Egy kicsit kevered a dolgokat. Leírom kronológikusan.
- 460 k. Priscos Rhétor említi az onogur vándorlást, az egyik népben (szarungur=fehér ugor?) a magyarokat vélik felfedezni.
- 830 k. a kazárok felépítik Sarkel várát a magyarok ellen
Vagyis 460-830 között a magyarok elhagyták a volga-káma-menti Magna Hungariát és Levediába költöztek, melynek keleti határa a Don lehetett (Sarkel a Don partján van). Ekkor a magyarok egy része ottmaradt Magna Hungariában.
- 850 k. magyar-besenyő háború, magyar vereség. Levedit leváltják, Álmos lesz az utóda. Álmos vezetésével a magyarok Etelközbe mennek, kis részük Örményországba (ekkor kazár uralom alatt). Ez utóbbiak a szavárd-magyarok.
Vagyis a magyarok három részre szakadtak:
1. Árpád népe
2. a Magna Hungariában maradtak. Ők éltek a volgai Bolgárország határán. Őket találta meg Julianus a XIII. század elején. Ekkor már harcban álltak a tatárokkal, így Julianustól befogadást kértek Magyarországra. IV. Béla beleegyezett, de mire Julianus visszatért már szétverték őket a tatárok. Egy részük orosz területre menekült (Szuzdal-Vladimir), de a többség eltünt. Nagy az esélye, hogy kiirtották őket, de lehet, hogy a birodalom belsejébe deportálták őket. Ebben reménykedve indult el Kőrösi Csoma Sándor a volt Mongot Birodalom területeit bejárva, így jutott el Tibetbe is. Magyarokat nem talált. Ez a vonal nem veszett el teljesen, sokan a mai napig keresik a keletre hurcolt magyarokat, bár a nyelvük már egészen biztosan nem magyar. A legújabb eredmények kapcsán ajánlom Bárdi László: Őseink nyomában a Távol-Keleten : Expedíció a Selyem út mentén című könyvet. Hogy röviden leírjam, a ny-kínai területeken élő ujgurok között élő nép, a jugurok életét és szokásait írja le. Ők gyanúba keveredtek, hogy vannak magyar hagyományaik, de ezt igen nehéz bizonyítani.
3. a szavárd-magyarokkal volt kapcsolata a magyarországiaknak, állítólag van egy csomó feldolgozatlan anyag. Kb a XII. századra beolvadtak az ott élő örményekbe és török népekbe.
Nouai kultúrával kapcsolatban nem tudom, hogy lehet-e kapcsolni. Név szerint biztosan nem említi senki, de lehet, hogy ki lehet találni.
Ha még lehet faggatózni a szavárd-magyarokról: vmi olyasmit is hallottam róluk, hogy egy dbig együttéltek a volga menti bolgárokkal.
(HA) ez igaz, lehet, hogy vmiképpen "túlélték" a tatárokat (ha jól tudom, ők számolták fel a volgai bolgárokat) és megmaradhattak? Ugyanis (ha jól emlékszem, a Magyarok Őstörténete c. könyvből-talán Bartha Kálmán?) a szavárdokról a tatárjárás után is vannak említések.
Rezső, neten el lehet valahol érni azt az Ungvári cikket?
Ontopic: előkutattam a Vékony Gábor könyvet, aholis a szigünnák és agathürszök ELŐTT említi a Nouai kultúrát az Alföldön. Ez a kultúra nem kapcsolható semelyik néphez?
A könyvben nem írják, de ott nem is arról van szó.
Lancranjan nevű fickóról nem hallottam, de utánanézek.
Bíborbanszületett Konstantin írta, hogy a magyarokat, amikor a Kazár Birodalom kötelékében éltek valamiért szávártü-aszfalü-nek hívták, azaz Rendíthetetlen szavárdoknak. Leírta, hogy amikor a levediai magyarok kazár utasításra háborút viseltek a kangar-besenyőkkel, vereséget szenvedtek és nagyrészt nyugatra költöztek, Etelközbe. Egy kisebb részük a Kazár Birodalom belsejébe. A 850-es évek közepe tájékán az örmény források egy 'sevorti' nevű népet kezdtek el emlegetni, kb. a XII. századig mutatható ki a jelenlétük.
Akiket Julianus megtalált, azok Magna Hungaria-ban maradtak, és nem költöztek Levediába. Vagyis a vándorló magyarok két alkalommal is kettészakadtak.
féreg6,
Nem egy Lancranjan nevű figura volt véletlenül,aki üzengetett a magyar történészeknek,hogy a dáko-román kontinuitás elmélet cáfolatai nem érnek semmit?
