Elnézést kérek a hozzászólásért, nincs gyakorlatom a fórumozásban, de engedtessék meg nekem, hogy az utolsó sorokra reagálva, megadjam a témában írt cikkem linkjét: http://www.xmagazin.hu/pShowCikk.tvn?cid=10632 A témáról szívesen társalognék olyanokkal, akik nem lehurrogni akarnak, hanem érdemi eszmecserét akarnak folytatni, lévén, hogy ez a téma nyitott kérdés maradt.
Egy tudomanyos dolgozatot irok az aranymetszesrol, es a forumban olvastam, hogy a priamisok oldalai megkozelitoleg aranyszoget zarnak be az alaplappal. Azt szeretnem megkerdezni, hogy a szamadatok, amiket irtatok, azok tenyleg valosak, vagy csak megkozelito ertekek? Es mondtad 'bnum', hogy nem kaptal arra utalast semilyen lapon hogy tenyleg koze van-e az aranyszoghoz, vagy sem, azt szeretnem toled kerdezni, hogy azota akadtal-e vmilyen cafolatara, vagy nyugodtan hasznalhatnam a dolgozatomban? megkerlek surgosen valaszoljatok! A dolgozatot jovo szo,baton be kell, hogy mutassam... Elore is kosz!
Amiket felsoroltál azok érdekesek. Keresgéljél mit lehet bizonyítani, esetleg mit cáfoltak már.
A téma eléggé képlékeny..
Az általad felvetettekről jó lenne részletesebb leírás.
Ha megtaláltad szurd be a linket.
visszaolvastam természetesen, de lehetne illusztrálni néha a dolgokat, h ne legyen olyan száraz az egész
érdekes a téma, teccik, csak sajna nemigen konyítok hozzá;
egyébként amit említettem a 13 ezr évvel kapcsolatban, ott pont az volt, hogy az oroszlán csillagképben van/volt az Orion (nem akarok hülyeséget mondani - nemtom, csak megmaradtak a szófoszlányok) és a gizai piramisok elhelyezkedése, tökéletesen megegyezik az Orion-öv csillagaival, és hogy 13 ezer éve éppen ezt lehetett látni ha ott felnéztek az égre.... de ez már csak a vége volt,előtte még egy "csomó" (nem emléxem) más ráutaló jelet hoztak fel emellett az érv mellett
A 3. ponban említett egyik megoldás
http://www.geocities.com/kirapyr/
5. A piramis méter, könyök stb méretekkel kapcsolatban az infók nagyon ellentmondásosak.
Szerintem a piramisok nagyságának nincs információ tartalma. Lehetséges, hogy befolyásolta a gazdaság, a fáreó becsvágya, az építészeti tudás.
Amugy meg tudták meddig fog élni az uralkodó :)
A rövid életünek kissebbet építettek :)
A 3.-hoz csak egy kevés. Kiran megoldását ugyan nem ismerem, de az észak-déli tájolásnak számos módja lehetséges, korszerű műszerek nélkül is.
A 4. esetében egyetértünk.
5. A piramismétert és a piramiskönyököt én nem vetném el ilyen sommásan.
A piramiskönyök Riepel favorizáltja. Szerinte ez egyenlő 0,525 párizsi méterrel. Talán igaza van. Ő ugyan nem említi könyvében, de a Ptolemaioszok alatt létezett egy "nagy királyi könyök" nevű mértékegység, amely milliméterre ekkora volt. Ez ugyan már a görög időket jelenti, de lehetséges, hogy egy régebbi, helyi mérték maradt fenn.
A piramisméter (0,635 m)Riepel szerint Piazzi Smith "koholmánya". Pedig nincs igaza. Az abüdoszi templom falán megörökített mértékegységek között szerepel, igaz, 2 mm eltéréssel.
Hogy az ügy még sikamlósabb legyen: a legújabb időkig Egyiptomban háromféle hosszmérték volt használatban, ezek közül az egyik (pik endase) 3 mm-rel tér el a piramismétertől, a másik (pik beledi) 6 mm különbséget mutat a piramiskönyökkel.
Ha tudjuk, hogy mennyinek kellene lenni a piramisnak akkor összehasonlíthatjuk a Gízai piramisokat (a többit tényleg az építészet fejlődésének tekinthetjük).
Kheopsz piramis 100,01%
Kephrén piramis 104,82%
Mükerinosz Piramis 100,36%
tér el a magasság a számítástól.
A piramisokkal kapcsolatban említve volt:
1. A piramis magasságának négyzete = egy piramis háromszög területével? Igen
2. 4*O = 2*Pi*m ? Nem
3. Észak tájolása? Kiran által megoldott
4. Piramis magassága arányos a Föld Naptól való
átlagtávolságával?
146 m : 146 millióKm
Teljesen véletlen.
Amúgy se méterbe kell számolni :)
5. Piramis méter, piramis hüvelyk?
Kitalált mérték egység.
A váltószám
1 PirM = 23 PirHV, vagy
1 PirM = 24 PirHV
1 PirM = 25 PirHV
Kicsit bizonytalanok a források :)
Méretek John Taylortól ésetleg tanítványától
Charles Piazzi Smythtől származnak.
