Keresés

Részletes keresés

Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44576
"a specrel azt írja le, hogy mi "van" az adott IR-ben, azaz mintha minden pontban volna egy megfigyelő.."

Naiv elképzelés, a specreálban többnyire mér 3 megfigyelő is kavarodást okoz.

"Nem számol semmilyen észlelési idővel."
Ez nem tudom mennyire illeszkedik a valósághoz, mert valójában ilyen nincs.


"keringjen az az atomóra, amit már hozzászólásokkal ezelőtt említettem. Majd valamennyi idő múlva hozzuk le az órát. Ha az elméleted igaz, vagyik az eltérés csak látszólagos, és leérkezéskor már szinkronban kell lennie a lenti és a fenti órának"

Eddig egyet értek.

"akkor a lehozás közben az órának késnie kell (mert fent siet). A paradoxon az, hogy a sietés mértéke attól függ, hogy mennyi ideig volt fent, azaz lehozás közben az órának a fent töltött időtől függően kell lassabban járnia (sőt, ha kevesebb ideig tart a lehozás, mint amennyivel siet már az óra, akkor visszafelé is kell járnia)"

Mivel végig szinkronba jár az óra (eltekintve a gravitációs időparadoxontól) nem értem a késését illetve a sietését.

Abban igazad van, hogy elvileg egy ilyen kísérlet ami pontos atomórát mozgat gyorsan, majd vissza viszi a kiinduló helyre, eldöntheti a kérdést.

Ezzel kapcsolatban van egy pár ellenvetésem:
(a gravitációs idődilatációtól tekintsünk el)
1. nem tudok olyan kísérletről ami azt egyértelműen megtette volna.
2. tegyük fel körbe visszük a Föld körül L magasságban V sebességgel, ajkkor az órának egyértelmű értékkel késnie kell.
A SR szerint nincs abszolút mozgás és sebesség, ezért az óra mozgását nézhetjük más vonatkoztatási rendszerből is.
Vizsgálhatjuk a Nap körüli pályáján a sebességét. Esetleg a galaxisban végzett mozgása alapján stb.
Ebben az esetben a sebessége nagyobb és ezért az idődilatáció is nagyobb lesz.
Tehát az előbbi atomórának többet kéne késnie.
Az atom óra viszont csak 1 értékkel tud késni, ha valós a késése.
A létszólagos esetben természetesen ez semmi problémát nem okoz.
vagy még az is lehetséges, hogy az atomóra abszolút mozgása szerint működne az idődilatáció, de ez is tagadva van.

Tehát abban igazad van, hogy a visszahozott óra, eltérése igazolja az idődilatációt,
de mértéke megfigyelő függő (ha nem abszolút).
Mivel az SR szerintet tökéletes, várom segítségedet az óra eltérésének mértékével kapcsolatban!

Az én "elméletem" szerint egyértelmű a mértéke, 0 az eltérés ha vissza hozzák.
Előtte meg megfigyelő függő, de mivel állításom szerint ez nem valós, ezért nincs ellentmondás.
Előzmény: ivivan (44571)
mmormota Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44575
"De azért mert elméletileg így írták, még nem esek kétségbe.
A gyakorlat nem akarja igazolni."

Dehogynem. A GPS holdak órái szolgáltatják a legnyilvánvalóbb bizonyítékot.
Előzmény: Bign (44570)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44574
A specreál nem írja sehol, hogy a torzulások valósak, de ha esetleg igen segits nekem: hol írja?