Ez a tag vajh mivel indokolta állításait?
más:
Kik azok a szavárd-magyarok? (nem költői,tényleg nem tudom) Nem ők azok, akik Oroszország területén maradtak jóval a honfoglalás után is, és - állítólag - volt róluk vmiféle összeírás is?
Ha tudtok segíteni, köszi .
Egy nagyon laikus Guga.
Nagyon köszönöm a leirást, nagyon érdekes. Engem egyébként a múltszázadi események is érdekelnek, amikor mindez idológiává vált, megnézem majd az ajánlott könyveket is!!
Eszembe jutott egy novella, azt hiszem Tamási Áron, valahogy úgy szól, hogy a tanító egy székely faluban elöadja történelmet. Emlékezetböl idézem, nem tudom a cimet, söt a kötetet sem találtam meg (azt hiszem a Szegénység szárnyai volt a kötet cime..)... "Élt egyszer egy vitéz nemzet, a dákok. Utánuk jött egy még vitézebb nemzet, a rómaiak. Ennek a kettönek az utódai a románok... - nem ö találta ki, szegény, úgy kell neki mondani.."
Bocs, hogy eddig nem jelentkeztem, de a hétvégére kizártak a gépteremből, hétfőn túlterhelt volt a rendszer, kedden meg mire leültem karbantartoták. Akkor amit igértem:
A dako-román kontinuitás eredete:
A dákok nevének első említése 1453 táján történt Flavio Biondo levelében említi, a Duna-mentén élő dákokat vagy vlachokat (Ripeneses Daci, sive vlachi, akik római eredetűek, se beszél ulachokról (Ulachos), akik szintén római eredetűek, de a moesökkel (ókori nép-vö. Moesia) hozza őket kapcsolatba, azonban a szerbeket és a bolgárokat is ide sorolja.
Aeneas Sylvius Piccolomini (a későbbi II. Pius pápa) már azt mondja, hogy a románok azoknak a római katonáknak az utódai, akiket Traianus küldött Dacia ellen. Szerinte a vlach népnév onnan ered, hogy ezeket a katonákat egy Flaccus nevű dux (római korban legio vezetője). Flaccus Dux nevét Ovidius művéből szerezte, ez is mutatja, hogy az elmélet humanista találmány.
Az előzmények után tudományosan Antonio Bonfini dolgozta ki a románok dáciai római gyarmatosoktól, illetve Traianus katonáitól való származását. Az egyetlen bizonyítéka a románok római eredetére a nyelvük. A vlach népnév kapcsán elveti Piccolomini ötletét és szerinte onnan ered a nevük, hogy jó íjászok (ógörög balló=dob, vet, lő). De azt is lehetségesnek tartja, hogy Diocletianus császár lányáról Valériáról, vagy a róla elnevezett Valeria provincia nevéről kapták nevüket. Mátyás király román származása is elősegítette, hogy a románok eredetét a rómaiak között keressék. Így hozták össze a Hunyadiakat a római patrícius Corvina nemzetséggel.
A románokat tartották olasznak is, nyelvüket romlott olasznak. G. Pomponio Leto és Filippo Buonaccorsi Callimaco neceit kell itt megemlíteni.
A lényeg:
1. az Al-Duna és a Keleti-Kárpátok vidékén él egy nép a latinhoz és az olaszhoz hasonló nyelvet beszél
2. ezt a népet ugyanúgy nevezik, mint az olaszokat (vö.: lengyelül wloch-olasz woloch-román v. a magyar oláh-olasz hasonlatot)
3. Traianus császár legyőzte a dákokat és rómaiakat telepített oda
4. a dákok területe az ókorban azon a területen élt, ahol a vlachok
Mindez a humanisták szemében elég bizonyítéknak számított arra, hogy a románok Traianus katonáinak és telepeseinek a leszármazottai. Erre utalt az önelnevezésük (romîn) is, igaz, arról már csak késői adatokkal rendelkezünk. Azt viszont tudjuk, hogy romîn szó jobbágyot jelentett, továbbá, hogy a pásztorközösségek a kenézek neve után illették magukat: Iacobeni, Bogdanesti, vagy területnévvel: moldoveni, ungureni.
Ez a hagyomány később valószínűleg szerzetesek révén átkerült Havasalföldre is.
Másra utalnak viszont az 1504 körül íródott Névtelen Krónika által leírt zavaros elbeszélések (hosszú lenne idézni), amelyek Szent Lászlóval hozzák kapcsolatba a románok bejövetelét. A XVII. Században néhány román író is átveszi (Istratie logofat, Simion dascal és Misail calugar). A hagyomány eredeteit nehéz kideríteni.
Ennek ellenére a román történetírásban a római származás hagyott nyomot. Grigore Ureche Piccolominihez nyúlik vissza, szerinte is Flaccustól származik a románok neve. Traianus és Dacia nem szerepel, nála Flaccus szkítákkal harcolt.
