Keresés

Részletes keresés

cíprian Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44564
Egymáshoz képest másképp jár a két iker órája, ez nemcsak látszat.
Előzmény: Bign (44563)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44563
Az első bekezdésben foglaltakban egyet értünk.

Tehát megfogalmaztuk azt, hogy a megfigyelt óráját nem befolyásolja a relatív mozgás.
Ez akkor is igaz ha 1 fényévnyire van, és akkor is ha csak 10 méterre.
Ennek ellenére egymást figyelbve úgy tünik, hogy változik az óra járása, de ez csak a látszat. Mi és a hozzánkjutó frekvencia kölcsönhatása.

Mivel megfigyeltünk nem különleges az univerzumban, ez bármely objektumra vonatkozik.
A mozgás nem befolyásolja az órájának a működését.

És most térjünk vissza a sokat emlegetett ikerparadoxonra.
Az előzőek fényében miből gondolod te, vagy esetleg más, hogy a mozgó űrhajóban máskép telne az idő?
Az előbb állapítottuk meg, hogy a mozgás nem befolyásolhatja az órák járását.

Ha nem jár másképp az óra, akkor viszont nincs semmiféle paradoxon.
A két íker egyszerre öregszik.
Előzmény: mmormota (44562)
mmormota Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44562
A példádban csak annyi van, hogy egy A megfigyelő nem gyakorol hatást egy B megfigyeltre. Ez így teljesen rendben van. A specrel nem állítja, hogy a megfigyelt órában valami fizikai változás zajlana le, és emiatt mérnék lassabbnak. Abból is nyilvánvaló hogy nem ilyen jellegú az ok, hogy lehet sok különböző megfigyelő, és mind mérhet mást.

A baj ott kezdődik, hogy tagadni látszol az iker paradoxont. Azt hiszed, az iker paradoxon ellentmond annak, amit a példádban írtál. Anélkül, hogy bármiféle logikai kapsolatba hoztad őket.

Előzmény: Bign (44553)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44561
Amiről te beszélsz az idő szinkrozizáció, most ezzel nem kell foglalkozni.
Idő dilatáció estén az órajel gyakorisága, üteme tér el.

Egy kezdeti szinkronizálás után természetesen tetszőlege mértékben szétcsúszik az órák állása.
Esetünkben csak azt kell vizsgálni, hogy az adott alap frekvencia (B) órajele,
ritkul, gyakoribbá válik, vagy változatlan marad.
Ha a frekvencia eltér, akkor idődilatációról beszélünk.

Az alap frekvencia nincs meghatározva.
A szükséges pontossági követelményeknek megfelelően lehet választani.

Lehet rádiójel, de lehet akár lézerfény is, amit (B) folyamatosan sugároz.
(A) ennek a frekvenciáját észleli, tehát folyamatosan "látja" hogyan jár (B) órája.
Még akkor is ha esetleg "egy gonosz Vogon" időközben megsemmisítette. :O)

A te észlelésedet ez nem befolyásolja. Folyamatosan kapod a jelet,
akár 10m-ről, akér 10 fényévről, a frekvencia ugyan az.
Ehhez képest tudod mérni az eltéréseket.

"Miből látod azt, hogy (B) órái másképp járnak?"

Remélem kérdésedre (fent) sikerült válaszolni.
Az idővel kapcsolatban beszélünk időpontokról, és az idő üteméről,
amit idődilatációként észlelünk.
Az adott elrendezésben csak az idődilatációval foglalkozunk.
Előzmény: ivivan (44560)
ivivan Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44560
Hát pont az ilyen gondolkozás miatt tettem fel azt a kérdést, amire még mindig nem válaszoltál...

"1. mozgásod során tapasztalod (A) az idődilatációt
2. sebességedet változtatva változik a mértéke
A hatás azonnali. Mivel a saját mozgásodról az információ "helyben van", tehát nem kell figyelembe venni a fénysebességét."

