Tévedsz sajnos, én a fejemen állok a liftben. Nem mindig, csak amikor kedvem van.
S ha magnum56 tanul még 100 évet akkor Ő is megérti végre, hogyan lehet egyszerre egy bot a valóságban 60 centi, 80 cm és 1 méter egyszerre ?
Pedig ha a valóságban 60 cm-es lesz a bot, akkor azt én is nyilván 60 cm-nek mérem itt a földön, ha egyszer a valóságos mérete változott meg és nemcsak a távoli nagy sebességű megfigyelő látja másként a fényterjedés korlátai miatt.
Tartok tőle, hogy pár percet inkább nektek kellene áldozni arra, hogy ezt a problémát meglássátok. Nem kell 94 év, nem vagytok ti idióták, csak szeretitek a specrelt. (Az áltrel majd csak később jön, ha ebben sikerülne megegyezni.)
Bár ha belegondolok, egy ilyen ellentmondást védelmezni... Elég hálátlan feladat.
Az Iszugyi kételekdik a 'méretrudban' a relativitáselv 'inerciarendszereiben' (amit az Einstein e-dinamika alapján levezetett/feltételezett).
Einstein választott, vagy megtartja a Newton egyenleteket, amelyek kielégítik a Galilei transzformációs egyenleteket és elveti a Maxwellieket amik viszont a Galilei transzformációkra megváltoznak, vagy a Newton egyenleteket veti el és a Maxwel féle egyenleteket fogadja el, amelyek viszont a Lorentz transzformációnak tesznek eleget.
Az utóbbit választotta és inkább a Newton egyenleteket írta át az SR-ben.
Én ugyan nem tudom te ki vagy, mivel nem írtad ki, de remélem nem vagy amatőr fizikus. Azt is remélem, hogy hivatásos sem vagy, mert akkor mmormota, meg a többi hivatásos szégyellné el magát.
"Einstein nem azt állította,hogy "rövidebbnek látszik",hanem,hogy valóban rövidebb,illetve hosszabb.Ha a "látszikkal"foglalkozott volna,akkor az optikai csalódások körében kutakodik."
Gondolkodtál-e már azon, hogy egy rúd hogyan tud egyszerre többféle hosszúságot felvenni valóságosan. Einstein szerint ugyanis egy 1 méteres rúd rövidebbnek (mondjuk 80 cm-nek) látszik ha egy hozzá képest nagy sebességű koordinátarendszerből nézi egy megfigyelő. Egy mégnagyobb sebességű koordinátarendszerben lévő mégfigyelő számára még rövidebb, mondjuk 60 cm. De a megfigyelők egyszerre mérik a rúd hosszát. Ha a rúd rövidülése valóságos, mint ahogyan állítod, hogyan lehet a rúd egyszerre 1m, ugyanakkor 80 cm, és ugyanakkor 60 cm.
Tudsz-e erre válaszolni?
Egyébként megnyugtatlak:
1. csillagászat már akkor is volt amikor még Einstein meg sem született, a csillagászatot tehát nem ő találta fel.
2. Az űrhajózást is inkább Ciolkovszkij-nak köszönhetjük, ehhez Einsteinnek semmi köze sem volt.
3. a rúd Einstein szerint nem azért rövidül, mert a tér görbe. A specrel-ben nem görbe a tér (még Einstein szerint sem) mégis van rövidülés.
4. Einstein nem volt dilis, csak egy kíváncsi ember, aki felépített egy rendszert, egy álomvilágot, amelynek semmi köze sincs a valósághoz. De ez mással is előfordult már.
Valóban meg lehet különböztetni. Ha gyorsul, akkor a kift alján és tetején elhelyezett mérleg azonos értéket mutat. Ha gr. mezőben van akkor a lift tetején lévő mérleg kevesebbet mutat
Einstein a kutató talpára ható erőkről ír, ugyebár te sem a fejeden állsz a liftben....
6 év nehéz tanulás elhanyagolható a 100 éve csak eredményeket felmutató ÁR-el szemben...,
Kedves Magnum56! Úgy olvastam,hogy Te amatör fizikus vagy.Elhiszem!!Az a baj Nálad is és más hozzászólónál is ,hogy a rövidülést,időlassulást,stb egy inercia rendszeren belüli folyamatként fogjátok fel.Ha így lenne akkor valóban Einstein nem a gondolkodás kimagasló zsenije lett volna,kinek munkássága nélkül nem lehetne meg sem az űrkutatás,sem a csillagászat,hanem csak egy "dilis pasas"/Elnézést kérek Einstein emlékétől/ Ö azonban két,ill.több inerciarendszer egymásho való viszonyáról beszélt.Ha az egyikben rövidebb a méter,mert atér görbült szerkezetű,természetesen csak a másikhoz képest,vagyis RELETÍVE!! Ezért relativitási a rendszer.