Miron Costin moldvai kancellár 1673-ban írt művében szintén Flaccus vezette ki a románokat, de 1675-ban már csak Traianus szerepel nála, sőt még később a Flaccus-történetet mesének minősíti. A dákoknak még itt sincs szerepe. Elfogadta Laurentius Toppeltinus elméletét, mely szerint a dákok leszármazottai az erdélyi szászok.
A havasalföldi Constantin Cantacusio már beleveszi a dákokat és nem fogadja el, hogy Dáciát kiürítették volna, de azt igen, hogy néhányan délre vonultak: ezek az aromunok. Dimitrie Cantemir szerint viszont a románok tiszta rómaiak. Vagyis összességében megállapítható, hogy a korai román történetírók túlnyomó többsége szerint a románok rómaiak.
A dako-román kontinuitás első eleme Tranquillo Andronico-nál jelenik meg (1534), szerinte Traianus katonái összeházasodtak a dákokkal. Azonban már akkor is viták folytak, hiszen említettem, hogy a dákok és közeli rokonaik, a geták leszármazottainak tartották a szászokat.
Az aromunok is bezavartak a képbe, sokan nem tudtak mit kezdeni a lakóhelyükkel. Emiatt sokan kételkedtek is az elméletben, de ezt a hosszú felsorolást most kihagyom.
Az elmélet legnagyobb alakjai Samuil Micu-Klein, Gheorghe Sincai és Petru Maior (írhatnám másképp is), a Scoala ardeleana három tagja, az erdélyi triász" . Micu-Klein tanítása inkább a rómaiak továbbélését hirdeti. Sincai szerint a románok a dáciai colonusoktól származnak, akik Itáliából települtek be főleg. Maior azt is kiköti, hogy a római colonusok nem keveredtek a dákokkal.
Eközben a moldvai és havasalföldi görög származású történészeknél elfogadott lett a dák eredet is, legfőbb írók D. Philippide (1816) és Dionysos Photinos (1818). Az erdélyi iskola egy ideig itt is megváltoztatta a nézeteket. A. Saguna erdélyi ortodox püspök kijelentette, hogy a románok Traianus császár katonáinak leszármazottai a Tiszától a Dnyeszterig.
Vagyis összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a humanista korban korabeli ismeretekre alapozva megpróbálták a románok eredetét meghatározni. Ennek kapcsán a római eredet volt a domináns, bár néhol megjelent a dako-román is. Ez utóbbi a politikai harcok eszközévé vált, ami azt mutatja, hogy az igazán jelentős tudósok egyike sem volt a híve.
A dako-román kontinuitás lényege:
A II. század elején Traianus császár két háborúban (101-102 és 105-106) legyőzte Decebal dák királyt és megalapította Dacia provinciát. Az itt talált dákok összeházasodtak a római katonákkal és telepesekkel, majd rövid idő alatt latin nyelvűvé váltak. Átvészelve a háborúkat és a népvándorlás korát egészen a XII. századi magyar hódításig megőrizték etnikai sajátosságaikat.
A cáfolat:
Balla Lajos: Dácia romanizációjáról című cikkében azt vizsgálta meg, hogy a tartomány 165 éves római uralma alatt mennyire erős romanizáció ment végbe. Ennek kapcsán két kérdést vetett fel. Az egyik az urbanizáció kérdése, vagyis hogy ez idő alatt hány municipium vagy kolónia szintű város létesült. Ezek római polgárjogot nyert, önkormányzattal rendelkező városok voltak. Daciában összesen 12 ilyen településről van tudomásunk. Ebből 5 alakult meg a 190-ig. További 7 190 és 271 között. A 12 település közül mindössze háromban folyt mozgalmas városi élet: Sarmizegethusa (a legelső kolónia-ma Várhely), Apulum (Gyulafehérvár), és Napoca (Kolozsvár) városában. Az utóbbi kettő is 190 előtt alakult. Ezek kisméretű városok voltak, és mint láttuk, az 5 korábbi városból is csak három volt igazi. Valódi, mélyreható urbanizáció tehát nem történt.
A másik kérdés az etnikai vizsgálat. Erre közvetetten a sírfeliratokból lehet következtetni. Azért közvetetten, mert csak egy réteg tudta megfizetni. 3.000 azonosítható dáciai személynévből 60 trák jellegű, de ezek túlnyomó része is thráciai trák és nem dák.
Az dákokra vonatkozó utalások is hiányoznak. A terület őslakóit (értsd. a leigázott népeket) jelentő natio, illetve origo adatok hiányoznak. Csakúgy, mint az ún. civitas peregrinák, amely egységekben a provinciák őslakói laktak.
