Keresés

Részletes keresés

DcsabaS_ Creative Commons License 1999.07.06 0 0 52
Kedves érdeklődők!

Megvettem Steven Pinker: "A nyelvi ösztön" c. könyvét (fordította Bócz András, Typotex, 1999). Ebben tényleg találhatók részek (a "Nyelvi ítészek" c. fejezetben, a 383. oldalon) a Magyarulez fórum tartalmából. Sajnos anélkül, hogy a fórumra pontos hivatkozás történne, továbbá az egyes idézeteknél az sem világos, hogy kik is írták őket. Példaként idézem a szóban forgó szövegrészt:
=====
Egyik kitűnő nyelvészünk éppen a mi lapunk hasábjain ítélte el kirekesztő arisztokratizmusként, hogy nem vagyunk hajlandók befogadni a suk-sükölést, továbbá a magyar nyelv romák által beszélt változatát és más olyan élőnyelvi jelenségeket, amelyek egyértelműen mutatják a beszélő műveltségi szintjét és társadalmi helyzetét. Ebben az esetben kénytelen vagyok vállalni a kirekesztő és az arisztokrata jelzőt.

Hát, mit mondjak? Csatlakozom.

A Petőfin valami olasz zongoramárkáról volt szó, Szakcsi-Lakatos fog játszani bemutatót rajta. Kérdezték tőle, mit néz meg először a zongorán. Aszongya a jobb és bal pedált. A bal pedál "tompícsa" a húrokat, a jobb pedál pedig "kitarcsa a hangot". Igaz, hogy az interjú alatt legalább végig következetesen suk-sükölt. Viszont állítólag ő a legjobb jazz-zongorista...

Ha mi azt tekintjük mércének, hogy tetszik-e valami, akkor ugyanezt a jogot meg kell adni a nyelvet beszélő többi személynek, pl. a Kontra Miklós által védett suk-sükölőknek is, hiszen minden valószínűség szerint nekik az tetszik.

A lényeg az volt, hogy mivel sokan suk-sükölnek, ezt nem szabad elítélni, sőt akár ez is lesz a sztenderd (szép új világ!). Úgy magyarázta, hogy ez ösztönösen jön és a nyelvérzék tiltakozik az olyan alakok ellen, hogy pl. tudhatjuk, láthatjuk, szemben például a játsszuk, esszük alakokkal, ahol már a j személyrag hasonult. Meg ilyenek voltak benne és nekem nem volt szimpatikus, de már nem emlékszem többre.
=====

Eddig az idézet, most pedig a könnyebb elolvashatóság kedvéért ide idézem az eredeti üzenetek megfelelő részeit. Íme az első:

=====
Hello!
Idézet a hétfői (II.23.) MH-ból:
Nyelvében él
(Barabás T. János)
...
"Egyik kitűnő nyelvészünk éppen a mi lapunk hasábjain ítélte el kirekesztő arisztokratizmusként, hogy nem vagyunk hajlandók befogadni a suk-sükölést, továbbá a magyar nyelv romák által beszélt változatát és más olyan élőnyelvi jelenségeket, amelyek egyértelműen mutatják a beszélő műveltségi szintjét és társadalmi helyzetét. Ebben az esetben kénytelen vagyok vállalni a kirekesztő és az arisztokrata jelzőt."

Hát, mit mondjak? Csatlakozom :))
Egyébként a cikk "apropója" az a bizonyos boltbezárásos rendelet volt.

Gorcsev

1998. február 25. - szerda, 22 óra 0 perc
=====

Íme a második:
=====
Suk-Sük

A Petőfin valami olasz zongoramárkáról volt szó, Szakcsi-Lakatos fog játszani bemutatót rajta. Kérdezték tőle, mit néz meg először a zongorán. Aszongya a jobb és bal pedált. A bal pedál "tompícsa" a húrokat, a jobb pedál pedig "kitarcsa a hangot". Igaz, hogy az interjú alatt legalább végig következetesen suk-sükölt. Viszont állítólag ő a legjobb jazz-zongorista...

