Egyebkent az altalanos tartozkodas a fejlodo piacoktol mar megszunoben. Ha nem is akkora a penz aramlasa, mint 96-ban, azert a folyamat beindult.
Olvastam egy erdekes dolgot, amit mashol nem talaltam meg (alfa.webdesign.hu, penz rovat): Suranyi allitolag egy nyilatkozataban dragallta a forintot. Kulonos.
A mostani HVG a részvényeladásról, arról, hogy mennyi/milyen esélye lett volna másképpen eladni a cuccot.
A Matáv-papírok múlt heti értékesítése az egész kelet-közép-európai térségben idén a negyedik ilyen ügylet volt. Kétségtelenül nem a legszerencsésebb idopontban dobta piacra az Állami Privatizációs és Vagyonkezelo (ÁPV) Rt. a Magyar Távközlési Rt. (Matáv Rt.) még tarsolyában lévo részvényeit, hiszen május utolsó napjaiban több nemzetközi távközlési társaság értékpapír-kibocsátása is meghiúsult a nem kedvezo általános gazdasági klíma miatt például a német Elmos cég 300 millió dolláros, a spanyol Garcia Baquero 140 milliós, az ugyancsak spanyol Parcisa 60-100 milliós és a katari Quatel 80 millió dolláros részvénykibocsátása. Az ÁPV Rt.-nek mégis inkább elobb, mint utóbb mindenképpen bele kellett vágnia a tranzakcióba, hogy a büdzsének pénzt szerezzen (a 103,7 milliárd forint jegyzett alaptokéju távközlési társaság 5,75 százaléknyi értékpapírcsomagjának az eladásából 75,7 milliárd forintot kasszírozott). Azok a piaci információk is sürgetoen hatottak, amelyek szerint a Matáv mellett több külföldi távközlési cég összesen 20 milliárd dollárnyi kibocsátáson fáradozik (épp a minap jelentette be például ilyen akcióját a Matáv Rt. egyik tulajdonosa, a Deutsche Telekom AG).
Az eladó ÁPV Rt. mintha túl mohónak bizonyult volna, amikor a jegyzés elso napján, május 21-én nyilvánosságra hozta: a száz forint névértéku részvényekért legfeljebb 1480 forintot kell majd fizetni. A Matáv-papírok árfolyama az idén még az 1400 forintos szintet is csak elvétve közelítette meg, mi több, az utóbbi egy év átlaga is csupán 1414 forint volt. "Éppen ez ido tájt kaptak lábra olyan hírek, hogy vége lesz a koszovói háborúnak" magyarázta a bizonyítványt, azaz a maximumár és az aktuális piaci érték közötti különbséget a múlt heti sajtótájékoztatón Lantos Csaba, a Matáv-részvények belföldi elhelyezésével megbízott CA-IB Értékpapír Rt. vezérigazgatója.
Bár szakértok már akkor hangoztatták, hogy a nyilvános ajánlattételi árnak nem kell túlzott jelentoséget tulajdonítani, annál ugyanis a jegyzés lezárása után megállapított végso, úgynevezett forgalomba hozatali ár általában néhány százalékponttal alacsonyabb, a hazai kisbefektetok elriasztására már az irányár is elegendonek bizonyult. A számukra felkínált 5 millió darab törzsrészvénybol csak valamivel több mint 3,1 millióra jelentette be igényét 3818 magánszemély (a Synergon-papírok kibocsátásánál megkedvelt internetes formulával a most eladott Matáv-részvények 4 százalékára jelentkeztek), noha ma közel 100 ezer magánszemély neve szerepel a Matáv részvénykönyvében. Hogy a nyilvános ajánlattételnél az ÁPV Rt. a Matáv-papírokat fo tanácsadójának, a CSFB-nek az alacsonyabb árjavaslata ellenére mennyire túlértékelte, azt mindennél jobban bizonyítja a külföldi jegyzések alapján meghatározott, a maximumár alig több mint 85 százalékában rögzített, 1273 forintos végso ár.
