Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke pénteken közölte a Beta
hírügynökséggel, hogy Ő lesz az új szerbiai kormány egyik alelnöke. A párt
elnöke elmondta, ez a döntés a VMSZ Tanácsának pénteki ülésén született
meg.
Úgy értékeltük, hogy tekintettel arra, hogy aktívan részt vettünk a
Szerbiai
Demokratikus Ellenzék tevékenységében, és hozzájárultunk az országban
végbement demokratikus változások sikeréhez, továbbra is szerepet kell
vállalnunk országunk fejlŐdésében", nyilatkozta Kasza, és hozzátette, a
kormányban betöltött szerepe kapcsán azt reméli, hogy ezzel javulni fog a
magyarok és a többi nemzeti kisebség helyzete Szerbiában.
2. KASZÁT VALÓSZÍNULEG A JÖVO HÉTEN FOGADJA KOSTUNICA
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke bejelentette, hogy
fogadást
kért Vojiszlav Kostunica elnöknél, mint mondta, a Szerbiai Demokrata Párt
képviselőinek a vajdasági magyarok elleni egyre gyakoribb nacionalista
kirohanásai miatt, írja pénteki számában az újvidéki Magyar Szó, a Beta
hírügynökség jelentését továbbítva.
Kasza a Betának adott nyilatkozatában elmondta, hogy egyre gyakoribbak a
vajdasági magyarok elleni nacionalista kirohanások, amelyek "nem
tekinthetők
véletlennek", ezért találkozót kér Vojiszlav Kostunicától, a Szerb
Demokrata
Párt vezetőjétől. Kasza a nacionalista kirohanások példájaként a vajdasági
parlamentben történt esetet említette, amikor Miroljub Ljesnjak, a
vajdasági
parlament alelnöke, egyébként az SZDP tagja "felháborodva" távozott az
ülésről, mert a VMSZ egyik képviselője magyar nyelven szólalt fel. Úgy
értékelte, hogy Ljesnjaknak az a kijelentése, miszerint a küszöbönálló
népszámlálás majd megmutatja, hogy "Vajdaság mennyire multietnikai
közösség",
arról tanúskodik, hogy Ljesnjak azt szeretné, ha Vajdaság egynemzetű lenne.
"Mi már régen rámutattunk arra, hogy Vajdaságnak megváltozott az etnikai
szerkezete, mert a JSZSZK széthullása óta megközelítőleg 50 000 vajdasági
magyar és 12 000--20 000 vajdasági horvát költözött el, ugyanakkor sok
krajinai és boszniai telepedett le Vajdaságban, s ez nagymértékben
megváltoztatta Vajdaság etnikai struktúráját" -- mondta Kasza, és
hozzátette,
kérelmére még nem kapott választ, de Kostunica titkárnője megígérte, hogy a
jövő hét elejére beiktatják a találkozót.
Kasza József a Betának nyilatkozva bírálta a vajdasági magyar értelmiségiek
egy csoportjának a nyilatkozatát, amellyel szembeszegülnek "a vajdasági
magyarok egy politikai pártjának a magyar nyelvű médiumok feletti domináns
szerepével". Mint mondta, ezek az értelmiségiek nem keltek ki akkor, amikor
az előző hatalom képviselői a Forum Kiadóház vezetőségében és a vajdasági
magyarokat tömörítő szervezetekben voltak, most pedig tiltakoznak, amikor
"a
vajdasági magyarok legnagyobb pártja olyan helyzetbe került, hogy
befolyásolhatja az intézményein belüli folyamatokat". Úgy értékelte, hogy
ebben a csoportban "nem is nevezhető mindenki értelmiséginek".
Megemlítette,
hogy a nyilatkozatot többek között Bikit István is aláírta, aki "Milosevic
rezsimjének idején SZSZP-s vonalon az Újvidéki Természettudományi Kar
dékánja
volt". Végezetül kijelentette, nem óhajt "konfliktusba keveredni" ezzel a
csoporttal, mert "mindenkinek joga van úgy nyilatkozni, ahogy akar".
3. BECSKEREKEN LEDÖNTÖTTÉK SZERVÓ MIHÁLY MELLSZOBRÁT
Szerda hajnalra eddig ismeretlen tettesek, ledöntötték Szervó Mihály néphős
mellszobrát a nagybecskereki kiserdőben, jelenti a pénteki Magyar Szó. A
helyszínen csak az emlékmű talapzata és az emléktábla maradt épen, de nem
tudni, hogy mi lett a sorsa a mellszobornak, amelyet 1955. november 29-én
avattak fel.
