meg kell oldanod azt az elméletedből adódó paradoxont, hogy szerinted a források kvantáltak és mégis az e.m. hullámok méréséből adódik ez. A források nem foghatók be, csak az általuk kisugárzott energia, amit mérni tudunk, s bizony az mutat frekvenciától függő energiaadagokat.
Ha már síkgeometriáról van szó, legjobb visszamenni Euklidészhez. Ő az Elemek I. könyvében így definiálja a párhuzamosságot (23. definíció): két egyenes akkor párhuzamos, ha egy síkban vannak és nem metszik egymást. A teljes Elemek fenn van angol fordításban a neten: http://aleph0.clarku.edu/~djoyce/java/elements/toc.html
Ezt a definíciót használjuk azóta is, szóval kérlek ne definiáld át a párhuzamosság fogalmát.
"De a perturbácókat biztosabban lehet idöben elöre és idöben hátra számolni (és ezeket összehasonlítani a feljegyzésekkel). Erre gondoltam."
Mibol gondolod, hogy ezt meg senki se tette meg? Pl. a Halley ustokos palyaja jol ismert. Csak kenyelmesebb ezt elfelejteni, es mindenfele hianyzo evszazadokrol handabandazni.
"Égi mechanika" a helyes. (Nekem úgyan mint részecskefizikusnak nem tetszik.) --- "Mit szamolsz ki a csillagok .." Én semmit, nem az én resource-om. De a perturbácókat biztosabban lehet idöben elöre és idöben hátra számolni (és ezeket összehasonlítani a feljegyzésekkel). Erre gondoltam.
"Mivel a gravitációdinamikával egy helytálló égitestmechanika született meg, "
Felteszem az "egi mechanikara" gondoltal. Nem mindegy.
"könnyü kiszámítani a csillagok állásából, mi rejlik a 200 éves, vagy mittom hány éves, esetleges csalás mögött."
He? Mit szamolsz ki a csillagok milyen allasabol??? Ha esetleg a precessziora gondolsz, akkor maris nyugodtan elfelejtheted az egesz 200 vagy akarhany evet.
matekja sem stimmel, de erről nem vagyok hajlandó vitatkozni.
Ezt nagyon bölcsen teszed, legalább nem égeted szénné magad
Nem csodálom. Elég elrettentően nézett ki gergo73 rövid csoportelmeéleti összefoglalója... :-) Ilyen feltételekkel akkor se szívesen állnék le vele vitatkozni, ha azt állítaná, a 9 prímszám.
"Parallêloi eisin eutheiai, haitines en tôi autôi epipedôi ousai kai ekballomenai eis apeiron eph' hekatera ta merê epi mêdetera sumpiptousin allêlais."
Természetesen a "nem metsző" definíció, ahogy a Bonola könyv is írja.
Azért elképesztő a magabiztosságod. Ott van előtted ez a könyv, belepillantva is láthatod, hogy elég okos emberek mennyit kínlódtak a párhuzamosok axiómájával.
Aztán akkor jössz te és azt mondod "Phö, ha én ott lettem volna, megmutattam volna nekik, hogy ha mindenhol egyenlő a távolság, akkor mindenhol egyenlő a távolság."
Fel sem merül benned, hogy ha egy ilyen egyszerű válasszal megoldható lenne, akkor esetleg nálad lehet baj a probléma megértésével?
Ez sem matematikailag, sem logikailag nem problémás. Nem úgy az idő relativitása például.
A matematika számomra nem egyéb, mint a logika kiterjesztése, eszközkészlete. Az idő relativitásában semmi problematikusat nem látok.
A távolság relativitása még érdekesebb, mivel az csak a mozgásirányba eső hosszakra igaz ... de egy ilyen távolságmegváltozásra már nem, mert a különböző irányba eső méreteket össze lehetne hasonlítani.
Hol van ebben logikai probléma? A specrel mint matematikai (ha tetszik logikai) modell konzekvens. Nincs benne önellentmondás.
"Mondjuk a vonat összes órája egymással szinkronban van, az alagút összes órája egymással szinkronban van, a vonatban is meg az alagútban is van házitelefon, ismerik a telefon késleltetési idejét, jól tudnak számolni... tehát nem információs problémáról van szó"
De igen. Milyen isteni sugallatra fog a masiniszta telefonálni, hogy a vonat eleje most érte el az alagút kijáratát, illetve a vonat vége most érte el az alagút bejáratát?
