

 

   Mit gondolsz, hogy az órák rugóira, vagy a mai órák kristályaira nem hat a gyorsító erő?

  De bizony, úgyanúgy hat mint rád. Erővel. És ha sokszor látszólag csak kicsit paszírozza oda a talpadat a földhöz, szerencsére az esetek többségében megteszi.

 

   Nos, ha odaszorít a földhöz, akkor az óráink rugóit, a kristályokat ugyanezen erő nem paszírozza, nem szorítja?

 

  De bizony, megteszi.. A gravitáció folyamatosan, a kinetikai gyorsulás pedig csak a gyorsítás ideje alatt, de mindkettő odaszorítja a részecskéidet, az enyémeket és minden és mindenki részecskéit.

   Ezzel lelassítja. A garvitáció folyamatosan, a kinetikai gyorsulás pedig addig amíg tart.. Így amíg a gyorsulás hat, addig a gyorsulás nagyságának megfelelő mértékben lassabban járnak az órák is..

 

    Igaz Einstein a sebességet tette felelőssé az órák sebességeinek különbözetéért.. de Ő csak egy ügyes próbálkozó volt. Nekünk már lehet több tudásunk, és éppen Einstein egyik szólásával élve, mi nekünk sem szabad egy ember elméletét szentírásnak tekintenünk, így Einstenét sem, mert nem is szentírás.

 

 

 

  

 

Előzmény: Astrojan (51236)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51237

Kedves Húha Ivivan!

 

   Hogy Te még "olyat" még nem olvastál, az csak azt mutatja, hogy legalább két könyvvel kevesebbet olvastál a kelleténél ahhoz, hogy ilyen Off-okat írogathass.

  

   A relativitás-viszonyítás elve -- és most nem a relativitás elméletéről van szó! -- kimondja, hogy az egymáshoz viszonyítottak között fennálló kapcsolat szimmetrikusan áll fenn.

   Azaz ha Te engemet a távolság miatt kicsinek látsz, akkor én is kicsinek látlak téged.  Ugyanakkor pl. ha egymás mellé állunk és akkor Te látsz nagyobbnak mint magadat, akkor én kisebbnek kell hogy lássalak.

   Vagy egy megint másik -- és már specreles példa -- ha Te azt látod, hogy valaminek megváltozott a sebessége és ezzel megváltozott a fényének színe is,

akkor viszonyíthatod a sebességhez a színváltozást és a fordítottjának is igaznak kell lennie, azaz a színváltozáshoz is viszonyíthatod a sebesség megváltozását.

 

   Való igaz, Einstein ügyesen "kifelejtette" a fény színét a specrelből, minden rendszerhez külön-kölön  lokális(helyi) étert rendelt, de megtarttotta az éter szabályát: a fény sebessége az éterben állandó, értéke c.

   Különben erre nagyon jó oka volt. Leírtam az előbb, nem ismétlem meg.. Olvasd el ott, Neked szóló válaszomban van.

 

   Jaaa, hogy erről sem olvastál még? Nem nagy szégyen, de mostmár, hogy tudjuk, gyorsan pótold be. Ennyi.   

Előzmény: ivivan (51234)
Astrojan Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51236

a gravitáció okozta módosulás így is bejön, ezért a fenti óra sokkal gyorsabban járna..

 

A gravitáció sem hat rá. Blöff az egész. Mutassatok egy kisérletet ahol a gravitáció hatással volt az órákra.

 

Hogy mindenki értse: olyan kisérlet kell amikor néhány órát (nem egyet !!) felvisznek mondjuk egy hegyre, ott járatják ellenőrzött körülmények (hőmérséklet, miegymás) között mondjuk néhány hétig, majd visszahozzák és összehasonlítják az etalon órával.

 

Az órákat előzőleg megfigyelés alatt kell tartani azért, hogy lehessen látni hogyan járnak az órák, grafikonon ábrázoljuk. Csak akkor lehet az órákat használni ha lent stabilan járnak és nem összevissza mint a Hafele kisérletben.

 

A visszahozás után az órákat ismét megfigyelés alatt kell tartani, azért, hogy látni lehessen elromlottak e az órák a szállítástól, rázkódástól, hidegtől mittudomén mitől, grafikonon ábrázoljuk.

 

Ha a visszahozott órák ugyanolyan tempóban járnak mint mielőtt felvitték volna a hegyre (az előzetes megfigyelés grafikonja és a visszahozás utáni megfigyelés grafikonja szigorúan párhuzamos) na akkor és csakis akkor lehet valamit mondani a relativisztikus időváltozásról (ami a grafikonon egy lépcsőben nyilvánulna meg).

 

Ha nincs lépcső akkor nincs gravitációs idődilatáció sem.

 

Előzmény: ivivan (51191)
ivivan Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51235
OFF

Ez annyira zavaró... Nem lehetne, hogy egyszer elismerd, hogy tévedtél?
Ettől legfeljebb korrektnek fognak tekinteni az olvtársak.
Ahogy most próbálsz kibújni, az szánalmas. Igen, marhaságot írtál, be kellene vallanod. Ez nem tragédia. Mindenki szokott hülyeséget írni, hiszen emberek vagyunk és senki nem azzal foglalkozik napi 8 órában, hogy ide írogasson...

ON
Előzmény: Gézoo (51223)
ivivan Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51234
Húha.

Én is olvastam egy olyan magyarázatot Einsteintől, miszerint Ő nem elvetette az étert, hanem úgy tekinti, hogy minden megfigyelő áll az éterhez képest (ez a megközelítés egyébként nagyon emlékeztet a Lorentz elvre), de szerintem ezt csak azért mondhatta, mert akkoriban az éterelmélet közismert volt, ezért ahhoz hasonlítani a saját elméletét célszerű módszer volt a bemutatásra. De tudomásom szerint egyetlen tudományos cikkében sem használha az étert.

Még mindig nem értem, hogy miért akarod mindig a szerencsétlen frekvenciát belekavarni a dologba? A specrel CSAK a fény sebességét veszi alapul. Azt pedig nagyon egyszerűen és pontosan le tudjuk mérni.

"lokális éterek teóriája"

Mi a fene az a lokális éterek teóriája? Vagy ezzel akarod elismerni, hogy ennyi év után megértetted, hogy a specrelben minden megfigyelőhöz képest c a fény sebessége?
Előzmény: Gézoo (51193)
Callie Creative Commons License 2008.10.23 0 0 51233

A fotonnál tényleg nincs olyan,hogy sohasincs nyugalomban,de egyik részecske sem lehet nyugalomban.Mert nem lehet elérni az abszolút nulla pontot,csak megközelíteni lehet,egy részecskét akárhogy lassítunk,mindig lesz egy pici hőmozgása.

 

Hát kapaszkodj meg: mindig minden részecske nyugalomban van. Amennyiben a hozzá rögzített KR-ből írjuk le a dolgokat. És a relativitáselmélet értelmében az ilyen KR-választás is éppen olyan jogos,mint bármelyik más.

Előzmény: Aurora11 (51230)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.22 0 0 51231

Szia!

 

A Mai Fizika sorozat Relativisztikus kötetében(azt hiszem a hármas) volt lerajzolva a fényóra.Abból látszi,hogy a mozgó rendszer fénysugarának a pályáját milyennek látja a nyugvó megfigyelő.Az a baj,hogy ilyen rajzoló painter programot nem nagyon tudom használni.:(

Előzmény: cíprian (51201)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!