"Egyébként a Szervó Mihály nevét viselő mezőgazdasági középiskola
épületének
homlokzatát immár hónapok óta sértő tartalmú falfirka "ékesítí".
Megszokottá
vált már az is, hogy a Karadjordje parkban folyamatosan ledöntik és
összefirkálják dr. Kemény Ferenc, Vanyek Tivadar, Lauka Gusztáv és a város
többi nagyjának állított mellszobrát", jelenti a Magyar Szó becskereki
tudósítója.
4. "DEKLARÁCIÓ A SZERB VAJDASÁGRÓL"
Újvidéken pénteken megtartotta kezdeményezŐ jellegű konferenciáját a
bánáti,
bácskai, szerémségi és baranyai közismert szerbek egy csoportja, a "szerb
Vajdaság védelmében a szeparatizmus ellen". A konferencia részvevŐi közös
nyilatkozatot írtak alá, amely követeli Szerbia állami szerveitŐl, hogy
tegyen lépéseket a tartomány területén tapasztalható "államellenes"
tevékenység ellen. A Deklaráció Vajdaság helyzetérŐl Szerbián belül nevű
dokumentum a SRNA jelentése szerint úgy fogalmaz, hogy "alkotmányellenes a
Tartományi KépviselŐház minden egyes aktusa, szervei pedig Szerbia egysége
és
szuverenitása, továbbá az ott élŐ polgárok egyenjogúsága ellen
tevékenykednek". "A Tartományi KépviselŐház nem hozhat olyan döntéseket,
amelyek Szerbia alkotmánya értelmében nem az Ő hatáskörébe tartoznak, vagy
az
alkotmánnyal ellentétben állnak", figyelmeztet a nyilatkozat.
A nyilatkozatot 12 tekintélyes és közismert, Szerémségben, Bánátban vagy
Bácskában született szerb személyiség írta alá. Terveik szerint hamarosan
egyesületet vagy mozgalmat alapítanak annak érdekében, hogy "a szerb
Vajdaságot megvédjék a szeparatizmustól".
Ami kimaradt Fabian Rozika es Sandor Tibor beszedebol (olvasd a szerb
HAZUGSAG alatt! 56 evvel a gaztettek utan a szerbek meg mindig hazudnak!)
AUTONOMIASOK! Olvassatok figyelemmel! TI ezektol a HAZUG szerbektol vartok
igazsagot a vajdasagi magyaroknak?
EGYETLEN MEGOLDAS: egyesites NATO bekefenntarto vedelem alatt!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Koszorúzás Bajmokon, Kanizsán
Bajmokon július hetedikét, a szerbiai népfelkelés napját a Harcosok
Szövetsége helyi szervezete az Emlékezések fáklyájánál ünnepelte meg ma
délelott 9 órakor. Alkalmi beszédet Milan Tatalovic, a Harcos Szövetség
helyi szervezetének elnöke szerb nyelven, és Fábián Rozika tanítóno magyar
nyelven mondott. Szabadka önkormányzatát Mirko Bajic alpolgármester
képviselte. Az emlékezések fáklyája emlékmunél koszorút helyezett el a
bajmoki Harcos Szövetség, a tartalékos tisztek, a Jugoszláv Kommunista Párt,
és a Szerb Radikális Párt helyi szervezete. Az alkalmi musorban fellépett a
Vuk Karadzic Általános Iskola énekkara és szavalói, valamint a helyi
Jedinsto-Egység Muvelodési Egyesület népi tánckara.
A szerbiai felkelés napja alkalmából ma délelott Kanizsán az elesett
harcosok emlékmuvénél tartott kegyeletadó és koszorúzási ünnepség résztvevoi
egyperces hallgatással adóztak a szabadságért életüket vesztett kanizsai
harcosok emlékének. Alkalmi beszédet Nikola Kojic, a Községi Harcos
Szövetség elnöke, és Sándor Tibor, a községi Honvédelmi osztály vezetoje
mondott. Méltatták a fasizmus elleni harcban, a régi Jugoszlávia
szabadságáért, függetlenségéért és önállóságáért elesettek hosiességét.
