Keresés

Részletes keresés

dez1 Creative Commons License 2001.12.21 0 0 21
Szerintem még egy kisbolygó becsapódását is túlélné az emberiség, vannak olyan bunkerek, ahol van energiaforrás + élelem több évtizedre is.
Nagy kérdés, hogy a tudásbázis megmaradna-e, de vsz az is.
Pár száz évvel visszalépnénk, de ha a történelmet nézzük, nem is olyan sokat. az igazi ipari fejlődés a tömegek számára is elérhető módon alig több mint száz éves.

A szörnyű környezetszennyezés ellenére is életben maradunk, csak lehet hogy kevesebben leszünk. És másmilyen lesz a világ - eddigi teljesítményünk alapján nem is érdemlünk olyan szép világot, mint ez a mostani.

iolah Creative Commons License 2001.12.21 0 0 20
Argentína a világsajtó tükrében
2001. december 21. 11:11

MTI

A világ, és főleg Európa országaiban majd minden vezető lapnál máshogy értékelik Argentína gazdasági és erősödő politikai összeomlását.


Egyértelműen az ország vezetését teszik felelőssé a pénteki brit lapok az Argentínát sújtó mély politikai és gazdasági válságért. Az volt Argentína hibája, hogy a vezetés azt hitte, a gazdasági reformok útja lerövidíthető - írja a The Independent. A balközép irányultságú napilap szerint kívánatos lenne, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új visszafizetési menetrendet ajánlana fel az ország adósságkezelésére. A baloldali The Guardian szerint Argentínának nem kell félnie az inflációtól. Azt kell eldönteni - áll a cikkben -, hogy a gazdaság a külföldi befektetők kegyeit akarja keresni, vagy a helyi lakosság érdekeit szolgálja.
A The Times szerint a zavargások és fosztogatások Argentínában egyszerre voltak előre láthatók és spontán jellegűek. Az argentinoknak elegük van a rossz kormányból, a pipogya gazdasági vezetőkből, a reménytelenségből és az ellenségeskedésből - fejtegeti a jobbközép napilap, amely szerint Fernando de la Rúa lemondott elnök Latin-Amerika egyik legkevésbé hatékony és legszürkébb államfője volt. A lap szerint ez elnököt rendszeresen figyelmeztették arra, hogy a dollár-pezó árfolyamrögzítés árt az országnak, de ő még akkor sem hallgatott a figyelmeztetésekre, amikor a gazdasági katasztrófa már nyilvánvaló volt, és jól érzékelhető lett a régebben virágzó középosztály helyzetének reménytelenné válása is.
A jobboldali The Daily Telegraph úgy véli, az új kormánynak vagy teljesen át kell vennie a dollárt fizetőeszközként, vagy el kell kezdenie az árfolyam lebegtetését. Először, rövid távon a stabilitást kell megteremteni, majd egy nagyobb mértékű leértékelés útján a hosszú távú fejlődés alapjait lerakni - véli az újság, hozzáfűzve, hogy a két lépés egyikét sem könnyű megtenni - idézi az AFP.

