Surranó, Isten hozott!
Tudod mit, a grabber=marok megfeleltetést kipróbálom, hátha elfogadják.
Tisztelt Mindenki!
Új prbléma!
A socket szónak van egy olyan jelentése, ahol lényegében egy hálózati csomópontra vonatkozik. Ezt nem szokták magyarul megnevezni, illetve láttam már szoketnek.
Van-e valakinek ötlete?
Kis Ádám
Új vagyok errefelé, átolvastam az eddigieket, és nagyon tetszett. Van néhány régebbi témához hozzászólásom. Remélem, nem másztok falra tőle.
Hacsek, 1999-06-11 12:35:11. Ezt a viccet ismertem, de mifelénk (Szegeden) hamar elterjedt, hogy badarság, amikor egy latinhoz konyító ember megemlítette, hogy sajnos nem így kell ragozni ezt az igét.
Ádám (remélem, értelmes ez az ékezet -- nálam fordítva van a nagy Á-n), 1999-06-22 18:45:51. Grabber -- mit szólnál a marokhoz? Esetleg markoló :) A célunk nem az kellene, hogy legyen, hogy mind4 jelentést egy szóval írjuk le?
Hacsek, 1999-06-29 12:16:01. A felhozott példákkal az a baj, hogy túlzottan támaszkodik a mi fizikai érzékeinkre. Mit szólsz ehhez: ha az emberek többsége azt állítaná, hogy 2x2=5, akkor melyik pártot raknák gumiszobába, a négyest vagy az ötöst? Hasonlóképp a nyelv sem egy olyan megdönthetetlen törvényekből álló valami, amit esetleg csak a kisebbség lát helyesen. Nem mi vagyunk a nyelvért, hanem a nyelv miértünk.
Ebből a megjegyzésből eléggé nyelvszegényítést tűrőnek tűnhetek, de megnyugtatlak, az ismerőseim inkább fanatikus ik-pártinak ismernek.
Hát ennyi. Remélem, nem szálltam el a formázási bigyókkal...
Kedves szoo5!
Nem olyan borzasztó ez a hely, főleg ha lassan mindenki idetalál. Itt egy kicsit különbözött a stílus.
Ami az idegen szavak írását illeti, én nem tartom olyan nagy bajnak. Ugyan jobban szeretem, ha az idegen szó helyére magyar kerül, de ha nem sikerül egy szót így lecserélni, akkor inkább írjuk magyarosan. Igaz, ezzel gyakran olyan szavaknak is utat nyitunk, amelyek egyébként feleslegesek, mert van magyar megfelelőjük. Igaz, hogy a nyelv rejtőfunkcióját így jobban betöltheti. A serpenyős rostélyos tipikus esete.
Kis Ádám
A Törzsasztal jelenlegi rendszerében a legjobb témák is eltűnnek a süllyesztőben. Ez talán csak azért nem annyira feltűnő, mert a javuk már el is tűnt. Akik néhányszor már átélték ezt, azok egyre inkább az olyan szigeteket fogják majd keresni megjezéseikhez, mint a Magyarulez.
(kicsit off: borzasztó helyen van ez a Magyarulez. Mint egy elhagyott szárnyvonal a kisvasútaknál. Nem lehetne a Törzsasztalba illeszteni? Tudom, hogy ott zsúfoltság van, de legalább főútvonal...)
On:
Kedves errejárók, engem a számítástechnika és az újságírás területén eluralkodott jelenség zavar, nevezetesen a magyar és az angol szavak ilyen-olyan keveredése. Hol azt írják, hogy szoftver, fájl - ez már több éve bevett szokás, hol software-nek, file-nak. Itt a törzsasztalon is "kopipészt"-et ír valaki, de mellette "topic"-ot.Számomra a legkevésbé elfogadható, hogy az újságíró kiejtés szerint írja le a szavakat. Egy-egy cikkben 8-10 alkalommal lehet ilyennel találkozni. Ez főleg az angol nyelvvel fordul elő, még nem láttam, hogy valaki pl. dézsávű-t vagy lesszéferlesszé passzé-t írt volna. Divat lett, és ahogy régen illett Bakos-t reggelizni a latin szavak miatt, mostanában nem érzi naprakésznek magát egy újságíró, ha néhány ilyennel meg nem tűzdeli cikkét.
Kedves szoo5!
Nem olyan borzasztó ez a hely, főleg ha lassan mindenki idetalál. Itt egy kicsit különbözött a stílus.