Miből látod azt, hogy (B) órái másképp járnak? Módosítsunk annyit az elrendezésen, hogy (B), minden másodpercben küldje el az éppen aktuális pontos idejét (tehát ne egy folyamatos jelet adjon, hanem másodpercenkénti pontos időt). Amikor (A) mozog hozzá képest, azt fogja tapasztalni, hogy az impulzusok ritkábban érkezkeznek hozzá. Mi történik, ha sebességét (B) sebességéhez igazítja? Természetesen az impulzusok másodpercenként fognak érkezni, de ettől nem lesz látszólagos az idődilatáció, meg is mutatom miért: (A) várjon addig, amíg az ő órái pontosan 1 órával térnek el a (B)-től kapott impulzusokban szereplő időponttól (belekalkulálva persze a jel odaérkezéséhez szükséges időt), majd igazítsa sebességét (B)-hez. Ekkor az impulzusok másodpercenként érkeznek, de még mindig eltérnek 1 órával... Erre vonatkozott egyébként a kérdésem, amit feltettem...
Előzmény: Bign (44559)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44559
"Ez bizonyitja, hogy az idődilatáció esetén nem jár ténylegesen másképp a megfigyelt órája."

"Szerintem meg nem bizonyítja. Miért is bizonyítaná ezt? Szerinted mi az, ami ellentmond annak, hogy ez valódi eltérés?"

1. mozgásod során tapasztalod (A) az idődilatációt
2. sebességedet változtatva változik a mértéke
A hatás azonnali. Mivel a saját mozgásodról az információ "helyben van", tehát nem kell figyelembe venni a fénysebességét.
A kísérlet előtt természetesen annyit várni kell, hogy (B) sugárzása elérjen bennünket.
Mivel a sugárzás folyamatos, a továbbiakban nincs késlekedés.

3. (B) nem tudhat a te tényleges sebességedről ezért órája nem járhat úgy ahogy te mozogsz
4. ha lenne információja akkor se befolyásolhatja a megfigyeltet a megfigyelő.

Mivel a mozgás relatív és megállapíthatóan (most) nem befolyásolja (B) óráját, megállapíthatjuk, hogy (A) és (B) órája együtemben jár.
Mivel ha most nem befolyásolja a mozgás, máskor miért tenné?

Ez nem azt jelenti, hogy azonosnak is látják egymás óráját, mivel az órákat csak a sugárzáson keresztűl észlelhetik. Ezért észlellik az idődilatációt, de ezt már előtte is tudtuk, amikor a megfigyelő a sugárzással kölcsönhatásba lépve idődilatációt észlelt.

Előzmény: ivivan (44558)
ivivan Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44558
Oké. Igazad van. A tied volt előbb, foglalkozzunk a te példáddal, bár abban nem volt kérdés, így nem volt mire válaszolni.

"Ez bizonyitja, hogy az idődilatáció esetén nem jár ténylegesen másképp a megfigyelt órája."

Szerintem meg nem bizonyítja. Miért is bizonyítaná ezt? Szerinted mi az, ami ellentmond annak, hogy ez valódi eltérés?
Előzmény: Bign (44557)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44557
Én nem keverek össze semmit.

A relavisztikus hatásokat helyben észleli a megfigyelő (A).

A "fény véges sebessége miatti késés" hol van figyelembe véve?
Csak fel van rá hívva a figyelmed, hogy nem lehetsz közvetlen kapcsolatban a (B)-vel.
Ha ezt nem teszem, rögtön úgy gondolod, hogy a (B)-vel vagy kapcsolatban, pedig ez akkor se úgy van, ha csak 10m távolságba vagy tőle.
Akkor is csak a sugárzását érzékeled és azzal lépsz kölcsönhatásba.

Amúgy minek foglalkozzak én a te később feltett feladatoddal, amikor te se foglalkozol az enyémmel?
A te feladatodban sokkal több a részlet és ezért halasszuk későbbre.

A "hol állítottad?"
Én sajnállak, hogy nem érted amikor leírják, hogy mihez képest mi mozog. Ez számodra érthetetlen. Aztán vitatod, hogy mit állított az ember.
Javaslom lapozz vissza és nézd meg.

(A), (B). Mi mozgott mihez képest? Mit érzékelt?
Előzmény: ivivan (44556)
ivivan Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44556
"Rossz mert nem szabványos?
A feltételek egyértelműek."