Ismét romhalmaz előtt áll Argentína, a sajtó ismét a valaha átélt legsúlyosabb válságról ír. Ám ha visszatekintünk, kiderül, hogy a dél-amerikai országot szinte tízévente rázták meg újabb és újabb súlyos válságok - emlékeztet a Die Welt. Pozitívumként említi, hogy még áll az a demokratikus rend, amelyet az elveszített Falkland-háború és az utolsó katonai diktatúra után kapott az ország. Jorge Luís Borges, a nagy argentin író egyszer azt mondta: "Mi lehet abból az országból, amelyben érdemesebb ravasznak és dörzsöltnek lenni, mint becsületesnek és tanultnak?" Ez a mondás leginkább a politikai elitre érvényes, amely mindig is a saját zsebére használta ki Argentína gazdagságát, mindennapossá téve a nepotizmust és az atyafiság pártolást. Ezért aztán a mostani válság is csak látszólag gazdasági: valójában az
összes politikai tényező csődnyilatkozata.
Argentína kilátástalannak tűnő helyzetét számos elszalasztott lehetőség következményének tartja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Tény, hogy a pezó és a dollár árfolyamának merev összekapcsolása rendkívül drága, a nemzetközi piacokon versenyképtelen országgá tette Argentínát. Mindenekelőtt azonban hiányzott a képzelőerő és a fantázia a politikusokból - s egyben az akarat is a válság leküzdéséhez. Argentína egy szellemvasútra hasonlít, amely hiába vár mozdonyvezetőre. Elkerülhetetlennek tűnik, hogy a gazdasági után ne következzék be a politikai csőd is. Bizakodásra egyedül az ad okot, hogy a Buenos Aires által okozott kár várhatóan korlátozott marad. A gazdaságilag igen fontos szomszédok, Brazília és Chile már jóval korábban elvágták az Argentínához fűződő szálakat.
Argentínában a válság túllépte az ésszerűség határait, az ország katasztrófa felé sodródik - írta pénteken az Expansión című spanyol gazdasági napilap. A barcelonai La Vanguardía szerint a rendkívüli állapot bevezetése az államcsíny és a katonai egyeduralom borzalmainak rémképét idézi fel.
A liberális El Mundo szerint az argentinok olyan változást várnak, amelynek megvalósítására sem a radikálisok, sem a peronisták nem rendelkeznek elképzelésekkel.
A baloldali El País arra mutat rá, hogy az országnak hiteles új kormányra van szüksége, amely vissza tudja csalogatni a gazdaságba a külföldi tőkét. Ennek érdekében el kell kerülni a válsághelyzetekben könnyebben megjelenő populizmus kísértését is - fűzi hozzá a lap, amelyet az AFP idéz.
A konzervatív ABC még élesebben figyelmeztet a politikai megalkuvás veszélyeire. Nem egy kormány vagy egy államfő sorsa forog kockán, hanem egy hanyatlóba fordult nemzeté - írja, és hozzáteszi, hogy ilyen helyzetben - a süllyedés és a társadalmi szétzilálódás idején - a politikai opportunizmus árulással ér fel.
A Cinco Días gazdasági napilap az országban tevékenykedő vagy oda készülő spanyol befektetőket inti arra, hogy nagyon bizonytalan jövőre készüljenek.

Oroszországban a sajtó intő jelnek tekinti Moszkva számára is az argentínai válságot, és üdvözli az orosz kormányzat azon döntését, hogy az 1998-as pénzügyi válság után nem tartott igényt az Argentínában most lemondott Domingo Cavallo gazdasági miniszter tanácsaira. A Nyezaviszimaja Gazeta szerint Oroszországban is létezik még a fizetésképtelenség veszélye, de már csökkenőben van. Oroszország egymaga oldotta meg a válságot, szerencsére nem vette igénybe Cavallo tanácsadói szolgálatait - írja a lap.
A Moszkovszkije Novosztyi szerint az argentin válság arra figyelmeztet, hogy az átalakuló gazdaságok vezetői soha nem lazíthatnak, mert nincs örök érvényű fejlődési recept. "Ne sírj Argentína!" - írja egy másik újság, a Novosztyi. - "Oroszország már tudja, hogy a fizetésképtelenségbe nem lehet belehalni."

A francia sajtó egyöntetűen káosznak minősíti az argentínai helyzetet, amelyet ítélete szerint az amerikai kontinens második legnagyobb országát irányító kisszerű és korrupt vezetés változtatásra képtelen, korszerűtlen gazdaságpolitikája idézett elő.
A Le Monde úgy látja, hogy a mértéktelen eladósodás megállításához, a növekedés feltételeinek megteremtéséhez egyfelől elengedhetetlen a dollárhoz kötött argentin peso jelentős leértékelése és a felhalmozott adósságállomány törlesztésének újratárgyalása s mindenekelőtt a szükséges és fájdalmas gazdasági reformintézkedések végrehajtása, ami súlyos áldozatokkal járhat.
A Le Figaro szintén a hatalmas és erőforrásokban gazdag ország "igen kicsiny vezetőit" teszi felelőssé az éhséglázadásokért. Argentína, amely jelentős szarvasmarha-állományának, bőséges búza- és bortermelésének, olaj- és urániumvagyonának birtokában a múlt század első feléig a világ leggazdagabb államai közé számított - s ma is képes lenne a földgolyó lakosságának felét táplálni -, a demokráciát "középszerű kleptokráciává" züllesztő, haverokból és gazfickókból toborzódott politikai szövetség gyászos gazdaságpolitikájának esett áldozatul - állapítja meg a konzervatív francia újság.

