Kedves Többek!
A szó végi ó-t illetően való igaz az az állítás, hogy a magyar szavak(kivéve a no-t és a nonon-t) nem végződnek rövid o-ra, ö-re, mert nem úgy ejtjük. Lehetséges, hogy van, aki úgy ejti, de az illető nem a normának megfelelően beszél (ami nem bűn, csak éppenséggel nem alap a következtetésre). Ez önmagában még nem jelent problémát, hiszen a szabály megfelel az általános gyakorlatnak. A gond akkor keletkezett, amikor megjelentek a nyelvünkben bizonyos latin eredetű, illetve latinizáló szakszavak, amelyek bizonyos előtagszerű elemeket tartalmaznak, és a latinos szóalkotásnak megfelelően o képzőszerűségre végződnek. Ilyenek a micro-, macro-, mono-, stereo-, video-, fono- stb. Ezek az alakulatok, amelyeket akár előképzőnek is tekinthetünk, megmagyarosodtak, és magyar szavakkal is alkotnak összetételt: makrogazdaság, mikrosütő, mikrobarázda, sztereoadás, videolejátszó. Ilyen szerepükben az ejtésnek megfelelően rövid o-val ejtendők/írandók. Ugyanakkor bizonyos esetekben elvonással önállósodnak is: mikró (=mikrosütő), makró (makroutasítás), monó, sztereó, videó. Mint látható, ekkor, magyaros írás esetén, hosszú ó-val kell őket írni
Végül ezek az önállósodott szavak is részt vehetnek összetételekben: mikrólejátszó (mikrobarázdás lemezjátszó), videókölcsönző, makrónyelv (makrókból álló nyelv). Tudom, hogy ez bonyolult, de ha átgondoljátok, logikus, mert az alakváltozatoknak megvan a funkciója.
Kis Ádám
A póstára nem emlékszem :)
Meredek: a sajátomra gondoltam, de egyébként a másik kettő se kutya. Most már szeretném tényleg hallani, Hacsek! Készíts wav-ot! Aztán írd meg, hogy hanyadikra sikerült tisztességesen, keverés nélkül felvenni. Mondjuk mondatba foglalva se lenne rossz...
Akkor már mondd úgy mint állítólag a portugálok:Ronaldu,Surranu!Összetett szavakban elég rövidnek érzem a videó szót,például "videokazetta".?A Montevi-deoban azi is hosszú?
Na végre, itt az okoskodás: hivatalos álláspont nincs a szóvégi ó-k hosszát illetően, azaz van, de nem egy:
az egyik lehetséges ok az analógia: ha már mind hosszú, az a pár új idegen miért ne legyen az.
a másik: lehet, hogy egyszerűen nem tudjuk kimondani. Tényleg kényelmetlen, próbáljátok ki. Három kivétel van: a no, a nono és a co. Mások szerint ez a három kivétel nem is szó.
magánvélemény: lehet, hogy az állandó szó eleji hangsúly miatt van: a szó végére "elernyed" a hangsúly, mint ahogy egy tollvonás eleje kemény és határozott, vége pedig lágy és tkp véletlen, hogy hol végződik. Na lehet, hogy ezért nem tudjuk kimondani tisztességgel.
Felmerült, milyen változások/javítások vannak a tanácsadóhoz képest az új Helyesírási Szótárban a kompatibilisen kívül. Nos, a cigánygyereket és a cigányasszonyt ezentúl cigány gyereknek és cigány asszonynak kell írni, követve az összes többi nemzetiségi jelző esetét, vagyis ezentúl csak cigány gyerekek potyoghatnak az égből...
Továbbá nem kerültek bele mindig a változatok, csak egy közülük, így például az egyaránt helyes standard és sztenderd közül csak az első, de ettől még a második is hibátlan marad.
A fentiek Kossuth rádió Szondájából derültek ki. Ellenőriztem is a dolgot, mert gyorsan megvettem, miközben az ára miatt sóhajtoztam.
Na, végre kiderült: az eredeti angol szövegben a 'transport' szó áll, és a lényeg az, hogy az illető hanyatt-homlok, étlen-szomjan, 'transport'-ra sem gondolva toronyiránt halad célja felé. Na, így? Ez már inkább fordítási probléma.
:))) A baj az, hogy tőlem is csak kérdezték, és mikor visszakérdeztem, se tudott az illető szövegkörnyezetet említeni. Az a kérdés viszont valószínűleg inkább így hangzott volna el:
-Kend mivel érkezett?
... de ez már nyelvművelés: kerüljük a bikkfát.
Szerintem a jármű is jó, de ha nem tetszik legyen szállító. Így az álközépkori párbeszéd így nézne ki:
-Kend milyen szállítóval érkezett?
-Szekérrel, két lipicai mént installáltam elibe.
