Sziasztok! Szeretnék egy 20m2-nyi területen újra füvesíteni. Várjak még a hűvösebb napokra vagy nekikezdhetek már most is? Nincs öntözőrendszerem és a terület árnyékos, du. 2 után éri csak nap. Köszi a segítséget!
egész jól átélte a nyarat a füvem, de a múlt heti esős idő megtette hatását,lásd képek. Előtte 3-4 héttel is már volt a területen 4-5 száraz folt,akkor kapott Amistar,Bumper,Polyram kezelés,az meg is fogta. Az eső után kb 3-4 nap alatt ilyen száraz lett. Ez gomba vagy valami más lenne?Megint kapott a fenti kombóból.
A puhaságának meg van két titka. Egyrészt nedvesen kell tartani. Minden fűféle keményebb, ha hagyjuk kiszáradni. A 2-3 naponta történő locsolás bőven elég neki.
A másik titok a rendszeres nyírás. Ha hagyod megnőni és akkor vágod, akkor a vastagabb levelek tényleg sprődebbek. A rendszeres nyírás esetén a levelei vékonyabbak maradnak, illetve újabbakat kénytelen nevelni, amelyek értelemszerűen lágyabbak.
Az, hogy a "nemes" füvekhez képest "keményebbek" a fűszálak az ténykérdés, de még nagyon messze belül van az élvezhető zónában, ha a fenti két használati utasítást betartom. Ezt összevetettem az egyéb előnyökkel, amikor az állításomat megfogalmaztam.
Ha pedig már ajtóstul rontottam a topicba... :-) Üdv a Tagoknak!
Egy érdekesség annak, akinek nincs kiépített földalatti locsoló rendszere. Talán még nem késő, a LIDL-ben nagyon jó minőségű esőztető volt úgy egy hónapja 3000 forint/db-ért. Talán még van nekik.
Régóta küzdöttem vele, hogy a hagyományos impulzusos esőztetők oda is fröcskölnek, ahova nem kéne. Pl. nem lehetett fal mellett használni, mert a falat is lemosta. Szintén gond, hogy az olcsóbbakon a távolság (sugár) beállítása is nagyon körülményes és pontatlan.
Szóval a LIDl ben vásárolt esőztető nagyon bevált. Amúgy nem vagyok a kereskedő embere! Precízen szabályozható és tényleg csak síkban szórja a vizet, pl. kerítés és vetemény mellett is precízen beállítható a locsolási határ. Egyet vettem , de amikor kipróbáltam, visszamentem még 5 darabért. Egyszerre 3 darabot bír a szivattyúm nyomása és vízhozama. Szóval ajánlom mindenkinek!
A puha perzsaszőnyeg nagyon erős túlzás! Vagy csak bakancs a jártál rajta.
Én is járok hetente nyírt tarackoson, hát puhának semmiképpen nem mondanám, felülete kellemetlenebb még a nagyképű csenkeszből telepített pázsitoknál is. Télen meg szalmasárga. Bár annak lehet, van varázsa.
Én a tarack híve vagyok. Ha az ember gondozza és locsolja viszonylag gyorsan a legszívósabb pázsitot kapja jutalmul.
Szaporítása a legegyszerűbb: egy marék földből kirángatott tarackgyökeret felszecskázok és a füvesítendő területen begereblyézek, majd egy-két hétig nedvesen tartom. A többi az ő dolga. Nyírni kell hetente, két hetente és ha igazán szép eredményt akarsz, akkor 2-3 naponta locsolni.
Nálam a házam körül nincs fűmaggal telepített gyep. A természet egy kis rásegítéssel és a sok-sok munka megtette a magáért. 3-5 cm-es puha perzsaszőnyeg.
Már nagyon-nagyon régóta, időszakonként olvasgatom a fórumot, de csak most regisztráltam be, ezért legyen az az első, hogy nagy köszönet részemről az eddigi rengeteg leírt hasznos információért.
Lennének kérdéseim, de előtte megpróbálok néhány információt átadni.
Több mint felülvetés, inkább újrafüvesítés küszöbén állok. A korábbi 280-300 m2 terület, mostanra csak Kb. 175 m2. Egybefüggő, de össze vissza elterülő, ami jelenleg gyom mentesített, helyenként füves, de ott sincs összezárva, többnyire a kigyomlálás és az árnyékosabb részek miatt.