Az ÁPV Rt.-nél mégis elégedetten dolhetnek hátra: az idei évre eloirányzott 109,5 milliárd forintnyi bevételük közel háromnegyedét realizálták ezen az akción, miközben egy különleges jogokat biztosító Matáv-aranyrészvényük is maradt. Leginkább az áramszolgáltató-részvények értékesítésére gondolva nyilatkozott úgy Gansperger Gyula elnök-vezérigazgató, hogy "remélem, túlteljesítjük az idei bevételi tervet". Különösebben az sem zavarta, hogy a Royal Express Kft. beperelte az ÁPV Rt.-t, mert bár a kárpótlási törvény eloírása szerint "a közvetlenül értékesítésre kerülo állami tulajdonú vagyontárgyak értékének legalább 10 százalékáig kell ellenértékként kárpótlási jegyet elfogadni", a Matáv-papírokért mégsem lehetett kárpótlási jeggyel fizetni. "Közel 600 perünk van folyamatban, legfeljebb eggyel több lesz" érzékeltette Gansperger, hogyan áll a kérdéshez. Szerinte a Matáv-részvények jegyzési feltételeit három jogi tanácsadóval is megnézette, s csak azután nyomtatták ki a prospektusokat, hogy azok problémamentesnek ítélték az ügyletet. Sok jóval azonban a jövore nézve sem kecsegtetett az ÁPV Rt. elso embere: amíg várhatóan a nyár végéig be nem fejezodik a már felhasznált kárpótlási jegyek belso ellenorzése, addig nem kívánnak kínálatot állítani e papírokkal szemben közölte.
Végso soron a Matáv-részvénykibocsátástól elvártnak épp a fordítottja következett be. Az intézmények a nekik szánt 54,5 millió darabos pakettnél 1,3-szor több, mintegy 70,1 millió darab Matáv-részvény iránt mutattak érdeklodést, így a belföldi magánbefektetok által parlagon hagyott részvényeket közöttük oszthatják szét. Emellett mint arról Fekete Zoltán, a fo szervezo Credit Suisse First Boston (Budapest) Rt. igazgatóhelyettese a HVG-t tájékoztatta a piacon vásárolnak vissza távközlési papírokat, illetve ha szükséges, akkor a Matáv fo tulajdonosától, a MagyarCom Rt.-tol is lehívják a túljegyzések biztosítására elkülönített 6 millió darab törzsrészvényt. Brit befektetok bizonyultak a legkevésbé óvatosnak vagy ha úgy tetszik, jóllakottnak , hozzájuk kerül a kibocsátott Matáv-papírok több mint fele. Amerikai társaik már jóval visszafogottabbak voltak, amit az is mutat, hogy szinte hajszálra ugyanannyi (16 százalékos pakett) kerül a tengerentúlra, mint amennyi idehaza marad. Meglepoen keveset, mindössze 4 százalékot jegyeztek a németek. A hazai intézményi befektetok (biztosítók, nyugdíjpénztárak, befektetési alapok) izmosodására utal a 8,4 millió darabos jegyzési állomány, amely mögött szintén sok magánbefekteto búvik meg.
Mindenesetre akik legutóbb, 1997 novemberében jegyeztek Matáv-részvényeket, azok már biztosan jól jártak. Bár az 1998. évi osztalék csupán 8 százaléknyi volt, azt messze kompenzálta, hogy annak idején 730 forintért jegyzett papírjaik értéke másfél év alatt 60 százalékkal nott, a Matáv eredménytartaléka pedig 1999. március végén az egy évvel korábbi 92,8 milliárd forint helyett 147,7 milliárd forint, vagyis a társaság fejlesztésére boven raktak félre pénzt. A 2001-ig szóló programban évente nagyjából egyenlo részletekben a Matáv összesen 450 milliárd forintot kíván elkölteni, elsosorban új termékek és szolgáltatások bevezetésére, a belso, foként informatikai infrastruktúra fejlesztésére, de jut a meglévo vezetékes hálózat bovítésére is.
Amíg a külföldi befektetők bíztak az ország jó helyzetében,stabil gazdaságpolitikájában,addig jól ment a magyar tőzsde.
Néhány adat(indexek): (az első szám a tavalyi válság előtt,kb.1 éve,a második a válság idején a minimum,a harmadik jelenleg).
Bar ketsegkivul nehez ma Mo-on vitatkozni barmirol, hogy a szokasos hulye mszp, szemet fidesz jelzok elo ne keruljenek a masodik percben, ez a tema azonban azt hiszem nem kellene hogy itt vegzodjon.
