Szerintem az iszlám sem kivétel, talán csak hangsúlyozottabb.
Azaz hangsúlyozottabban emeli ki az örök élet fontosságát a jelenlegi élet semmibevétele mellett.
Azonban talán a legtöbb vallás követője (a kereszténységet is beleérve) minél bigottabb, annál inkább ezt vallja és eszerint cselekszik. Ennek a megnyilvánulása ha nem is feltétlenül fizikai gyilkosság, a szándék annak tekinthető.
Pedig szerintem az élet tisztelete és szeretete alapvető dolog. Minél jobban elrugaszkodik ettől (legtöbbször burkoltan) valamely vallási tanítás, annál zsarnokabb és gonoszabb istent teremt magának.
Közben pedig az élet csodáiban lakozik Isten.
Hát a katolikusok!
Meg a hozzá közelálló protestánsok!
Médiák monták, hogy abortusz-ellenes vallásos szélsőjobbok fenyegetőleg fehér port kültek az abortuszt végző orvosoknak-kórházaknak. Képzeld, amikor majd élesben küldik az antraxot is....
Jézus ezt mondta magáról:
Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet.
Amelyik vallás tantételeket követ és nem azt, AKI az Igazság, és nem tiszteli azt, AKI az ÉLET, az nem az ÚTon jár, hanem tévúton.
Az élet tiszteletéről sokat lehet vitatkozni és mindenki talál olyan definiciót, amely őt (vagy egyházát) hozza ki győztesnek, de ennél fontosabb az Élet tisztelete. Enélkül minden jótékonykodás, életszabály hiábavaló.
Akkor tiszteled az életet ha tiszteled a halált is. Az élet nem csak világosság, és a jó és rossz is csak emberi fogalmak.
Ha tiszteled az életet, akkor minden megnyilvánulási formáját megérted és elfogadod.
Ma délután, zöldbabfőzelék-melegítés közben, egy gondolat futott át rajtam, ami megvilágosította elmémet. A gondolat pedig az volt, hogy minden perc, minden óra, amit itt ISTEN-ről való eszmecserével, sokszor vitával töltök, az ISTEN-nel való kapcsolattartástól veszi, lopja, rabolja el az időt. Ha valaki, Isten Szentlelke Szent Szelleme vezethet Önmagához, nem pedig mi egymást. Nem mi fogjuk egymással Istent megismertetni, hanem Ő fogja megismertetni magát velünk. Épp elég időbe kerül létfenntartásunk, ezért a maradék időmet ezentúl az ISTEN-nel való beszélgetésre, azaz imára, és az ISTEN-re való hallgatásra, azaz meditációra fogom fordítani.
Köszönöm, hogy köztetek lehettem, s azt hiszem, minden velem szemben tanúsított megnyilvánulásotok a javamat szolgálta. Búcsúzom Tőletek! Áldjon meg mindnyájatokat az Úr!
Hát, ha kiszabadítanám, akkor a pillangót szeretném jobban, hiszen az ő oldalán avatkoztam bele a természet rendjébe. Ha pillangót tennék a pókhálóba, akkor meg a pókot. (Mindkettőre volt már példa.)
Egyetértek veled, a legjobb "csak úgy" szeretni.
Kaptam az apámtól egy 500-as SEL mercit. Na ez kafa, mondtam. Hátra is mentem az istállóhoz, megpakoltam ganyéval, hogy majd szétszakadt. Így hordtam vele a ganyét, málét, meg mit tudom én. Oszt észrevettem, hogy akadozik a gép, meg büdös. Most járjon a szám, hogy milyen vacakot kaptam aputól? Vagy a málét még sem kellett vóna?
Hogy mi köze ennek, ahhoz, hogy 'Melyik vallás tiszteli az életet?' ? Sok!
Eltekintve attól, hogy én inkább a másik emberben is az embert szeretném szeretni, teljesen egyetértünk.
Hogy isten hol él, azt rábízom, és csak reménykedek, hogy ő is rámbizza, hol éljek.
Kedves TCrown!
Nagyon érdekes húrokat pengetsz! Azért ellenszenvesek ezek a térítő akciók, mert nem "emberközeliek", és hamis Istenképük miatt Istent egy távoli, hatalmas kényúrnak képzelik, aki ráadásul még érdekel is, aki elvárja, hogy tisztelegjünk neki.
A valóság fordítva van szerintem. Isten bennünk él, tehát Benned is Istent kell szeretnem, és szeretem is. Épp ezért egyáltalán nincs tőlünk távol, nem kényúr, hanem végtelenül szelíd, és gyöngéd, mondhatnám a legjobb fej a világon, és ezért őrülten szeretem.
Ha egy öreg nénit átvezetsz az úttesten, ha rámosolyogsz egy búsképű embere, vagy egy pillangót kiszabadítasz a pókhálóból, vagy egy halat visszadobsz a folyóba, az is Istentisztelet. Ha szeretetben élsz, az egész életed egy Istentisztelet, és leéled az életedet a Mennyben, ahová tested elporlásával kerülni is fogsz, még ha egyszer sem voltál életedben templomban, vagy pedig nem kereszteltek meg.
Ha szeretetben élsz, megkeresztel a Jóisten szép csendben Téged, feltünés nélkül. A szertartásokak nagyobb a füstje, mint a lángja.
Na, pont ez az, amit utálok abban, ha "Istentiszteletre" invitálnak az utcán. Szerintem már ekkor helyből el van cseszve az egész: a másik embert kéne tisztelni és szeretni, nem valamiféle istent.
Bocs, ha off voltam.
Kedves M23!
A spektrumon láttam egy filmet, azt hiszem hindu volt az illető, mindenesetre indiai, és egy tllseprűvel spregetett maga előtt, nehogy egy hangyát is eltaposson. Van egy ismerősöm, aki minden összel szétszedi a fűtési idény előtt a gázradiátort és "kimenekíti" a pókokat. Nem vallásosságból. Szeretetből. Tehát szerintem nem lehet ezt vallással össuekapcsolni, inkább egyénekkel. Kinek van a szívében több szeretet.
üdv: aranyviktor
A lényeg szerintem, hogy VILÁGITS, és akkor majd maguktól fogják az emberek látni, hogy merre vezet az út, és hol van szakadék.
Szerintem ez az autós hasonlat meglehetősen torz, és sok keresztényt hiteltelenné tesz aki e szerint él. Fennhangon kiáltoznak az utcákon, de a "világitás" már nem az erősségük. (Akinek nem inge ne vegye magára.)
Az élet világosság, akkor tiszteled az életet ha világitassz a jó cselekedeteiddel. pl. enni adsz az éhezőnek. : ))
