Remelem, nem gondolod komolyan, hogy a toportyukerdest es a kacsakerdest egy szinten szabad emlegetni. Bar tudom, nem vagy toportyutagado, de azert figyelmeztetlek, hogy ebben a kerdesben nem szabad felelotlenul nyilatkozni.
Kedves Rezső!
Szabolcskát Karinthy tette halhatatlanná. Nem, nem csapnivaló. Minden verse olyan, mintha Karinthy írta volna. Tudod:
Kicsi kunyhó, szerető szív
Messzi égbolt, tiszta, kék
Fulladjon meg Ady Endre
Lehetőleg máma még.
A XI. kerületi Szabolcska Mihály utcának a fénypontja valamikor a soltvadkerti borozó volt, ahonnan is száraz muskotályos bort lehetett szerezni, ami különösen a kacsasült mellé volt kitünö. Testes fehér bor volt, semmi édeskésség, csak nagyon karakteres muskotály-íz. Érdekes lenne tudni, megvan-e még a bozozó. Mert kacsa azért még akadna, szerintem.
Szabolcska Mihályról, ha jól tudom, még utca is van elnevesve kies fővárosunkban.
Példáján febuzdulva egy másik nagy hazafi, Szittya Attila Bendegúz egyik vesét idézném most.
Szittya Attila Bendegúz
AZ ÉN PARANCSOLATOM
Szerelmemért feláldozom az életem!
a szabadságom s hazámért pedid a szerelmem!
Mert midenek előtt a haza és a szabadság,
S ezen keresztül lévén csak szerelmi boldogság!
Ha már ilyen izgalmas lett e (méltatlan nevemet viselő) topic, Szabolcska Mihály (aki azért nem volt olyan nagyon csapnivaló) se maradjon ki. Íme egy vers a "hazaffyas" gyüjteményemből.
Tulipán-dal
Viruljatok tulipánok,
Viruljatok.
Szívünk büszkén hadd dobogjon
Alattatok.
Hirdessétek világgá, hogy
Felébredtünk,
Hogy hazánkért valamenyin
Egyek vagyunk, egyek lettünk.
Magyarország nem lesz mindig
szabad préda,
Árulók és idegenek
Martaléka.
Megvédjük az önkény ellen
Igazsággal.
Fegyver ellen egy bűbájos,
Csodatevő virágszállal!
Hanem ezt a virágot csak
Az viselje:
Akinek itt e hazáé
Szíve lelke!
Hadd lássuk, hogy ki ellenünk?
Ki mellettünk?
- Harmadizig, ezerizig
Kit gyűlöljünk, kit szeressünk?!
Tavaszodik a természet,
Tavaszodik…
A világon örök-törvény
Uralkodik.
Tél-apóék hasztalanul
Agyarkodnak:
Maholnap itt n e f e l e j t s e k,
Tulipánok virágoznak!
…Viruljatok tulipánok,
Viruljatok.
Szívünk büszkén hadd dobogjon
Alattatok.
Hirdessétek világgá, hogy
Felébredtünk…
Hogy hazánkért mindhalálig,
Valamennyin egyek lettünk!!
Be kell vallanom, Gyagyovszky Emil korszakalkotó munkásságát nem ismertem. Köszönet az idézetekért, valóban grandiózus tehetség lehetett.
Cserébe egy másik nagy proletárköltő, Bárdkai István egyik 1933-ban írt versét adom.
Elöször is sürü bocsánatkérés Lajos bácsitól, gyaovszky nem Lajos, hanem Emil, írjuk le mégegyszer, Gyagyovszky Emil proletárköltöröl van szó, akit Csizmadia Sándor, a Népszava szerkesztöje, maga is költö próbált Adyval szemben kijátwszani, mint "az értelmes, egészséges, titkos betegségektöl, természetellenes perverz hajlandóságoktól mentes emberek számára" való költészetet. Csizmadia nagy szocdem volt, és nem tehetségtelen költö (már annak aki apropagandaköltészetet szereti)
Gyagyovszky versét révész Béla Ady könyve idézi )nem Bölönié, ahogy tegnap gondoltam, de az idézetem nem volt egészen rossz, ínme a hiteles:
"Elindul az Egér, a Bazilikából
Ából, bából, li, likából,
A feje tüz, a füle láng a Szöre foszfor,
Vas löcs, szekér, durr, sokszor, sokszor,
Tim, tim, tam, tam tam tam ta.
Piros Egér van, van ,van"
És még egy kétsoros részlet:
"A fényes csizmaszár, nagy ugrásokba száll,
Nyugatról föl az alacsony magasságba"
Végül mégegy részlet, egy másik korabeli (1900-as évekbeli) mozgalmi költötöl, aknek nevét Révész udvariasan elhallgatja:
"Haláltusaközben s mégis néma hattyú,
Csilingelö csngö s fölötte szivattyú,
Szólok még hebegön.
Aztán csönd. S a szivem ideüoda kapkod
Búra alatt nincsen hangom, nincsen levegöm,
Nincsen levegöm!"
Érdemes leszögezni, hogy ezt a "proletárköltészetet" a Népszava Ady ellen próbálta kijátszani. Szép hagyományok.
Brilliáns elemzésed döbbentett rá, hogy eddigi felsorolásunkból arcpiritó módon kihagytuk a századelö mozgalmi szabadversköltöit. Gondolok például a Gyagovszky Lajosra, akitöl - gyengülö emlékezetem szerint - Bölöni György Ady életrajzában olvasni idézeteket )volt vagy 3ö éve, hogy a kezemben volt...). Szerintem Lajos bácsinak biztos van hitelesebb is, mint az én emlékezetem. Addig ideirom, amire igy fejböl emlékezem, hiszen hátha elüt egy autó hazafelé, aztán már nem marad senki sem, aki emlékezne...
Elindult az Egér a Bazilikából
ából, bából, lilikából
...a szeme láng, a szöre foszfor
szekér, löcs, durr, sokszor, sokszor
....
Piros Egér van, van, van!!
Ez egy szimbolista vers, a Piros Egér a proletariátust, a Bazilika pedig a korabeli Magyar Társadalom Setét Klerikális Fertöjét jelképezi.
Most ittam meg 5 sört, és be kell vallanom, kicsit valószínütlennek látom a verset, most, ahogy leírtam. De azt sem hinném, hogy annyira részeg lennék, hogy ezt most ki tudtam volna találni. Kínzó egy dilemma. Iszom mégegy sört (bor nincs, ne is kérdezzétek)
Köszönet a magyarázatért.
Nyikita szabadversével kapcsolatben azt hiszem, igazad van. Lehet, hogy túl konzervatív vagyok, és ezért nem sikerült felismernem a költemény rejtett belső értékeit. Remélem, ha elkészülsz az elemzéssel, megosztod velünk gondolataidat.
vili patakzó könnyekkel. Esetleg egy szomorú, szemüveges ember hosszú, ám meglehetősen ritka szakállal.
Nem érted ám a költészetet Lajos!
Nyikita egy szabadverselő avantgááárd költő (alanyi?). De klasszikus műveltségét sem veti el. Bizonyítja ezt a
"Konrád György topicja
rezső hitetlen Tamáska"
feledhetetlen rímpár.
A költeményt még nem sikerült teljesen elemeznem, de szép.
A rezső rezső, rezső GUGA, sőt még a rezső féreg állításokat értem, ám nem tudom ezekből hogy vezette le koszorús költőnk a végső rezümét:
okos rezső azt a mindenit,
rezső Nyikita Szergejevics!
