Miért gondolod, hogy a Doppler kimaradt a specrelből? Tökéletesen beleillik és még az is látható, hogy ebben az esetben a Doppler shift csak a forrás és a detektor relatív sebességétől függ (míg pl a hang esetében szempont a közeg sebessége is)
"Kezdem azzal, hogy" f=f0(c+v)/c és f=f0(c-v)/c közeledéskor, ill, távolodáskor a freki.. erre utalt a c+v ill. a c-v.. csak meg kellett volna értened az utalást..
Igazán, sajnálom,de én nem tudtam, hogy Te is a halláskárosultak közé tartozol.
Ezért nem tapasztalod minden nap a leírt jelenséget.
Azt írod: "Az viszont igen-igen valószínű, hogy előítéleteid rabjaként intellektuális vakká váltál, (vagy eleve ilyennek születtél) vagy pedig vészes idegkimerültség folytán került 0-hoz közel ítélőképességed/következtetőképességed/logikád."
Gratulálok! És ezt egyedül, vagy segítséggel írtad le?
"Földi körülmények között kicsik az eltérések, nem tudunk ilyen pontosan fénysebességet mérni."
Ennél lényegesen nagyobb pontossággal tudjuk mérni a fénysebességet: éppen most linkelte be Teodor a méter definíciót, ahol írják, hogy a fény sebességét 10-12 pontossággal tudják mérni, ami a mm/s tartományba esik.
"A GPS figyelembe veszi a leeső fény picivel nagyobb sebességét, azt mondja rá, hogy áltrel hatás."
Ez mosolyogtató, ha nem haragszol :-) Ha gyorsabb lenne a fény az elvileg számítottnál, az azt jelentené, hogy a fény egy picivel hamarabb érne ide, mint illene neki. Az áltrelből az következik, hogy a fenti órák egy picivel gyorsabban járnak, ami nem fogható fel az előbbi rövidebb időnek, mivel ez állandó sietést jelent a földi órákhoz képest, a nagyobb sebesség pedig egy állandó (távolságtól függő) eltérést jelentene.
"A c-től eltérő fénysebességeket a Silvertooth egyutas lézerinterferométer összeállítással lehet mérni."
Csak ezt találtam Silvertoothtól, de ez nem olvasható: tudnál egy jobb linket adni?
"Kiszámítható, hogy a Föld 380 km/sec sebességgel száguld a Kráter/Leo felé."
Most meg már 380km/s-ről van szó? Az előbb még csak cm/s különbségekről beszéltél. Az 1 ezrelékes hiba már régen kibukott volna a GPS-nél, szóval ezt rögtön cáfoltnak vesszük, ha nem baj.
Különben a hangok eljutnának hozzád is..( ha már a fény nehezebben megfigyelhető.)
Ugyanis elegendő ha az út szélére kiállsz, és hallgatod az állandó sebességgel haladó járművek motorhangját.
Amikor közelednek akkor magasabbm amikor távolodnak akkor mélyebb
annál amit akkor hallasz amikor éppen melletted vannak elhaladás közben.
Ugyanez a fényre is igaz.. és Te azt mondtad lezseren, hogy az a Doppler..
Na igen.. a dopplet ami kimaradt a specrelből. Úgy látszik Einstein nem tudott vele mit kezdeni. -- vagy nem akart, mert az olyan "éteres lett volna".. --
"Pontosan. A Föld felé tartó fotonok gyorsabbak mint c (néhány cm/sec az eltérés a magasságtól függően)." Akkor nem igaz a relativisztikus sebességösszeadási törvény?
"Nagyobb fénysebességeltérésekre a fekete lyukaknál lehet számítani. Az eseményhorizonton pl a befelé haladó foton sebessége 2c, míg a (radiálisan) kifelé tartó foton sebessége = 0."
Akkor ilyen esetekben a fotonnak van nyugalmi tömege?
Pontosan. A Föld felé tartó fotonok gyorsabbak mint c (néhány cm/sec az eltérés a magasságtól függően).
csak még nem sikerült ettől eltérő sebességet tapasztalnunk. Miért?
Földi körülmények között kicsik az eltérések, nem tudunk ilyen pontosan fénysebességet mérni. A GPS figyelembe veszi a leeső fény picivel nagyobb sebességét, azt mondja rá, hogy áltrel hatás.
Csak a tisztánlátás végett, a Michelson interferométer nem egy fénysebességmérő készülék !! Hiába forgatod nem méri a fénysebességet.
Nagyobb fénysebességeltérésekre a fekete lyukaknál lehet számítani. Az eseményhorizonton pl a befelé haladó foton sebessége 2c, míg a (radiálisan) kifelé tartó foton sebessége = 0.
A c-től eltérő fénysebességeket a Silvertooth egyutas lézerinterferométer összeállítással lehet mérni. Forgatod az interferométert és csupán ettől változnak a csíkok. Kiszámítható, hogy a Föld 380 km/sec sebességgel száguld a Kráter/Leo felé.
Éppen abba az irányba és éppen annyival amekkora sebességet a COBE is kimér a háttérsugárzáshoz képest.
Gergő (44298), Erre nem érdemes reagálni, akkora baromság.
lehet, hogy nem érdemes, de azért én örömmel reagálok erre a kis baromságodra. :)
Szóval a tények és a valóság az, hogy nem "Gézoo" fizika, hanem a valóság.
Erre azért ne fogadj nagyobb összegben...
Hogy mi a valóság, azt momentán csak a jóisten személyesen tudná nekünk hiteltérdemlően megmondani és feltételezem, bár tévedhetek ebben a kérdésben is, hogy te sem állsz közvetlen beszélő viszonyban vele.
