Izsák Éva.... De ismerős a neve. Lehet, hogy évfolyamtársam volt?
Földrajzból nálam Füvessy Zsuzsa volt a sztár. Remélem jól írom a nevét ennyi évtized után. Ő úgy volt nagytudású, hogy meg is tudta szerettetni a földrajzot.
Én nagyon szerettem Jónás Évát, ahogy egy más nicken sokat is írtam róla itt a topikban.
Ica néniről az ofőnk, Izsák Éva mondott nagyon sok jót; őt tanította annak idején. Hozzánk csak 1x jött be Ica néni helyettesíteni, annyi kiderült, hogy tényleg nagyon nagy tudás van a fejében. A számonkérési módszereire nem derült fény :-) de mi valószínűleg még azzal együtt is kedveltük volna; nem hiszem, hogy alul tudta volna múlni Lomnici Évát...
Hogy én hogy nem szerettem őt, azt elmondani nem lehet. 10-20 perc alatt képes volt bekaróztatni a fél osztályt (sokszor igen megalapozatlanul). Én a Jónás Éva féle számonkérésnek voltam mindig is a híve. :o))
Zelcsényi Béláné Ica néni földrajz-biológiát tanított nagy hévvel.Ritkán hagyta abba az órákat a becsengetésnél. Az utolsó percekben mentünk tovább az anyaggal és ilyenkor úgy kapkodott, hogy levegőt alig vett.
A 90-es évek végén találkoztam vele véletlenül, mint idegenvezetővel! A tempója hasonló volt, rendkívül érdekesen és részletesen ismertette a látnivalókat.
Járóné remek magyar tanár volt. Engem valamiért nem kedvelt, én mégis jó szívvel gondolok rá, mert ő szerettette meg velem a verseket, és ezért hálás vagyok neki.
Török Ernő nagyon furcsa figura volt. Mi is gyűjtöttük " bölcsességeit" a füzet hátsó oldalán.
Nekem Gara Ernőné volt a kedvenc tanárom. Ha ő tanította volna négy évig a matekot, talán egyetemi tanár vált volna belőlem, de mivel csak negyedikben kaptuk őt, nem lettem a matematika professzora. Kár, hogy nem tanított végig. Osztályfőnöknek is elfogadtam volna. Kelléry sem osztályfőnöknek, sem tanárnak nem volt alkalmas, de legalább elhitte magáról, hogy jó.
Most találtam rá erre a topikra, olvasgatom vissza......
Èn még sátorban laktam a bénatelepi táborban, Juszuf a fiukat edzette, minket Emi néni, aki még tudtommal megvan.... régi szép idök....
Ki emléxik még Fehér Egérre (Bánhegyi György, aki sajnos nincs már)? Kémiát tanitott de azt imádtuk mikor helyettesiteni jött. 1x felolvasott egy gyönyörü novellát, utólag tudtuk meg az oszt.társtól aki lehozta neki a könyvet a tanáriból, hogy angol könyv volt. Máskor meg elszavalta Kosztolányi Marcus Aurelius c. versét, csak ugy fejböl... aztán elbeszélgettünk róla. Olvassátok el, nemcsak szép de baromi hosszu is....
Talán az egyetlen olyan évfolyam voltunk, akik nem kapták meg a tételeket előre, hanem csak tantárgyanként 20-20 témakört, amiből fel kellett készülni.
Sajnos mi voltunk ez első olyan társaság akiknek nem volt kötelező a történelem.
Ezzel együtt nagyon sokan érettségiztünk töriből, mert a korábbi 3 évben úgy volt, hogy kötelező tantárgy és Solymár nagyon jól tanított.
Érettségin nagyon kellemetlenül éreztem magam, amikor az egyik lány, aki szinte semmit sem tanult, nemtudásávalnagy zavarba hozta Solymárt.