Trixie

1998. augusztus 26. - szerda, 11 óra 59 perc
=====

Íme a harmadik:
=====
Kedves Mulan!

Ha mi azt tekintjük mércének, hogy tetszik-e valami, akkor ugyanezt a jogot meg kell adni a nyelvet beszélő többi személynek, pl. a Kontra Miklós által védett suk-sükölőknek is, hiszen minden valószínűség szerint nekik az tetszik.
...
Borsos István

1998. április 16. - csütörtök, 13 óra 53 perc
=====

Íme a negyedik:
=====
DcsabaS - California !

A Kontra-féle cikket én olvastam és hoztam is rögtön szóba. Nincs itt archívum, vagy bödön:-))? A lényeg az volt, hogy mivel sokan suk-sükölnek, ezt nem szabad elítélni, sőt akár ez is lesz a sztenderd (szép új világ!). Úgy magyarázta, hogy ez ösztönösen jön és a nyelvérzék tiltakozik az olyan alakok ellen, hogy pl. tudhatjuk, láthatjuk, szemben például a játsszuk, esszük alakokkal, ahol már a j személyrag hasonult. Meg ilyenek voltak benne és nekem nem volt szimpatikus, de már nem emlékszem többre.

Trixie

1998. február 25. - szerda, 14 óra 14 perc
====

Akinek van kedve nézelődni a Magyarulez archívumban, annak a következő 2 helyet ajánlhatom:
iNteRNeTTo, illetve
Alag3 szerver.

Hacsek Creative Commons License 1999.07.05 0 0 51
Ádám, hol vagy?
Előzmény: Kis Ádám (50)
Kis Ádám Creative Commons License 1999.06.30 0 0 50
Kedves Szilárd!
Véleményed a deskriptív (p-vel) nyelvészetet illetően osztható. Azonban van egy nagy baj vele, mégpedig az, hogy a nyelv, mint minden rendszer, divergál, ha magára hagyják. Ezért nem lehet a normát elvetni. A probléma sajnos rendszeren kívüli - amikor a nyelvművelés létjogosultságát vitatják, ezzel nem a nyelv immanens problémáját érintik, hanem azt a pszichológiai-szociológiai tényt, hogy embercsoportokat meg lehet alázni a nyelvükkel. Ez az angol nyelvterületen nagy probléma, azonban a magyar nyelv annyira egységes, hogy csak ilyen apróságok találhatók, mint a suksükölés meg a nákolás. A magam részéről ezt kicsit nevetségesnek tartom, főleg azért, mert nem is a nyelvészek akadnak bele igazán.
A nylev logikátlanságait illetően kissé sablonos a meglátásod. A logika nem mindig döntő. A többiek már hallották, talán nem unják: az ly-t a preskriptívnek szidott nyelvészek már 1954-ben (!) el akarták törölni, de az akadémiai helyesítrási bizottság természettudós tagjai nem engedték.
Kis Ádám
Előzmény: Tova Szilárd (48)
Hacsek Creative Commons License 1999.06.30 0 0 49
Kedves Tova Szilárd!

Mi a baj a "szeretném"-mel? Engem éppen arra tanítottak, hogy ezt használjam az "akarom" helyett!

Hát bizony, megérintett a hármasságod. A munkám mellett a két legfőbb hobbim a zene és a matematika. Ezek szerint az én nyelvészeti álláspontom a "logika mindenek felett" kell, hogy legyen?
Egyébként azt hiszem ez így is van, erről Kis Ádám tudna mesélni a korábbi vitáinkból merítve.

Amit az illogikus kövületekről írtál, azt elfogadom, csakhogy szerintem a suk-nák nem ez a kategória.