Nekem a kifejezés nem okoz gondot, viszont nem tudom, hogyan képzeled ezt a naplózást. Hogyan szerez a masiniszta vagy a bakter tudomást arról a tényről, hogy a vonat eleje vagy vége elérte -e az alagút elejét vagy végét?
Mondjuk a vonat összes órája egymással szinkronban van, az alagút összes órája egymással szinkronban van, a vonatban is meg az alagútban is van házitelefon, ismerik a telefon késleltetési idejét, jól tudnak számolni... tehát nem információs problémáról van szó
"Más szóval a mozgó rendszerben sqrt(1-v2/c2)-szer lassabban telik az idő, mint az állóban, és ez független a v előjelétől (vagyis a közeledő óra is lassabban jár, nem csak a távolodó)."
Úgy fogalmaztam, hogy gyorsabban látszik járni. Tudtommal ez bizonyított is az Androméda köd kékeltolódott spektrumával.
No látod. Összefoghatsz Időhídépítővel (mostanában főleg cyprus_people, odovaker, varhun nickeken találod meg) és felforgathatjátok az egész tudományt.
:))))
Rokon lelkek vagytok. Mindketten nagy önbecsapók.
Csak arra vigyázz, hogy az elméletedet úgy skálázd, hogy pontosan 190 év időugrás jöjjön ki, mert neki ennyi kell. :))
""Az egyfotonos kisérlethez egy újabb gondolat: tegyük fel, hogy ötvözzük Selényi kisérletét a szóban forgóval, vagyis a tér minden irányában figyeljük a kibocsájtott sugárzást!" Csak nem hiszed, hogy nem nézték meg, hiszen azért csak ilyen alakúak a kétréses berendezések. "
Talán nem értetted meg, hogy mit akarok. Olyan detektor-rendszert, ami a tér minden irányában tudja érzékelni a kibocsájtott fotonokat. Ha a fluorecensz anyag minden irányban sugároz interferenciára alkalmas fényt egy adott pillanatban, akkor csak bizonyos detektorok látnának fotont, vagy egyszerre több is? Ha a tűsugár-elméletet cáfolja a kisérlet, akkor a foton-elméletet miért nem? Az rendben van, hogy egy foton interferálhat egy olyan másikkal, amelyik a kölcsönhatás pillanatában még nem is létezett? Nem kellene inkább megkeresni, hogy mi okozza az interferenciát és mi a fotonszámlálóban bekövetkező eseményt?
"Pl. megy egy hajó a vízen 30 km/h sebességgel, rajta előre egy autó 60-nal.
A hajón álló megfigyelő szerint az autó sebessége 60 km/h. Egy a parton álló megfigyelő szerint 90 km/h. Az autó sebessége "egyszerre" 60km/h és 90/h.
Ezt senki sem tekinti önellentmondásnak. Azért nem, mert az emberek megszokták, hogy a sebesség nem abszolut, hanem attól függ, "mihez képest" mérjük."
No meg azért sem, mert a sebességek világában a Te példádban az autóhoz képest a hajó -60km/h-val megy, a part pedig -90-nel. Ez sem matematikailag, sem logikailag nem problémás. Nem úgy az idő relativitása például. A távolság relativitása még érdekesebb, mivel az csak a mozgásirányba eső hosszakra igaz. Az időre még lehetne azt mondani, hogy ha minden folyamat lelassul, akkor az idő lassul le, de egy ilyen távolságmegváltozásra már nem, mert a különböző irányba eső méreteket össze lehetne hasonlítani.
"azok az egyenesek párhuzamosak, amelyek nem metszik egymást." - akkor én biztos máshol tanultam a matekot. Én úgy tanultam, hogy azokat nevezzük párhuzamos egyeneseknek, amelyek egymástól mért távolsága mindenhol egyenlő."
Hát ez aligha kifogás, ha éppen a párhuzamosok elméletével akartál megsimerkedni.