Ami az idegen szavak írását illeti, én nem tartom olyan nagy bajnak. Ugyan jobban szeretem, ha az idegen szó helyére magyar kerül, de ha nem sikerül egy szót így lecserélni, akkor inkább írjuk magyarosan. Igaz, ezzel gyakran olyan szavaknak is utat nyitunk, amelyek egyébként feleslegesek, mert van magyar megfelelőjük. Igaz, hogy a nyelv rejtőfunkcióját így jobban betöltheti. A serpenyős rostélyos tipikus esete.
Kis Ádám
A Törzsasztal jelenlegi rendszerében a legjobb témák is eltűnnek a süllyesztőben. Ez talán csak azért nem annyira feltűnő, mert a javuk már el is tűnt. Akik néhányszor már átélték ezt, azok egyre inkább az olyan szigeteket fogják majd keresni megjezéseikhez, mint a Magyarulez.
(kicsit off: borzasztó helyen van ez a Magyarulez. Mint egy elhagyott szárnyvonal a kisvasútaknál. Nem lehetne a Törzsasztalba illeszteni? Tudom, hogy ott zsúfoltság van, de legalább főútvonal...)
On:
Kedves errejárók, engem a számítástechnika és az újságírás területén eluralkodott jelenség zavar, nevezetesen a magyar és az angol szavak ilyen-olyan keveredése. Hol azt írják, hogy szoftver, fájl - ez már több éve bevett szokás, hol software-nek, file-nak. Itt a törzsasztalon is "kopipészt"-et ír valaki, de mellette "topic"-ot.Számomra a legkevésbé elfogadható, hogy az újságíró kiejtés szerint írja le a szavakat. Egy-egy cikkben 8-10 alkalommal lehet ilyennel találkozni. Ez főleg az angol nyelvvel fordul elő, még nem láttam, hogy valaki pl. dézsávű-t vagy lesszéferlesszé passzé-t írt volna. Divat lett, és ahogy régen illett Bakos-t reggelizni a latin szavak miatt, mostanában nem érzi naprakésznek magát egy újságíró, ha néhány ilyennel meg nem tűzdeli cikkét.
Kedves Ádám!
Ugye szólsz majd, ha lesz ilyesmi?
Tudok egy céget, aki a nyelvészet számítástechnikai és a számítástechnika nyelvészeti vonatkozásaival is foglalkoznak. Valami Szak Kiadónak hívják. Szerinted nekik nem érné meg ilyesmivel előrukkolni?
Kedves Hacsek, rbendeguz!
Nem tudok a cd-romos változatról, de várhatóan lesz, mert maga a szótár elektronikusan készült, és korábban is voltak hasonló kiadványok
Kis Ádám
r_bendegúz!
Hát bizony, eléggé felment az ára. Hogy a netre felkerül-e azt nem tudom, bár éppen azért, mert ilyen magas az ára, a kiadó nem igazán érdekelt ebben. Sejtem azonban, hogy előbb-utóbb valaki felviszi.
Kis Ádám
Kedves Tova!
Lényeges változások nincsenek, mert ezúttal nem a szabályzat új kiadása jelent meg. Ez a szótár az 1985-ös változatlan szabályzat alapján kialakított példaanyag. Volt előtte némi korrekciós vita, azonban az az alapelv, hogy az 1985-ös 11. kiadástól elviekben eltérni nem szabad. A kompatibilist a korábbi szószedet nem tartalmazta (hosszú í-vel sem), így mód nyílott arra, hogy a rövid i-s változatot a jelenlegi kiadás szentesítse.
Kis Ádám
ZsB,
ZseBbe vágó ára van: 4900 Ft.
Gondolom minden magára valamit is adó könyvesbolt rendelt belőle. A saját példányomat a Deák téri metró aluljárkálóban vettem, az alsó mozgólépcsőnél, a Merhavia névvel jelölt könyveskuckóban (az ugyanis este 9-ig nyitva van).
tisztelettel
r_bendegúz
Re mindenki!
Bar en meg csak uj vagyok - most leptem be - de nagyon tetszik minden, ami itt elhangzott... idovel majd en is kuldok hasonlokat...
udv: Rulezzz
Nem lesz interneten a szószedet?
-- felcsillant a szemem a kérdésedtől. Enegem is érdekelne...
De még jobban, hogy találkoztatok-e a Papp Ferenc-féle
A magyar nyelv szóvégmutató szótárá"-val állományként
valahol, valamikor...