Összességében megállapítható, hogy ezen az alacsony urbanizáltságú területen az őslakókat háttérbe szorították, és igen erős volt az idegenek szerepe.
Vagyis a romanizáció már eleve nem történt meg. A 230-as évektől kezdve a római uralom egyre ingatagabbá vált. Az északkelet felől érkező gótok és vandálok egyre többször rabolták ki a provinciát. Amikor 271-ben Aurelianus császár kiürítette, az csak a már de facto elvesztett tartomány tudomásulvétele volt. Ezután Dácián sorrendben a következő népek mentek keresztül: vandálok, nyugati gótok, keleti gótok, hunok, gepidák, avarok, onogurok, bolgárok (onogundurok, vö. nándorok-Nándorfehérvár), szlávok, végül a magyarok. A legvadabb nézetek szerint a dako-románok ez idő alatt felmentek a hegyekbe, a lecsitulás után visszaszivárogtak... Ha ez igaz lenne, akkor a román nyelv önálló életének korábbi rétegeiben hemzsegnie kellene az említett népek jövevényszavaitól. Ehelyett albán, görög és szláv jövevényszavak találhatók. Márpedig az egyetlen hely, ahol ezekre szert tehettek Macedónia nyugati fele.
Ajánlott könyv a Vékony Gáborén kívül: Gottfried Schramm: Korai román történelem
Ha jól tudom: a mai román történetírás a dákoktól eredezteti magát, akik a római hódítóktól vették át nyelvüket.Tehát a román népet olyan 2évezrede őshonosnak tételezik fel mostani lakhelyükön.
A bibi ott van, hogy a dák nép történelme (ha jól tudom) Decebal után mexakad.Sem a nép továbbélésére, sem a dákok romanizálódására nincsenek bizonyítékok.(Vagyis amik vannak, azok úgy lettek készítve, lásd Napoca)
Az ugyanezen területen 800 évvel később felbukkanó vlahok (oláhok) azonban nem a rómaiakkal, hanem leginkább a (ha jól tudom, szintén latin nyelvű) dalmátokkal,(az Isztriai félszigeten most is vannak még román nyelvűek!!) illetve az albánokkal rokonok. A dákokhoz nincs közük.
A román történelemtudomány egyik fő ideológusa (nevét elfelejtettem...)azzal magyarázza a 800 éves szünetet, hogy a dákok felvonultak a hegyekbe, ott pihengettek, mígnem az ezredforduló után letipegtek, és beszéltek tovább latinul.
Sajnos nem láttam sem a filmet, sem a vitát. Többet kéne tévét néznem , mondják a gyerekeim is. :-) Bakay Kornéltól már olvastam valamit, de nem emlékeszem mit.
Remelem mindenki nezi-nezte a Duna TV-n azt a musort, ami egy jegben konzervalodott (de eltemetett) szkita no kiasasarol szolt, es evvel kapcsolatban egy vitamusort is rendeztek, Bakay Kornel regesz vezetesevel. Azt hiszem a finnugristak vert hanytak idegessegukben az elhangzottakkal kapcsolatban, de vegre helyt adnak a TV-ben ilyen nezeteknek is, ami eddig szamuzesre iteltetett, vagy szalonkeptelen volt az MTA berkeiben. Abszolut meggyozoen ervelt Bakay Kornel, erdekes modon pont a legerdekesebb temara jutott a legkevesebb ido, a hun-szkita-avar-magyar rokonsag elmeletere. Remelem lesz meg ilyen a Duna TV-n, hogy vegre napvilagra keruljenek az eddig szisztematikusan elhallgatott es elnyomott elmeletek. Nem veletlen, hogy Korosi-Csoma is keletnek indult.
Több, mint 3 évig dolgoztam az ELTE-n. Elég jól ismerem belülről, sajnos tudom, hogy mennyire a kutatás meg a tanítás az utolsó szempont sok esetben...
A'sszem szalonna rátapintott a lényegre: "Fontos tudni, hogy LGy régész, öt a történészek nem fogják elfogadni..."
(És ez bármelyik másik szakmára is igaz. A közelmúltban éppen a "hivatalos" régészek estek neki valakinek, mert kivülálló létére volt pofája megtalálni valami sziklatemplomot, amit ők nem.)
Na jó, bele lehet/kell keverni egy kis politikát, a nyomaték kedvéért, de a valódi inditék tényleg ez lehet.
Azért ez borzasztó!