Előzmény: Tova Szilárd (48)
Tova Szilárd Creative Commons License 1999.06.30 0 0 48
Ha jól emlékszem, a nyelvek kijelölt őrei két eltérő megközelítést alkalmaznak: egyik a preskriptív, ami előírja a nyelvnek, miként viselkedjen -- másik az ún. destriktív, ami "lógó nyelvvel" rohan a ténylegesen használt nyelvi úzus után, hogy leírja azt.
Nekem ez utóbbi sokkal szimpatikusabb, ha józan ésszel, féltő gonddal terelgeti, nevelgeti a nyelvet és csak a nagyon vad, logikátlan elhajlásokat közösíti ki.
Szokás emlegetni a "nyelv - zene - matematika" triót (Wacha Balázs). Mindhárom helyes használatához és élvezetéhez logika. Ha igaznak érzed ezt a feltételezést, akkor minden, ami beilleszthető egy nyelv logikájába, helyes.
Belém erős gátakat építettek a "szeretném" segédigeként való használata ellen (azaz nem használom a "meg szeretném kérdezni" típusú kifejezéseket), de azt hiszem, el kell fogadnunk helyes használatnak, mert a nyelvi logikába beleillik.
Egyébként, sziszifuszi munka leírni egy nyelvet, mert "ami élő, organikus ábrázolni képtelenség" - írja Hajnóczy. "Előírni" lehet, viszonylag kevés szabállyal definiálhatsz egy, az élőre hasonlító, jól használható, ám zamatmentes nyelvet, de van-e értelme...
Az illogikus kövületek -azt hiszem- előbb-utóbb kikopnak a nyelvből; pl. el fog tűnni az "ly" és "j" megkülönböztetése, hiszen a többség már nem hall eltérést a kiejtésben és ésszerű következtetéssel, "algoritmikusan" nem dönthető el a helyes alak.
Előzmény: Hacsek (47)
Hacsek Creative Commons License 1999.06.29 0 0 47
Kedves Ádám!

Én azt nem értem ebben a suk-nák-ban, hogy miért kell a normával utánamenni a hibás gyakorlatnak.
Csak nem arról van szó, hogy könnyebb a kudarcot beismerni, mint szorgos és kitartó nevelőmunkával tanítani a helyes alakot?

Nekem (na persze) erről az az analógia jut eszembe, hogy a természettudományos oktatásban a túlhaladott nézeteket és adatokat nem tanítják továbbra is helyesnek csak azért, mert sokan még úgy tudják, hogy...
... hogy egynéhány példával éljek:
- ki fogadná el, hogy a Föld mégsem gömbölyű, hisz innen nézve csakugyan sík?
- a vallási dogmákon kívül hol él még az a nézet, hogy az ember biológiai értelemben nem állat?
- Ki hisz ma már benne, hogy az atom oszthatatlan, pedig szabad szemmel nem láthatók a részei?

Hogy van ez a nyelvi normáknál? A nyelvi norma befogadhatja (esetleg visszafogadhatja) az egyszer már helytelennek ítélt formát?
Szerintem ez nem a fejlődés, hanem a pusztulás útja!

3x Creative Commons License 1999.06.24 0 0 46
Kedves DcsabaS!
Re:
"Például az ausztrál benszülöttek állítólag
vagy 30 különböző szót is használtak a kengurura, gondosan megkülönböztetve azokat aszerint, hogy milyen
fajta kengururól is van szó éppen."
:-)
Pinker mellesleg az efajta nyelvészeti mítoszokat is megpróbálja lerombolni, ő azt említi, hogy az "eszkimóknak állítólag húsz különböző szavuk van a 'hó' megjelölésére". Ezzel szemben bizonyítottan legfeljebb négy-öt, ennyit pedig az angolban is fel tud mutatni.
Előzmény: DcsabaS_ (43)
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.06.24 0 0 45
Kedves Kis Ádám!

Írod:
"DcsabaS-nek igaza van abban, hogy ha valamit sokan "elhibáznak" azt be kell emelni a normába."
Ígazából én gyávább vagyok. Csupán gondolkozni és vitatkozni szeretnék róla, anélkül, hogy jó előre ítéletet mondanék.

(A könyvet még nem tudtam beszerezni, de talán holnap...)