Én is hallottam már olyan vélemény, hogy ne azt mondjuk, hogy "Azt szeretném kérdezni, hogy ...", ha egyszer már kérdezzük is, hanem egyszerűen csak azt, hogy "Azt kérdezem, hogy ...". Szerintem ez olyan értékű tiltás, mint hogy "És"-sel és "Hát"-tal ne kezdjünk mondatot, vagy hogy ne mondjunk "deviszont"-ot, mert hogy a "de" és a "viszont" egyébként is ugyanazt jelenti. Az emberek _létező_ nyelvi logikája túlságosan is hajlamos lenne használni e fordulatokat, ezért a színesebb beszéd kialakulásának kedvezhet, ha valamennyire gátoljuk őket. Ettől függetlenül én nem vagyok híve a kategorikus tiltásuknak. Abszurd is lenne, hiszen már az régi magyar nyelvben is természetes módja volt az új szavak keletkezésének, amikor lényegében azonos jelentésű szavak egymáshoz tapadtak, mintegy kihangsúlyozva az alapjelentést.
Írod:
"Pinker mellesleg az efajta nyelvészeti mítoszokat is megpróbálja lerombolni, ő azt említi, hogy az "eszkimóknak állítólag húsz különböző szavuk van a 'hó' megjelölésére". Ezzel szemben bizonyítottan legfeljebb négy-öt, ennyit pedig az angolban is fel tud mutatni."
Gondolom ez úgy van, hogy amikor elfogynak a kenguruk (vagy a bennszülöttek), akkor hirtelen megfogyatkozik a kengurukra alkalmazott szavak száma. Ugyanez áll a fókák és az eszkimók viszonyára, valamint ha bekövetkezik a globális felmelegedés(:-))), akkor a hó és az eszkimók viszonyára is.
A magam részéről egyáltalán nem tekintem mítosznak, hogy az egyes kultúrákban számos nevük keletkezik a fontosnak tekintett dolgoknak, amely elnevezések különböző jelentésárnyalatokat vesznek fel.
Ami az előbbi dolog értékelését illeti, az előszóban le van írva, hogy "A magyar nyelvű példákat és szövegeket a szerző szíves hozzájárulásával jelentetjük meg.", így hát a magam részéről csak azt kifogásolom, hogy a kiragadott idézetek kissé struktúrálatlanul (ömlesztve), "egy egységként" vannak megjelenítve, méghozzá a Magyarulezre való pontos utalás nélkül.
Megvettem Steven Pinker: "A nyelvi ösztön" c. könyvét (fordította Bócz András, Typotex, 1999). Ebben tényleg találhatók részek (a "Nyelvi ítészek" c. fejezetben, a 383. oldalon) a Magyarulez fórum tartalmából. Sajnos anélkül, hogy a fórumra pontos hivatkozás történne, továbbá az egyes idézeteknél az sem világos, hogy kik is írták őket. Példaként idézem a szóban forgó szövegrészt:
===== Egyik kitűnő nyelvészünk éppen a mi lapunk hasábjain ítélte el kirekesztő arisztokratizmusként, hogy nem vagyunk hajlandók befogadni a suk-sükölést, továbbá a magyar nyelv romák által beszélt változatát és más olyan élőnyelvi jelenségeket, amelyek egyértelműen mutatják a beszélő műveltségi szintjét és társadalmi helyzetét. Ebben az esetben kénytelen vagyok vállalni a kirekesztő és az arisztokrata jelzőt.
Hát, mit mondjak? Csatlakozom.
A Petőfin valami olasz zongoramárkáról volt szó, Szakcsi-Lakatos fog játszani bemutatót rajta. Kérdezték tőle, mit néz meg először a zongorán. Aszongya a jobb és bal pedált. A bal pedál "tompícsa" a húrokat, a jobb pedál pedig "kitarcsa a hangot". Igaz, hogy az interjú alatt legalább végig következetesen suk-sükölt. Viszont állítólag ő a legjobb jazz-zongorista...
Ha mi azt tekintjük mércének, hogy tetszik-e valami, akkor ugyanezt a jogot meg kell adni a nyelvet beszélő többi személynek, pl. a Kontra Miklós által védett suk-sükölőknek is, hiszen minden valószínűség szerint nekik az tetszik.
A lényeg az volt, hogy mivel sokan suk-sükölnek, ezt nem szabad elítélni, sőt akár ez is lesz a sztenderd (szép új világ!). Úgy magyarázta, hogy ez ösztönösen jön és a nyelvérzék tiltakozik az olyan alakok ellen, hogy pl. tudhatjuk, láthatjuk, szemben például a játsszuk, esszük alakokkal, ahol már a j személyrag hasonult. Meg ilyenek voltak benne és nekem nem volt szimpatikus, de már nem emlékszem többre.
=====
Eddig az idézet, most pedig a könnyebb elolvashatóság kedvéért ide idézem az eredeti üzenetek megfelelő részeit. Íme az első:
===== Hello!