Az 5. posztulátum bizonyítói A görög geométerek és a párhuzamosság 1.§ Eukleidész (kb. i.e. 330-275) az Elemek([1]) (Stoikeîa) I. Könyvében definiálja az egyenesek párhuzamosságát (I. 23. definíció) . Két egyenest párhuzamosnak nevez, ha azok egy síkban fekszenek és mindkét irányban meghosszabbítva nem metszik egymást.([i]) E definíciót használva bizonyítja be, hogy két egyenes párhuzamos akkor, ha egy harmadik metszővel egyenlő váltószögeket alkot (I.27. tétel), de akkor is, ha a metszőnek ugyanazon az oldalán a megfelelő szögek egyenlők vagy a két belső szög összege két derékszög (I.28. tétel). Ennek a tételnek a megfordítását mondja ki az I. könyvben az 5. posztulátum:
Ha egy egyenes úgy metsz két egyenest, hogy az egyik oldalán keletkező belső szögek összege kisebb két derékszögnél, akkor e két egyenes a metszőnek ezen oldalán meghosszabbítva metszi egymást.([ii])
A párhuzamosok euklideszi elmélete az első könyv néhány tételében válik teljessé:
I.30. tétel: Ugyanazzal az egyenessel párhuzamosak egymással is párhuzamosak.
I.31. tétel: Egy adott egyenessel egy külső ponton át (csak egy) párhuzamos húzható.([iii])
I.33. tétel: Két párhuzamos és egyenlő szakasz végeit összekötő szakaszok is párhuzamosok és egyenlők.
Ebből az utóbbi tételből levezethető, hogy a párhuzamosok ekvidistáns - egyenközű - vonalak.([iv]) A párhuzamosok euklideszi elméletének következményei közül a legismertebb a háromszögek szögeinek összegére vonatkozó tétel és a hasonló idomok tulajdonságai"
Mindenki meg tudja mérni, hogy az UFF volt marhaság! Mivel a gravitációdinamikával egy helytálló égitestmechanika született meg, könnyü kiszámítani a csillagok állásából, mi rejlik a 200 éves, vagy mittom hány éves, esetleges csalás mögött. Azt is kikapjuk, hogy mikor élt Ptolemáiosz és hogy tényleg csalt-e.
A diákok hálával rebegik iszugyi nevét, mert a sok tankönyv megtanulása helyett iszugyi egyetlen művét kell csak bebiflázniuk. Az emberek felálva tapsolnak, amikor iszugyi ellibben a fejük felett, a g-töltései semlegesítése révén. Elton John elektronneutrinós fúzióra lép iszugyival.
10 év múlva megyszünnek a pártok, és közösen felépítik iszugyi templomát, ahol felállítják iszugyi szobrát, amelyről a leplet iszugyi libbenti fel.
A már elgyengült géniusz beszédeket tart, mert enélkül az emberek nem érthetik a művét. De nem is akarják megérteni, hiszen minden igaz lehet benne, ha iszugyi ezt mondja.
Az emberek belátják, hogy minden értelmetlenség, amit iszugyi nem használ, és anélkül hogy iszugyi utasítást adna rá, öntudatosan megszüntetik a magyar nyelvtant, a szövegszerkesztőket és kikapcsolják a moderátorokat.
Iszugyi nem hal meg, mert halhatatlanná válik, de ennek a módját már nem árulja el senkinek, mert értelmetlen lenne. Halhatatlan csak iszugyi lehet.
"A könyvem megjelenésétöl, 2005 decemberétöl, számítva, kb. öt év múlva (ennyi idöt adok a professzoroknak megérteni az axiómatikus fizikát) törölhetik az egyetemen a klasszikus gravitációs elméletet, az égitestek mechanikáját, a kvantummechanikát, a kvantumstatisztikát, a QED-t, az elméleti magfizikát, az elméleti részecskefizikát a relativisztikus kvantummezöelméletekkel és a QCD-val együtt, a spec.rel.-t és az ált.rel.-t, a húr és membran elméleteket, meg az univerzum fejlödéselméleteket."
:)))
Ilyet már hallottam a "Kitalált középkor" nevű szintén marhaság egyik propagálójától. Szerinte is öt év múlva az ő kronológiája szerint oktatják a történelmet.