Semelyik elmélet nem beszél "valós" meg "észlelt" hatásokról. A fizika elméletei a matematika nyelvén vannak írva: számok, egyenletek, formalizált állítások vannak benne, amik precíz mérési utasítással kapott mennyiségek (számok) közötti összefüggésekről szólnak. A fizikust nem az érdekli, hogy a hőmérséklet "valós" vagy csak "észlelt" mennyiség-e. Őt az érdekli, hogy ha két liter 40 fokos vizet összeöntünk 3 liter 60 fokos vízzel (a "litert" és a "fokot" mérési utasítással definiáljuk), akkor hány liter hány fokos vizet fogunk kapni. A "valós" meg az "észlelt" jelzők nem részei a formalizált elméleteknek. Ezek csupán a köznyelv kifejezései, jó sokat lehet velük üresen és értelmetlenül fecsegni.
Előzmény: Bign (44569)
mmormota Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44573
Pont ez az érdekes. Nem kell megváltoznia ahhoz az órának, hogy különböző időt mutasson. Newtoni metrikájú világban ez nem lehetséges, a specrel téridejében pedig magától értetődő. Tehát nem arról van szó, hogy a newtoni modell érvényes, és ezen belül kellene valami magyarázatot keresni. Szó sincs róla. Nem érvényes a newtoni modell. Helyette egy másik modell érvényes, amelynek metrikája más, Abban a metrikában az iker paradoxon egyáltalán nem meglepő, hanem nagától értetődő.

Mivel a hétköznapi tapasztalatoknak elég jól megfelel a newtoni modell, az ember hajlamos azt hinni, hogy ez más léptékben is érvényes. De ha belegondolsz, nincs az kőtáblába vésve, hogy így kellene lennie. Nincs is így, csak a hétköznapi életben az eltérés nem feltűnő.

Ha viszont nagy sebességeket vagy nagy pontosságú időméréseket végeznek, kiderül hogy a specrel, vagy ha nagy tömegek is szerepelnek, az altrel modell pontosabb.
Előzmény: Bign (44563)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44572

A specrelálban bizonyos logika szerint vannak levezetett dolgok.

A speciális relativitáselméletnek nincs semmiféle speciális logikája. Ugyanazt a standard elsőrendű logikát használja a tételei bizonyításához, mint a matematika vagy a fizika bármely más formalizált elmélete.

Állításai nem egyértelműn azt állítják, hogy a relavisztikus hatás valódi fizikai hatás. A megfigyelő azt észleli.

Nincs olyan, hogy "valódi hatás" meg "észlelt hatás", hiszen a "valóságot" az észleléseken keresztül értelmezzük, az észlelésekből intuíció segítségével feltételezéseket, hipotéziseket gyártunk és ezek együttes logikai következményeit gondoljuk aztán valóságnak. Amikor te abszolút hosszról beszélsz, akkor hallgatólagosan feltételezed, hogy egy adott tárgyra vonatkozó egyezményes hosszmérés mindig ugyanazt a mérési eredményt produkálja, akárki végezze is el, és aztán "abszolút hossz" alatt definíció szerint ezt az egyezményes mérési eredményt érted. Na most a természet vagy ennek a feltételezésnek megfelelően működik vagy nem. Ha pedig nem ennek megfelelően működik, akkor fogalmilag nincs is értelme annak az "abszolút hossznak", amit te korábban olyan "valóságosnak" hittél. Ebben az esetben tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy egy konkrét hosszmérés során mi nem az abszolút hosszt észleljük, hanem arról van szó, hogy nincs is értelme az "abszolút hossz" nevű szókapcsolatnak, mert sérül a definíció alapjául szolgáló hipotézis. Helyette történetesen sokkal "valóságosabb" egy másik fajta "relatív hossz", ami a megfigyelőtől is függ, mert a természet működését jobban megragadja, tükrözi, többek között értelmesen (korrekt mérési utasítással) definiálható.

A relativitáselméletet ugyanaz érdekli, mint bármely más fizikai elméletet: egyes mérhető mennyiségek kapcsolatát más mérhető mennyiségekkel. A mérhető mennyiségek fogalmilag (definíció szerint) a mérést végző megfigyelőnek is függvényei, tehát soha nem az a furcsa, ha "ugyanaz a mérés" két különböző megfigyelő esetén különböző eredményt (számot) produkál, hanem az a furcsa, ha ezek a számok mindig megegyeznek. Ha két mérhető mennyiség (pl. az "A szerinti hossz" és a "B szerinti hossz", ahol A és B két tetszőleges megfigyelő) mindig megegyezik az elmélet szerint, magyarán levezethető az elmélet axiómáiból a standard elsőrendű logika szabályai szerint, akkor az egy tétel az elméletben. Ha ezt a kísérlet nagy pontossággal visszaigazolja, akkor természeti törvénynek nevezzük. A newtoni fizikában egy bizonyítható tétel (lényegében axióma), hogy az "A szerinti hossz" és a "B szerinti hossz" megegyezik, de cáfolható tétel, hogy az az "A szerinti fénysebesség" és a "B szerinti fénysebesség" megegyezik. Az einsteini fizikában cáfolható tétel, hogy az "A szerinti hossz" és a "B szerinti hossz" megegyezik, de bizonyítható tétel (lényegében axióma), hogy az az "A szerinti fénysebesség" és a "B szerinti fénysebesség" megegyezik.