A nyugati világ magára hagyta Argentínát, a terrorizmus elleni harc hevében megfeledkezett a világ más tájainak gondjairól, mert nem is hitte igazán, hogy azok is kivéreztethetik a világgazdaságot - ezt az alapgondolatot fejtik ki a pénteki olasz sajtókommentárok.
A Corriere della Sera úgy látja: az argentin országvezetőket magukra hagyta a Nyugat. Túlságosan belefeledkezett az "egyetlen prioritás" érvényesítésébe, a terrorizmus elleni harcba és a közel-keleti tragédia kezelég mindent elnyelő "fekete lyuka" már nem fenyegeti a planéta többi részét. Argentína esete azonban leránt bennünket a fellegekből.
A La Repubblica helyzetképe szerint Argentína a nyomor és az erőszak szakadékába csúszott, felfüggesztették a demokráciát ebben az ezer sebből vérző országban. Az Egyesült Államok és Európa a kisujját sem mozdította. Márpedig Argentína, amely a dollárhoz kötötte pénzügyi rendszerét, nem is olyan régen még az amerikai közgazdászok és a Wall Street-i bankárok számára a "mintatanítvány" volt. Csakhogy ennek a latin-amerikai országnak van egy megbocsáthatatlan gyengéje - fűzi hozzá a lap -, mégpedig az, hogy a nemzetközti sakktáblán nincs "stratégiai gyalogos" szerepe, nem olyan térségnek a közepén helyezkedik el, amelyben a nyugati érdekeket közvetlenül fenyegetné bármi is. Argentína nem exportál sem olajat, sem terrorizmust, sem fundamentalista prédikátorokat. Ellenben kitűnő célpontként szolgál George Bush amerikai elnök kormányzata számára, amely roppant ellenségesen viseltetik a globalizációt uralni hivatott nemzetközi pénzügyi szervezetek, így a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank iránt - írja a Le Repubblica.

Az argentínai eseményeket a La Stampa az "utolsó globális tangónak" minősíti. Ennek a válságnak a kimenetele a lap szerint a gazdag országok döntésén múlik. Az ázsiai hegyomlások óta mintha mi sem változott volna: a gazdag államok kinyilatkoztatták, hogy a Nemzetközi Valutaalapot meg kell reformálni, de a szép szavakon kívül nem történt semmi. A nemzetközi pénzügyi szervezet ezért folytatta korábbi, rövidlátó politikáját. Itt az ideje - folytatja a kommentár -, hogy ezt a pénzügyi intézményt behelyettesítsék valamilyen ütőképes és átlátható szervezettel, amelyben a feltörekvő országok is képviseltethetnék magukat, s amelyet az eddiginél nagyobb tartalékokkal töltenének fel. Leáldozóban van a "dollár szentségének" mítosza - írja az újság, emlékeztetve, hogy Argentína éppen az amerikai valutához kötődve próbálta orvosolni bajait. Márpedig nem ez a "varázsszer": az inflációnak és a növekedési nehézségeknek mindig belső okai vannak. Az argentin esetből Európának is le kell vonnia a tanulságot: egyáltalán nem találták fel még a varázsszereket. Ma még csak hosszadalmas, türelmesen végrehajtandó, és bizonytalan kilátásokkal kecsegtető gazdasági terápiák léteznek - olvasható a La Stampában.

iolah Creative Commons License 2001.11.27 0 0 19
Emberi embriót klónoztak Amerikában

Index
2001. november 25., vasárnap 18:05

Vasárnap amerikai tudósok bejelentették, hogy emberi embriót klónoztak massachusettsi laboratóriumukban. A kutatásokat finanszírozó vállalat vezetője szerint a cél mindössze a genetikai alapú betegségek alaposabb megértése, nem pedig emberi élet teremtése.

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismer?sének!
Nyomtatható verzió a támogatásával


h i r d e t é s


Hirdetés


Emberi embriót klónoztak egy magánvállalkozás által finanszírozott massachusettsi laboratóriumban az Egyesült Államokban, jelentették be az intézet tudósai vasárnap. A Reuters jelentése szerint a tudósok célja genetikai alapú betegségek kutatása, nem pedig az, hogy élő emberi lényt hozzanak létre.

A cég "csak gyógyítani" akar

"Megtettük az első esetlen lépést a gyógyítás egy új területe felé" - mondta Dr. Michael West, a vállalat elnök-vezérigazgatója. Dr. West tagadta, hogy munkájuk emberek "teremtésével" érne fel: "Biológiai és tudományos szempontból nem embereket hozunk létre. Ezek csak sejtek, ez nem igazi emberi élet." Hozzátette, hogy kutatásaik számos betegség legyőzésében segíthetnek, mint például a Parkinson-kór vagy a cukorbetegség.