A "menekul a toke", " bizalmatlanok a kulfoldiek" inkabb csak a mindenkori ellenzek hangzatos foszalagcimei, a dolog sajnos ennel sokkal osszetettebb. A kulfoldi nagytoke ennel sokkal racionalisabb, szenvtelenebb es oncelubb. Egy portfolio vagy project managert egyetlen dolog erdekli es ez pedig a profit. Ha ez tulszarnyalja az addott ceg tokekoltseget /cost of capital/ persze dollarban es beleszamitva az osszes kockazatot /orszag, politikai foldrajzi stb./, akkor megveregetik az illeto vallat es gyorsan visszautaltatjak a profitot az anyaceghez lehetoleg ugy, hogy minnel kevesebbet kelljen belole adozni. Szo sincs tehat a toke visszaforgatasarol, ez esetleg egy masik project kereteben, mas forrasokbol megtortenhet, de ez mar egy masik tortenet.
Az elso alapszabaly tehat amit minden nemzetkozi penzugyek eloadason a leendo managerek fejebe tomnek az USA egyetemeken, hogy a profitot azonnal hazautalni a jo oreg amerikaba legyen itt szo nemet , holland, kinai, egyiptomi vagy magyar befektetesekrol. Es ekkor az illeto joadag dicseret utan tervezheti az ujabb projectet az olyan orszagokba amelyekrol altalaban halvany fogalma sincs, viszont ha kap egy jo kis adokedvezmenyt esetleg ingyen teruletet vagy kedvezmenyes hitelt konnyebben meglagyitja a szivet mint az hogy adott helyen eppen 2.3 vagy 2.5 a folyo fizetesi merleg hianya a GDP-hez. Ezen a teren pedig hazank az elmult 3-4 evben miutan kilabalt a szoc. tervgazdalkodas utani sokkbol szep eredmenyeket er el hisz csokken az inflacio es a munkanelkuliseg, hatarokon beluliek fobb mutatok hianyai, kiszamithato a gazdasagpolitika es viszonylag olcso es kepzett a munkaero haladunk az EU fele. Ezek azok amik idevonzzak a kulfoldieket es ez a folyamat nem szakadt meg. Ha jol lattam MH cikkeben /szerda/ a mukodotoke joval tulszarnyalta tavaly ilyenkorit ami pedig cafolja az ilyeniranyu erveket.
Mas kerdes hogy a porfolio befektetesek volumene /spekulacios toke/ valamivel csokkent de ez egyreszt csak viszi a penzt az orszagbol mindenfele egyeb haszon nelkul, masreszt ennek is tobb oka lehet ami tevedesekre adhat okot.
1. Haboru kozelsege, bar ez inkabb csak amolyan pszichologiai magyarazat az ujsagirok fele hisz nekik is kell valamit irni lehetseges okkent a napi mozgasok magyarazatara.
2. A nagy nemzetkozi alapoknak megvan a specialis allokacios rendszeruk a Kozep-Europai orszagok tozsdeire, ebben pedig Mo igen nagy reszt hasit ki igy is /40% korulit/ tehat aminek eddig be kellett jonnie az mar bent van az orszagban az ujjonan erkezett toke pedig nem olyan jelentos hogy alapjaiban megrazza a tozsdet mint az tapasztalhato valt 1995-tol.
3. A mai bizonytalan vilagpenzugyi helyzetben, plane a tavalyi emerging marketek minusz 20-30%-os hozamainak koszonhetoen a nagybefektetok jobban meggondoljak hogy hova is fektetik a sajat kisbefektetoik penzet igy inkabb valasszak a biztos es szarnyalo USA tozsdet mint a bizonytalan fejlodo orszagoket. Nem akarnak megegyszer ugyanis akkora lufit fujni mint ahogy tettek az utobbi harom evben az emerging marketeken, ahol nem vettek figyelembe az orszagok valosagos allapotat es a cegek adatait. Dehat egy penzugyi lufi altalaban nem leereszt, hanem kidurran megpedig eleg hangosan, mint azt mi is ereztuk a tavalyi orosz valsag utan.
4. Europa sajnos nem all fenyesen a novekedesi kilatasokat illetoen, igy csodak tovabbra sem varhatok Europa tozsdein barmennyire is szeretne ezt sok kisbefekteto.