Ha felkapcsolom a lámpát, a saját szememnek sem hihetek. Világos, hogy egy nagy humbug a villanyvilágitás is, világos, hogy Edison azt nem találhatta fel, hiszen mindenki tudja, nem volt se fizikus, se villamosmérnök! Sőt, még iskolába se nagyon járt az a kókler. Tiszta szerencse, hogy nem magyar volt. :-(
Teljesen egyetertek azzal, amit a 48 utani finnugorozasrol irtal, es abban is igazad van, hogy a kiegyezes utantol Rakosiekig nem volt egyseges ez a tendecia. Viszont lehet parhuzamot vonni a Habsburg es a kommunista tendenciak kozott, mert mint irtam is volt, az ostortenet bagatellizalasa az egyik legjobb fegyver a nemzeti erzes letoresehez. Es ez mind a ket eraban fontos ugy volt. De megegyszer le kell irjam, hogy ez maig nem ert veget, 90 utan is megvan ez az orokseg, amit legjobban azok az tudosok es kulturharcosok forsziroznak, akiknek egyaltalan nem erdekuk az egeszseges magyar nemzeti erzes felemelese. Ezek a kommunista era kivaltsagosai, akik ma az ellenzek (inkabb az SZDSZ) korerihez tartoznak, az a bizonyos 5000 ertelmisegi, akit Kornis Mihaly is emlegetett es akikkel Bayer Zsolttot fenyegette.
LGy-val kapcsolatos gondolataiddal egyetertek. LGy könyve engem is meggyözött, de nagyon túlmennék a saját kompetenciámon, ha - föleg szakemberekkel szemben - szilárd véleményt kívánnék alkotni a dologról.
Fontos tudni, hogy LGy régész, öt a történészek nem fogják elfogadni, ennyire már ismerem a magyar és a nemzetközi tudományt. De mivel - tudomásom szerint - komoly régész, nem is lehetett visszakézböl lecsapni az eredményeit. Annyit lehet mondani rá, hogy "nem meggyözö" - de ezt mindig lehet mondani. Ugyanigy, egy régész sem fogad el egy történészt, gondolom, hiszen az meg csak ott olvasgat a könyvtárban..:-). A nyelvészek helyzete ugyanilyen. Végül meg itt van az érdeklödö közönség, akihez - Veled együtt -magamat is sorolom, és végül is nem tudja, kinek higyjen. Hiszen közvetlen vitában azt mondják, hogy jön ö ehhez.... Mindenesetre - hidd el sok év tapasztalat mondatja ezt velem - a tudomány egyes területein egész más igazságok lehetnek forgalomban és élhetnek egymás mellett. Mert a tudomány nem igazságra törö állitások rendszere, hanem tanszékek, intézetek, bizottságok dzsungele, amelyben félve járjon az, akinek újszerü eredményei vannak (elnézést a költöi lendületért). LGy-t szakmai presztizse segitette hozzá, hogy ujszerü meglátásait egyáltalán publikálhassa, de ezek után a szakma falába ütközött ö is, ha jol tudom. Ö viszont et tudatosan vállalta.
Elnézést, de napokig nem voltam gépközelben.
Szóval. Amiket te itt felvetsz ellenvetésként, azokat L. Gy. is mind megemlíti, mint elméletének gyengeségeit. És mindegyikre elfogadható magyarázatot is ad. S számomra egyelőre az ő érvei még mindig elfogadhatóbbak, elhihetőbbek, mint az ellenvélemények. Sajnos most nincs nálam a könyv, nem tudom idézetekkel alátámasztani, és más forrásokkal sem rendelkezem jelenleg.
A kettős honfoglalás elmélete nem azért érdekel, és tűnik számomra elfogadhatónak, mert esetlegesen azokhoz tartoznék, akik ősmagyarkodó politikai acsarkodásaikhoz minnél régebbi keletű eredetet akarnak maguknak kreálni, ezt mást topic-okban megjelent hozzászólásaim talán igazolhatják. Egyszerűen csak szeretemet a történelmet. Bár rövidesen mérnöki diploma lóg majd szobám falán, azért volt elég hosszú időszaka életemnek, amikor történésznek készültem, és ez az érdeklődés a mai napig fennmaradt, s bár másirányú tanulmányaim miatt megkopott történelmi ismereteim egy ilyen körben, ahol diplomás történészek és régészek is vannak, és ahol általában azért széleskörű érdeklődés a jellemző (egyáltalán nem tisztelet a kivételnek), szóval itt lehet, hogy néha hézagosak, megkopottak, de azt sajnos tapasztalatból állíthatom, hogy az átlagosnál (és ebbe az átlag diplomás is beletartozik) mélyebb, sokkal mélyebb az ezirányú tudásom. Ezért is örülök, hogy akad hely, ahol lehet ilyen témákról beszélgetni.
Az alábbi koktélt Nyírő Andrásnak és moderátorainak szánom, amiért állandóan kimoderálnak, függetlenül attól mit írok. Ez a gyakorlat teljesen nyilvánvalóan sérti a közzétett moderálási elveket, és a véleménynyilvánítás szabadságát egyaránt.