Előzmény: Kis Ádám (44)
Kis Ádám Creative Commons License 1999.06.23 0 0 44
Kedves 3x, DcsabaS!
A fordító ezek szerint osztályharcos anglista volt. DcsabaS-nek igaza van abban, hogy ha valamit sokan "elhibáznak" azt be kell emelni a normába. Ez viszont nem jelenti azt, hogy addig nem kell védeni a normát.
Látni kell, hogy a történetiséggel van itt probléma. A nákolás például történelmileg szabálytalan, ugyanakkor a mai nyelvi rendszerben nem tűnik annak. A suksük már nem ennyire semleges: ha elfogadjuk, ezzel szegényítjük a nyelvi rendszert.
Az ösztönösség, mint nyelvszabályozó érték, eléggé különös. Valami felvilágosodás-korabeli nosztalgia érződik belőle. Nem is lenne baj, ha az ösztönösség egyúttal egységességet is jelentene. De ahány ember, annyi ösztön. Olyan kollektív dologban, mint a nyelv, ez nem nagy előny. Érdekes, a társadalom egyik funkciója, hogy az ösztönösséget kiegyenlítse, illetve kordában tartsa.
Ne kérjünk a könyv kiadójától helyreigazítási lehetőséget?
Kis Ádám
Előzmény: DcsabaS_ (43)
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.06.23 0 0 43
Kedves 3x!

A suk-sük-ölés és a nákolás szerintem is szabályos abban a tekintetben, hogy bizonyos belső törvényszerűségek vezetnek rá, nem az egyszerű véletlen. Azt persze nem állítom, hogy ezek a belső törvényszerűségek kifinomultabb kifejezési formára vezetnek, mint a most érvényes ajánlás. Hiszen a nyelvi kifinomultság valami olyasmit is jelent, hogy a fölhasznált szavak és jelentéseik közötti finom különbségekre is odafigyelünk, azaz "jelentőséget" tulajdonítunk azoknak. A kérdés tehát az, hogy van-e a nyelvi kifinomultságnak valamilyen józan határa, és ha igen, akkor hol. Például az ausztrál benszülöttek állítólag vagy 30 különböző szót is használtak a kengurura, gondosan megkülönböztetve azokat aszerint, hogy milyen fajta kengururól is van szó éppen. Náluk ez nyilván hasznos volt, de nálunk aligha lenne (mi inkább a gépkocsikat nevezzük el sokféle képpen). Ahogy népről népre, úgy időről időre is változhat a "józan határ". A személyes véleményem az, hogy ha egy szabályt túl sok ember (esetleg a többség) nem tud betartani, ott a szabály hasznosságáról érdemes elgondolkodni.

Megpendítettél egy érdekes és számomra igen kedves gondolatot:
"hogy az ösztön valamit diktál, nem biztos, hogy a tradíciót el kell dobni"
Én ezt úgy szoktam mondani, hogy nem az ösztöneiről ismerszik meg az ember, hanem hogy mint tud azokon uralkodni.

Előzmény: 3x (42)
3x Creative Commons License 1999.06.23 0 0 42
Kedves DcsabaS!