Lenyeg a lenyeg hogy szerintem ma Mo-on innen az USA-bol nezve befektetoi szemuvegen keresztul nincs ok panikra es feleslegesen gerjesztett indulatokra, hanem folytatni kell a tudatos restriktiv monetaris politikat es a egyensuly tartasat ami persze nem egyszeru a mai vilaggazdasagban es nem kell a legelso apro jelre ordogert kialtani hisz az amugy is frusztralt lakossagnak nem erre lenne szuksege.
Kedves aztamindenit!
Szerintem két különböző dologról beszélgetünk itten.:)
1.Az eddigiektől eltérően az ÁPV utóbbi kibocsátása nem volt túl sikeres.Asszem ebben nincs is túl nagy vita.
2.Én azt mondom,hogy a választások óta gyengébben muzsikál a BÉT mint előtte.
Kedves nevtelen!
A dolgozói kibocsátások általában nem befolyásolták a piaci árat,ezekről ezért nem is írtam.
Nemtom hány hazai befektetőnek lehet még 1030-as molja,de szerintem számuk akár a 100-at is meghaladhatja.:-)
SZVSZ egy hosszútávra meghirdetett gazdaságpolitikával, aminek időarányos részeit betartatják, illetve a szükséges apró korrekciókat elvégzik. Kell még megalapozott költségvetés, kiszámítható adórendszer. A tőzsde a rossz helyzetet is jobban viseli, mint a bizonytalant. A többi talán adott.
Eloszor is bocs az ekezetek hianya miatt de kulfoldrol irok. Ja es eloszor, ami lehet hogy erzodni fog de meg csiszolodhatok.:)
Mivel a szakmaban dolgoznek nem akarom untatni a tobbieket szaraz tenyekkel, igy a lehetseges okokat szeretnem csak felsorolni.
1. A tul magas max. ar ami sokakat felrevezethetett. Ez persze csak reszben magyarazza a dolgokat hisz aki kicsit is sejt valamit a tozsde vilagarol, tudja hogy mirol szol a max. ar, es altalaban aki beall a sorba ennyit szokott tudni.
2. Az igazi ok az lehetett, hogy a max. arbol erezheto volt a vegleges kibocsajtasi ar piackozeli landolasa, igy a nem igazan kecsegteto kedvezmenyek miatt a egyszeru magyar kisbefekteto megvehette a tozsden is hisz egyes bennfentesek ugyis lenyomjak az arat a kibocsajtasi ar kore az ar nyilvanossagra hozatala elotti napokban. / igy is tortent/
3.A kulfoldiek persze mas teszta, hisz ok nagy tetelben vasarolhatnak es ujabb reszesedest szerezhetnek az utolso pakettbol, ami a soha vissza nem tero uzlet esete is lehet. Ahogy lattam ok meg is tettek a maguket igy panasz nem lehet rajuk.
Ami erdekesebb az az lehetne es megkoszonnem ha a Tanar ur errol is linkelne valamit / mivel jelenleg kulfoldon vagyok es a devizaszekcioban dolgozom igy nincsenek korabbi hozzaferheto adataim / hogy mennyi volt az osszbevetele az APV Rt.-nek most es az elozo Matav kibocsajtasoknal, hisz szerintem nem az a lenyeg hogy mennyien taposssak egymast az OTP elott olcso reszvenyekert, hanem hogy a masik oldalon az allamnal mennyi folyik be.
Szoval nagyon megkoszonnem hogy ha valakinek lenne arrol adata - mikor, mennyi reszveny, ez az osszes reszveny hany szazaleka volt, es mennyi lett az osszbevetel- es idelinkelne.
Elore is koszonom
Egg
Lehetett volna, de ez hosszú történet.
Például tavaly amikor Amerikába mentek a veztök az jó lépés volt, ha amit igértek megtartják söt még fokozzák az még jobb, amit a számok most mutatnak, az ha nem is tragédia, de nem a legjobb irányba mutat eddig.