Kitértek az új Jugoszlávia létrejöttének körülményeire is, és kiemelték,
hogy a világ leghatalmasabb katonai tömörülése tavaly igazságtalanul és
kegyetlenül bombázta hazánkat, de Jugoszlávia népét nem sikerült megtörnie
és leigáznia . A jövo nemzedéke felnéz majd azokra, akik a békéért életüket
adták, hogy szabadon élhessünk, dolgozhassunk és építhessük országunkat -
hangzott el a szerb és magyar nyelvu beszédben.
Az emlékmunél a Harcos Szövetség, a helyi önkormányzat, a Szerbiai
Szocialista Párt, a Tartalékos Tisztek Szövetsége, a Potisje, és a többi
közt az általános- és középiskola küldöttsége koszorúzott. Ezt követoen a
Községi Harcos Szövetség küldöttsége koszorút helyezett el a városháza
elocsarnokában levo emléktábl
ánál.
_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/_/
_/_/
KANIZSA - MAGYAR HOLOCAUST
(Banatski)
A háborús bűnöket kivizsgáló bizottság 16 helybéli magyar polgár bűnösségét
állapította meg az 1941-es magyar csapatok bevonulásával és az akkor történt
gyilkosságokkal kapcsolatban. A bűnösök neve rákerült a háborús bűnösök
jegyzékére.
Kanizsát 1944. október 8-án "szabadították" fel a szovjetek, és azonnal
megalakult a kizárólag szerb nemzetiségiekből álló első helyi
Népfelszabadító Bizottság. Az embereket rögtönzött listák alapján október
végén és november elején kezdték összegyűjteni. A kivégzések több időpontban
történtek. "Állítólag három kivégzési hullám volt, a harmadik 1944. november
22-re esett, akkor 22 emberrel végeztek, és a hóhérok jó tréfának tartották,
hogy valamilyen pravoszláv ünnepet tartva a kivégzettek számát ehhez a
dátumhoz igazították." (Mészáros 66. o.)
A letartóztatottak egyik részét a városháza pincéjébe vitték, ahol kínozták
és verték őket, legtöbbjüket agyonverték. A tetemeket éjjelente szekéren
vitték a Szigetre, ahol napokig temetetlenül hevertek mésszel leöntve.
Később néhány helybéli lakost kényszerítettek a tömegsírok megásására, akik
közül sokan szintén áldozattá váltak, nehogy a "temetés" részletei
napvilágra kerüljenek.
Az áldozatok másik csoportját a Tiszához hajtották, akik egyik részét a
vízbe lőtték, míg a másik részét a Tisza és a töltés közötti szakaszon
lőtték le és földelték el. Itt két tömegsír található.
A kanizsai áldozatok száma 300-ra tehető.
BAJMOK
(Bajmok)
A háborús bűnöket kivizsgáló bizottság jelentésében Bajmok község neve nem
szerepel, tehát itt semmilyen helyi incidens a magyar hadsereg részéről nem
történt. A 20 háborús bűnös valódi felelőssége nem bizonyított.
A megtorlás Bajmokon 1944 október 21-én kezdődött kb. 30 magyar és német
nemzetiségű polgár letartóztatásával. A tisztogatást feltehetően az ide
vezényelt 8. Vajdasági Brigád 3. zászlóalja valamint a 4. Vajdasági Brigád
egyik százada végezte. A 30 embert először börtönbe zárták, majd Szabadkára
akarták vinni őket, de útközben a koponyai rétnél többet lemészároltak
közüllük. Akik megérkeztek Szabadkára, azokat rögtönítélő bíróság elé
állították és végül kivégezték.
1944. október 31-én a helyi népfelszabadító bizottság felállította a
"népbíróságot" rögtönítélő bírósági hatáskörrel. A német és magyar
nemzetiségű férfiakat a községházára terelték, majd a Berger-féle iskolában
tartották fogva őket november elsejéig, amikor a kivégzésekről a
népfelszabadító bizottság határozatot hozott. Akiket halálra ítéltek, azokat
egy másik terembe vezették, - a többiek haza mehettek. Az ítélkezők
húszan-harmincan lehettek egy partizán tiszttel. A jelenlévő népbizottsági
tagok néhányat a kivégzendők közül megmentettek. A vészbíróság elé hoztak
még györgyéni, madarasi, pacséri és tavankuti lakosokat is.