A könyvben az a rész szerepel, amikor valaki (én:-) megemlít egy a Petőfi rádióban elhangzott interjút Szakcsi-Lakatos Bélával, aki végig következetesen suk-sükölt, amit én tkp. nem is kifogásoltam, csak megemlítettem, még visszautalva Kontra Miklós cikkére, aki a suk-sükölést lényegében azzal védi, hogy az ösztönös, ergó helyes. Ide tartozik még a nákolás (én innák vizet), amely úgymond kilóg a "természetes" hangrendből, az ami-amely, amely szerinte lassan(?) archaikussá lesz (itt a könyv, amelyet kértél: ezt a fordító szerint csak finomkodók mondanák). A lényeg, hogy a fórumban a következő hozzászóló a "nyelvi arisztokratizmust" is vállalja, ha a suk-sükölés helytelenítéséről van szó.
A fordító szerint "megalapozatlan háttérrel, szubjektív kijelentéseket teszünk".
A véleményének a lényege, hogy a suk-sükölés és a nákolás igenis szabályos, le is vezeti a szabályrendszerét ezeknek és arra hivatkozik, hogy a kisember (átlagember) nyelvérzéke-nyelvi ösztöne sokkal kifinomultabb, mint gondolnánk.
Erre én csak azt tudom mondani, hogy egyrészt a szubjektív vonást mindig is hangsúlyoztam ("szebb", "dallamosabb", "igényesebb", "esztétikusabb"). Másrészt nem látok olyan nagy különbséget a suk-sükölés, nákolás stb. ösztönének dicsérete és a között, hogy amikor nekem baszhatnékom támad az utcán, azt miért ne élhetném ki az első járókelő hölgyön az első kapualjban. Szelídebben fogalmazva: attól, hogy az ösztön valamit diktál, nem biztos, hogy a tradíciót el kell dobni. Remélem ezzel heves vitát tudok/fogok kelteni...

Előzmény: DcsabaS_ (39)
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.06.22 0 0 41
Csuda tudja, de nekem nem igazán tetszik a "képlopó". Olyan illegális ízt kölcsönöz a dolognak. Szívesebben használom "képelkapó" és a "videóelkapó" szavakat. Az "elkapó" szó még hasonlít is a "capture" szóra, amit szintén használnak "grabber" értelemben ("image capture", "video capture"). Az elkapás egyébként is jobban kifejezi a lényeget (ti. hogy egy mozgó valamit kell megragadnunk).
Előzmény: Kis Ádám (40)
Kis Ádám Creative Commons License 1999.06.22 0 0 40
Hölgyek, urak!
Volna egy feladat.
Grabber.
Van 4 jelentése. Ebből egyet megpróbáltam videodigitalizálónak, a másikat képlopónak.
Továbbiak:
1. Bármely eszköz, amely a környezetből érkező adatok rögzítésére képes.
2. Grafikus alkalmazásokban az egérpozicionáló egy speciális típusa.
Volna valakinek tippje?
Kis Ádám
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.06.22 0 0 39
Kedves Hacsek!

Arisztotelész példáját éppen azért idéztem fel, mert előfordul, hogy ami bizonyos körülmények között teljes képtelenségnek tűnik, idővel a dolgok alakulásának természetes módjává válik.

A nyelvészeti munka magyar fordításáról addig nem gondolok semmi különöset, amíg nem ismerem meg. Alkalomadtán igyekszem majd megvenni a könyvet. Addig is, akinek megvan, az igazán idézhetné az ominózus oldalt...

(Azon mindenesetre csodálkozom, hogy valaki (Bócz András) _kívülről_ kritizál valami olyat, aminek lényege az interaktivitás. Éppen a nyelvre (kommunikációra) igaz a legjobban, hogy csak gyakorolva lehet megérteni. Persze nem kizárt, hogy álnéven Bócz András is küldött egy-egy üzenetet, de vajon melyeket?)

Előzmény: Hacsek (36)
Hacsek Creative Commons License 1999.06.22 0 0 38
Kedves 3x!

Azt írtad a múltkor:
"A könyv maga baromi érdekes, de csak hard-core nyelvbuziknak."
Akkor nekem minek ajánlgatod?

PS: Legnagyobb örömötökre most nem leszek egy darabig. Kéretik addig komoly vitatémákat előhozni. Annyira hiányzik már egy DcsabaS-féle "Írod:" vagy egy Kis Ádám-féle norma-szöveg (:-))

Előzmény: 3x (31)
3x Creative Commons License 1999.06.22 0 0 37
Még soxor igaz, lásd Steven Pinker: A nyelvi ösztön
Előzmény: Hacsek (36)
Hacsek Creative Commons License 1999.06.22 0 0 36
Kedves DcsabaS!