Megkérdezte tőle, hogy a Római Birobalom térképén mutassa meg, hol van Görögország, és ezt érettségin nem tudta! Tetézte a bajt, hogy látszólag a lány nem tudta, hogy ez egy olyan kérdés, amit esetleg általános iskolában ötöödikben tesznek fel gyenge iskolában a tanulónak a kettesért. Úgy, olyan komolysággal állta lány, mintha egy mindenki számára nehéz kérdést kapott volna.
Turák Jánosné /Júlia néni/: Solymár után a kedvenc pedagógusom volt, idősebb koromban eggyel előbbre léptettem.
Párosával feleltetett, amíg az egyik beszélt, a másik gondolkodott. Mindenki általában két kérdést kapott.
Óra előtt a könyvtárból Jobbágy tanárúrtól hozott fel könyveket sorsunkat megnehezítendő.
Pár éve beszéltem Kellére tanárúrral, akinek az unokája panaszkodott, hohy Turáknénál annyit kell tanulni, mint a többi tárgyból összesen.
Még negyedikben is előfordult, hogy egy-egy érdekesebb elbeszélést padsorok között sétálgatva hibátlanul , élvezetesen felolvasott nekünk.
Barátommal megállapítottuk, hogy nem lehet túljárni az eszén. Példaképpen bemutatok három próbálkozást:
-Tanulószobán egyikünk /alacsony, 8 dioptriás szemű, kiváló matematikus erős izomzatú/ zat mondta, hogy fel tudja emelni az osztályajtót. Tanulószoba után, amikor a felügyelő tanár kiment, leszedtük az ajtót, de éppen jöttek az estisek és szóltak, hogy ne hülyéskedjünk. Kitaláltuk, hogy egy osztályajtó megfelel két WC ajtónak. Kimentünk a vécébe, leszedtünk két ajtót és ,ár a fiú fején voltak, hogy kinyomja, amikmor megjelent az ajtóban Júlia néni - a licthof ablakból az egyik gondnok árult el - és szigorúan mondta, hogy azonnal tegyü vissza és ezért kapunk egy igazagtói intőt. Nagyon megszeppentünk és az iskola kijáratánál megvártuk Júlia nénit, elmondtuk töviről hegyire, hogy miért tettük. Intő elmaradt, a dolog el volt intézve, biztos jót mosolygott magában.
-Ez ma a Fradi NB1-es tagságának megszüntetésekor sajnos aktuális- Szerda délután 16 órakor nemzetközi meccset játszoot a Fradi, amit a TV is közvetített. Erre haza akartam lógi a tanulószobáról. Kapóra jött, hogy éppen Vágfalvy Béla bács nyugdijas latintanár volt at ügyeletes. Székében szunyókált és én a szünet elején óvatosan felálltam, magam elé tettem táskámat és hangtalanul elhagytam a termet. Az ajtót halkan becsukva egyenesen Turákné előtt találtam magam, aki éppen akkor jött le a tnári lépcsőházból. Zavarodottan hebegtem, hogy mennék apukámmal meccset nézni, mosolyogva elengedett.
-Júlia néni nagy hangsúlyt fektetett a Hamlet megismerésére. Sikerült protekcióval elérnie, hogy egy klubmoziban megnézzül a Hamletet a legendás Laurence olivierrel.
Pár hónappal később a Toldi moziban is ment ezúttal a szovjet változat Kozincev rendezésével. Ez kora délután kezdődött és aznapra szerettem volna elmenni este 6-ra az Uránia moziba egy izgalmas filmet megnézni.
Az első sorban ültem és izgatottan néztem az órámat. Annak ellenére, hogy néhány jelenet kimaradt a filmből, túl hosszú volt. -Kimaradt a tükörjelenet, ahol Claudius éppen imádkozik és Hamlet azért nem ölheti meg, mert akkor az áldozat lelke a túlvilágon elfoglalná a gyilkosának a helyét és ez egy szovjet filmbe nem kerülhetett be.Pár perccel 6 óra után óvatosan felkeltem és kiosontam a moziból , majd villamossal el az Astoriához, onnan gyalog az Urániába és még elértem a film elejét.