Azért rossz, mert összekeveri a relativisztikus hatásokat a fény véges sebessége miatti késésekkel.
Még mindig azt nem érted, hogy amikor (A) megváltoztatja a sebességét nem azt tudja, hogy most milyen sebességgel mozog (B)-hez, hanem azt, hogy 1 évvel ezelőtt (B) hogyan mozgott... Nem tudom milyen problémára próbáltál a példáddal rávezetni minket, de nincs semmilyen probléma.

"Tehát szerinted is midegy. Amikor ezt én állítottam, akkor hevesn tiltakoztál."

Hol állítottad ezt?

Még mindig nem mondtad meg, hogy szerinted mit mutatna a példámban szereplő óra, ha lehoznák?
Előzmény: Bign (44540)
ivivan Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44555
A kísérletet 25 évvel később megismételték, ahol az eredmények igazolódtak. (csak nem találom a linket, de volt már ide belinkelve)
Előzmény: Bign (44552)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44554
Az a link Ivánnak szólt mert a multkorábban nem értette mit jelent az hogy az idő irány függő.
Előzmény: Bign (44552)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44553
"A példáddal azért nem tudok mit kezdeni, mert csak te tudod, mit akarsz kihozni belőle."

Tehát a megoldás attól függ, hogy én mit akarok állítani?
A megoldást is már leírtam, de most tekintsünk el tőle.

Leírtam 6 pontot.
Ezek ismereteid szerint megfelelnek a valóságnak?
Avagy látsz benne hibát?
Előzmény: mmormota (44543)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44552
Engedelmeddel én válaszolok, mert "véletlemül" azt olvastam (Hafele–Keating-kísérlet).

Teháh dióhéjban:
Repülőgépen elvittek 4 atomórát a Föld körül, keleti írányba és 9 nap múlva nyugati írányba.

A repülés során a repülők többször leszáltak és feltételezem nem tökéletes körpályán kerülték meg a Földet.

A négy óra leolvasott eltérései:

* keleti irányú utazás: − 196, − 54, + 166, − 97 nanosecundum
* nyugati irányú utazás: + 413, − 44, + 101, + 26 nanosecundum

"Az órák pontosságának menetközbeni változásai miatt az eredmények nagyon erősen szórtak, amelynek oka részben a szállítás körülményei, másrészt a kisebb, szállítható méretű órák relatív pontatlansága volt.

A problémákon Hafele és munkatársa úgy próbáltak segíteni, hogy az utazás periódusából időnként kiválasztottak egy-egy órát és azt a másik három óra átlagához igazították, mivel menetközben nem tudták összehasonlítani őket a földi állomás etalon idejével. Ez a módszer valójában egyetlen esetben sem lenne elfogadható de Hafele ezt a korrekciót 14 esetben hajtotta végre"

Tehát az az egyik "megtámadhatatlan" bizonyíték amit idődilatációval, az órák vissza hozatalával végeztek.
Ilyen eredményt tudtak előállítani 14 óra állítással.

Aki nem elvakult relativitás hívő (mert itt mátr csak a hitnek van jelentősége) az látja, hogy az atomórák mozgatás közben pontatlanok és alkalmatlanok arra, hogy erre bármilyen elméletet építsünk.

A számított értékek (gravitációs + mozgási idődilatáció):
keletre -59+-10
nyugatra +273+-7

Látható, hogy az órák a folyamatos állítgatás ellenére se tudták hozni az eredményt.
Ennek ellenére ők az alábbi átlagot számították:
keletre -40+-23
nyugatra 275+-21
(A számítás módjáról nincs információ.)

Csodák-csodája a két érték hibahatáron belül egyezik. :O)
Ennek ellenére, illetve éppen ezért nem fogadható el a kisérlet "eredménye".
Pontosabban azok számára nem elfogadható, akik gondolkodnak is közben.
Előzmény: TEODOR (44541)
muallim Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44551
ez az oldal a SR el kapcsolatos klasszikus kisérleteket felsorolja http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/hframe.html , lépjünk egyet tovább  :-))
muallim Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44550
földi körülmények között a gravitációs vöröseltolódász is kimutatták, http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/hframe.html Harward Tower kisérletben..
muallim Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44549
a dravitációs idüdilatációra 1976-ban ezt a kisérletet végezték el, azóta számtalanszor http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/hframe.html
muallim Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44548
persze cannak ilyen müonok is, de azoknak kisebb a sebességük, ajánlom szemléltetésnek a http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/relativ/muon.html oldalt
Előzmény: Bign (44497)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44547

Doppler-effektus nagyban és kicsiben

Tekintsük át röviden, hogy másfél évszázaddal Doppler és fél évszázaddal Hubble halála után milyen kutatások épülnek a Doppler-effektus vizsgálatára!