 

Előzmény: Bign (44567)
ivivan Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44571
Már írtam egyszer: a specrel azt írja le, hogy mi "van" az adott IR-ben, azaz mintha minden pontban volna egy megfigyelő... Nem számol semmilyen észlelési idővel.

A paradoxon rendkívül egyszerű: keringjen az az atomóra, amit már hozzászólásokkal ezelőtt említettem. Majd valamennyi idő múlva hozzuk le az órát. Ha az elméleted igaz, vagyik az eltérés csak látszólagos, és leérkezéskor már szinkronban kell lennie a lenti és a fenti órának, akkor a lehozás közben az órának késnie kell (mert fent siet). A paradoxon az, hogy a sietés mértéke attól függ, hogy mennyi ideig volt fent, azaz lehozás közben az órának a fent töltött időtől függően kell lassabban járnia (sőt, ha kevesebb ideig tart a lehozás, mint amennyivel siet már az óra, akkor visszafelé is kell járnia)
Előzmény: Bign (44569)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44570
Az "elméletem" esetén is ugyan azt tapasztalja a megfigyelő.
A megfigyelő nem is tud különbséget tenni a két eset között.

Egy kivétel van, az ikerparadoxon.
De azért mert elméletileg így írták, még nem esek kétségbe.
A gyakorlat nem akarja igazolni.
Előzmény: Bign (44569)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44569
"A specrel nem szentírás,"
és mégis a folytatást úgy mondtat.
Közben még véletlenül se akasztott meg egy gondolat.

A specreál nem írja sehol, hogy a torzulások valósak,
de ha esetleg igen segits nekem: hol írja?

Azt írja le, hogy a megfigyelő mit tapasztal.
A megfigyelő és a megfigyelt között mindíg van távolság, mert egyébként egy rendszerben lennének.

"még azt sem látod, hogy a látszólagos idődilatáció paradoxont okozna?"
Nem látom, de szivesen meghallgatlak!
Előzmény: ivivan (44568)
ivivan Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44568
A specrel nem szentírás, csak a megfigyeléseknek legjobban megfelelő modell (gravitációs hatások nélkül). A specrelből következik, hogy az idődilatáció valós. A specrel következik az axiómáiból, amik olyan tapasztalati tények, amiket 100 év alatt sem sikerült megcáfolni. A specrel stabil alapokon nyugszik (de senki nem állítja - és nem is állíthatja - hogy nem lesz egyszer egy jobb elmélet)

Nem igazán értem, hogy mi az elméleted (még azt sem látod, hogy a látszólagos idődilatáció paradoxont okozna)?
Előzmény: Bign (44567)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44567
"a specrel szerint..."

Bocs nem láttam, hogy szentírás.

A specrelálban bizonyos logika szerint vannak levezetett dolgok.
Állításai nem egyértelműn azt állítják, hogy a relavisztikus hatás valódi fizikai hatás.
A megfigyelő azt észleli.
A valódi fizikai hatást feltételezve, természetesen levezethető a klasszikus ikerparadoxon.
Ne felejtsük el, ez abbol a feltételezésből indult, hogy a mozgás valódi deformációt
okoz.
Ebben az esetben az órák járásában.
Tehát nem bizonyít semmit, csak egy feltételezésből levezet.

Cáfolható, hogy valódi fizikai hatás történne.