A kivégzésekre Pedro Dulic ügyvéd a falutól nem messze lévő földjén került
sor. A tömegsírokat két napon át ásták a helyi cigányok. Mészáros Sándor
könyvéből idézzük:
"1944. november 2-án este zuhogó esőben a megkínzott, összevert és
halálraítélt embereket felsorakoztatták a községháza udvarán, erős
partizánfelügyelet alatt. Négyes sorokban kellett felsorakozniuk és
egymáshoz drótozták vagy láncolták őket. Így indult el az ártatlanok menete,
a Zombori úti vesztőhelyre. Amerre elhaladtak, partizánőrségek voltak
felállítva. (.) A gépfegyver-sortüzek este fél tíz tájban kezdődtek és
hosszan tartottak. Ezután a bajmoki aktivisták és kivégző osztag tagjai
vékonyan földet dobtak a három sírgödörre és mint akik jól végezték
dolgukat, visszatértek a faluba. Soha sem tudódott ki, hogy az áldozatok
közül sikerült-e valakinek megmenekülnie.
Minden elcsendesedett, a gyilkosok visszatérésük után kisebb fajta ünneplést
tartottak. Volt lakmározás, eszem-iszom, pálinka, bor és paprikás.
A lakoma után másnap a partizánok vonatra ültek, és elhagyták a falut."
(54-55. o.)
Ennek a vérengzésnek kb. 100 olyan magyar áldozata volt, akiknek tudjuk a
nevét.
TILTAKOZZATOK A RÁC TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS ELLEN
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
----------------------------------------------------------------------------------------------------
I T T :
----- Original Message -----
From: Istvan Polgar
To: Hungary@egroups ; vajdasag@egroups.com
Sent: Monday, May 01, 2000 3:49 PM
Subject: [Hungary] URL for Central Europe Online protest!!!
Kedves Listatagok!
A Central Europe Online-hoz intézett tiltakozásunkhoz
a következö címen tudtok csatlakozni:
http://www.vajdasag.net/protest/protest.htm#To
Hivd meg barátaidat a "Hungary"-ra!/Invite your friends to "Hungary"!
Erdély, Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja és kis-Magyarország!
A magyar nemzet egy és oszthatatlan!/The Hungarian nation is one and
indivisible!
=============================================
Cikket/fényképet (civilizált/izléses!) megjelentetni a táblán: / Post
article/photo (civilized/tasteful!) to board send to: hungary@egroups.com
Belépés, feliratkozás: / Subscribe send email to:
hungary-subscribe@egroups.com
Kilépés: / Unsubscribe from this group, send an email to:
hungary-unsubscribe@egroups.com
Vajdasági magyarok terrorban, félelemben és növekvö nyomorban élnek. 90%-uk
ujra Magyarországot szeretné hazájának vallani. Az alábbi levél
állampolgarságot, iskolázást es munka lehetöségeket kér.
Tisztelettel, Tóth Kálmán
New York
----------------------------------------------------------------------------
-------------------------
Tisztelt Kálmán!
Csak egy gondolat az olvasottakkal kapcsolatban: A kettos állampolgárság.
Minden bizonnyal megoldás lenne nagyon sok kérdésre. Egyrészt lehetové
tenné, hogy a vajdasági magyar gyerekek minden külön törvényrendelkezés
nélkül is tanulhassanak Magyarországon és hogy tanulmányaik során ne a
kubai, vietnámi vagy etiop gyerekekkel lgyenek egy kapalban (vagy még abban
a kalapban sem), hanem ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint a MAGYAR
gyerekek.
A másik oldalrol lehetoséget biztosítana arra is, hogy a vajdaságiak
ideiglenes vagy tartós munkát vállalhatnának Magyarországon (ahol
értékrendben magasabb az életszínvonal, nagyobb a kereseti lehetoség) és így
abba a helyzetbe kerülnének, hogy megfelelo életszínvonalat tudnának
biztosítani Vajdaságban maradt családjuknak. Ha ez így lenne, lehetne,
minden bizonnyal kevesebben vennének vándortarisznyát a nyakukba.
Persze a Magyar állam érveit is meg tudom érteni: Mi lesz, ha néhány tízezer
vajdasági Magyarországon akar tanulni, vagy ott keres munkát. Apropó: Mi
történt azzal a néhány tízezer kínaival (hogy az arabokat, törököket,
szerbeket és másokat ne említsem) akik Magyarországon kerestek és kaptak
munkát, illetve itt tanulnak és tanítatják gyermeküket.