Ma már olyan egészen távoli extragalaxisok színképe is vizsgálható, amelyek hatalmas sebességgel távolodnak tőlünk. Kis sebességek esetén - nagyjából a fénysebesség egy tizedéig - a Doppler-effektus miatt kialakuló hullámhossz-eltolódás (Delta lambda) - amit távolodás esetén vöröseltolódásnak szokás nevezni, és a csillagászatban z-vel jelölnek - egyenesen arányos a v látóirányú sebességgel (z = Delta lambda/lambda = v/c , ahol c a fény terjedési sebessége vákuumban). Nagy sebességeknél relativisztikus effektusok lépnek fel, amelyektől a vöröseltolódás és a távolodási sebesség közötti kapcsolat bonyolultabb (z = [(c + v)/(c - v)]1/2 - 1). A relativisztikus hatás egyik érdekes következménye az is, hogy ha egy test a látóvonalra merőlegesen mozog, akkor is nő az általa kibocsátott sugárzás hullámhossza (transzverzális Doppler-effektus). Egy másik hatás az ún. gravitációs vöröseltolódás, amelynél a sugárzást kibocsátó test tömege miatt nő a kibocsátott sugárzás hullámhossza (a tömegvonzás miatt lecsökken a testről távozó foton energiája, tehát ennek a relativisztikus hatásnak nincs köze a Doppler-effektushoz). Az ezredfordulón megfigyelt legnagyobb vöröseltolódások már meghaladják a z =6 értéket. Ez tehát nem hatszoros fénysebességgel távolodó forrást jelent, de a fénysebességet alaposan megközelítő mozgásra utal. A fény véges terjedési sebessége miatt viszont ezeket a nagyon távoli extragalaxisokat olyanoknak látjuk, amilyenek a most felfogott sugárzás kibocsátásakor, azaz tízmilliárd évnél is régebben voltak. De azt, hogy a látható fényben hogyan néztek akkor ki, azt most az infravörös tartomány vizsgálatából tudhatjuk meg - ugyancsak a Doppler-effektus által.

 

Ezt találtam mmormi.

 

http://www.matud.iif.hu/03okt/04.html

 

 

 

Előzmény: mmormota (44546)
mmormota Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44546
""1. A forrás frekvenciája egy relatív mennyiség."
Én is ezt próbáltam bizonyítani. Nem hiszi el senki."

Ki nem hiszi el?
Előzmény: Bign (44538)
mmormota Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44545
Én már régen belenyugodtam, hogy ezt nem vagy képes megérteni. Elmagyaráztam sokszor én is, mások is, GPS holdakkal és anélkül. Te miért követeled hogy 1001edszer is elmondjuk? Nem érted, hát nem érted. Egyéni probléma.
Előzmény: Astrojan (44537)
mmormota Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44544
Nem, hiszen azok is keringenek.
Előzmény: TEODOR (44542)
mmormota Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44543
A példáddal azért nem tudok mit kezdeni, mert csak te tudod, mit akarsz kihozni belőle. Amit elmondtál, abból nem lehet kitalálni. Nyilván ellentmond valaminek, ami csak a te elképzeléseidben létezik, de rejtett gondolataidat nem tudom kitalálni.

Nyugodtan elhiheted, hogy a specrelt nem bemagoltam, hanem normálisan megértettem. Ezért nem kell semmiféle betanult szöveget mondanom, átlátom a feladatokat és tudok ezok mentén is haladni.
Előzmény: Bign (44538)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44542
Szia mormi és akkor mi van a szinkronpályás műhódak óráival? Ott csak a gravitációs idő dilatációval kell számolni?
Előzmény: mmormota (44536)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44541

Hafele–Keating-kísérlet

 

Keres rá Iván biztos van benne valami mert astrojani nagyon cáfolja.