Nem érted a specrel nagyon egyszerű matematikáját sem. Erre nem mentség, hogy nem hiszed, jó fizikai modell. Ha azt állítod, sokat foglalkoztál vele, mégsem érted, az eléggé rossz képet rajzol rólad.
Einstein nem azt állította,hogy "rövidebbnek látszik",hanem,hogy valóban rövidebb,illetve hosszabb.Ha a "látszikkal"foglalkozott volna,akkor az optikai csalódások körében kutakodik.Egyébként eléggé közismert az un. ikeparadoxon,vagy a gyorsuló lift analógiája
Aki valóban megértette a relativitáselméletet, az arra is rájött, hogy ez egy mesevilág, amelynek semmi köze a valósághoz. Össze-vissza járó órák, lasabban öregedő űrutazók, meg a hosszukat varázslatosan változtató rudak világa.
Ehhez jönnek még a féreglyukak, amelyek segítségével vígan utazgathatunk az időben. Már csak az UFO-k, a boszorkányok, meg a táltos paripák hiányoznak.
Ebben a mesében csak az hihet, aki vagy teljesen elvakult, vagy egy kukkot sem ért az egészből.
"Ebben már tévedsz, a specrel nem használható jól a látszat leírására. Ha lerajzolod magadnak, rá fogsz jönni. Amikor egy rúd nagy sebességgel távolodik a megfigyelőtől, akkor a rúd rövidebbnek látszik. Amikor pedig nagy sebességgel közeledik, akkor hoszabbnak látszik.
Einstein gondolat-kísérleteiben, mindig csak távolodás szerepel, mert úgy kezdi a kísérleteket, hogy essen egybe a két koordinátarendszer kezdőpontja a T0 időpontban. Ezért a rendszerek mindig távolodnak. Közeledő rendszereket nem vizsgált soha. Ha egyszer is megtette volna, rögtön megbukott volna specrel."
Ennyi időt eltöltöttél a spec.rel. "megbuktatásával" és még mindig ennyire nem érted az alapjait sem?
Közeledő rendszer esetén is lassabban járnak az órák és rövidülnek a távolságok.
Gyerekek, én meg nagyon szeretnék harangot önteni! Sohasem tanultam róla 'hivataloson', de van egy elgondolásom arról, hogy a 'hivatalos' harangöntők hogyan és miért hülyék... szerintem ugyanis a vörösréz megolvasztva sárgarézzé alakul, ezért nem lehet belőle bronzharangot önteni! Kérem hogy sírva dicsérjétek a meglátásomat, annál is inkább, mert egy sokszáz éves tévedést lepleztem le!
"Én sajnos nem ismermem K. Gy. elgondolkodását, de a hivatásos fizikusokról alkotott véleményedet teljes egészében aláírom. "
Nos, nem szeretném a hivatásos fizikusokat egy kalap alá venni. Én például ismerek olyat, aki tud is, és mer is gondolkodni. De az is tény, hogy akad közöttük elég sok, aki gondolkodás helyett a hivatalos szöveget nyomja. Többnyire azok, akik semmi érdemlegeset sem tudtak felmutatni tudományos pályafutásuk alatt.
Más. Amit a 14574-ben írtál igaz.
"A 'liftben' meg lehet különböztetni, hogy a 'lift' gyorsul, vagy a gravitációs hat rá."
Valóban meg lehet különböztetni. Ha gyorsul, akkor a kift alján és tetején elhelyezett mérleg azonos értéket mutat. Ha gr. mezőben van akkor a lift tetején lévő mérleg kevesebbet mutat, hiszen a Földtől távolodva csökken a gr. erőssége. Ez persze kis eltérés, de elvileg kimutatható.
A gr. mező és a gyorsulás hatása csak végtelen kis környezetben (lokálisan) megkülönböztethetetlen. Egy véges méretű koordinátarendszere kiterjesztve (úgy ahogyan Einstein tette) már nem igaz. De ezt több cikkben el lehet olvasni, csodálkozom, hogy van olyan, aki nem tudja.
"Einstein geometrizálása nem felel meg a 'valóságnak'."
Valóban nem. Ezt szerencsére nem is vette komolyan senki. Nem tudok róla, hogy bármelyik egyetemen a geometria előadáson oktatnák a relativitáselméletet.
Magnum56: "Ezek után nem értem, hogy mire fel ez a lenéző hangnem Korom Gyulával szemben. Ha mást nem, legalább azt tisztelni kellene benne, hogy elgondolkodik a fizika megoldatlan kérdésein, ha már a hivatásos fizikusok nem képesek erre."
Én sajnos nem ismermem K. Gy. elgondolkodását, de a hivatásos fizikusokról alkotott véleményedet teljes egészében aláírom.