A zsidó fasizmus alapja: a Talmud
A feudalizmus európai megszűntét követően, de különösen a XX. században óriási zsidó térnyerés figyelhető meg a gazdasági élet szinte minden szegmensében. Ez a térnyerés, melynek mértéke robbanásszerű volt, a zsidóság számarányit sokszorosan meghaladó mértékben következett be. Az "ősiség törvényének" eltörlésével, az addigi erkölcsi, társadalmi normák kezdődő fellazulásával a földtulajdon szabadon adható-vehető lett, megszűnt a feudalizmus számtalan kötöttsége, melyeket az ipari forradalmat megélő emberiség már jogos szabadságvágyának tudatában nem bírt, és nem is akart elviselni. A fejlődés szükségszerű volt, még ha annak voltak árnyoldalai is. Ebben a változó közegben élték meg az európai népek és a zsidóság is a gazdasági, társadalmi változásokat.
Az európai erkölcs alapja a Bibliában gyökerező keresztényi értékrend. Mondom ezt annak ellenére, hogy jómagam megrögzött ateista vagyok. A zsidó erkölcsiség alapját a Talmud képzi. Mindkét esetben függetlenül attól, hogy az illető vallását gyakorolja-e vagy sem.
A keresztény vallás miről is szól? Mások szeretetéről, olyan társadalmi magatartásról, mely európai emberré tette a kontinens fiait, sőt még az Újvilágot meghódító Európából érkező széles tömegek is ezt az erkölcsiséget vitték magukkal. Ez segített az első telepeseknek egy fehér ember által még soha nem érintett új földön abban, milyen normák szerint éljenek ott egymással, valóban emberek módjára. A keresztény vallás deffenzív jellegű: ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel, ha megütnek, tartsd oda a másik orcádat is, szeresd felebarátodat, ne lopj, ne hazudj stb... Ez tette értékesebbé az európai embert korábbi önmagánál azáltal, hogy szigorú és erős normákkal bástyázta körül azt a mozgásteret, mely még belefért az etikus, másokat ki nem használó, fejlett közösségben élő ember mindennapi életvitelébe.
A zsidó vallás ezzel szember határozottan offenzív, terjeszkedni, másokon uralkodni vágyó. Elhiteti egy néppel azt, hogy Isten, aki igazságos, kiválasztott egy népet - persze pont őket a sokezerből - arra, hogy általa teljesedjenek ki, és uralkodjanak a világ fölött. Ennek az isteni kiválasztottságtudattól hajtott népnek a világ meghódítására olyan eszköz, talán fegyver adatott, melyet Talmudnak hívnak. A Talmud a keresztény Bibliáéhoz hasonlóan szigorú normák közé szorítja a zsidó erkölcsiséget és magatartásformát. A zsidók egymáshoz fűződő viszonyát a keresztényi értékrend kétségkívül emberi normáinak megfelelően szabályozza: tiltja a hazugságot, a csalást, a gyilkosságot, a lopást, és jószerivel mindent, melyet a keresztényi életközösségben élők sem követhetnek el.
Óriási különbözőséget mutat azonban a keresztény ideológiától egy ponton: míg a keresztény ember számára minden ember egyenlő, a Talmud már megkülönböztet, sorrendet állít fel a népek között és ennek alapján szabályozza a zsidó és a gój ( nem zsidó ) viszonyát. Az alábbiakban a Talmudból idézek szó szerint:
1. A gójok nem emberek. Testük szamártest, magvuk lómag.
2. Vedd a gójnak vérét, amint teheted.
3. A gójnak tett esküd nem kötelez semmire.
4. Aki a gójnak elbitangolt jószágát visszaadja, Isten ellen való bűnt követ el.
5. Ha gój zsidót arcul üt, olyan bűnt követ el, mintha a földre szállt Istent ütötte volna arcul.
6. Ha egy zsidó és egy gój vitájában te döntesz, és a zsidó törvények szerint a zsidónak, a világi törvények szerint a gójnak van igaza, adj igazat a zsidónak, és mondd a gójnak azt, hogy igaza van a zsidónak a mi törvényeink szerint. Ha mégis a gój mellett kellett döntened, zaklasd őt különféle fortélyokkal addig, mígnem a zsidónak lesz igaza.
Aschi rabbi kérte egy szőlőfürt láttán: "Ha gójé, hozd el nekem, ha zsidóé, ne bántsd!" - a faji egyenlőség jegyében természetesen...
" Ha a zsidó ökre megdöfi az idegen ökrét, a zsidó ártatlan; de ha az idegen ökre megdöfi a zsidő ökrét, az idegennek meg kell térítenie az egész kárt." - Biztos én értettem félre?