NICK-kel külön csatát vívok már régóta amiatt, hogy nem támasztja alá hiteles információval a mondandóját, mint pl. lent. (De azért nagyon kedvelem, még akkor is, ha nem megyek vele videózni :)
Szerintem is alacsony volt az érdeklődés, de sajnos SZVSZ még elég sokáig alacsony lenne. Egyébként kíváncsi vagyok: Somlo_Janos szerint el lehetett volna érni nagyobb érdeklődést? Hogyan?
NE HARAGUDJ, de valami félreértés lesz, mert megnézve a NICK utólsó hozzászólásait, teljesen helytállónak látom az adatait. Mégegyszer: a jegyzés elött alacsonyabb ár volt, a jegyzéssel párhuzamosan nőtt az ár, egy téves kötésben még 98 04,02.-én 7360 Ft-n is volt kötés, de volt olyan nap amikor 7000 volt az átlag ár, de a kibocsájtás után. Az idö késleltetés miatt a jegyzök nem igen tudták eladni a magas áron.
A MOL ára a nagy külföldi érdeklödés kiszivárgása miatt 5800-tól 6500-6700 ig emelkedett ekkor állapították meg a belföldre 6100, külföld 30 usd azaz 6300-as árat, amire az ár még tovább emelkedett a tözsdén.
A kisbefektetök (150 ezer körül) nagyon mérgesek voltak, hogy csak 16 jutott mindenkinek.
Üdv: János
Kedves nevtelen!
A tőzsde egyik alapszabálya: ne hallgass senkire. A tőzsde általában jól mutatja egy gazdaság állapotát, egy korrekt jelzés. De a parketten, bár korrekt szabályok léteznek, nincs korrektség. Cápák vannak és kishalak. A cápák mindenkit átvernek, a kishalak csak magukat.
Amit a mostani jegyzés megmutatott az pusztán annyi, hogy befektetői szempontból érdektelen a magyar részvénypiac. De ez látható a forgalmi adatokból is. Ez pedig nem szokott egészséges gazdaságra, gazdaságpolitikára utalni.
Mint mondtam, nem vagyok tőzsdeguru. Én erről a kettőről szereztem tudomást. Valóban volt 1400 forintos árfolyamnál is kibocsájtás, egy kedvezményes MRP akció keretében, amiről meg, -ezek szerint- Te nem tudtál. Aztán rá pár hónapra, a okos szagértők "precizen" bebizonyitották, hogy egy bevezetésre kerülő új adónem miatt, legalább 2500 Ft-ra kellene felmennie ahhoz, hogy ne legyen bukta, DE ANNYIRA SOHA NEM FOG!!! És aki ezt elhitte, az még hálás is volt, hogy nagy kegyesen visszavásárolták tőle 1500-1600 körüli áron. Vesd össze a jelenlegi "tragikus" 6000 körülivel...
Hát ennyit a "korrekt" előrejelzésekről!
Nem politikai elkötelezettség miatt nem vagyok én vevő ezekre...
Aki meg igen, az meg is érdemli.
ps.:
Azért azt ismerd be, ha az előző irásodban is igy kezded, hogy
"Az első kibocsátási ár 1030 forint volt." messze nem lett volna olyan hatásos... Már csak ezért megérte ilyen tudatlanul is belekotyognom.
SŐT, a MOL a külföldieknek 30 usd volt, ami akkori áron 6300 FT volt, és sokszorosan túljegyezték, de a belföldi jegyzés is váratlanul magas (150 ezer jegyző körül) volt a megas ár ellenére.
Kedves nevtelen!
Bocs,de szinte minden adat téves amit írtál.:)
Az első kibocsátási ár 1030 forint volt.
A második 2970.
A harmadik 6100.
A Mol maximális ára 6750 volt,a harmadik kibocsátás után.
A legutolsó vezetőváltás után a cég eredményei jelentősen romlottak.
A tőzsdét talán soha nem érdekelte a "politikai cirkusz" önmagában.
Inkább a gazdasági bizonytalanság ami plö a választások után kialakult,s azóta is tart.
"erzelmi alapon nincs ertelme ilyen dolgokkal foglalkozni"
Na ebben egytetértünk. De akkor Te milyen alapon állitod, hogy az Antall kormány tette tönkre a magyar gazdaságot?