Mindent meg lehet oldani, ha az érdekeltek érdekeltek és meg akarják oldani.
A megoldás sokszor nem is pénz kérdése. Vagy legalább is nem nagy pénz
kérdése.
És még csak annyit, hogy tudomásom szerint néhány eurépai ország megadta a
kettos állampolgárságot mindazoknak a nemzettársaiknak, akik valamely más
ország területén kisebbségben éltek. Csenden, minden nagy világméreteket
ölto vita nélkül. Ok így segítettek...
És még ha lenne is népszavazás - ami, lássuk be elég valószínütlennek tunik - az eredmény nagyon kétséges. Legalábbis, ha az egész Vajdaságra vetítjük. Már messze nem él annyi magyar a területen, mint anno. / Ezt is a háborunak köszönhetjük - mármint a korábbinak - meg persze a szerbek lehengerlő asszimilációs politikájának /
Szval, ha lenne is népszav, akkor a sok nemtudomhogydöntsek magyar - mert nem hiszem, hogy minden magát magyarnak valló nemzetiségi töretlen híve az autonómiának, vagy ha mélyen a szívében az is, hát nem biztos, hogy úgy is szavaz, gondoljunk csak az éveken át kíválóan működő szerb meggyőzőerőre - szval, csak erősítené a szerb NEM-et. Nem?
És talán a népszavazás elött szokatlanul nagy - államilag hallgatólagosan támogatott - költözködés indulna meg Szerbiából a Vajdaságba.
Mondjuk egy hétre. Aztán meg mindnki vissza. Mintha lett volna rá már példa.:(
Tehát ha lenne is népszav, az még nem jelenti azt, hogy....
hogy off-topic?
Kár.
Amúgy ha mégis, akkor szívesen ellátogatnék, de ehhez nem kell visszacsatolni. Ja, és nem biztos, hogy örülnék.
Akkor mar beleszolok en is... Mint vajdasagi... Ami a hatarreviziot illeti - szep lenne... :) Az autonomia szinten... :) Ami nem lenne szep, azok a kovetkezmenyek... :) Ha ezt az egeszet Szerbia is tamogatna, akkor valoszinuleg a Vajdasagban elo osszes kisebbsegi ezt valasztana... De csak a kisebbsegek... :) (Ha elojonne mondjuk egy osztrak-magyar hatarrevizio, melynek soran Mo. egy reszet Ausztriahoz csatolnak? Az ott lakok mit valasztananak? :) Nnaja... ez az, amit nem lehet megjosolni, de szerintem a tobbseg maradna...) A haborunak koszonhetoen eleg sok vajdasagi magyar koltozott at az oshazaba, a vajdasagi szerbekben meg erosodott a nacionalizmus. Persze ez utobbit sem itelhetjuk meg altalanossagban, mert mig volt egy marek szerb, aki rendszeresen belenkkotott iskola utan nemi verekedest remelve, addig volt -es van is- egy masik rakas szerb baratom es ismerosom, akikkel a mai napig rendesen el tudok beszelgetni...
Nnomindegy, errol meg lehet beszelni... :) Szerbia szemszogebol nezve Vajdasagbol jon a kenyer es a gabona... :) Es az atutazo-kereskedelem szep szazaleka is ott bonyolodik... Ezt pedig nem hiszem, hogy barmelyik politikus szivesen adna... :) [Koszovoban is ezert a helyzet... Az albanok nem kellenek szerbianak (koszovo viszont igen), hat kiuzik oket... Persze a szomszedos orszagoknak sem kellenek, hat buntetik erte Szerbiat... Ha valami ilyesmi a tavolkeleten zajlik, akkor nem szolnak bele az amik, a kornyezo orszagok eletszinvonala ugysem erdekli oket... :) Ennyit errol... Az albanok vedelme csak a kozvelemenyt nyugtatja, gazdasagi es politikai erdekekrol van itt szo, emberelet nem szamit] ... Nna tessek, megint eltertem a tematol... :)
Szoval szerintem felesleges azon gondolkodni, hogy Szerbia csak ugy bekesen odaadja vajdasagot, a vajdasagi szerbek (miert, mit gondoltok, a Horvatorszagbol es Boszniabol elmenekult szerbeket hova koltoztettek?) meg nem az itt valahol emlegetett gazdasagi fejlettseget nezik, hanem termeszetesen maradnak a szivuk szerint... ;)
Ergo, autonomia johet, a hatarreviziot meg el lehet felejteni... :)
dekóder! Természetesen tisztában vagyok vele, mi a különbség az autonómia és a határrevízió között! Csupán megpedzettem, hogy érdemes odafigyelni a mostani kormányzat ködösítéseire és diplomáciai ballépéseire! Nincs konkrét, határozott irány! Ködösítés van. A Csurka-féle álomvilágtól kezdve a Lányi Zsolt-féle baromságon át a külügyminiszteri álláspontig minden elhangzott már és ezekből kezd körvonalazódni egy eléggé szörnyű cél.