Azt nem vitatom, hogy jelenleg így tanitják.
A logika mást bizonyít és még a kisérletek sem bizonyítják.
(Csak mindenáron bizonyítékot gyártó tudósok).
(Az egyik "megdönthetetlen" kísérlet kicsit előrébb.)
Előzmény: cíprian (44566)
cíprian Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44566
Követtem. Az ikerparadoxonban a specrel szerint az órákat egymás mellé hozva eltérést mutatnak. Valódi, megfogható eltérést. Ezen nincs értelme elvi vitát folytatni.
Gondolatkísérlettel ezt nem lehet megdönteni, mert logikai hiba nincs benne.

Ha viszont a specrel két posztulátumával nem vagy kibékülve, akkor ezt kellene taglalnod. De ha elfogadod a két posztulátumot, akkor nincs mit vitatni, mert innen már matematika és kézügyesség kérdése a további levezetés.
Előzmény: Bign (44565)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44565
Azért jó lenne, ha az előzményeket is figyelembe vennéd.
Előzmény: cíprian (44564)
cíprian Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44564
Egymáshoz képest másképp jár a két iker órája, ez nemcsak látszat.
Előzmény: Bign (44563)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44563
Az első bekezdésben foglaltakban egyet értünk.

Tehát megfogalmaztuk azt, hogy a megfigyelt óráját nem befolyásolja a relatív mozgás.
Ez akkor is igaz ha 1 fényévnyire van, és akkor is ha csak 10 méterre.
Ennek ellenére egymást figyelbve úgy tünik, hogy változik az óra járása, de ez csak a látszat. Mi és a hozzánkjutó frekvencia kölcsönhatása.

Mivel megfigyeltünk nem különleges az univerzumban, ez bármely objektumra vonatkozik.
A mozgás nem befolyásolja az órájának a működését.

És most térjünk vissza a sokat emlegetett ikerparadoxonra.
Az előzőek fényében miből gondolod te, vagy esetleg más, hogy a mozgó űrhajóban máskép telne az idő?
Az előbb állapítottuk meg, hogy a mozgás nem befolyásolhatja az órák járását.

Ha nem jár másképp az óra, akkor viszont nincs semmiféle paradoxon.
A két íker egyszerre öregszik.
Előzmény: mmormota (44562)
mmormota Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44562
A példádban csak annyi van, hogy egy A megfigyelő nem gyakorol hatást egy B megfigyeltre. Ez így teljesen rendben van. A specrel nem állítja, hogy a megfigyelt órában valami fizikai változás zajlana le, és emiatt mérnék lassabbnak. Abból is nyilvánvaló hogy nem ilyen jellegú az ok, hogy lehet sok különböző megfigyelő, és mind mérhet mást.

A baj ott kezdődik, hogy tagadni látszol az iker paradoxont. Azt hiszed, az iker paradoxon ellentmond annak, amit a példádban írtál. Anélkül, hogy bármiféle logikai kapsolatba hoztad őket.

Előzmény: Bign (44553)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44561
Amiről te beszélsz az idő szinkrozizáció, most ezzel nem kell foglalkozni.
Idő dilatáció estén az órajel gyakorisága, üteme tér el.

Egy kezdeti szinkronizálás után természetesen tetszőlege mértékben szétcsúszik az órák állása.
Esetünkben csak azt kell vizsgálni, hogy az adott alap frekvencia (B) órajele,
ritkul, gyakoribbá válik, vagy változatlan marad.
Ha a frekvencia eltér, akkor idődilatációról beszélünk.

Az alap frekvencia nincs meghatározva.
A szükséges pontossági követelményeknek megfelelően lehet választani.

Lehet rádiójel, de lehet akár lézerfény is, amit (B) folyamatosan sugároz.
(A) ennek a frekvenciáját észleli, tehát folyamatosan "látja" hogyan jár (B) órája.
Még akkor is ha esetleg "egy gonosz Vogon" időközben megsemmisítette. :O)

A te észlelésedet ez nem befolyásolja. Folyamatosan kapod a jelet,
akár 10m-ről, akér 10 fényévről, a frekvencia ugyan az.
Ehhez képest tudod mérni az eltéréseket.