Szabad, nem szabad

A klónozásra vonatkozó amerikai törvények megtiltják, hogy állami (szövetségi) pénzből finanszírozzanak ilyen kutatásokat, de az Advanced Cell Technology magánvállalkozás, ezért a munkának nincs semmi jogi akadálya. A Képviselőház nyáron elfogadott egy törvényjavaslatot, amely mindenképpen betiltja az ember klónozását, és tíz év börtönnel sújtja azokat, akik ezzel próbálkoznak. Ez azonban még nem emelkedett törvényerőre, ehhez ugyanis szenátusi ratifikálásra és az elnök aláírására is szükség van.

Az ember klónozása legutóbb akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor egy olasz orvos, Severino Antinori bejelentette, hogy egy joghézagot kihasználva Nagy-Britanniában áll neki klónozni. Antinori már hosszabb ideje hangoztatja, hogy céljától semmi nem tántoríthatja el, és számos kritikát is kapott tudományos, állami, és vallási körökből.

Labor Creative Commons License 2001.11.13 0 0 18
A Tudományban már van erről egy rövid eszmefuttatás.
iolah Creative Commons License 2001.11.13 0 0 17

micu Creative Commons License 2001.11.06 0 0 16
Biztos vagy benne, hogy ez a technikai civilizáció vezet valahová?
Biztos. Az ez előtti civilizációk szinte semmi érdemlegeset nem értek el, mi viszont csak el tudtunk hagyni a föld légkörét, kommunikálni tudunk a világ minden pontjával, stb.
No, azon kívül, hogy rendesen tönkreteszi a Földet.
Ez viszont nem a technikai civilizáció hibája hanem társadalmi probléma. Ergó a humán értelmiséget kellene rugadlni, míg a reál oldalon eljutottunk az űrsiklóig addig a társadalomtudományok terén csak egy cuculizmus nevű balul sikerült kísérletet lehet elkönyvelni. Pedig a gondot nem igazából a technológia hanem a helytelen használata okozza. Minden további nélkül lehetne mindezt környezetbarát módon is üzemeltetni, de a társadalom nem igazából erre megy. Azaz megy erre is csak nem eléggé és nem a legjobb irányba.
A világűrben tett próbálkozásaink sem tudnak még megoldást kínálni szinte semmire.
Azért a műholdak eléggé ott vannak. Másrészt viszont ez is társadalmi probléma: igazából azért nincs Pl. Mars expedíció mert nincs pénz rá.
Közben felnőtt 2-3 városlakó panelnemzedék, akik egy tanyán éhen és szomjanhalnának.
Miért, szerinted egy középkori városlakó mennyivel boldogulna jobban egy tanyán ? Amúgy ez annyira azért nem nagy művészet (én is falun nőttem fel, nagyapám elég jónevű gazda volt a környéken), bárki el tudja pár hét alatt sajátítani. Más kérdés hogy a kutyámnak nem kívánnám azt az életet, mint ahogy szvsz a mai ökofasiszták sem igen póbálkoztak még mondjuk egy évet leélni úgy egy tanyán hogy van egy lovuk, egy ekéjük, két tehenük meg némi baromfi és meg kell termelni a mindennapi betevőt. Igazából pedig nem nagy tudomány csak nagyon kényelmetlen.

Gaiának az első nagy környezetszennyezés a légkör megjelenése volt; én kíváncsi vagyok, ezt a "nagytudású" civilizációnkat túléli-e?
Szvsz Gaia mint olyan nem igazából létezik. Folyamatok jönnek-mennek itt is ugyanúgy mint szerte a galaxisban mindenütt.

Előzmény: tyutyus (13)
iolah Creative Commons License 2001.11.06 0 0 15
1. És jöve egy a hét angyal közül, a kinél a hét pohár vala, és szóla velem, mondván nékem: Jövel, és megmutatom néked a nagy paráznának + kárhoztatását, a ki a sok vizen ül;

2. A kivel paráználkodtak a a föld királyai, és az ? paráznaságának + borával megrészegedtek a föld lakosai.

3. És lélekben elvitt engem egy pusztába és láték egy asszonyt ülni egy veres fenevadon, a mely teljes vala káromlásnak neveivel, a melynek hét feje és tíz szarva vala.

4. Öltözött vala pedig az asszony bíborba és skárlátba, és megékesíttetett vala aranynyal és drágak?vel és gyöngyökkel, kezében egy aranypohár vala, tele útálatosságokkal és az ? paráznaságának tisztátalanságával,

5. És az ? homlokára egy név vala írva: Titok; a nagy Babilon, a paráznáknak és a föld útálatosságainak anyja.