Mint említettem, a hangsúly a középkoron van. Szerinted hogyan venné ki magát egy középkori irományban vagy párbeszédben a jármű szó? Hát ezért keresek másikat. A műnél az eszköz jobb, de pont a ló miatt nehéz ráhúzni, és ha elétesszük, hogy közlekedési, akkor adtunk naminek egy pofont.
A jármű az, aminek segítségével járunk. A hajtóanyag számítana? A korcsolyát vagy görkorcsolyát járműnek számítanád? Vagy az a lényeg, hogy kereke legyen? A vitorlás hajónak sincs, ráadásul nem is hajtóanyagtól, hanem magától a mozgástól mozog.
Kedves rosszullevők!
Ne legyetek rosszul, ha kérhetem. Ez a rosszullét nem egyéb, mint a toleranciahiány tünete (tolerancia =/= türelem, tűrőképesség, hanem önálló jelentésű magyar szó).
Surranó!
Ha a ló nem lenne köztük, azt mondanám, jármű.
Egy új keresztkérdés: hogyan neveznétek röviden (ha nem is egy szóval) összefoglalva a következőket: ló, szekér, hajó, stb; mindezt a középkor (fantasy) tükrében? Nem írom ide az általam triviálisnak, de túl modernnek vélt kifejezést, nehogy valakinek beleragadjon az agyába, és ezért ne tudjon szabadon alkotni.
Felmerült már régebben is a kérdés, hogy a nem magyar eredetű vagy képzésű szavak esetében miért kell a szóvégi o-nak hosszúnak lenni.
diszko, video, leporello, argo stb.
Mit szólsz hozzá? (Hogy Ádám mit szól, azt tudom!)
3x: úgy érted, kontextustól függ? Azaz szövegkörnyezettől?
Ádám: tudom, hogy magyar szó, de ha ki tudjuk kerülni, miért ne? Egyébként véletlenül közvetlen közelről tanúja voltam egy tanulmány keletkezésének a magyar szóvégi -ó kialakulásáról ill. eredetéről. A (mondhatni, nem kevés) ó-ra végződő magyar szónak, olybá tűnik, majdnem a fele idegen eredetű. Ez az -iókban, -ciókban (kommunikáció ;) ) látszik is, de van még dögivel. (a többi (a nem idegen -ó végűek) egyébként javarészt képzett)
Surranó!
Nem értek egyet. A kommunikációs már magyar szó. Attól, hogy felismerjük, hogy jövevény, nem kell hadakozni ellene. Ezen az alapont tőszavainknam mintegy 85%-át kellene kiszórni.
Kis Ádám
Ez nem olyan egyszerű. (Mi bajod van a szép magyar 'kommunikációs' szóval?)
A kikerülés csak akkor lehetséges, ha már tudjuk, hogy miről van szó.
Példamondat:
Szép kifli volt benne !
(mondta egy futballszurkoló:-)
Surranó, Isten hozott!
Tudod mit, a grabber=marok megfeleltetést kipróbálom, hátha elfogadják.
Tisztelt Mindenki!
Új prbléma!
A socket szónak van egy olyan jelentése, ahol lényegében egy hálózati csomópontra vonatkozik. Ezt nem szokták magyarul megnevezni, illetve láttam már szoketnek.
Van-e valakinek ötlete?
Kis Ádám
Új vagyok errefelé, átolvastam az eddigieket, és nagyon tetszett. Van néhány régebbi témához hozzászólásom. Remélem, nem másztok falra tőle.
Hacsek, 1999-06-11 12:35:11. Ezt a viccet ismertem, de mifelénk (Szegeden) hamar elterjedt, hogy badarság, amikor egy latinhoz konyító ember megemlítette, hogy sajnos nem így kell ragozni ezt az igét.
Ádám (remélem, értelmes ez az ékezet -- nálam fordítva van a nagy Á-n), 1999-06-22 18:45:51. Grabber -- mit szólnál a marokhoz? Esetleg markoló :) A célunk nem az kellene, hogy legyen, hogy mind4 jelentést egy szóval írjuk le?
Hacsek, 1999-06-29 12:16:01. A felhozott példákkal az a baj, hogy túlzottan támaszkodik a mi fizikai érzékeinkre. Mit szólsz ehhez: ha az emberek többsége azt állítaná, hogy 2x2=5, akkor melyik pártot raknák gumiszobába, a négyest vagy az ötöst? Hasonlóképp a nyelv sem egy olyan megdönthetetlen törvényekből álló valami, amit esetleg csak a kisebbség lát helyesen. Nem mi vagyunk a nyelvért, hanem a nyelv miértünk.
Ebből a megjegyzésből eléggé nyelvszegényítést tűrőnek tűnhetek, de megnyugtatlak, az ismerőseim inkább fanatikus ik-pártinak ismernek.
Hát ennyi. Remélem, nem szálltam el a formázási bigyókkal...