"Miből látod azt, hogy (B) órái másképp járnak?"

Remélem kérdésedre (fent) sikerült válaszolni.
Az idővel kapcsolatban beszélünk időpontokról, és az idő üteméről,
amit idődilatációként észlelünk.
Az adott elrendezésben csak az idődilatációval foglalkozunk.
Előzmény: ivivan (44560)
ivivan Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44560
Hát pont az ilyen gondolkozás miatt tettem fel azt a kérdést, amire még mindig nem válaszoltál...

"1. mozgásod során tapasztalod (A) az idődilatációt
2. sebességedet változtatva változik a mértéke
A hatás azonnali. Mivel a saját mozgásodról az információ "helyben van", tehát nem kell figyelembe venni a fénysebességét."

Miből látod azt, hogy (B) órái másképp járnak? Módosítsunk annyit az elrendezésen, hogy (B), minden másodpercben küldje el az éppen aktuális pontos idejét (tehát ne egy folyamatos jelet adjon, hanem másodpercenkénti pontos időt). Amikor (A) mozog hozzá képest, azt fogja tapasztalni, hogy az impulzusok ritkábban érkezkeznek hozzá. Mi történik, ha sebességét (B) sebességéhez igazítja? Természetesen az impulzusok másodpercenként fognak érkezni, de ettől nem lesz látszólagos az idődilatáció, meg is mutatom miért: (A) várjon addig, amíg az ő órái pontosan 1 órával térnek el a (B)-től kapott impulzusokban szereplő időponttól (belekalkulálva persze a jel odaérkezéséhez szükséges időt), majd igazítsa sebességét (B)-hez. Ekkor az impulzusok másodpercenként érkeznek, de még mindig eltérnek 1 órával... Erre vonatkozott egyébként a kérdésem, amit feltettem...
Előzmény: Bign (44559)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44559
"Ez bizonyitja, hogy az idődilatáció esetén nem jár ténylegesen másképp a megfigyelt órája."

"Szerintem meg nem bizonyítja. Miért is bizonyítaná ezt? Szerinted mi az, ami ellentmond annak, hogy ez valódi eltérés?"

1. mozgásod során tapasztalod (A) az idődilatációt
2. sebességedet változtatva változik a mértéke
A hatás azonnali. Mivel a saját mozgásodról az információ "helyben van", tehát nem kell figyelembe venni a fénysebességét.
A kísérlet előtt természetesen annyit várni kell, hogy (B) sugárzása elérjen bennünket.
Mivel a sugárzás folyamatos, a továbbiakban nincs késlekedés.

3. (B) nem tudhat a te tényleges sebességedről ezért órája nem járhat úgy ahogy te mozogsz
4. ha lenne információja akkor se befolyásolhatja a megfigyeltet a megfigyelő.

Mivel a mozgás relatív és megállapíthatóan (most) nem befolyásolja (B) óráját, megállapíthatjuk, hogy (A) és (B) órája együtemben jár.
Mivel ha most nem befolyásolja a mozgás, máskor miért tenné?

Ez nem azt jelenti, hogy azonosnak is látják egymás óráját, mivel az órákat csak a sugárzáson keresztűl észlelhetik. Ezért észlellik az idődilatációt, de ezt már előtte is tudtuk, amikor a megfigyelő a sugárzással kölcsönhatásba lépve idődilatációt észlelt.

Előzmény: ivivan (44558)
ivivan Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44558
Oké. Igazad van. A tied volt előbb, foglalkozzunk a te példáddal, bár abban nem volt kérdés, így nem volt mire válaszolni.

"Ez bizonyitja, hogy az idődilatáció esetén nem jár ténylegesen másképp a megfigyelt órája."

Szerintem meg nem bizonyítja. Miért is bizonyítaná ezt? Szerinted mi az, ami ellentmond annak, hogy ez valódi eltérés?
Előzmény: Bign (44557)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44557
Én nem keverek össze semmit.

A relavisztikus hatásokat helyben észleli a megfigyelő (A).