Idézet a hétfői (II.23.) MH-ból:
Nyelvében él
(Barabás T. János)
...
"Egyik kitűnő nyelvészünk éppen a mi lapunk hasábjain ítélte el kirekesztő arisztokratizmusként, hogy nem vagyunk hajlandók befogadni a suk-sükölést, továbbá a magyar nyelv romák által beszélt változatát és más olyan élőnyelvi jelenségeket, amelyek egyértelműen mutatják a beszélő műveltségi szintjét és társadalmi helyzetét. Ebben az esetben kénytelen vagyok vállalni a kirekesztő és az arisztokrata jelzőt."
Hát, mit mondjak? Csatlakozom :))
Egyébként a cikk "apropója" az a bizonyos boltbezárásos rendelet volt.
Gorcsev
1998. február 25. - szerda, 22 óra 0 perc
=====
Íme a második:
===== Suk-Sük
A Petőfin valami olasz zongoramárkáról volt szó, Szakcsi-Lakatos fog játszani bemutatót rajta. Kérdezték tőle, mit néz meg először a zongorán. Aszongya a jobb és bal pedált. A bal pedál "tompícsa" a húrokat, a jobb pedál pedig "kitarcsa a hangot". Igaz, hogy az interjú alatt legalább végig következetesen suk-sükölt. Viszont állítólag ő a legjobb jazz-zongorista...
Trixie
1998. augusztus 26. - szerda, 11 óra 59 perc
=====
Íme a harmadik:
===== Kedves Mulan!
Ha mi azt tekintjük mércének, hogy tetszik-e valami, akkor ugyanezt a jogot meg kell adni a nyelvet beszélő többi személynek, pl. a Kontra Miklós által védett suk-sükölőknek is, hiszen minden valószínűség szerint nekik az tetszik.
...
Borsos István
1998. április 16. - csütörtök, 13 óra 53 perc
=====
Íme a negyedik:
===== DcsabaS - California !
A Kontra-féle cikket én olvastam és hoztam is rögtön szóba. Nincs itt archívum, vagy bödön:-))? A lényeg az volt, hogy mivel sokan suk-sükölnek, ezt nem szabad elítélni, sőt akár ez is lesz a sztenderd (szép új világ!). Úgy magyarázta, hogy ez ösztönösen jön és a nyelvérzék tiltakozik az olyan alakok ellen, hogy pl. tudhatjuk, láthatjuk, szemben például a játsszuk, esszük alakokkal, ahol már a j személyrag hasonult. Meg ilyenek voltak benne és nekem nem volt szimpatikus, de már nem emlékszem többre.
Trixie
1998. február 25. - szerda, 14 óra 14 perc
====
Akinek van kedve nézelődni a Magyarulez archívumban, annak a következő 2 helyet ajánlhatom:
iNteRNeTTo, illetve
Alag3 szerver.
Kedves Szilárd!
Véleményed a deskriptív (p-vel) nyelvészetet illetően osztható. Azonban van egy nagy baj vele, mégpedig az, hogy a nyelv, mint minden rendszer, divergál, ha magára hagyják. Ezért nem lehet a normát elvetni. A probléma sajnos rendszeren kívüli - amikor a nyelvművelés létjogosultságát vitatják, ezzel nem a nyelv immanens problémáját érintik, hanem azt a pszichológiai-szociológiai tényt, hogy embercsoportokat meg lehet alázni a nyelvükkel. Ez az angol nyelvterületen nagy probléma, azonban a magyar nyelv annyira egységes, hogy csak ilyen apróságok találhatók, mint a suksükölés meg a nákolás. A magam részéről ezt kicsit nevetségesnek tartom, főleg azért, mert nem is a nyelvészek akadnak bele igazán.
A nylev logikátlanságait illetően kissé sablonos a meglátásod. A logika nem mindig döntő. A többiek már hallották, talán nem unják: az ly-t a preskriptívnek szidott nyelvészek már 1954-ben (!) el akarták törölni, de az akadémiai helyesítrási bizottság természettudós tagjai nem engedték.
Kis Ádám
Mi a baj a "szeretném"-mel? Engem éppen arra tanítottak, hogy ezt használjam az "akarom" helyett!
Hát bizony, megérintett a hármasságod. A munkám mellett a két legfőbb hobbim a zene és a matematika. Ezek szerint az én nyelvészeti álláspontom a "logika mindenek felett" kell, hogy legyen?
Egyébként azt hiszem ez így is van, erről Kis Ádám tudna mesélni a korábbi vitáinkból merítve.
Amit az illogikus kövületekről írtál, azt elfogadom, csakhogy szerintem a suk-nák nem ez a kategória.