Pár nappal későnn a tanulószobán a szünetben beszélgettünk páran és szóba került a Hamlet film is. Szó esett a film végén a vágtató lovak jelenetéről, valamint a sirályjelenetről. Ekkor Júlia néni rámnézett, zavarodottan nevettem és minden el volt intézve.
Érettségi után olyan munkám lett, ahol gyakran kellett éjszaka és hétvégén is dolgozni, de sokdzor ráértem hétköznap.
Egy ilyen délelőtt elmentem a Tinódi moziba, megnézni egy filmet. 9-koe a film helyett iskolai vetítés volt és egy lányiskolának meglepetésemre éppen a Kozincev - féle Hamletet adták. Ingyen néztem meg és ezzel letudtam tartozásomat.
Amilyen kemény és szigorú volt évközben, olyan lágy és kedves az érettségin, amivel egyébként a tanévek folyamán folyamatosan riogatott minket.
20 éves érettségi találkozónkon megvallottam , hogy őt szerettem a tanárok között a legjobban. Jól esett neki, mondta, hogy ezzel még több ereje lett.
Történelmet Solymár János tanította úgy, hogy ha valaki nála komolyan tanult, annak jó esélye volt még a jogi karon is felvételizni. Akkoriban ő volt a kedvenc tanárom. Ha valaki tudott kicsit a sorok között olvasni, akkor azért eljutott hozzá egy -két kódolt üzenet: pl: Marx nem tévedett akkor, amikor azt jöveldölte, hogy a kommunizmus először a legfejlettebb kapitalista társadalmakban győzedelmeskedik---, mert amegváltozott körülményekre /pl I. világháború/ nem számíthatott.
Úgy tudom, hogy jelentős érdemei vannak az iskola történetének kutatásában, nyugdíjba vonulása után semmilyen találkozón nem jelent meg!?
Többen említettétek dr Bánhegy György /Bogyó/ tanárurat.
Nekünk általános tagozaton kémiát tanított.
Azt hiszem, hogy amiket most leírok, arrólkevés szó esett.
A tankönyvet nem kellett megvennünk. Jegyzetelni sem kellett, hanem fejből szóról szóra lediktálta az anyagot.
Feleltetni kis noteszéből szokott, amit szórakozottan lapozgatott és általában így csinált: " Akkor Jöjjön ki felelni mondjuk miért ne az XY.
Ha valaki egyszer felelt, addig nem került sorra, amíg mindenkinek nem lett már felelete. Évvégén csak akkor buktatott, ha ezzel meglett az illetőnek legalább a három egyese és így évet kellett ismételnie, pótvizsgával nem foglalkozott. Ettől eltekintve szigorú matematikai átlag alapján adta az évvigi jegyet. Értelemszerűen, ha valakinek vol két egyese és egy kettese, de másik két tárgyból nem állt bukásra , azt átengedte. Arra azért emlékszem, hogy nagyon idegesítő volt addig az órán ülni, amíg le nem felelt valaki. Természetesen azoknak volt könnyű dolguk, akik a legvégére kerültek, mert ők biztosak lehettek benne, hogy felelni fognak.
Ha valaki jól felelt, megsímogatta és kicsit megrázta a fejét és valami olyasmiat mondott, hogy nem kell úgy megijedni...stb.
Nagyon sokszor volt, hogy ilyen-olyan témában kitérőt tett és nagyon érdekes dolgokat mesélt. Pontosan már nem emléksze, de volt valamilyen vicces mondása, hogy jutottak el a kéntől? a rókáig? : Alopex, lopex, pex, pax pox pux, fux.
Igazi polihisztor volt, állítólag 3 órát aludta naponta, naprakészen tájékozott volt
a reáltudományok területén irodalmi és nyelvészeti témákban /angol, ógörög, latin... -remélem, oroszul nem tudott -/.
Sjtettük róla, hogy előélete miatt alkalmazzák ilyen "visszavont" állásban.
