Én iszugyi a gerjesztést a változásra értem tehát ha a gravitáció befolyásolja a teret , a térben mozgó töltések testek mozgását akkor ennek forditva is igaznak kell lenni.
Azért zavaros, mert nem érted. Amit gondolsz róla az tényleg lehet hogy zavaros... :-)
Ha nem hozzászólásokból próbálnád kitalálni mi is lehet ez, hanem rászánnád az időt, egyben elolvasnád, átgondolnád, megértenéd, egyből nem lenne zavaros.
A háttér sugárzásról olvastam hogy egyenletes eloszlásu ha mozog a föld ez hogy lehetséges a naprendszer mozgásából adódó eltésésnek kimutathatónak kellene lenni .
Sokan nem veszik figyelembe hogy gerjesztés mentes tér nem létezik , én ide sorolom a gravitációt is mint gerjeszőt , ezen keresztül ha a gravitáció hat a térre akkor a tér gerjesztése is hat a gravitációra .
A hatások a távolsággal nem semmisülnek meg csak megoszlanak nagyobb felületen (térben).
Ebben a térben mozgó testek melyek száma végtelen , melyek egymásra nézve állandó kölcsönhatásban vannak , maguk alkotják ,hozzák létre a teret .
Az ikerparadoxon nem csak zavoros, hanem kimutatja, hogy a fizika nem csak az abszolút vontakozási rendszer létezésével nincs tisztában, hanem avval sem, mit is jelent a Minkowski tér-idö metrikája.
A második, a Minkowski metrikából eredö invariáns távolság létezése, teljesen független attól, hogy két test egymáshoz képest relativan áll, egyenletesen vagy bármilyen gyorsulással mozog.
Nos hát igen zavaros kiindulva abból hogy a gyorsulás mint vektor menyiség kétiránnyal rendelkezik az idő azonban csak eggyel .
Már is az első ellentmondásnál vagyunk.
Teszem azt hogy az egyik testvér elutazik gyorsul -utazik-negativbangyorsul-megáll-visszafelégyorsul-megint negativban gyorsul , és ezek ellenére ő a fiatalabb sokszorosan hiszen legalább négyszer esett át gyorsuláson.
Ez nagyon érdekes .
A valóságban honnan álapitható meg ha két test elválik egymástól melyik az amelyik gyorsult?
Látom te sem olvastad egyszerre 4 műhódról jövő jelből számitják ki a poziciót , minden műhódnak saját azonositó kódja van , kétfalta kódott sugároz a saját pálya adataitt és az idejét , a földi vevő ezekből az adatokból számitja ki a saját pozicióját , persze csak a katonai vevők férnek hozzá minden adathoz .
A relatívitáshívők szerint a sebesség relatív, ami igaz is. Ebből az következnék, hogy az űrhajóban ülő ikertestvér, és a Földön maradó ikertestvér helyzete szimmetrikus. Vagyis nem dönthető el, hogy melyikük lesz a fiatalabb amikor találkoznak.
Erre mit mondanak a hívők? Azt, hogy az űrhajós lesz a fiatalabb, mert ő az űrhajóban gyorsuláson esett át.
Arról pedig mélyen hallgatnak, hogy a Földön maradó testvér a Földdel együtt állandóan gyorsuló mozgást végez, amikor a Nap körül kering. Vagyis ő is gyorsuláson esik át.
Tehát a gyorsulás ténye sem jelent igazi különbséget az ikertestvérek között.
Akkor melyikük lesz a fiatalabb?
Ettől zavarosabb dolog talán nincs is a tudományban. Éppen ezért tűnik olyan nagyon tudományosnak.
A háttér sugárzásról olvastam hogy egyenletes eloszlásu ha mozog a föld ez hogy lehetséges a naprendszer mozgásából adódó eltésésnek kimutathatónak kellene lenni .
A csillagok vörös eltolódása is körkörös , nem hinném hogy a föld kitüntetett központi helyzetben lenne.
Nagyon sok furcsa jelenség van amitt Einsteini modellel nem lehet leirni megmagyarázni.
A müholdas komunikáció nem a fénysebesség állandóságát bizonyitotta hanem azt hogy a fény a forrásához képest halad "c"-vel.
A komunikációban nem az idót korigálják hanem a frekvenciákat .
Ha elolvastad volna a neten található cikeket a GPS-ről tudnád hogy a pontossága deciméteres nagyság rendű amitt szándékosan lerontanak a polgári felhasználásban.
TEODOR: "Valami indoklást légyszi az igenek és nemek létrejöttéhez ? De hagyd ki a tömegeket."
Az elsö kérdés igennel történt megválaszolásánál teljesen kihagytam a 'tömeget': Az izotróp háttérsugárzás csak mezöböl áll. Már ez maga hazadobja a relativitás elvet.
Az UFF feltevés érvényességéröl nem lehet 'osztozkodni'. Ez vagy érvényes, vagy nem! Az 'elfogadott fizikával' szemben én kimutattam, hogy az UFF feltevés NEM ÉRVÉNYES.
Ezen nem csak el lehet gondolkodni, hanem el is kell gondolkodni, még pedig addig, amig egy megoldást nem találunk. Én találtam egy megoldást.
Az 'elfogadott fizika' az elsö feltevését (UFF) kísérletekkel nem ellenörizte.
Aki azt állítja, de igenis ellenörizte, az hazudik. Aki azt állítja az UFF a kísérletek fényében érvényes feltevés volt, az ferdít és hamisít, tehát csal.
Einstein relativitás elvével ellentmondásban a testek relativ gyorsulása függ a testek összetételétöl, hogy egy alapvetö dolgot mondjak, aminél különbözik a véleményem az 'elfogadott fizikától'.
"Habár nem osztom mindenben a fizikai nézeteidet, mégis meghajtom a fejem a gondolkodó ember előtt."
Nem kell 'mindenben' megosztani a fizikai nézetet, de léteznek kísérletekkel kimutatható alapvetö dolgok, amikröl az 'elfogadott fizikával' én nem osztom meg a véleményemet. Ezekröl kell elgondolkodni.
Olvastam az újságcikket rólad a Népszabadságban, és láttam a fényképedet is. Eddig is szimpatikus voltál nekem, de a cikk után méginkább az vagy. Örülök, hogy nem haltak még ki azok az emberek, akik mernek gondolkogni, és nem a hivatalos butaságokat ismételgetik.
Habár nem osztom mindenben a fizikai nézeteidet, mégis meghajtom a fejem a gondolkodó ember előtt.
Sok erőt és egészséget kívánok a további munkádhoz....
Mmormota: "A "fizikát tanult de nem fizikus" vs "fizikus" vita azért nem tud kialakulni, mert az a kevés, amit a fizikát tanult ért és tud, abban pont egyetért a fizikussal. Amit meg csak a fizikus tud, abban a kérdésben a "fizikát tanult" nem tud vitatkozni, nem érti a problémákat sem, a matematikát sem. Tudja, hogy anélkül nem megy, meg kellene tanulni, hogy egyáltalán vitaképes legyen."
A relativitáselmélet cáfolása azért nem tud itt döntöre jutni, mert még a fizikát 'értök és tudók' sem tudják ezeket a kérdéseket megválaszolni:
1. kérdés: 'Létezik-e egy fizikailag ellenörizhetö abszolút vonatkozási rendszer?' 2. kérdés: 'Létezik-e fizikailag ellenörizhetö relatív-egyidejüség?' 3. kérdés: 'Lehet-e inerciarendszereket fizikailag megszerkeszteni' 4. kérdés: 'Tisztázódott-e egyáltalán mi az a tehetetlen tömeg?'
