Nem tudom írtam-e már évekkel ezelött, amire én emlékszem gimis legmerészebb tettre, hogy osztályszinten elszabotáltuk Jónás tanárnő egyik óráját, pedig én ugye kedveltem őt, de az osztályegység miatt alkalmazkodtam a többiekhez - így is volt két renitens "sztrájktörő".
De a nagy sztori a számonkérés volt: az osztályfőnök Joachimné mindenkitől egyesével kérte számon, hogy hogy hol volt az óráról. Egyik srác azzal jött hogy fájt a lába, és lement az orvosi rendelőbe, amire a jogos kérdés, hogy van-e orvosi igazolása (hát az persze nem volt). Mire elhangzik ugyanaz az obligát kérdés a padtárs srác felé, és te hol voltál? Mire a meglepő válasz:
- Segítettem neki lebicegni az orvosi rendelőbe.
Emlékeim szerint, ezt még Joachimné sem bírta mosolygás nélkül kibírni.
:o)
Hát nem tudom mi a jobb, a mi korunk szocialista posványa, ahol az igazi politizálás sose volt téma, avagy a mostani diákoknak, akiknek több szabad, csak kérdés, hogy érettségi elött, érett-e az ember, érdemes-e neki a politika szörnyűségeibe beleártania magát.
Én alkatilag úgy vagyok vele, hogy az ilyesmi performance inkább a látványnak meg poénnak szól, semmint a hatékonyságnak, míg másdik oldalról minden diáknak van eszköze, hogy pozitív hatást gyakoroljon saját magára és környezetére, ilyesmi csinnadratták nélkül is.
Konkrétan ez a rendezvény nekem nem igazán jött volna be, nem az én stílusom. És nagyon nehéz megmondani, hogy éles helyzetben mit merne megtenni az ember, és mit nem. De (bocsánat, ha kissé nagyképűnek tűnik, amit írok, de hát tény) nekem nem igazán volt akkoriban félnivalóm, teljesen lehetetlen lett volna, hogy megszívassanak (kivéve ha kirúgnak, na de az igen komoly skandallum lett volna), így egy másmilyen jellegű demonstrációra azt hiszem, simán elmentem volna.
(nagyon off: mostanában voltam is jó néhányon, nem mintha érnénk vele valamit...)
Most látom... Somfai Zsuzsa, mint Rácz László-díjazott. Hát még egy ilyan tehetségtelen tanárt, ha csak megszólalt szaladtam ki az iskolából, világból. Avagy miből lesz a cserebogár? Hát rá sose fogadtam volna. Emlékét még az idő sem tudta megszépíteni. Kortársa Joachim Györgyné több klasszissal volt jobb, szvsz, pedig ő sem volt hibátlan. :o(
A poén, hogy Rácz László tanította édesapámat, akinek osztálytársa Wigner Jenő és Tasnádi Kubacska András volt, alatta egy évvel járt Neumann János. nem akármilyen légkör lehetett ott a fasori gimiben. Apám mesélte nemegyszer, hogy sose volt egy zseni matematikából, pláne osztálytársai árnyékában, de Rácz Lászlónál nem lehetett nem érteni a matekot. Ma már ez elképzelhetetlen talán.
Nem készítettem statisztikát, de a topicban tuti nincs sok egyikből sem :-) Jónás tanárnőről megoszlanak a vélemények, ennyit tudok. Én csak látásból ismertem, nem tanított. Rólad ez itt és most csak annyit jelent, hogy ez volt az a két infó, amiből azonosítani tudtam a régi nickedet :-)
>>>>>>>> Nem volt nagy kunszt az azonosítás az alapján, hogy 78-82 közt jártál az iskolába, és sok jót írtál Jónás tanárnőről :-) viszonylag kevés ilyen ember akad a topicban. >>>>>>>>
:o))))
Melyikből van kevesebb? Aki 1978-82 között járt a gimibe, vagy aki szerette Jónás tanárnőt?
Bonus-kérdés: és akkor ez most mit jelent rámnézve?
Nem volt nagy kunszt az azonosítás az alapján, hogy 78-82 közt jártál az iskolába, és sok jót írtál Jónás tanárnőről :-) viszonylag kevés ilyen ember akad a topicban.
>Nem elég kritizálni a lagymatag topikot, hanem jó példával is kell előállni, ahogyan most teszed. Folytasd!
WoW! Ezt a kiosztást! Ráadásul nem is értem, hogyan s mint mondtam a 439-ben, ami ezt indukálta. ;)
Más nicken ugyan, de talán én írtam a legtöbbet ide a topikba, ráadásul elég személyeseket /és mint a tegnapi példa mutatja még ennyi alapján is beazonosítható vagyok :o)/. Ismételni nem akarom magam, és egy fórumban, meg levelezésben úgy tartom helyesnek, ha közel ugyanannyit szólnak hozzá a hozzászólok az arányosság jegyében. Senki sem telepszik rá a másikra, vagy a komplementerére. :o)
Izsák Éva.... De ismerős a neve. Lehet, hogy évfolyamtársam volt?
Földrajzból nálam Füvessy Zsuzsa volt a sztár. Remélem jól írom a nevét ennyi évtized után. Ő úgy volt nagytudású, hogy meg is tudta szerettetni a földrajzot.
Én nagyon szerettem Jónás Évát, ahogy egy más nicken sokat is írtam róla itt a topikban.
Ica néniről az ofőnk, Izsák Éva mondott nagyon sok jót; őt tanította annak idején. Hozzánk csak 1x jött be Ica néni helyettesíteni, annyi kiderült, hogy tényleg nagyon nagy tudás van a fejében. A számonkérési módszereire nem derült fény :-) de mi valószínűleg még azzal együtt is kedveltük volna; nem hiszem, hogy alul tudta volna múlni Lomnici Évát...
Hogy én hogy nem szerettem őt, azt elmondani nem lehet. 10-20 perc alatt képes volt bekaróztatni a fél osztályt (sokszor igen megalapozatlanul). Én a Jónás Éva féle számonkérésnek voltam mindig is a híve. :o))
Zelcsényi Béláné Ica néni földrajz-biológiát tanított nagy hévvel.Ritkán hagyta abba az órákat a becsengetésnél. Az utolsó percekben mentünk tovább az anyaggal és ilyenkor úgy kapkodott, hogy levegőt alig vett.
A 90-es évek végén találkoztam vele véletlenül, mint idegenvezetővel! A tempója hasonló volt, rendkívül érdekesen és részletesen ismertette a látnivalókat.
Járóné remek magyar tanár volt. Engem valamiért nem kedvelt, én mégis jó szívvel gondolok rá, mert ő szerettette meg velem a verseket, és ezért hálás vagyok neki.
Török Ernő nagyon furcsa figura volt. Mi is gyűjtöttük " bölcsességeit" a füzet hátsó oldalán.
Nekem Gara Ernőné volt a kedvenc tanárom. Ha ő tanította volna négy évig a matekot, talán egyetemi tanár vált volna belőlem, de mivel csak negyedikben kaptuk őt, nem lettem a matematika professzora. Kár, hogy nem tanított végig. Osztályfőnöknek is elfogadtam volna. Kelléry sem osztályfőnöknek, sem tanárnak nem volt alkalmas, de legalább elhitte magáról, hogy jó.