Nagyon elkezdtem szemezni az egyre nemesebb nádképű csenkeszekkel és megpróbálkozok a Polder sunshine keverékkel bevetni a területet. Automata öntöző van, nem is annyira a kiégés miatt gondolkodom ebben, hanem abban reménykedek, hogy strapabíróbb lesz. Nagy az igénybevétel a járkálás miatt és egyre gyakoribb a gombásodás is. Hátha ez a fűmag jobban tolerálja a taposást és ha későn reagálok a gombásodásra.
A kérdések: Jelenleg is látok jó pár pajort a földben és korábban okoztak részleges fű kipusztulást. Melyik szert alkalmazzam ha nem szeretném a sok hasznos gilisztát is ritkítani?
Reggelente jelenleg is látok gombás fonalakat a területen. Ezért gondoltam, hogy lefújom a csupasz föld területeket is gombaölővel még fűmagszórás elött. Jó gondolat ez? És melyik szert javasoljátok?
Így az őszi vetéskor melyik típusú trágyát szórjam ki? Egyébként jó vízáteresztő, éppen ezért kevésbé tápanyagmegtartó talajom van, ennek ellenére mostanában igyekeztem a szervesebb, úgymond gyengébb koncentrációjú trágyákat alkalmazni.
Egy pár zsák marhatrágyát gondoltam azért bedolgozni, nem tudom erről van e vélemény illetve javasoltok e valamilyen talaj javítót az úgymond sovány földhöz?
Egyébként ahogy néztem, hogy mennyire meleg lesz még úgy kb. hétig, úgy döntöttem, hogy inkább 11-11-21-et szórok ki most a héten. Idén sikerült a júliust gyepkiégés nélkül menedzselni, aug-ban (főleg a végefelé) viszont elhagytam magamat, azt hittem a 07.31-es NPK+az esők majd megoldanak mindent.
Csillagpázsit. Legjobb ami magától települ be, mert az bírja a legjobban. A gond az vele, hogy ősztől besárgul és csak késő tavasszal zöldül ki. Az északihatára vagyunk az elterjedésének. Ahol jól érzi magát agresszíven terjed.
Sokféle fűmagot kipróbáltam már, de pár év alatt mindegyik gyep megadta magát a természetnek. Igaz se időm se kedvem pázsitot nevelni. Szóval az utcafrontról volna szó. Vetettem már bele mindenféle szárazság meg rossz talaj tűrő fajtát, de kidőltek. Aztán hagytam az egészet, és megjelent ez a valami:
Nincs az a hőség, ami kipusztítaná. Locsolást megköszöni, de ha csak esőt kap azzal is elvan. Szép lassan terjed évi 1-2 nm-t. Mivel se öntözést, se (mű)trágyát nem nagyon kap, ezért 5-10 cm-nél nagyobbra nem nő, azt is nagyon lassan, így nyírni is csak hébe - hóba kell. Összefüggő zöld réteget ad, azt is simán elviseli, ha autóval áthajtok rajta. Ahogy a neten keresgéltem, arra jutottam, hogy ez talán tarackbúza lehet.
Viszont annak a "termése" (nem vagyok mezőgazdász) ilyen:
Ez meg nyírás előtt így nézett ki (csillagpázsit):
Abban kérném a segítséget, hogy mi lehet ez a növény, és hogy ha ez gyom, akkor van-e vmi "nemesített" megfelelője, amivel ennyi gond van, és különösebb gondozás nélkül bezöldíti a talajt.
Valamint olvastam, hogy a Barenburgnak van nemesített csillagpázsit vetőmagja, azzal a mi éghajlatunkon érdemes-e próbálkozni?
És milyen fólia jó erre? A sima agrofólia nem tudom mennyire bírja a földben, a tófólia drága (1500+Ft/nm). Gondoltam még Dörken lemezre (600Ft/nm), domborulattal lefelé, úgy egy kis vizet is talán jobban meg tud tartani. Vagy más, jobb, bevált ötlet esetleg?
Építek egy kocsibejárót (keréknyomot) térkőből. A szélein a szegélykövet ugye beton "piramis" tartja, ami felér a szegélykő feléig. Tehát a szegélykő külső oldaln lesz egy kb 15-20cm sáv, ahol a talajvastagság csak 10-20cm lesz. Tartok tőle hogy ott a fű nem nagyon fogja bírni...
Tudok valamit tenni érte, vagy ez ilyen? Esetleg nem kell parázni, mert kap így is elég nedvességet oldalról?
Felmerült, hogy fóliával letakarjuk a betont, így legalább az nem szívja el majd a nedvességet - de nem vagyok benne biztos hogy ez jó ötlet.