6. Szállítás?
rengeteg magyarázat van :)
7. A kőtömböket öntötték?
Folytak róla viták. Kicsit furcsa lenne, hogy i.e.100 körül a rómaiak több féle jó minőségű betont tudtak produkálni, de egyiptomban ne lett volna valami előzménye a dolognak.
Eddig két alternatívába gondolkodtak. Csupa kő, csupa "beton". Lehetséges, két külső sor kő, a belseje beton.
8. Piramis energia, piramis-effektus?
Nagyon ellentmondásos.
Megvan aki állitólag viccből kitalálta,
állítólag szabadalmaztatva is van.
Igazi bizonyítékot nem találtam, de mindenki meséli :)
9. Orion öv?
Ennek próbálok utánna nézni. Állitólag valaki már bizonyította, hogy az égen meglehet találni három tetszőleges pontnak megfelelő csillagot.
Tehát ha jól értem, az aranyszög levezethető, megszerkeszthető az aranymetszés szabályaiból. Azt viszont - az aranymetszést - ismerték az ókorban, vagy nem?
Az aranyszöget régen egyszerüen az "isteni aránnyal" hozták kapcsolatban.
/ léci keres rá: aranyszög /
Ludolf-féle számot, mint bizonyítottam nem kellet ismerniük.
Mint bizonyítottam a kapott egyenlet két oldala nem egyenlő.
A kapott összefüggések az adott szögű gúla matematikai tulajdonsága.
Az építőknek elég egy istennek tulajdonított szög felhasználásával megépíteni.
/ az (X)^(1/2) = négyzetgyök(X) /
A Te képleteidből én nagyjából egy kukkot se értek. Hagyományos módon kiszámolva nagyon jó közelítéssel egyezik az eredmény, mármint ha a Kheopsz magassága a szerkesztendő kör sugara.
Mi következik mindebből, túl azon, hogy Toth isten megmondta nekik a Ludolf-féle számot?
A "másik" fórumon felvetettem a piramisok szögének kérdését, (a kutyut nem érdekelte).
A piramisoknál szerintem a szög lényeges.
Mivel az adatok hiányosak, csak a Gízai piramisokat vizsgáljuk. Nehéz elképzelni, hogy építenek egy "hegyet", csak úgy, ahogyan sikerül.
Milyen (jelentős) szög van 50°-52° környékén?
És milyen hatásai vannak a méretekre?
Eddig semmiféle piramissal kapcsolatos lapon nem láttam, (de ha tévedek, lehet cáfolni), az "aranyszög" fogalmával. A definiciót nem akarnám ide másolni, így is tiszta matematika lesz :)
www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/matematika/speckoll/2001/arany/04_sikgeometria.htm
Helye: Giza (Kairó)
Típusa: valódi piramis
Kinek készült: Kheopsz
Mikor: IV. dinasztia
Építtetője: Kheopsz
Anyaga: turai mészkő
Állapota: elég jó
Feltárók: Vyse, Perring, Cavaglia, Petrie stb. - komoly károkat okoztak a korai "kutatók"
Alap élhossza: 230,37 m
Oldalak dőlésszöge: 51° 50' 40"
Magassága rég/ma: 146,6 m / 138,75 m
Szatelliták száma: 4
Kamrák száma: 3
Hajógödrök száma: 5
Ezekből az adatokból el lehet kezdeni számolni.
Nem mernék rá megesküdni, de a piramiskönyök valódiságáról mintha lenne valami görög megerősítés. Megpróbálok utánanézni.
Nos, az építési módról még keveset tudunk, próbáljuk összefoglalni azt ami kikövetkeztethető.
Elsőnek a méretekről:
A piramisok mereteinél emlegetnek u.n. piramis métert ill. piramis hüvelyket, de ezek kitalált mérték egységek, ha kell tudom linkel bizonyítani. Méretekben szerintem (nem kizárt), de bizonytalan bármiféle következtetést levonni.
Ami mérettől független az az oldalak aránya és a szögek.
Két állítást találtam a piramisokra vonatkozólag:
/írhattok többet is/
1. A piramis magasságának négyzete = egy piramis háromszög területével?
2. A piramis magasságával szerkesztett kör kerülete = a piramis kerületével?
Van egy fórum "Piramisok - legendák - meglepetések".
A meglepetés az új hozzászólót éri, amikor megmernek szólalni, lehurrogás, személyeskedés stb.
A felvetéseikre álltalába nem érkezik érdemi válasz.
Ne adjunk még egy esélyt magunknak?
Akinek a piramisokkal, avagy a régmúlttal kapcsolatban támadtak gondolatai, itt tegye meg!
Ötleteim azok nincsenek - de egészen biztos, hogy "a régészek eddig" nem "ragaszkodtak ahhoz a téves nézethez, hogy az olmék-azték-inka kultúra az időszámításunkkal egyidős".
Egyrészt mert nem összefüggő (noha kapcsolatban lévő) kulturkörök.
Másrészt mert míg a "hivatalos" történettudomány szerint az azték és inka kultúra nem sokkal a conquistadorok megjelenése előtt (+/- egy-két száz év) virágzott fel, addig az olmék civilizáció felemelkedését minden valamirevaló hozzáértő az i.e. II. évezredtől számítja.
De igaz, a cikk lényegi mondanivalóját ez nem nagyon befolyásolja.
