Ha jól értem, úgy gondolod, hogy a GPS műholdról minden jel h/(c+200km/s) idő alatt érkezik le hozzánk (ahol h a műholdak magassága tőlünk).Igen
Márpedig a Földön a két érzékelt jel között nem 1 mp az eltérés, hanem valamivel kisebb. Hogy is van ez?
Ezért zavarom bele a geostacionárius műholdakat. Mert azt állítom, hogy az onnan jövő jel 1 mp -enként érkezik a földre (csak egy picit hamarabb ér ide mintha c -vel jönne).
A GPS -nél úgy van ahogy mondod, meg ahogy ezt mérni is lehet nap mint nap, mivel ezek a műholdak 12 óra alatt megkerülik a földet, ebből adódik a napi folyamatos eltérés. A keringésből.
Az eltérés maga pedig nem a fiktív térgörbületből hanem a valóságos fény-sebességnövekedésből ered.
Ezellen nemigen tudtok érvelni, mert nincs rá kisérlet. Az, hogy az elméletetek mást mond az engem cseppet sem zavar. Kisérlet, az dönt.
A relativitáselmélet nincs kisérletesen alátámasztva.
nick46 (17554), sajnos nem nyertél, mert a levegő fékezi a fényt itt pedig ellenkező hatásról, gyorsulásról van szó. Minél közelebb vagyunk a Földhöz annál nagyobb a fénysebesség (a leeső fénysebesség).
ez mit jelent? Kihagytam egy fontos szót, de pótoltam. Melyik részt nem érted?
Akkor szerinted a tudomány megreked a mai szinten?
A tudomány nem reked meg a mai szinten, és pláne nem a relativitáselmélet szintjén, hiszen már régesrég túllépett rajta. (És ezt már régesrég leírtam én is, meg sokan mások is).
Nem az a kérdés, hogy a rel. elm. önellentmondó-e, vagy használható-e. Tudjuk, hogy nem önellentmondó, és körül van határolva, hogy milyen körülmények közt használható és mekkora pontossággal. Tudjuk, hogy mikor kell elővenni más, jobb, pontosabb modellt. És vannak nyitott kérdések is, olyan jelenségek, amelyekre nincs elég adat, és ezért nincs még megfelelő modell. Persze az adatok gyűlnek (gyűlnek a fenét, gyűjteni kell őket kemény melóval), a modellek készülnek (hasonlóan), és újabb és újabb megválaszolatlan kérdések merülnek fel.
De ha már elég sokan látják úgy, hogy a rel.elm. hülyeség, akkor majd megtalálják (megtaláljuk) a közös nevezőt is A relativitáselmélet megértését, átlátását, elsajátítását viszont nem tudod kikerülni a továbblépéshez, ahogy a newtoni fizikát sem.
" .. tudományos motivációja a kétkedéseknek nincs.."
Dehogy nincs: a szabadesés egyetemessége nem stimmel, a G(Newton) nem egy univerzális állandó, a 3. Kepler törvény csak egy 0.15%-os közelítés, az izotópoknak csak a tehetelen tömegét ismerjük, ami tömeghiányt mutat fel, a Standard Modell összeférhetetlen az Áltrellel, hány tudományos motivációt soroljak még fel? Folytassam a mikroszópikus rendszerek folytonos fénykisugárzásával, a stabil neutron és az (e,p) és (P,E)-neutrínók létezésével, a 'sötét anyag' és szupernóva robbanások magyarázatával, mi kell még?
És ezekre mind találtam egy megoldást, kiíndulva az fizikai alapok megtisztításával.
Elég zavaros, amit írsz. Azt mondod, a relativitáselmélet nem a Végső Igazság. Ezek után pedig kárörvendően megjegyzed, hogy sohasem fog felépülni a ház (vagyis a relativitáselméletet félváltó másik elmélet).
Akkor szerinted a tudomány megreked a mai szinten?
Én ebben nem hiszek.
"...kénytelenek helyezni a tudományt..." ????????? ez mit jelent?
"Mindegyik kétkedő a saját igazát bizonygatja. Csak addig értenek egyet, hogy a rel.elm. hülyeség, de mindenki a saját eltonjaiban hisz, meg a saját könyvét akarja eladni, ami persze ellentmond a másikénak..."