Bocs az újabb off topicért!
Halaszkiraly, ez valoban erdekes szempont, amit irsz! Emlekeztek a nemetek (nyugat) mennyit szivtak (szivnak) a kelet nemet teruletekkel tortent csatlakozasuk ota (penzugyi ertelemben)? Es hol vagyunk mi az egykori GDR-tol? Ha a haboru utan lesz valami jugoszlav Marshall segely, akkor kis hazank szeretne abbol minel nagyobb falatot kapni (gondolom), marmint az ujjaepitesben valo reszvetel kapcsan.
Egyebkent meg szerintem az autonomia _csak_ a Vajdasagban eloktol (illetve az o politikusaiktol) indulhat, esetleg nagyhatalmi kozbenjarasra (ez utobbira asszem semmi esely). Minden mas kezdemenyezes erosen puskapor izu ... En nem szeretnem, ha Mo. barmilyen haboruba sodrodna, plane nem ugy, hogy a hatar tuloldalan szinten magyarok vannak, akiket aztan jol szembe allitanak velunk.
A külügy által hangoztatott "rendezés" csupán arra vonatkozott, hogy vissza kellene állítani az 1989-ben elvett autonómiát. Ezt a külügy csak azért hangoztathatja, mert a vajdasági magyarok is ezt szeretnék. Már írtam: ez nem visszacsatolást jelent, hanem kulurális, illetve politikai önállóságot; hogy valójában melyiket, arról az ottani magyarok is vitatkoznak még. Amelyik mellett döntenek, azt fogja az itteni kormány is támogatni - ezt is elmondták itthon. Mást nem is tehetnek egyébként. Úgyhogy nem kell aggódni. Határmódosításról nincs szó.
Ja, hogy ne legyek off topic: én párszor jártam már a Vajdaságban gyerekkoromban, még a 80-as évek közepén. Amit akkor láttam, az ég és föld volt Mo és Jugoszlávia között! (Jugoszlávia javára). Viszont ma már nulla, ami ott van! Gyakorlatilag nincsen infrastruktúra, az utak, hidak, autópályák tönkrementek (nameg le is bombázták). Nagyon sokba kerülne ez nekünk, magyar adófizetőknek, ha visszacsatolnák a Vajdaságot!
Nem vagyok visszacsatolás-párti, de ahhoz képest, hogy a Csurka-féle revíziót nem is olyan régen még kormányszinten elvetették, a napokban viszont már a külügyminiszterünk is "rendezésről" beszélt, símán el tudom képzelni, hogy a ködösítés másik végén valóban a határrevízióra bazíroznak! És ez aggasztó!
second:
Az en olvasatomban azt jelenti, hogy a nepszavazas eredmenye alapjan
olyan autonomia jon letre, ami Mo-hoz kapcsolodik tobb szallal. Vagy
(ha ez egyaltalan lehetseges), tenyleg csatlakoznak Mo-hoz.
Sajnos nem tudom pontosan, milyen lehetosegek merulnek fel, ezert nem
merek talalgatasokba bocsatkozni...
OK, a felvetes akademikus, de csak az elmeleti jelentosege miatt is nagyon
erdekes. Mert tegyuk fel, hogy a vajdasagiak pld. nepszavazason ugy
dontenek, hogy ok inkabb a gazdasagilag, stb. sokkal _biztonsagosabb_
Mo-t valasztjak. (es lehet, hogy az ottani szerbek is)
Ha nem tevedek, Vajdasagban _joval_ tobb magyar el, mint szerb, de
erre nem merek megeskudni....szoval a tortenelemben eddig mindig akadt
arra pelda, hogy a kissebbsegeket nem kerdeztek, es a 'tobbseg dont' elve
alapjan tortent minden....