6. És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérét?l és a Jézus bizonyságtev?inek vérét?l; és nagy csodálkozással csodálkozám, mikor látám ?t.

7. És monda nékem az angyal: Miért csodálkozol? Én megmondom néked ez asszonynak titkát és a fenevadét, a mely ?t hordozza, a melynek hét feje és tíz szarva van.
8. A fenevad, a melyet láttál, volt és nincs; és a mélységb?l j? fel és megy a veszedelemre. És a föld lakosai csodálkoznak (a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe + e világ alapítása óta) látván a fenevadat, a mely vala és nincs, noha van.

9. Itt az elme, a melyben van bölcseség. A hét + f? a hét hegy, a melyen az asszony ül;

10. Király is hét van; az öte elesett, és az egyik van, a másik még el nem jött; és mikor elj?, kevés ideig kell annak megmaradni.
11. A fenevad pedig, a mely vala és nincs, az maga a nyolczadik, és a hét közül való; és a veszedelemre megy.
12. A tíz szarv pedig, a melyet láttál, tíz király, olyanok, a kik még birodalmat nem kaptak; de hatalmat kapnak mint királyok egy óráig a fenevaddal.

13. Ezeknek egy a szándékuk; erejöket és hatalmokat is a fenevadnak adják.
14. Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggy?zi ?ket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és az ? vele való hivatalosok és választottak és hívek is.

15. És monda nékem: A vizek, a melyeket láttál, a hol a parázna ül, népek + azok és sokaságok és nemzetek és nyelvek.

16. És a tíz szarv, a melyet láttál a fenevadon, ezek meggy?lölik a paráznát, és kifosztják és mezítelenné teszik, és eszik annak húsát, és megégetik + ?t t?zzel.

17. Mert az Isten adta azoknak szívébe, hogy az ? szándékát cselekedjék, és egy szándékon legyenek, és adják az ? birodalmukat a fenevadnak, míglen betelnek az Isten beszédei.
18. És az asszony, a melyet láttál, ama nagy + város, a melynek királysága van a földnek királyain.
1. És hallék nagy szózatot a templomból, a mely mondja vala a hét angyalnak: Menjetek el és töltsétek ki a földre az Isten haragjának hét poharát.

2. Elméne azért az els?, és kitölté az ? poharát a földre; és támada gonosz és ártalmas fekély azokon az embereken, a kiknek vala a fenevad bélyege, és a kik imádják vala annak képét. +

3. A másik angyal is kitölté az ? poharát a tengerbe; és olyanná l?n, mint a halott vére; és minden él? állat meghala a tengerben.
4. A harmadik angyal is kitölté az ? poharát a folyóvizekbe és a vizek forrásaiba; és l?n vér.

5. És hallám, hogy a vizek angyala ezt mondja vala: Igaz vagy Uram, a ki vagy és a ki valál, te Szent, hogy ezeket ítélted;

6. Mivelhogy szentek és próféták vérét ontották, vért adtál nékik inni; mert méltók arra.
7. És hallám, hogy más az oltárról ezt mondja vala: Jól van Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a + te ítéleteid.

8. A negyedik angyal is kitölté az ? poharát a napra; és adaték annak, hogy az embereket tikkaszsza t?zzel.
9. És tikkadának az emberek nagy hévséggel; és az Istennek nevét káromlák, a kinek hatalma vala e csapásokon; és nem térének + meg, hogy neki dics?séget adjanak.

10. Az ötödik angyal is kitölté az ? poharát a fenevad királyiszékére; és l?n az ? országa setét; és rágják vala az ? nyelvöket a kín miatt,

11. És káromlák a menny Istenét az ? kínjaik és fekélyeik miatt; és meg nem térének + az ? cselekedeteikb?l.

12. A hatodik angyal is kitölté az ? poharát a nagy folyóvízre, az Eufrátesre; és kiszárada annak vize, hogy a napkelet fel?l jöv? királyoknak út készíttessék.
13. És láték a sárkány szájából és a fenevad + szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lelket kij?ni, a békákhoz hasonlókat;

14. Mert ördögi lelkek azok, a kik jeleket tesznek; a kik elmennek a földnek és az egész világnak királyaihoz, hogy egybe gy?jtsék + azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára.

15. (Imé eljövök, mint a tolvaj. Boldog, a ki vigyáz és ?rzi az ? + ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ? rútságát.)