A "fény véges sebessége miatti késés" hol van figyelembe véve?
Csak fel van rá hívva a figyelmed, hogy nem lehetsz közvetlen kapcsolatban a (B)-vel.
Ha ezt nem teszem, rögtön úgy gondolod, hogy a (B)-vel vagy kapcsolatban, pedig ez akkor se úgy van, ha csak 10m távolságba vagy tőle.
Akkor is csak a sugárzását érzékeled és azzal lépsz kölcsönhatásba.

Amúgy minek foglalkozzak én a te később feltett feladatoddal, amikor te se foglalkozol az enyémmel?
A te feladatodban sokkal több a részlet és ezért halasszuk későbbre.

A "hol állítottad?"
Én sajnállak, hogy nem érted amikor leírják, hogy mihez képest mi mozog. Ez számodra érthetetlen. Aztán vitatod, hogy mit állított az ember.
Javaslom lapozz vissza és nézd meg.

(A), (B). Mi mozgott mihez képest? Mit érzékelt?
Előzmény: ivivan (44556)
ivivan Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44556
"Rossz mert nem szabványos?
A feltételek egyértelműek."

Azért rossz, mert összekeveri a relativisztikus hatásokat a fény véges sebessége miatti késésekkel.
Még mindig azt nem érted, hogy amikor (A) megváltoztatja a sebességét nem azt tudja, hogy most milyen sebességgel mozog (B)-hez, hanem azt, hogy 1 évvel ezelőtt (B) hogyan mozgott... Nem tudom milyen problémára próbáltál a példáddal rávezetni minket, de nincs semmilyen probléma.

"Tehát szerinted is midegy. Amikor ezt én állítottam, akkor hevesn tiltakoztál."

Hol állítottad ezt?

Még mindig nem mondtad meg, hogy szerinted mit mutatna a példámban szereplő óra, ha lehoznák?
Előzmény: Bign (44540)
ivivan Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44555
A kísérletet 25 évvel később megismételték, ahol az eredmények igazolódtak. (csak nem találom a linket, de volt már ide belinkelve)
Előzmény: Bign (44552)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44554
Az a link Ivánnak szólt mert a multkorábban nem értette mit jelent az hogy az idő irány függő.
Előzmény: Bign (44552)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44553
"A példáddal azért nem tudok mit kezdeni, mert csak te tudod, mit akarsz kihozni belőle."

Tehát a megoldás attól függ, hogy én mit akarok állítani?
A megoldást is már leírtam, de most tekintsünk el tőle.

Leírtam 6 pontot.
Ezek ismereteid szerint megfelelnek a valóságnak?
Avagy látsz benne hibát?
Előzmény: mmormota (44543)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44552
Engedelmeddel én válaszolok, mert "véletlemül" azt olvastam (Hafele–Keating-kísérlet).

Teháh dióhéjban:
Repülőgépen elvittek 4 atomórát a Föld körül, keleti írányba és 9 nap múlva nyugati írányba.

A repülés során a repülők többször leszáltak és feltételezem nem tökéletes körpályán kerülték meg a Földet.

A négy óra leolvasott eltérései:

* keleti irányú utazás: − 196, − 54, + 166, − 97 nanosecundum
* nyugati irányú utazás: + 413, − 44, + 101, + 26 nanosecundum

"Az órák pontosságának menetközbeni változásai miatt az eredmények nagyon erősen szórtak, amelynek oka részben a szállítás körülményei, másrészt a kisebb, szállítható méretű órák relatív pontatlansága volt.

A problémákon Hafele és munkatársa úgy próbáltak segíteni, hogy az utazás periódusából időnként kiválasztottak egy-egy órát és azt a másik három óra átlagához igazították, mivel menetközben nem tudták összehasonlítani őket a földi állomás etalon idejével. Ez a módszer valójában egyetlen esetben sem lenne elfogadható de Hafele ezt a korrekciót 14 esetben hajtotta végre"

Tehát az az egyik "megtámadhatatlan" bizonyíték amit idődilatációval, az órák vissza hozatalával végeztek.
Ilyen eredményt tudtak előállítani 14 óra állítással.