Ez ugyanaz a duma, mint amit én kaptam. Azért kérdezem a véleményedet, mert ez nem szimpla tréfa.
Még a Netton volt szó arról, hogy utóbb-előbb az angol nyelvnek (elsősorban a szavak írásának) is át kell esnie egy reformon.
Ez a tréfa épp ennek a reformnak a forgatókönyve, ha még hozzáteszik a következő öt évben a magánhangzó-szigorítást (egységesítést).
Egyszóval szerintem ez annyira tréfa, mint Verne fantazmagóriái voltak a maguk idejében.

De ahhoz mit szólsz, hogy bekerültünk egy komoly angol nyelvészelméleti munka magyar fordításába, mint 6ökrök? Szerintem ez óriási!!
Én már elég sok mindent publikáltam életemben, de ilyen kontextusban még nem szerepeltem.

Kedves 3x!
Mondd még egyszer, hogy igaz!!

Előzmény: DcsabaS_ (35)
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.06.22 0 0 35
Kedves Hacsek!

Itt találhatsz még egy-két jópofa dolgot (:-))).

Ha komolyabban is érdekel az EuroEnglish téma:
Pár ezer éve Arisztotelész úgy nyilatkozott Demokritosz atom-elméletéről, hogy ha az igaz lenne, akkor a dolgok csakis egyenletes sebességgel mozoghatnának (az ütközéseket leszámítva persze), ami ugye nyilván nonszensz. (Ha egy kicsit óvatosabb, felfedezhette volna Newton I. törvényét (:-))).)

Előzmény: Hacsek (34)
Hacsek Creative Commons License 1999.06.22 0 0 34
Kedveskéim!

Nem szólnátok hozzá az EuroEnglish témához?
A kanadai hölgy, akitől a szöveget kaptam, kíváncsi a véleményemre. Nekem meg az a véleményem, hogy ez a program nem elég radikális a magánhangzó-kiejtett hang megfeleltetésében. Szerintetek?

Előzmény: Hacsek (29)
Kis Ádám Creative Commons License 1999.06.21 0 0 33
Meg vagyok lepve. Azt hittem, valamelyik ortodox anglista kárhoztatott minket a nyelvművelésért, merthogy az arrafelé nem divat. Dehát ez éppen ellenkező álláspont.
Elég bátor az a kiadó, aki megengedi a fordítónak, hogy "társszerezzen". Még pert is akaszthat a nyakába. Ugyanis ez is a szerzői jog egyfajta megsértése.
Kis Ádám
Előzmény: 3x (31)
Hacsek Creative Commons License 1999.06.21 0 0 32
Kedves 3x!

Te jó isten, csak nem kiszerkesztette Bócz András DcsabaS-t meg engem?!
Erre mondaná az öreg Kohn bácsi: Micsoda kóved!
Hogy az ember a hülyesége okán kerüljön be egy komoly szakkönyvbe! Nahát!!

3x Creative Commons License 1999.06.21 0 0 31
A fordító Bócz András

Egyébként érdekes maga a megoldás is, miszerint egy angol nyelvészeti szakkönyvbe beszúrok egy teljesen a saját véleményemet tükröző szekciót.
(Hogy értsétek, miért is hoztam szóba, például a suk-sük ismételt védelmezése, illetve az ami-amely összemosásának mind hamarabbi "törvényesítése" - egyebek között -,ami nem tetszett.)
A könyv maga baromi érdekes, de csak hard-core nyelvbuziknak (bocs).

Előzmény: Kis Ádám (30)
Kis Ádám Creative Commons License 1999.06.21 0 0 30
Kedves Trixie!
Miért titkolod a fordító nevét? Utána lehet nézni ugyan, és sejtem is, de a rovat megérdemeléné, hogy szerepeljen itt is a dicső név.
Kis Ádám
Előzmény: 3x (28)
Hacsek Creative Commons License 1999.06.21 0 0 29
Egy kanadai ismerőstől kaptam az alábbiakat emilben. Szóljatok hozzá!

Az EU vezetői elhatározták, hogy az angol nyelvet átalakítják a nemzetközi érintkezés igényeinek megfelelően. Ötéves programot dolgoztak ki a kiejtéshez hasonló írásmód (EuroEnglish) kidolgozására.