16. Egybegy?jték azért ?ket a helyre, a melyet zsidóul Armageddonnak neveznek.
17. A hetedik angyal is kitölté az ? poharát a leveg?égre; és nagy szózat jöve ki a mennyei templomból a királyiszékt?l, a mely ezt mondja vala: Meglett! +

18. És l?nek zendülések és mennydörgések és villámlások; és l?n nagy földindulás, a milyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilyen nagy.

19. És a nagy város három részre szakada, és a pogányok városai elesének; és a nagy Babilon + megemlítteték az Isten el?tt, hogy adjon annak inni az ? búsult haragja ++ borának poharából.

20. És minden sziget elmúlék, és hegyek nem találtatának többé.

21. És nagy jéges?, mint egy-egy tálentom, szálla az égb?l az emberekre; és káromlák az Istent az emberek a jéges? csapásáért; mert annak csapása felette nagy.

Mozgásban a NATO keleti szárnya
Hazánk a hírszerzésben jeleskedhetne

Index/MTI
2001. november 5., hétfő 15:58

Lapértesülések szerint lengyel és cseh katonai segítséget is igénybe vesz az Egyesült Államok afganisztáni háborújában. Magyarország is ajánlott segítséget, hazánk azonban elsősorban a katonai hírszerzés vonalán támogathatja az amerikai hadi erőfeszítéseket.

A brüsszeli Wall Street Journal Europe értesülései szerint várhatóan az amaerikai és brit csapatok mellett rövidesen cseh és lengyel különleges egységek is bevetésre kerülhetnek az afganisztáni harctereken. Magyarország szintén felajánlotta segítségét - írja a lap -, de magyar NATO-tisztviselők szerint a katonai hírszerzés vonalán értékesebb hozzájárulást tudunk adni, mint csapatokkal.

Csökken az afganisztáni ellencsapások támogatottsága
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint számos európai országban csökken az Afganisztán elleni amerikai légicsapások támogatottsága: egyre több ember vonja kétségbe a katonai akció céljait. Németországban a légicsapások megindulása óta a lakosság alig fele véli igazságosnak az Afganisztán elleni akciót. A Cadena SER spanyol rádió felmérése szerint a spanyolok 69 százaléka támogatja az afganisztáni ellencsapás beszüntetését, mert a katonai akció egyre több polgári áldozatot követel. Lengyelországban október végén a lakosságnak már csupán 28 százaléka támogatta, hogy a varsói vezetés lengyel katonákat küldjön Afganisztánba. Franciaországban a megkérdezettek 47 százaléka vélte úgy, hogy az afganisztáni katonai akció kudarcba fullad. Nagy-Britanniában a támogatottság aránya az október közepén regisztrált 74 százalékról a hónap végére 62 százalékra csökkent.
Cseh és lengyel csapatok Afganisztánban?

A brüsszeli lap szerint az amerikai segítséggel létre hozott lengyel elitalakulat, a GROM, már hetekkel korábban felajánlotta segítségét. Az alakulat már több ízben is harcolt együtt az amerikai csapatokkal korábbi hadműveletekben. Ugyanakkor Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter cáfolta a Wall Street Journal Europe azon értesülését, hogy lengyel segítséget is igénybe vennének az amerikaiak. A külügyminiszter kijelentette ez idáig senki sem fordult Lengyelországhoz ilyen kéréssel, még csak hasonló szándékot sem jelzett.

A cseh kormánynál csütörtökön jelezték az amerikaiak, hogy szívesen igénybe vennék különleges haderőiket. Prága elsősorban vegyvédelmi erőket adna.

Törökország szintén felajánlott egy kisebb, 90 fős különleges alakulatot bevetésre.

Olaszország is készülődik

Miután az Egyesült Államok elfogadta az olasz katonai részvételre vonatkozó felajánlást, az olasz hadsereg bármelyik pillanatban kész rendelkezésre bocsátani erőit az afganisztáni hadműveletekben, ezzel párhuzamosan pedig a fegyveres erők egy részét az olasz városok védelmére is felhasználják. Antonio Martino védelmi miniszter ugyanakkor kijelentette, a kérdésről a parlamentnek kell döntenie, a vita szerdán várható.