Aki nem elvakult relativitás hívő (mert itt mátr csak a hitnek van jelentősége) az látja, hogy az atomórák mozgatás közben pontatlanok és alkalmatlanok arra, hogy erre bármilyen elméletet építsünk.

A számított értékek (gravitációs + mozgási idődilatáció):
keletre -59+-10
nyugatra +273+-7

Látható, hogy az órák a folyamatos állítgatás ellenére se tudták hozni az eredményt.
Ennek ellenére ők az alábbi átlagot számították:
keletre -40+-23
nyugatra 275+-21
(A számítás módjáról nincs információ.)

Csodák-csodája a két érték hibahatáron belül egyezik. :O)
Ennek ellenére, illetve éppen ezért nem fogadható el a kisérlet "eredménye".
Pontosabban azok számára nem elfogadható, akik gondolkodnak is közben.
Előzmény: TEODOR (44541)
muallim Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44551
ez az oldal a SR el kapcsolatos klasszikus kisérleteket felsorolja http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/hframe.html , lépjünk egyet tovább  :-))
muallim Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44550
földi körülmények között a gravitációs vöröseltolódász is kimutatták, http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/hframe.html Harward Tower kisérletben..
muallim Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44549
a dravitációs idüdilatációra 1976-ban ezt a kisérletet végezték el, azóta számtalanszor http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/hframe.html
muallim Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44548
persze cannak ilyen müonok is, de azoknak kisebb a sebességük, ajánlom szemléltetésnek a http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/relativ/muon.html oldalt
Előzmény: Bign (44497)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44547

Doppler-effektus nagyban és kicsiben

Tekintsük át röviden, hogy másfél évszázaddal Doppler és fél évszázaddal Hubble halála után milyen kutatások épülnek a Doppler-effektus vizsgálatára!

Ma már olyan egészen távoli extragalaxisok színképe is vizsgálható, amelyek hatalmas sebességgel távolodnak tőlünk. Kis sebességek esetén - nagyjából a fénysebesség egy tizedéig - a Doppler-effektus miatt kialakuló hullámhossz-eltolódás (Delta lambda) - amit távolodás esetén vöröseltolódásnak szokás nevezni, és a csillagászatban z-vel jelölnek - egyenesen arányos a v látóirányú sebességgel (z = Delta lambda/lambda = v/c , ahol c a fény terjedési sebessége vákuumban). Nagy sebességeknél relativisztikus effektusok lépnek fel, amelyektől a vöröseltolódás és a távolodási sebesség közötti kapcsolat bonyolultabb (z = [(c + v)/(c - v)]1/2 - 1). A relativisztikus hatás egyik érdekes következménye az is, hogy ha egy test a látóvonalra merőlegesen mozog, akkor is nő az általa kibocsátott sugárzás hullámhossza (transzverzális Doppler-effektus). Egy másik hatás az ún. gravitációs vöröseltolódás, amelynél a sugárzást kibocsátó test tömege miatt nő a kibocsátott sugárzás hullámhossza (a tömegvonzás miatt lecsökken a testről távozó foton energiája, tehát ennek a relativisztikus hatásnak nincs köze a Doppler-effektushoz). Az ezredfordulón megfigyelt legnagyobb vöröseltolódások már meghaladják a z =6 értéket. Ez tehát nem hatszoros fénysebességgel távolodó forrást jelent, de a fénysebességet alaposan megközelítő mozgásra utal. A fény véges terjedési sebessége miatt viszont ezeket a nagyon távoli extragalaxisokat olyanoknak látjuk, amilyenek a most felfogott sugárzás kibocsátásakor, azaz tízmilliárd évnél is régebben voltak. De azt, hogy a látható fényben hogyan néztek akkor ki, azt most az infravörös tartomány vizsgálatából tudhatjuk meg - ugyancsak a Doppler-effektus által.

 

Ezt találtam mmormi.

 

http://www.matud.iif.hu/03okt/04.html

 

 

 

Előzmény: mmormota (44546)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!