A magyar gazdaságot SZVSZ az tette tönkre, hogy ráállt a keleti piac igényeire. ("Szemetet, szemetért"). Aztán mikor a KGST országok nagy okosan megállapodtak abban, hogy dollárért kereskednek egymással, mindegyik hamar rájött, hogy valódi pénzért ott és azt vesz amit csak akar. EZ tett be a magyar népgazdaságnak (is, meg a többieknek is)!
Hol volt akkor még Antall...
Ezzel az erővel azt is állithatnád, hogy az NDK gazdaságát Kohl tette tönkre, és nem az, hogy 30000 nyugatnémet márkáért árulták a négyütemű Wartburgot...
Nem vagyok tőzsdeguru, (de nagyon nem). Véletlenül, a MOL-részvény ügyben egy picit képben vagyok. A MOL részvény ára az első kibocsátásakor1400 HUF volt. Aztán a második kibocsátás előtt nem sokkal, rövid ideig még a 7000-et is elérte. (Ezt már a tőzsdecápák is "irreálisan túlértékeltnek" nyilvánitották, csak ezt valamiért a sajtó nem verte nagydobra.) Naná, hogy kapkodtak utána 6100-ért is, a naivak azt hitték, hogy a csillagos égig megy az ára. Aztán akik vettek, jó nagyot buktak rajta. Aki akkor eladott az meg gennyesre kereste magát. Amikor a kormányváltás után zuhant a tőzsde, a sajtó meg csinálta hozzá a görögtüzet, és lement 3700-ra, (akik 6100-ért vették???) pánikszerüen eladtak. Ezek egy jó nagyot buktak. Akik pedig 3700-ért (vissza???)vásároltak, elég jól jártak az 5759-el is.
De aki mélán elüldögélt az eredetileg 1400-1500-ért vett részvényein, még az sincs annyira elkeseredve az 5795 forint miatt, mint Te hiszed.
Mint mondtam elég (nagyon) hülye vagyok a pénzügyekhez, akár tévedhetek is, de szerintem a tőzsde már régen túllépett a magyar politikai cirkuszon. SZVSZ, jó nagy balek, aki a magyar politikai sajtóra, meg a politikailag elfogult "szakértőkre" hallgatva tőzsdézik. Nekem elég ez az egy példa, hogy ezt ne tegyem. Nem is olyan nehéz. Nincsenek eltőzsdézni való millióim. :-)
No de tanár úr! Délben, óra helyett, törzsasztalba irogatni? ;-) Egyetemi gépröl? Így is olyan szegény az a tanszék, hogy új festékpatronra sincs pénz a G épületben a printerhez!
MIK a várható tökebeáramlás elemei:
Matáv 300 millió usd, globál kötvény 750 millió, 1800-as tender 200 millió ,
legfrissebb 500 millió kötvény stb, ebből a kötvény helyett jobb lett volna részvényekért kapni a pénzt.
Kedves Migazzi!
Csak egy dolgot tennék hozzá. A politikának lenne szerepe a gazdaságban, ki kellene jelölnie a fejlődési irányokat, célokat. A BUX index alakulása szerintem nagyon is tükrözi a gazdaságpolitikai bizonytalanságot, koncepciótlanságot. Nincs befektető, de bizonytalanba ki fektetne be? A TB alapok OTP részvényeinek eladása is kemény menet lesz.
az altalad emlitett kormanyzat nem akarta, vagy nem tudta megfizeti a gazdasagi rendszervaltas politikai arat (ami tovabbi komoly eletszinvonalcsokkenessel, munkanelkuliseggel etc. jart), hiszen le kellett volna azzal a nepszeru illuzioval szamolni, hogy piacgazdasag=azonnali eletszinvonal novekedes. Tehat termeszetesen nem okozoja, de fokozoja volt a problemaknak. Az elmult tiz evben a gazdasagpolitika szempontjabol csak a 95-97 kozti idoszak volt megfelelo, s igy a romlas mar az elozo ciklus utolso eveben megkezdodott. A gazdasag azert most sincs rossz kondicioban. Talan a legegyszerubb recept az, ha a politika messzirol elkeruli a teruletet. Tetszik-nem tetszik, a valodi politikai legitimast ugyis a szilard gazdasagi alapok nyujtjak, igy pl. a tozsdeken leadott szavazatok sulyosabbak, hiszen akkor szavaz az ember igazan polgarkent, amikor a sajat megtakaritasai felol dont...