Csoda-e hát ezek után, hogy a zsidóság egy része ( ki tudja mekkora hányada? ) függetlenül attól, hogy vallásos-e, saját erkölcsük törvényei szerint világgá élve a Talmudot előrébb jut, kirekeszt, kihasznál, nyerészkedik? Mi lenne a világgal, ha az emberek így, a négyezer évvel ezelőtti barbár ázsia erkölcsisége szerint élnének egymás mellett? Vajon mi lenne a világgal, ha csupa Talmud-farkas élne itt? Hova tűnne a nyáj?
A zsidó világirányításról
A dél-afrikai apartheid felszámolása után mára már csak egyetlen ország akad a világon, aki színtisztán képes felmutatni a fasizmus ismérveit: a faji megkülönböztetést, az agresszív területszerző politikát? Ez pedig éppen az az állam, mely az általuk elszenvedett népirtás áldozata. Most fasisztoid államrendszerével mutat példát arról, hogyan képzelik el ŐK a demokráciát.
Ha nem létezik zsidó világirányítás, mégis hogyan képzelhető el, hogy egy agresszori szerepkörben levő, csupán hatmilliós ország húszegynéhány éve nem hajt végre érvényes ENSZ határozatokat, hogy a mai napig kisebbségeit ( akik mellesleg valóban őslakosok ) őrtornyokkal és szögesdróttal körülvett lágerekben ( szalonképesebben: menekülttáborokban ) tartja? Egyedül, külső segítség nélkül teszi ezt?
Hogyan lehetséges az, hogy ez az ország a világ hatodik legnagyobb atomhatalma, tömegpusztító fegyverek legális birtokosa, és mégis a mai napig más országok területét tartja megszállás alatt, teljesen büntetlenül? Egyedül, külső segítség nélkül érte azt el, hogy ne szigetelje el ezért más országokhoz hasonlóan a világ?
Hogyan lehetséges az, hogy ez az ország az USA által támogatott katonai fellépésének köszönhetően más országok területét elfoglalja, majd az ENSZ ezt azzal emeli jogerőre, hogy részben elismeri Izrael saját területének a hódító háborúban elfoglalt földet? Egyedül olyan meggyőzően érvelnek, vagy vannak külső, nagyobb hatalmú pártfogóik is?
Hogyan lehetséges az, hogy a világ vezető ipari és katonai hatalma, az USA az ENSZ Biztonsági Tanácsában meglévő egyszeri vétójogát hosszú évek óta az Izrael magatartását elítélő, és azt szankcionálni akaró határozatok megtorpedózására fordítja? Nem ez az az arabok érdekeit mélyen sértő, őket az igazságos rendezésből kirekesztő külső segítség?
Hogyan lehetséges zsidó világuralom nélkül az, hogy az Izreeli kormányban olyan emberek lehetnek miniszterek, sőt nemrég még miniszterelnökök is ( pl. Begin, Sharon ), akik önvallomásaikban arról számolnak be, hogy Izrael létrejöttekor terrorista eszközökkel, pl. szállodarobbantással ( több száz ártatlan angol állampolgár halálának árán ) igyekeztek egyes kormányokra politikai nyomást gyakorolni? Mindezt nyíltan bevallották, a szégyenkezés legkisebb jele nélkül, ennek ellenére nincs ma a fejlett nyugaton olyan ország, mely ezeknek az embereknek a szalonképtelenségét nyíltan meg merje állapítani. Mindezt betudhatjuk-e az inkriminált terroristák személyes varázsának? Mert akkor ugyan Carlostól kérjünk bocsánatot, hiszen az ő kezéhez kevesebb ártatlan ember élete tapad...
Böcz Sándor: Mit kell tudni a palesztinokról? ( Kossuth Könyvkiadó, 1981)
"A cionista politikusok afféle rákos daganatot látnak az arab kisebbségben, amelynek az eltávolítását fölöttébb kívánatosnak tartják. Ez a szándék botrányt keltô módon fogalmazódott meg a hírhedt König-memorandumban, amelyet a galileai megbízott terjesztett az izraeli miniszterelnök elé 1976 tavaszán.