Előzmény: ivivan (44535)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44540
"A példád nagyon rossz"

Rossz mert nem szabványos?
A feltételek egyértelműek.

"Azóta már lehet, hogy egy gonosz Vogon megsemmisítette (B)-t"

Az ötlet nagyon jó, a következő feladatomban, észleléskor (B) már nem is létezik.
Ezért a relavisztikus hatás észlelésekor már nem is fog létezni. :O)

"Ez csak a fény esetén mindegy"

Tehát szerinted is midegy. Amikor ezt én állítottam, akkor hevesn tiltakoztál.
Azért hoztam a mentős példát, és most nem fogok vitatkozni a hangal kapcsolatban,
elég nekem a fény.

Tehát fény esetén ugyanazt kapjuk ha a forrás mozog és mi állunk, mint amikor a forrás áll és mi mozgunk.

Előzmény: ivivan (44535)
NevemTeve Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44539
Nem tudom, mit pattogsz, hiszen eleve tudjuk, hogy az idő abszolút, nincs értelme ezen vitatkozni; ha az órák nem egyformán jártak, az csak technikai probléma lehetett.
Előzmény: Astrojan (44537)
Bign Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44538
Kedves mmormota!

A GPS-re vonatkozó értékeket én nem számoltam, úgy tünik rosszul emlékeztem.
Én a GPS-el az adott feladatban nem is akartam foglalkozni, nem én hozta, elő.
A konkrét értékeket vizsgálva (ha helyesek) eggyel kevesebb hivatkozási alapja lesz a relativitás elméletének. gyakorlatilag ezek után nem az összes időeltétésre kell magyarázatot találni, csak a kissebbik töredékére, arra meg van.

"1. A forrás frekvenciája egy relatív mennyiség."

Én is ezt próbáltam bizonyítani. Nem hiszi el senki.

A 2. pontban szintén azt állítod amit én is, hogy a mozgásom hatására változik az észlelt frekvenvia.

A 3. pontban nem az én állításommal foglalkozol, ha nem elmondasz egy betanult szöveget. Így megkerülted a gondolkodás lehetőségét.

Mégegyszer:
1. A feladatomban azt állítom, hogy a megfigyelő (A) ügyanazt érzékeli amit a relativitás elmélete alapján kiszámolnak.
2. Az elrendezés miatt (távolság 1 fényév), kizárható, hogy a forrással (B) kapcsolatba lépjek (A).
3. Tehát egyértelmű, hogy a relavisztikus hatásokat a sugárzása és köztem (A) mérhető.
4. A forrással (B) nem lépek közvetlen kapcsolatba, ezért rajta relavisztikus torzulások nem léphetnek fel, mivel nem tudja az én (A) sebességemet (legalább 1 évig).
5. A példában szereplő sebességek: V1=0,5c; V2=0; V3=x, de sz eredmény szempontjából tetszőleges érték lehet, mivel nem a relavisztikus hatás értékén vitatkozunk.
Én legalábbis nem. :O)
6. A kisérlet ideje alatt (B) nem változtatja a sebességét.
Előzmény: mmormota (44536)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44537
3. Az, hogy ez nem valamiféle látszat, abból is nyilvánvaló, hogy egy megutaztatott óra kevesebbet mutat, ha visszahozod és ismét mellé teszed egy helyben maradónak.

Ezt nem hiszem el, hol van ez a kisérlet ? Nem tudod megérteni, hogy ez a fajta kisérletből csak elkeserítően kevés féle van? Vagy a HK kisérletre vagy olyan büszke?

Meg a két másik, a Hafele Keatingnél is rövidebb idejű repülőgépes próbálkozás szintén nanoszekundumos eltérésekkel. Ezt csak fizikusok hihetik el akiknek bele van verve a fejébe a logika megcsúfolása.

Nem igaz, nincs ilyen (tisztességes) kisérlet csak olyan gyenge lábakon álló amelyen röhögnöm kell.


muallim (44495), bajban vagy, müonok a tengerszinten is keletkeznek, azt számolják össze (csatlakozom Bign-hez)


ivivan, átgépeltem a Silvertooth cikket most csak .doc formátumban, így talán jobban olvasható, képletek ábrák az eredetiben

http://160.114.99.91/astrojan/silverto.doc
Előzmény: mmormota (44536)
mmormota Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44536
"Azon kívül utaltam rá, hogy nem siet, hanem késik."