Ebben ma még igazad van. De ha már elég sokan látják úgy, hogy a rel.elm. hülyeség, akkor majd megtalálják (megtaláljuk) a közös nevezőt is. Én bízok benne.
A kételkedökek csak még egy összefogó ház hiányzik, aztán mehetnek a 'relativisták' kapálni. Remegnek is a relativisták, mint a miskolci kocsonya! :) Csak az a szerencséjük, hogy az a ház soha nem fog felépülni. És nem azért, mert a relativitáselmélet a Végső Igazság, amin nem lehet túllépni. Hanem azért, mert: - Mivel tudományos motivációja a kétkedéseknek nincs, kénytelenek helyezni a tudományt, azzal meg nem lehet számolni... - Mindegyik kétkedő a saját igazát bizonygatja. Csak addig értenek egyet, hogy a rel.elm. hülyeség, de mindenki a saját eltonjaiban hisz, meg a saját könyvét akarja eladni, ami persze ellentmond a másikénak...
Nekem meg úgy rémlik, hogy nem bírod a fizika alapjaival kapcsolatos kritikákat.
Elöször is amit én propagálok, az nem a 'saját elméletem', hanem a fizika megértése a megtisztított alapokból. Ezért jónak látom, hogy ezt mindenhol terjesztsem. Természetesen itt is. Hogy Te ezt élvezhetetlennek tartod, annak Te saját magad vagy az oka.
Érdekes, nekem úgy rémlik, mintha tavaly valaki azt ígérte volna, hogy ebben a topikban befejezi az ámokfutást. A saját "elméletének" propagálását, a modern fizika fikázását a saját topikjában folytatja.
Ehhezképest már megint élvezhetetlenségig telekiabálja ezt a topikot is.
A "sötét anyag" egész biztosan létezik és az elektromosan semleges és 'tömegnélküli' (e,p)- és (P,e)-neutrínókból áll. A részecskeszórások ezt 100 MeV felett kitünöen ki is mutatják.
Ha jól olvastad volna, a hozzászólásom azzal kezdődik, hogy "Ha jól értem, úgy gondolod, hogy". A folytatás tehát nem arról szól, hogy én mit gondolok, hanem hogy én mit értek Astrojan gondolatai alatt (beleértve azt, hogy ő mit gondol a c-ről, amit ő egy konkrét állandónak tekint, megadta az értékét). Most akkor eldöntheted ki az ügyes.
A sokkal gyengébb gravitációs mezöt meg EGYÁLTALÀN nem értettük meg.
Mindenesetre van egy elmélet, ami a mérési pontosságon belül jól megadja a fény elhajlását nagy tömegek környezetében. Ez az altrel. Ezt kimérték számtalan módszerrel, A Hipparcos pl. nagy távolságban a Naptól, hogy a naplégkör esetleges hatását kiküszöbölje.
Te meg azt állítod, a nagy tömegek semmi hatást nem gyakorolnak a fényre, nincs elhajlás.
Ez ellentmond számtalan kísérlet és megfigyelés eredményének.
Ebből az következik, hogy az általad lebecsült elmélet lényegesen jobb, mint a tiéd.
És mi van akkor, ha nincs általunk ismert közeg jelen? Akkor még mindig jele lehet az általunk nem ismert 'sötét anyag'. És mit csinál a 'sötét anyag' a dielektromos állandóval? (Halvány dunszt sincs a fizikában róla.)
A fény, vagy ha úgy tetszik az elektromágneses hullámok sebessége a közeg dielektromos állandójától függ. Mivel a levegőréteg sűrüsége változik a magassággal, a dielektromos állandó is eszerint változik. Vagyis a fény sebessége a műhold és a föld felszine között attól függ, hogy éppen milyen magasságban vizsgáljuk. Az ezt leíró differenciál egyenletet megértéséig talán mással -például politikával lehetne foglalkozni. Ott biztosabb sikerre lehet számítani, mert nem kell hozzá sem tanulni, sem okosabb emberek véleményére hallgatni. Csak le kell ugatni őket.
A fizika azért müködik a gyakorlatban, mert van egy jó erös elektromágneses mezö, de ezt is elszúrtuk a kvantálásával. A sokkal gyengébb gravitációs mezöt meg EGYÁLTALÀN nem értettük meg.