A memorandum fôbb pontjai: szigorítani kell az arabok rendôri, katonai ellenôrzését; olyan nemzeti pártot kell rákényszeríteni az arabokra, amely az izraeli hírszerzés irányítása alatt áll: különleges hírszerzô rendszert kell kiépíteni a kommunista párt vezetôi ellen folytatott kémkedésre, lejáratásuk végett; szigorú intézkedéseket kell hozni a diákvezetôk megrendszabályozására, be kell zárni az egyetemeket az arab diákok elôtt, meg kell akadályozni tanulmányaik folytatását, és egyidejűleg ösztönözni kell ôket az ország elhagyására, majd meg kell tiltani számukra a visszatérést; el kell érni, hogy az arabok a nap huszonnégy óráját megélhetésük biztosítására fordítsák, s ne maradjon idejük arra, hogy általános helyzetükkel, oktatási igényeikkel törôdjenek; súlyos adók és bírságok kivetésével kell megfosztani az arabokat azoktól a pénzügyi, gazdasági eszközöktôl, amelyek révén életszínvonalukat és társadalmi pozícióikat javíthatnák; ki kell rekeszteni az arabokat a társadalombiztosítási juttatásokból, úgy, hogy azokból kizárólag a zsidók részesülhessenek: folytatni kell az arab földek elkobzását új zsidó települések létesítése céljából; meg kell akadályozni az arab népesség természetes szaporodását, és intézkedéseket kell tenni az arabok számának csökkentésére. A miniszterelnök nem cáfolta, hogy a König-memorandum a hivatalos kormánypolitika kifejezôje."
Az osztrák kormányzat 1848 utáni magyarellenes fellépése szerintem is elég jól ismert dolog. Az osztrák politikának késöbb is voltak szenvedélyesen magyarellenes vonulatai, ennek egyik csúcsa volt Ferenc Ferdinánd, aki kijelentéseivl állandóan zavarbahozta az osztrák politikusokat is. Ilyen volt egyébként a századelején a "nagyszerü" Karl Lueger bécsi polgármester is. Az, hogy 48 és 67 között a magyar politika teljes elnyomása mellett igyekeztek az arra kaphato nemzetiségi szervezetekre támaszkodni, az is ismert volt. Próbálták többek közt az amerikába tartó német emigrációs hullám egy részét Magyarországfelé eltériteni. A hamburgi kikötöben osztogatott röplapokon Magyarország mint ösi német föld szerepelt, ahol a németeknek már "köböl épült városai voltak, mikor a magyar hordák megjelentek". Ez egy nagyon rövidlátó politika volt, nem is nagyon meglepö az osztrák (vagy épp más)politikka korabeli szinvonalához képest. A probléma csak az, hogy ezek a mondatok, gondolatok aztán bekerültek a versailles-i utodállamok propagandájába is, söt állitolag a Mein Kampfban is lehet öket olvasni (en nem vettem meg :). Halvány emlékezetem szerint Nemeskürty ir erröl a "Parázs hamu alatt"-ban (majd még megnézem). Ezzel csak vissza akartam kanyarodni a multszázadi ideológiai propaganda mesés világába, amelynek szerintem nagyívü példája a dáko-román kontinuitás elmélete is.
A Te leveledböl - azt hiszem szándékod ellenére - az volt kiolvashato, mintha egy folyamatos magyarellnes tevékenységek része lett volna a finnugor elmélet. Ilyen grandiózus koncepcióhoz a kor osztrák és magyar kormányzatának nem volt meg a képessége, azt hiszem. 1849-67-ben valószínüleg semmilyen magyar kutatásra, így az ugorozásra sem jutott pénz.
A masodik bekezdesem tudom, hogy nem tetszik, de nekem sajnos ez a velemenyem, a 1848-as magyartalanitas meg szamodra nevetseges, de barmilyen erdekes masnak nem az, es ezzel nem vagyok egyedul.
Hát, nem tetszik nekik, de a nyihahák rákényszerítik őket - legalábbis Gulliver beszámolója alapján.
Reménykedtem, hogy ugyanarra gondolva idétlenkedünk...
A Maecenas sorozatban jelent meg Románia története, külföldi szerzőtől. De a népek hazája sorozatban Szász Zoltán írta meg a románok történetét. Ezek most a legújabbak, amelyek a modernkori román történettel is foglalkoznak (legalábbis magyarul). A dako-román kontinuitáselmélet kapcsán van még egy érdekes (nem magyar, de magyar nyelvű) könyv, most nem tudom fejből a címét, holnapra megírom. Ez azért érdekes, mert nem vádolható meg magyar elfogultsággal (Vékony sem, de ő mégis magyar). Van még néhány cikk az ókori Dáciáról folyóiratokban, de azzal most nem terhellek, mert bonyolultabb hozzájuk jutni. Holnap leírom a lényegüket. (otthon van minden anyagom, fejből sajnos nem megy)
Kösz az infot, Dákok könyvet megszerzem majd alkalom adtán. Engem az ujabbkori történetük érdekel, föleg a politikai felhasználás. Ezek a dolgok nagyon be tudják enni magukat a köztudatba. Román barátaink az idén is köröztetnek egy reprezentativ és állitolag nagyon szép dáko-román kiállitást Europában. Nem azt mondom, hogy nekünk Attila rex-et kéne pajzson körbehordani, de nem tudom, hogy van-e valamilyen hasonlo magyar müvelödéstörténeti vándor kiállitás. Bármilyen.