Az Egyesült Államok továbbra is igen alaposan megválogatja a segítséget

Az amerikai lap washingtoni és NATO-forrásokból úgy értesült, hogy az amerikai katonai és politikai tervezők szívesen veszik a legújabb NATO-szövetségesek felajánlásait, mert úgy látják, hogy kevesebb politikai feltételt és problémát jelentenek a hadművelet vezetésében és lelkesebb támogatói az Egyesült Államoknak, mint sok régebbi NATO-tag. "A franciákkal ellentétben a lengyelek nem kérnek sokat cserébe" - idézett a lap egy névtelenül nyilatkozó NATO-illetékest. Egy európai NATO-nagykövet pedig hozzátette: "az az amerikai döntés, hogy így vezetik az afganisztáni hadműveletet, hatással van a NATO-ra és leendő szerepére is. Az az érzésem, hogy az Egyesült Államok továbbra is igen alaposan megválogatja a segítséget".

kaesvi Creative Commons License 1999.09.27 0 0 14
biztos hogy az út amin járunk vezet valahová, lehet hogy éppen az önmegsemmisülés felé.
Visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak ezen a bolygón, a kérdés csak az hogy- miután olyan szépen tönkrevágtuk ezt a Földet, lehet-e új fejezetet nyitni egy másik bolygón vagy ez csak mese?
tyutyus Creative Commons License 1999.09.26 0 0 13
Biztos vagy benne, hogy ez a technikai civilizáció vezet valahová? No, azon kívül, hogy rendesen tönkreteszi a Földet. A világűrben tett próbálkozásaink sem tudnak még megoldást kínálni szinte semmire. Közben felnőtt 2-3 városlakó panelnemzedék, akik egy tanyán éhen és szomjanhalnának.
Gaiának az első nagy környezetszennyezés a légkör megjelenése volt; én kíváncsi vagyok, ezt a "nagytudású" civilizációnkat túléli-e?
Előzmény: Törőlt_nick (9)
Wágner úr Creative Commons License 1999.09.26 0 0 12
Előzmény: Törőlt_nick (9)
Thor Creative Commons License 1999.09.26 0 0 11
Tökéletesen igazad van :(
Előzmény: Törőlt_nick (9)
Törőlt_nick Creative Commons License 1999.09.26 0 0 9
Jelenlegi hangulatomban azt se bánnám ha már holnap elsüllyedne az egész civilizáció. Egy nagy sz@r az egész. Totális tévút!
-ant-
Törőlt_nick Creative Commons License 1999.06.07 0 0 8
Törőlt_nick Creative Commons License 1999.06.05 0 0 7
Na, szóval.......
feri9
"egyáltalán, vannak ilyenek?"
Azért vannak olyan emberek, akik a szakterületük sava-borsát a fejükben hordják és krízishelyzetben megtudnak felelni az elvárásoknak. Azt, hogy hatalmas szellemi erők szabadulnának fel vagy mindent beborítana a káosz, még csak sejteni sem lehet. Valószínüleg mindkettőre számítani lehetne, mert ezek az erők most is egymásnak feszülnek, az akarás és a nihilizmus mindig jelen van közöttünk. Lesznek akik a megpróbáltatások terhe alatt összeomlanak, de lesznek olyanok is, akik a felelősségüket felismerve alkalmazzák és továbbadják a bennük felgyülemlett tudást. Egyébként, én még az általad jósolt regresszió mértékében sem vagyok annyira biztos. (nyugodtan nullásozzál, nekem tetszik! :)
nils
Az egyetemes tudás megörökítését elsősorban papíron tudom elképzelni, mert semmit sem tudunk majd kezdeni a mágneslemezeinkkel segédeszközök és tápenergia nélkül. Arról nem is beszélve, hogy ezek még kiforratlan technológiák, sérülékeny adathordozókkal. A te vinyód is lehet, hogy bekrepál 5 perc múlva. A könyvhöz semmi nem kell csak te és az olvasási készséged. Persze, ha belegondolok, hogy az alexandriai könyvtárban is papíron tartották az ókor összes ismeretét és mi lett a sorsa, akkor...passz!
bnoplwk2
Ha belegondolsz, hogy egy rakás sz@rban is nagyjából megvannak azok az alapanyagok (kiváltképp hasmenés után), ami a testünket felépíti, és mi a retyó helyett a csillagokba repültünk, akkor jogos büszkeség tölt el! Örülök ,hogy emberként élhettem a Földön, hogy megadatott számomra a lehetőség a megismerésre!
Cyberci
Mivel nem vagyok csillagász, fogalmam sincs mekkora az esélye, hogy egy aszteroida vagy egy naprendszerbe "belökött" üstökös találkozzon a földdel, de egy-két utólag bejelentett közeli elszáguldásról már halottam. A Nappal szerintem nem lesz gond, eltekintve attól ,hogy egy "kicsit" előbb lesz vörös óriás, mint amit eddig tudtunk. Egyébként egy Holdat érő telitalálat sem lesz ünnepi látványosság a népeknek.