A GPS holdak órái sietnének, ha nem lenne a számolóművük ezzel korrigálva.
A gravitációs blueshift miatt 45us-et sietnének, a pályamenti sebesség miatt 7-et késnének, összességében 45-38=36 usec-et sietnének. Ennyit kell kompenzálnia az elállított számlálóműnek, hogy ne csűsszanak el a földi órákhoz képest.

"nem a forrás változtatja a frekvenciáját, mert nincs is módjában, hanem a sugárzást észleled módosúlt frekvencián"

Pár dolgot világosabban kellene látnod.
1.
A forrás frekvenciája egy relatív mennyiség. Olyan mint a sebesség, attól függ, mihez képest mérjük.
Nem kell megváltoznia a forrásnak ahhoz, hogy mást mérj. Ahogy a bicikli sebességének sem kell ahhoz megváltoznia, hogy egy fához kést 20km/h legyen, egy autóhoz képest meg -40.

2.
Ez nem látvány kérdése. nem csak azért más, mert a közeledés vagy távolodás miatt doppler lép fel. Ha keresztben megy, akkor is más. Ha a közeledés miatti egyre rövidebb fény futási időt leszámolod, korrigálsz ezzel, akkor is más a frekvencia. Mindegy hogy közeledik, távolodik vagy akár keresztben halad, a frekvencia változás értéke ugyanakkora.

3.
Az, hogy ez nem valamiféle látszat, abból is nyilvánvaló, hogy egy megutaztatott óra kevesebbet mutat, ha visszahozod és ismét mellé teszed egy helyben maradónak.

Előzmény: Bign (44534)
ivivan Creative Commons License 2008.03.24 0 0 44535
A kiemelt részben arra utaltam, amit te is elismersz: a Földről úgy látszik, mintha a fenti órák másképp járnának (nem írom, hogy gyorsabban, mert nem számít, és most nem tudom megmondani, hogy gyorsabban, vagy lassabban).

Amúgy kicsit vonatkoztassunk már el a ki mit lát dologtól, mert a specrel nem erről szól. A specrel azt mondja meg, hogy ki mit tud (mindegy hogyan szerzi meg): azaz egy IR végtelen sok megfigyelőből áll, azaz minden egyes ponton áll egy megfigyelő, aki kezében egy stopperrel lejegyzi az eseményeket, majd a megfigyelők éves rendes nagygyűlésén összegzik az adatokat és kialakítják, hogy mi történt.

Még mindig fenn áll a kérdésem: a gondolatkísérletem szerinti elrendezésben (ami egyébként pontosan arról szól, hogy mi lenne ha egy GPS órát lehoznának) szerinted mit mutatna a lehozott óra?

"Az én feladatomban azt kellet volna megérteni, hogy ugyan azt az idődilatációnak nevezett torzulást észleled mint eddig, csak nem a forrás változtatja a frekvenciáját,
mert nincs is módjában, hanem a sugárzást észleled módosúlt frekvencián."

A példád nagyon rossz, mert abba kavarodsz bele, hogy ki mit mikor észlel: a specrelnek nem ez a lényege... Még mindig nem érted, hogy amikor (A) felveszi (B) sebességét, akkor nem azt tudja, hogy (B) most azonos időben van vele, hanem azt, hogy (B) 1 éve azonos időben volt vele? Azóta már lehet, hogy egy gonosz Vogon megsemmisítette (B)-t (hogy űrbekötőutat építsen a helyén :-) )

"Ha egy mentő halad feléd 100km/h sebességel ugyan azt hallod mintha te haladnál egy álló mentő felé 100km/h sebességel.
A második esetben azonnal hallod a sebesség változásaidat, az első esetben (a mentő változtatja a sebességét) csak azután, miután a mentőtől eltud jutni a hang hozzád."

Ez pedig nem igaz: a hang esetében nem mindegy, hogy a forrás vagy a detektor mozog. Ez csak a fény esetén mindegy, ez is egy bizonyíték arra, hogy nincs közvetítő közeg.
Előzmény: Bign (44534)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!