A kérdőjelek egy régi összeomlás nyomai. beküldtem ugyen a szerkesztőségnek a nálam lementett topikokat (ez is megvan) az eredeti beírókkal, de lusták voltak átírni.
Hm. Kiszely, az Kiszely, de ettől még igaz lehet. Például éppoen egy gepida temetőben mutattak ki egy továbbélő - és folyamatosan korcsosulaó, mert bezárkózó - szarmata nagycsaládot.
Teljesen, főleg genetice, hiszen szerelmesek és félrelépők mindig vannak, szinte képtelenség kiirtani egy népet. Elbújnak, aztán évek múlva másutt előjönnek stb. Valahogy folytatódnak a többiekben.
Kiszely irásaiban azt olvashatjuk, hogy a gepidák még Árpád honfoglalását is megérték.
Antropológusok szerint a mai magyarságban is - föleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében -
kimutatható a gepidák hatása, bizonyos területeken sok a szöke, keskeny homlokú, világos börü, nordikus illetve kelet-balti rassztipusba sorolható ember.
ha már eltervezett és tudatos népirtásokról beszélünk, előkotrom ezt a régi topikot. Valahogy a gepidákat is sikerült eltüntetni. ráadásul saját unokatestvéreik, a longobárdok tervei alapján.
Eszembejutott (biztos másnak is) hogy a Rosamunda-Alboin-Kunimund monda tképpen analóg motívum a Krimhild mondanak azzal a részével, hogy Krimhild leszúrja Attilát, apja és bátyja halála miatt (ha jól emlékszem). Ez valami általános germán mondaelem?
Én az állítást Györffy György előadásából vettem, amit a tévémagiszter adott le a múlt héten. Persze ez legalább olyan kérdés, mint a kettős honfoglalás. Akármelyik verzió logikusnak tűnik és megcáfplja a másikat. Attól függ, ki mondja éppen. Éppen ezért nincs végleges válasz sem erre a kérdésre, csakúgy, mint arra, hogy Kurszán vagy Árpád volt-e a kündü.
A taut soha nem volt a gepidák önelnevezése. Van ugyan egy olyan elmélet, hogy a gepida "thiuda" szóból (ami népet jelent) lett a tót, de ez nem elfogadott. (Vékony Gábor az etimológiai szótárban például igen jót évődik rajta.)
>2. a taut a gepidák önelnevezése volt, innen a tót; de mire a magyarok bejöttek, elszlávosodtak, így lettek az itt talált szlávok tótok.
Na, most erre Rezso egy-ket napja azt mondta egyszeruen es minden indoklas nelkul, hogy nem. Pedig eddig en is igy tudtam. :-( Nekem valami Laszlo Gy. fele etimologia dereng. Ne hagyjatok hulyen meghalni, legalabb ebben az egyben!
Persze, hogy ismerem. A Nedao-menti csata (454) után ők lettek a Kárpát medence keleti felének urai. A nyugati részen a keleti gótok, őket a herulok, azokat pedig a langobárdok követték. Az avarok behívását és a langobárdok kivonulását már megírtátok.
De:
1. a gepidák soha nem hagyták el Erdélyt
2. a taut a gepidák önelnevezése volt, innen a tót; de mire a magyarok bejöttek, elszlávosodtak, így lettek az itt talált szlávok tótok.
3. az erdélyi tótok északon a magyarokba, délen a románokba és kisebbrészt a szászokba olvadtak bele.
Persze, hogy ismerem. A Nedao-menti csata (454) után ők lettek a Kárpát medence keleti felének urai. A nyugati részen a keleti gótok, őket a herulok, azokat pedig a langobárdok követték. Az avarok behívását és a langobárdok kivonulását már megírtátok.
De:
1. a gepidák soha nem hagyták el Erdélyt
2. a taut a gepidák önelnevezése volt, innen a tót; de mire a magyarok bejöttek, elszlávosodtak, így lettek az itt talált szlávok tótok.