Mi marad akkor nekünk? Mindössze annyi, hogy vizsgálgatjuk a körülöttünk lévő világot, tapasztalatokat gyűjtünk és ezeket olyan formán írjuk le, amiből következtetni lehet a kísérleteink eredményére. Ha a következtetések a mérési hibahatáron belül bejönnek, akkor van egy használható elméletünk, amit azért újra és újra tesztelünk, mert tudjuk, hogy nem ez a végső megoldás, de nem tudjuk hol vannak az érvényességi határai.
Ezzel szemben te figyelmen kívűl hagyod a tapasztalati tényeket és egy, a saját logikád szerinti világot építesz magadnak, amiről azt állítod, hogy ez bizony a valóság. De ha ez a valóság, akkor miért mond ellent a tapasztalatnak? Azt azért nem gondolhatod komolyan, hogy mindenki rosszul mér, vagy hamisítja a mérési eredményeit.
Ha az eddigi tapasztalatok alapján Einsteinnek nem lenne igaza, már régen a lomtárban lenne az elmélete, a többi elavult kacat mellett.
Ezért nincs abban semmi rossz, ha az általad a saját logikád szerint felépített világot az egyszerűbb megkölönböztethetőség okán Gézoo fizikának nevezzük.
Így tanulmányozhatjuk, hogy milyen lenne a világ, ha olyan lenne, mint amilyet te álmodtál. Talán még partnereket is találnál a tovább álmodáshoz.
Én nem az átváltásra vagyok kíváncsi. Azt kérdeztem, hogy egy tetszőleges IR-ben hogyan írnád le a fény terjedését (amit mi x=x0+ct alakban szoktunk leírni)? És miért úgy, ahogyan leírod?
A képlet arra való, hogy amitt én látok megfigyelőként a sajátrendszeremben egy történésről, ugyan azt a jelenséget hogyan látja hozzámképest ismert sebességgel haladó másik rendszerben lévő megfigyelő.
Szerinted a megfigyelés miként befolyásolja a történést?
"Ki beszél itt arról az abszolut álló rendszerről amiben a fény terjed , itt konkrétan a fényről beszéltem , annak a terjedési tulajdonságairól ."
OK. És akkor szerinted milyen módon lehet leírni a fény terjedését (egy képletet kérek: x=... alakban)? Most már nem értem miről beszélsz. Eddig se nagyon értettem hogyan akarod kimérni az abszolút álló rendszerhez képesti sebességet valamilyen mozgó detektorokkal...
Ki beszél itt arról az abszolut álló rendszerről amiben a fény terjed , itt konkrétan a fényről beszéltem , annak a terjedési tulajdonságairól .
De az a rendszer sem homogén változatlan , mert energia és anyag van benne.
Ha valahonnan elindul egy fénynek nevezett energia csomag , a térben hozzá képest más sebességgel és iránnyal mozgó megfigyelők mást és mást állapitanak meg róla , de ezzel nem változtatnak a fény tulajdonságain.
Einstein éppen ezért választotta a fény terjedését a képletei alapjául, és ehez a sebességhez képest viszonyit minden más IR mozgását.
Igen Iván a fény mindig c sebességgel halad a vákumban , nem IR-ekben nem kordináta rendszerekben , nem képletekben .
A fény nem a forráshoz képest halad c sebességgel hanem a keletkezési pontjához képest halad c-vel onnan terjed tovább gombhély alakban, és nem valami kordináta rendszer origójától.
" Nem szabad elfelejtenünk, hogy Einstein nem egyszerûen Newton fényelméletét újította fel a klasszikus mechanika értelmében vett korpuszkulákkal. Einstein fotonja mindig c sebességgel terjed, mert hiszen a relativitáselmélet értelmében a c sebességgel mozgó korpuszkula okvetlen zérus nyugalmi tömeggel bír, és megfordítva. A foton sebessége tehát nem lehet kisebb c-nél, de természetesen nagyobb sem lehet a relativitáselmélet általános elveinél fogva."
De ne zavarjon a plusz- minusz "c" az egy intervallumot jelöl amilyen sebességű lehet az energia elnyelő tárgy a fotonhoz képest. De ha zavar akkor irj helyette "v"-t és v= 0 tól c-ig.
"Egyébként itt pontosan azt mondtad, hogy a kibocsátott és detektált frekvencia akkor és csakis akkor egyenlő, ha a fényforrás és a detektor áll egymáshoz képest..."
Na jó, egy fél dícséret.. mert azt látod, hogy állnia kellene a detektálás helyének A rendszerhez képest, de azt nem látod, hogy B rendszerben ez az álló hely mozog..
Azaz B rendszerben a detektálás helyét kell v sebességgel mozgatni ahhoz, hogy ne csaljunk a foton haladási függvényével!
Azaz a változatlan frekvencián detektált foton helyének függvénye
B rendszerben x=x0+ct-vt szerint alakul, (frekvencia váltás nélkül,) tekintve,
Ezért írtam, hogy az "átlag" nem jó szó. Egyébként tetszik a +-1-es példád. Nagyon jól szemlélteti (amit én nem tudtam megfogalmazni), hogy a véges -c..+c tartomány nem is annyira véges...
Mit átlagolsz? A szakaszon értelmeztél egy hosszúságot, és úgy felezted meg, hogy a két oldalon ez a hosszúság legyen egyforma. Ehhez kellett a hosszúság definiálása.
Tehát nem általában a levegőben lógva értelmeztél átlagot. Ennek van értelme.