Az első évben az "s"-t vezetnék be a lágs "C" helyett.
"Sertainly, sivil servants will resieve this news with joy."
A kemény "c" helyett viszont "k" lenne.
"Not only will this klear up konfusion, but typewriters kan have one less letter."

(Tovább nem fordítom az összekötő szöveget, mert fontos az írásmód. Hacsek)

There will be growing publik enthusiasm in the sekond year, when the troublesome "ph" will be replaced by "f". This will make words like "fotograf" 20 persent shorter.

In the third year, publik akseptanse of the new spelling kan be expekted to reach the stage where more komplikated changes are possible.
Governments will enkorage the removal of double letters, which have always ben a deterent to akurate speling. Also, al wil agre that the horible mes of silent "e"s in the languag is disgrasful, and they would go.

By the fourth year, peopl wil be reseptiv to steps such as replasing
"th" by "z" and "w" by " v".

During ze fifz year, ze unesesary "o" kan be dropd from vords kontaining "ou", and similar changes vud of kors be aplid to ozer kombinations of leters.

After zis fifz yer, ve vil hav a reli sensibl riten styl. Zer vil be no mor
trubls or difikultis and evrivun vil find it izi tu understand ich ozer.
Ze drim vil finali kum tru.

3x Creative Commons License 1999.06.21 0 0 28
Steven Pinker: Nyelvi ösztön című könyvét olvastam a vakáció alatt. A kedves fordító egy teljes oldalt szentel egy bizonyos internetes nyelvi fórumnak, ahol "amatőr ítészek" fejtik ki véleményüket nyelvi kérdésekről. A T. fordító véleménye lesújtó (természetesen a Magyarulezről van szó).
ZsB Creative Commons License 1999.06.19 0 0 27
Ez a Swift titkos előinformatikus lehetett. Van-e még az informatikában olyan fogalom a Big/Little Endian meg a Yahoo mellett, ami a Gulliverből van? Különben üdv mindenkinek a fedélzeten.
Kis Ádám Creative Commons License 1999.06.19 0 0 26
Kedves Dubois!
Valóban, a d-nél tartok, és haladok tovább (bár az e-t f-et korábban feldolgoztam). Az az igazság, hogy részben azért kérdezősködöm, mert a korábbiakban segítséget is kaptam, meg azért is, mert az ilyen kérdésekből érdekes beszélgetések alakultak ki. Ezt csak azért mondom el, mert szeretném, ha feléledne ez a régi jó hangulat. Talán, ha Nyírőék kitennék a címlapra valahol!
Különben a dongle-t természetesen megoldottam: nyilván helyesírási zsargon, a dangle változata, ami valami módon asszociálható a hardverkulccsal.
A Magyarulez ezen a címen:
http://internetto.hu/stb/ujmagyar/magyarulez.html
bejön, de jún. 9. óta nem írt bele senki.
Kis Ádám
Dubois Creative Commons License 1999.06.18 0 0 25
"Most viszont találtam egy olyan
szót, aminek sehol nem lelem nyomát:
dongle"
Látod, látod! És még csak a D betúnél tartasz! :)
Előzmény: Kis Ádám (22)
Dubois Creative Commons License 1999.06.18 0 0 24
http://www.internetto.hu/stb/ujmagyar/
Előzmény: Hacsek (23)
Hacsek Creative Commons License 1999.06.18 0 0 23
Kedves Ádám!
Akkor ezek szerint a "magasnövésű rézbőrű" nem volt jó megoldás? (:-((
Mentségemre szolgáljon, hogy a Gullivert csak magyarul olvastam, és az Endian-ban sem volt nyilvánvaló az end melléknévi alakja.

Kedves Dubois!
Ha jól sejtem, akkor az Internetton Andrassew kimoderálta a Magyarulezt, vagy mégsem?
Én most nem találom az ösvényt.

Előzmény: Kis Ádám (20)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!