putyputy007
A világunk alakulásáért mindnyájan felelősek vagyunk, senki nem vonhatja ki magát alóla. A civilizációnk olyanná lett, amilyenné tettük. Néha én is úgy érzem, hogy a tudat önmagát pusztítja majd el, mert az élet ellen dolgozik. Az emberi faj még fiatal, idő kell, hogy magára találjon és felismerje helyét az univerzumban.
----------------------------------------
Éljük túl vagy hagyjuk a francba az egészet veszni?
Mit kéne összegyűjteni, kinek, hogyan, mire és hová?
putyputy007 Creative Commons License 1999.06.05 0 0 6
SZVSZ: Nem történne semmi. Meglehet, boldogabbak lennének az emberek. A történelem nagy rakás szemetet rakott mindnyájunk vállára. Világháborúk, inkvizició, emberirtások sorozata. Ehhez képest gyengéd humor lenne az, ha egyik-másik ember a spájz kiürülése miatt megenné a másikat.
Törőlt_nick Creative Commons License 1999.06.05 0 0 5
Elnézést mindenkitől, de sürgősen el kell mennem ,majd csak estefelé jövők!
helo!
cyberci Creative Commons License 1999.06.05 0 0 4
Továbbfolytatva a gondolatmenetet elég lenne mindössze egy nagyobb mérető bolygoközi tárgy becsapodása a Kék bolygóba, mostani tudásunkkal, ill. technikánkkal teljesen tehetetlenek lennénk. De mi lenne ha a Nappal történik vmilyen "baleset". Teljesen kiszámíthatatlan a dolog. Legjobb ez esetben nem gondolni rá nekünk kis mindössze max egy évszázados pillanatunkkal a végtelenek tűnő Világegyetemben.
cyberci
bnoplwk2 Creative Commons License 1999.06.05 0 0 3
És feltehető a másik kérdés: ezek valóban univerzális értékek-e vagy csak nekünk kedvesek önnön büszkeségünket hizlalandó módon?
Előzmény: Törőlt_nick (-)
nils Creative Commons License 1999.06.05 0 0 2
Talán annyi előnyünk van már a régi idők emberével szemben, hogy mára a tudás már nem elsősorban az okos emberek fejében levő tudást jelenti, hanem a különböző módszerekkel (akár papíron, akár mágneses felületen stb) felhalmozott tudást.
Persze, előfordulhat, hogy a katasztrófában _minden_ könyvtár, _minden_ feljegyzés megsemmisül, de ebben az esetben, tartok tőle, ember sem marad.
feri9 Creative Commons License 1999.06.05 0 0 1
Csak a téma komolysága miatt nem nullásoztam le, de amúgy kéretik nekem tulajdonítani.
feri9 Creative Commons License 1999.06.05 0 0 0
Azt írod, "Elenyészően csekély azoknak az embereknek a száma, akik valójában a közös tudást képviselik" - egyáltalán, vannak ilyenek? Szerintem ma már annyira specializálódott minden terület, hogy senki sem képes még a saját, bővebb értelemben vett szakterületének tudásanyagát olyan szinten képviselni, hogy egy említett katasztrófa után ezzel gyakorlati hasznára lehetne embertársainak. Szóval, piszkosul egymásra vagyunk utalva, ami persze jó is, meg rossz is. Hogy válaszoljak a kérdésre: egy ilyen katasztrófa évezredekkel vetné vissza az emberiség fejlődését; már ha túlélnénk.
Előzmény: Törőlt_nick (-)
Törőlt_nick Creative Commons License 1999.06.05 0 0 topiknyitó
Néha elszoktam töprengeni azon (persze a filmek is inspirálnak), hogy mi maradna a egyetemes kultúrából, a tudományokból és mindabból a mérhetetlen gazdagságból, amit az emberiség eddigi útja során felhalmozott, ha egyszer váratlanul olyan katasztrófális természeti csapás érné bolygónkat, amely új időszámítás jelentene a civilizáció számára. Mit érnénk a gépeinkkel energia nélkül, mit érnénk orvosok és szakemberek nélkül, mihez kezdenénk élelem és tiszta víz hiányában?
Elenyészően csekély azoknak az embereknek a száma, akik valójában a közös tudást képviselik, a tömegek csak, mint felhasználok élvezik az életét segítő infrastruktúrát és a technológiai vivmányokat, de végzetesen semmit sem értenek meg a tudományos háttérről.
Készül-e erre világ és egyáltalán és lehet-e erre készülni?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!