Ti hogy oldjátok meg ezt?
Ja, locsolni csak minimális mértékben tervezem a füvet...
Kicsit megbillent a Colombus, de azért kifújtam ma mindet. Szóval majdnem aug. végén. Utána fekete mosószerrel öblítettem a színes mosószerrel mosott permetezős ruháimat, úgyhogy formában voltam, ezért még vállaltam egy szabadtéri zsíroldást is konyhai témákban. :-)
Tipikusan ősszel kelő gyom nincsen. Ilyenkor azok kelnek, amelyeknek nem kell magas hőmérséklet, ezért szorul vissza a muhar pl. A tavasszal kelő gyomok jelennek meg zömmel ősszel is.
Szerintem, ha szeptember elején (vagyis most) permetezel szelektivvel, akkor a hónap közepén szellőztetsz+felülvetsz, akkor szépen kikel, és a fűnyirások alkalmával a friss füvet is lenyirod (ha felülvetésről van szó).
Ha mindezt egy héttel később teszed meg, akkor kockáztatod, hogy a hűvösebb időben a szeletivnek gyenge lesz a hatása, illetve későn fog kikelni a fűmag. Esetleg a pázsit is nyitott marad télre egy durvább szellőztetést követően.
De, hogy teljesen összezavarjalak, én az egész műveletet tavasszal csinálnám, késes szellőztetővel durván letarolnám, az egészet szépen felülvetném. Gyomok még szinte nem kelnének, a fű szépen összezárna a műtrágya hatására.
Ez a gyep összezárás késő őszi időpontban nem biztos, hogy megtörténik, ha belefutsz egy hűvös őszbe. Tavaszal meg mindig meleg jön, szóval tuti.
Nah, ezért szép szakma ez a kertészet. Millió ismeretlenes egyenletek. Csak a bizonytalanság biztos.
Nagyon precízen leírtad, hogy az új fűmag szempontjából kb. mi az optimális.
Az én kérdésem viszont inkább a (tipikusan ősszel kikelő) gyomokra vonatkozott.
Tehát ha húzom az időt, s kicsit kockáztatok a fű idei kikelését és kétszeti nyírhatóságát illetően, akkor nyerek-e ezzel a gyomfronton? S ha igen, nyerhetek, meddig érdemes így balanszírozni?
Nyilván azt is kalkulálni kell, hogy a vetés napjáig nem lehet várni a szelektívvel, mert eredményesebb a gyepszellőztetés, ha addigra már elszáradnak a gyomirtótól a most meglévő gyomok.
A tapasztalat az, ha szeptember közepéig elveted és nem futsz bele egy hűvös őszbe, akkor télig kikel, és 1-2 alkalommal le is nyirod. Szeptember végi vetésnél kikel és mondjuk 1 nyirás belefér. Októberi vetés mellett már nem lehet a nyirást garantálni.
Azonban, ha hűvös az ősz, minden borul, amit feljebb irtam.
Láttam, ott van egy-két igazi szaki, aki valóban ért a témához.
Mi "csak" kertészek vagyunk, locsolórendszereket nem kivitelezünk. Én nem tapasztaltam, amit te, de ez lehet pusztán azért, mert idehaza spray fúvókáim vannak, máshonnan meg nem felém jönnek az ügyfelektől a visszajelzések.
Ha már most a kánikula elmúltával egyből használok hormonalapú szelektív gyomirtót, akkor utána elég széles időablakom marad (tehát kb. szept. 15-20-tól) a gyepszellőztetésre, s az esetleges szükséges foltszerű felülvetésre (főleg ott, ahol most sok a muhar, amit persze nem a Colombus-szal próbálok kiirtani, hanem vagy csepegtetett totálissal, vagy mechanikus módon).
Másfelől azt már eddig megtanultam, hogy a korai munkák és a megnyitott gyep csak arra jó, hogy lecserélődjenek a gyomok. :-) Tehát ezért most inkább húznám az időt, legfeljebb a felülvetés során kiszórt magok kicsit megkésve jutnak majd ki.
Melyik az az időszak vagy hőmérséklet, amikor az őszi/egész éves gyomok már annyira “lehiggadnak”, hogy a gyep megnyitásakor a lehető kevesebbet kockáztatok, de még van arra érdemi esély, hogy ősszel is kikeljenek a most kiszórt fűmagok? Nyilván ha egy részük “beragad”, akkor ott a kora tavasz neki.