Digger:
valaszom az eredeti kerdesre: igen,igen,igen....
Kezdünk eltávolodni az eredeti kérdéstől, ami így szólt: TE mit szólnál a dologhoz? Örölnél? Elmennél körbenézni? Tanulnál ottani egyetemen? Elfogadnád, hogy ezentúl a Vajdaság is Mo. szerves része? Ugy viszonyulnál az ottani emberekhez, mint pl. egy pestihez, vagy szolnokihoz,
stb.
Azt hiszem elég akadémikus a felvetés. Mit jelent a te olvasatodban, hogy a vajdaságiak úgy döntenek, hogy Magyarországhoz csatlakoznak? Gondolod, hogy olyan helyzetben vannak, vagy olyan helyzetbe kerülhetnek a közeljövőben, hogy a szerb állam egy részének hovatartozásáról dönthetnének? Pláne úgy, hogy a vajdaságban nem csak magyarok élnek. Azt meg egen csak kétlem-gátolom, hogy az ott élő szerbek Mo.-on szeretnének élni.
En szemely szerint tamogatom, nagyon erdekesnek talalom annak a
lehetoseget, hogy Mo terulete megvaltozik, es _nem_ azert, mert MI akarjuk, hanem mert a Vajdasagiak dontenek ugy (ha ugy dontenek)
Szerintem az erdelyi/vajdasagi/stb Nagy-Mo-rol leszakitott reszekben elo
magyarok szamara a mai Mo. testesiti meg a 'Kanaant', egy kis tulzassal...
Nezzetek korul, es mondjatok meg, hogy TI szivesen elnetek-e Erdelyben, stb... es most csak a dolog gazdasagi, eletszinvonali reszerol van szo.
Persze Europaban nem szalonkepes az a (magyar) politikus, aki kiejti a szajan a 'teruleti revizio' szavakat, es egybol revizionistanak kialtjak ki,
(nem is alaptalanul), de mit szolhat Europa akkor, ha a vajdasagiak dontenek ugy, hogy Mo-hoz csatlakoznak ???
Na, akkor mi a helyzet ??? Ok a revizionistak ? Vagy akkor mi van ?
Szoval en mar csak azert is kivanom, hogy a Vajdasag Mo. resze legyen, mert szivesen megfigyelnem a kovetkezmenyeket, reagalasokat, stb...
(hulyen hangzik, de tenyleg kivancsi lennek ra, es azonkivul eleg keves
ember mondhatja el magarol, hogy az O eleteben megvaltoztattak Mo. hatarait, bekesen)
Na ennyi voltam, nem tudom jol kifejezni magam, de a lenyeget remelem latjatok...
Nem vagyok politikus, csak kiváncsi vagyok a véleményetekre. Tudom, hogy autonomia nem egyenlö azzal, hogy csatlakoznank Mo-hoz, ezt nem is irtam. Azt irtam, hogy mit szolnál ahhoz, ha
1. autonomom lennének
2. ha Mo. szerves része lenne
Lehet, hogy egy kicsit pongyolán fogalmaztam, bocs
Ez az egesz tema nagyon nullas izu, es veszelyes, es felelos politikus vigyazzon a szajara, hogy mikor mit mond autonomia, meg csatlakozas kerdeseben, mert nem o fog szivni, hanem akiken "segiteni" probal.
Tegyük fel, hogy a szerb-NATO háboru befejeztével a Vajdaságiak szavazhatnak arról, hogy autonómok szeretnének-e lenni, vagy sem. /hipotetikus/ Ugy szavaznak, hogy igen, sőt szeretnének Magyarországhoz csatlakozni. Természetesenn feltételezzük, hogy Milosevicsék nem ellenzik a dolgot.
TE mit szólnál a dologhoz? Örölnél? Elmennél körbenézni? Tanulnál ottani egyetemen? Elfogadnád, hogy ezentúl a Vajdaság is Mo. szerves része? Ugy viszonyulnál az ottani emberekhez, mint pl. egy pestihez, vagy szolnokihoz, stb..És ha ezen felbátorodva a Szlovákiában és Romániában élő magyarság elkezdene harcolni önállóságukért, akkor mögéjük állnál, támopgatnád őket? Persze csak hipotetikusan!!