Nekem évekbe tellett, amíg rájöttem, hol a hiba Einstein gondolatmenetében. Te meg 6 perc alatt helyretettél.
De nem csipkelődni akarok, csak szeretném megkérdezni:
1. lerajzoltad-e a távolodó és közeledő rudat?
2. megállapítottad-e, hogy mitől látszanak más méretűnek?
Ha megtetted volna, láttad volna, hogy igazam van. Ahhoz, hogy a látszólagos rövidülés és hosszabodás tényét megállapítsd, nem kell kalibrálgatni. Elég a józan logika.
>Amikor egy rúd nagy sebességgel távolodik a megfigyelőtől, akkor a rúd > rövidebbnek látszik. Amikor pedig nagy sebességgel közeledik, akkor hoszabbnak > látszik. Tessék? Akarom mondani, tessék utánaszámolni :-)
> Einstein gondolat-kísérleteiben, mindig csak távolodás szerepel, mert úgy kezdi a > kísérleteket, hogy essen egybe a két koordinátarendszer kezdőpontja a T0 > időpontban. Ezért a rendszerek mindig távolodnak. Közeledő rendszereket nem > vizsgált soha. Ha egyszer is megtette volna, rögtön megbukott volna specrel. Nem adja az magát ilyen könnyen :-). Csak a 'szemléletesség' kedvéért vannak mindig távolodó rendszerek, nincs benne semmi mélyebb dolog. Simán lehet az is a 'kísérlet kezdete', hogy elindul egymás felé a két megfigyelő, méricskélnek a saját óráikkal meg mérőszalagjaikkal, és majd amikor találkoznak, akkor utólag összekalibrálják ezeket.
"Ez a méter bármilyen sebességgel halad, akkor is egy méter marad.
Megfigyelőfüggetlen. Ha én nézem akkor is egy méter. Ha meg sem születtem, akkor is egy méter. Ha elrepülök a tau cetire, vagy egy fekete lyukba, akkor is egy méter."
Teljesen igazad van, a rúd hossza nem változik meg, bárki figyelgeti.
"Egészen más kérdés, hogy a távoli megfigyelő aki esetleg gyorsan megy, az másként látja ezt a hosszúságot. "
Ebben is igazad van. A rúd látszólagos hossza eltérhet a valóságostól.
"Ez rendben van, ez a specrel, ami jól használható a látszat leírására."
Ebben már tévedsz, a specrel nem használható jól a látszat leírására. Ha lerajzolod magadnak, rá fogsz jönni. Amikor egy rúd nagy sebességgel távolodik a megfigyelőtől, akkor a rúd rövidebbnek látszik. Amikor pedig nagy sebességgel közeledik, akkor hoszabbnak látszik.
Einstein gondolat-kísérleteiben, mindig csak távolodás szerepel, mert úgy kezdi a kísérleteket, hogy essen egybe a két koordinátarendszer kezdőpontja a T0 időpontban. Ezért a rendszerek mindig távolodnak. Közeledő rendszereket nem vizsgált soha. Ha egyszer is megtette volna, rögtön megbukott volna specrel.
Ezt is elcseszte Einstein papa. Nem is kicsit. De ettől még jó ember volt.
A kvantumfizikát is én csak a kvantált töltésekböl vezetek le, tehát egész más alapból, mint amit Einstein megadott. bélám!
"It doesn't matter how beautiful your theory is, it doesn't matter how smart you are. If it doesn't agree with experiment, it's wrong." Richard P. Feynman
Neked meg azt kell elfogadnod, hogy a gravitációt nem lehet 'kitranszformálni'. A természet müködése nem az ÁR-re alapul, a tehetetlen tömeg nem arányos a súlyos tömeggel: A különbségük függ az összetételtöl.
A 'liftben' meg lehet különböztetni, hogy a 'lift' gyorsul, vagy a gravitációs hat rá. Az én kisérletem megcáfolta az Einstein 'lift' gondolatkisérletét, amit 100 évig elfogadott a fizika.
Einstein geometrizálása nem felel meg a 'valóságnak'. Én erröl is beszélek, de a kvantumfizikáról is.
A kvantumfizikát is én csak a kvantált töltésekböl vezetek le, tehát egész más alapból, mint amit Einstein megadott.
Muallim: "Gondolj arra, hogy bármilyen homeomorf térben pl. az eukledesi geometria leképezhető, pedig kívülről egy másikból nézve ahol te egyenest látsz az ott görbe vagy éppen kör lesz. "
Az lehet hogy elképzelhetö, ha sok fantáziád van: De ez az állítás nem felel meg az e-dinamikából + g-dinamikából levezethetö kvazi-euklideszi geometriának. Onnan csak a Minowski tér metrikája ered, egy invariáns távolság definicióval és véges tér-idö tartományokban.