1994-es érettségi találkozónkon ott volt, de csak rövid ideig, mert feleségét kellett ápolnia. Úgy tudom, hogy pár évvel később két hét különbséggek haltak meg.
Amikor Törökről írtam, mai szemmel felmerül bennem, hogy milyen nehéz is lehetett azoknak a tanároknak a sorsa, akik nem álltak ki teljes mellszélességgel /sőt!/ a szocializmus mellett. Milyen megvetéssel és talán gyűlölettel is viselkedhettek egymással szemben és hogy lehet az, hogy ebből szinte semmi sem szivárgott ki.
Ugyanis eszembe jutott másik tanárom, Péch Zoltán /biológis-földrajz/, aki másodikos korunkban gazdasági földrajzot tanított.
Péch tanárúr általában zavartan viselkedett, gyakran hevesen gesztikulált, utólag megállapítható, hogy valami nagyon nem stimmelhetett nála.
Ehhez sajnos eljutoot hozzám az ezt megalapozó bizonyosság.
Péch Zoltán testvérként szeretett unokatestvérét -akit árvasága óta Péch tanárúr szülei neveltek fel - 1956-ért kivégezték! Ráadásul nem fejtett ki olyan "ellenforradalmi" tevékenységet, amiért ezt kiérdemelte volna. Úgy tudom, hogy egészségügyi témában segédkezett valahol a Péterffy kórház környékén, talán a sebesülteket gyógyította /mindkét oldalét/. Mindenesetre ennek még szeptemberben egy ismerősömnél- aki Péch tanárúrral együtt érezzségizett- érdeklődöm.
Ezen időszak alatt Péch édesapja a Vas utcai Kereskedelmi Szakközépiskolában tanított. Elgondolom, hogy milyen rettenetes lehetett ez a családnak .
Korábban olvastam Török Ernőről több hozzászólást, ezt szeretném folytatni.
Nekünk szerencsére csak Világnézetet tanított.
Igyekezett naprakésznek lenni, rendszeresen olvasta az Esti Hírlapot - amit, amikor tanulószobai felügyelő volt, gyakran én vettem meg neki az akkor Felszabadulás térről. Ezenkívül a Vlóság, Világosság, Társadalmi Szelmle és talán a kedvence, a Nemzetközi Szemle rendszeres olvasója volt. Emlékszem rá, mennyire síratta Allende elnököt.
Szerencsére a heti egy óra miatt alig emlékszem beszólásaira.
Megállapítottam, hogy következetesen a sokkal általánosabb és megszokottab feudális társadalom helyett a feudalistát alkalmazta.
Indirekt módon akartam erre felhívni a figyelmét, azaz kérdésemet a "kapitális" társadalommmal kapcsolatban tettem fel, amivel sikeres öngólt rúgtam, azaz rajtam nevettek.
Néha elragadta a hév. Télidőben zippzáras rövidszárú csizmát hordott és egy alkalommal nagyban magyarázott, ezalatt a padok között haladt le s fel. Mondenivalójára nem emlékszem már, csak arra, hogy gesztikulálva mutatta, hogy : vessük egybe.... . Ezt úgy jelenítette meg, hogy két kezét egymáshoz passzintotta és így külön felhívta a figyelmemet az egyik kezén levő hármas ujjhiányra, ami miatt egyedül döglesztő röhögésben törtem ki. Javára írom, hogy emiatt bajba is kerülhettem volna, de csak annyit mondott, hogy: cinizmus, nihillizmus, ezt nézd meg a következő órára.
Valószínűleg a párt leghűségesebb követője volt az Eötvösben. Úgy éreztem, hogy ha valaki, akkor ő 100 évig fog élni. Valószínűleg nem tudta feldolgozni a rendszerváltás időszakát és nem sokkal ezután meghalt.
Temetése az Antall kormány idejére esett, a Belügyminisztérium saját halottjának tekintette és díszsortűzzel tisztelgett emléke előtt.