A könyvem megjelenésétöl, 2005 decemberétöl, számítva, kb. öt év múlva (ennyi idöt adok a professzoroknak megérteni az axiómatikus fizikát) törölhetik az egyetemen a klasszikus gravitációs elméletet, az égitestek mechanikáját, a kvantummechanikát, a kvantumstatisztikát, a QED-t, az elméleti magfizikát, az elméleti részecskefizikát a relativisztikus kvantummezöelméletekkel és a QCD-val együtt, a spec.rel.-t és az ált.rel.-t, a húr és membran elméleteket, meg az univerzum fejlödéselméleteket. Helyettük lesz az analítikus mechanika alkalmazása nyílt és nem-konzervativ rendszerekre, a gravitáció-dinamika és az e-dinamika (ez az egyetlen szak, ami marad.). Az Egyesített Mezöelmélet fog úralkodni az elméleti fizikán. Ennek az alkalmazása adja ki a mikroszkópikus fizikát (atom-, mag- és részecskefizikát), a g-mezö elhagyanolásávál, de a g-töltések megmaradásánál. Az asztrófizika meg az e.m.-mezö elhanyagolásával írja el a véges univerzumot. ------ Aki nem alkalmazkodik, veheti a sátorfáját. Ez jóslat, nem fenyegetés.
" - kijelölöm azt a pontot, ahol "összefelé tart"-ónak _LÁTOM_. Odamegyek, és megmérem a köztük lévő távolságot. és csodák csodája - ha azok valóban párhuzamosak - a köztük lévő távolság ugyanakkora lesz."
Ez csak azt mutatja, hogy a párhuzamosokat sem értetted meg.
A párhuzamosokat Eukleidész óta úgy definiálják (most síkmértanra szorítkozunk), hogy azok az egyenesek párhuzamosak, amelyek nem metszik egymást.
Az már egy következmény, hogy a köztük levő távolság egyenlő. De ez csak akkor következmény, ha Eukleidész 5. posztulátumát elfogadjuk. Ha nem fogadjuk el, akkor nem lesz azonos mindenhol a távolság két párhuzamos között. Párhuzamos (vagyis nem metsző) egyenesek mégis lesznek.
A matematika szép dolog, szeretem. De sajnos olyan dolgok is kifejezhetők vele, aminek semmi realitása nincs. A klasszikus példa: ha öten utaznak a villamoson és heten leszállnak, akkor kettőnek vissza kell szállni, hogy üres legyen a villamos. Matematikailag hibátlan, de belátható, hogy lehetetlen.
A tudomány ugye modellez, azaz kapcsolatot teremt mérési eredmények között. (Megmérem A-t, megmérem B-t, ebből kiszámolom C-t, és ellenőrzöm méréssel. Ha nem stimmel, a modell rossz)
A matematika csak egy eszköz a modellalkotásra. Egy modell akkor jó, ha a jóslatai egyeznek a valósággal (mérésekkel), és akkor rossz, ha nem egyeznek. Más feltétel a modellre nézve nincsen. Ez a vicc csak azt mutatja, hogy a legköznapibb esetben is lehet rossz modellt alkotni.
Állítottad, hogy a relativitáselmélet rossz. A te feladatod megmutatni, hogy hol nem egyezik a jóslata a valósággal.
(Persze minden modellnek vannak működési feltételei, amin belül lehet csak számonkérni az eredményt.)
--- még valami: 1. mmormota tud olvasni, 2. ő normális hangnemben írt neked, légyszíves te is hasonlóan...
"Amit mi párhuzamosoknak vélünk, azok észrevehetetlenül kis ívben, de mégis összefelé tartanak előtted is, meg a hátad mögött is. Ez már nem euklideszi geometria."
Gauss ötlete volt még, hogy feszítsünk ki egy nagy háromszöget, és mérjük meg a szögeit. Ha az összegük nem egyenlő 180 fokkal, akkor nem euklideszi térben élünk.
Máig sem csinálták meg. Régebben azért nem, mert nagy költségekbe került volna. Ma meg azért nem, mert belátták, hogy a gravitáció miatti téridő görbülete akkora eltérést okoz, hogy lehetetlen lenne ilyen alapon megmondani, milyen geometriájú az Univerzumunk. Az általános relativitáselmélet segítségével várható csak erre a válaszadás.
Sajnos mostanában ezzel is lehetetlennek látszik, mert nem tudjuk pontosan, miért tágul gyorsulva az Univerzumunk.
Szóval ez a kérdés nem is olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.