3. az erdélyi tótok északon a magyarokba, délen a románokba és kisebbrészt a szászokba olvadtak bele.
Kérdőjeléken átrobogtam 1 úthengerrel. Fojt(a)sd nyugodtan! (Brrr, ez csúnya volt.) Kedden kereslek, de most fel kell készülnöm munkajogból — holnap vizsga, és tanár igen komolyan veszi.
Én azokat a sztrovacsekokat, amiket ottan mondtál, rezső, Lyól ismerem, mer' sokáig voltam velük bezárva valahol, amit elfelejtettem hol, de az biztos, hogy nagyon sokat gepiáltam velük és teljesen gepiás lettem ahogy szoktam mindig... :)))
Nagy örömmel, de kérlek térjünk át a magánlevelezésre, vagy a telefonra, mert a HJM, igric, Galadier kérdőjel szent négyest zavarja, ha a történelemről írok, és eközben netán másokat kiigazítok.
Tényleg A láthatatlan ember-ben olvastam
én is a gepidákról és bizony Attila is stimmel.
Tudtátok, hogy a gepida királyság központja a Tisza-Maros-Körös által határolt terület volt?
Persze, nem én vagyok ilyen okos, hanem
most találtam a szentesi múzeum honlapján a következőket:
.."A III. század közepétől kezdve észak-éaszakkeleti irányból különböző germán népcsoportok - vandálok, gótok, gepidák - támadásainak kitéve egyre nyugatabbra szorultak a szarmata népcsoportok. Az V. század közepe táján eltüntek az Alföldről.
Ezt követően a tiszántúli részek urai a gepidák lettek. 41o körül hun fennhatóság alá kerültek, szövetségesként részt vettek a hunok hadjárataiban. Attila halál (453) után egyedüli urai maradtak a tiszántúli területnek. A gepida királyság központja, magja a Tisza-Maros-Körös által határolt terület volt. A gepida királyságot a Pannónia területén élő langobárdok és a keletről érkező avarok szövetsége döntötte meg 567-ben.
A gepidák temetkezéseiből elsősorban a harcias nép fegyverzetét van módunk ismerni......"
Rémes, hogy mi mindent nem tudunk, bocs.
hogy mennyi mindent nem tudok.
A longobardok itáliába-érkezését emliti még "A vitéz Belizár" (Graves), mint az eunuch Narses intrikáinak csúcspontját. Ott viszont a gepidákra nem emlékszem tételesen - nem is tegnap olvastam, az is biztos.
Most, hogy mondod, azt is olvastam, nem is egyszer, csak ott rengeteg nép között elvesztek, mint egy mellékszereplő népecske a sok közül. Viszont az általam említett könyv kifejezetten a longobárd-gepida viszonyról szól, ezért jut mindig eszembe, ha a gepida szót hallom.
Én a Láthatatlan ember-bol emlékszem a gepidákra. Az viszont Attila rex idejében játszódik, Alboin még nem lehetett benne... A Britannicat megneztem még a mult héten, Alboin szerintuk Paviat alapitotta meg, a veronai palotarol nem esik szo. Es ez tenyleg inkabb kultura, de ha már itt vagyunk...
Igen ismerem őket, már elég rég óta, de ezt nem a tankönyveknek köszönhetem, mert az a két sor, amit róluk írtak, még az én, amúgy történelem iránt kifejezetten érdeklődő fejemet se csavarta volna el igazán. Viszont. Anno boldogult gyermekkoromban olvastam egy nagyon jó történelmi regényt, sajnos a címére már nem emlékszem, és a szerzőjéről is csak annyi maradt meg bennem, hogy magyar volt. Rezső cikkének gepidákat éríntő része mintha annak a könyvnek a tartalmi összefoglalása lett volna. Ha esetleg valaki segítene beazonosítani, annak nagyon örülnék, szívesen elolvasnám újra.
A lengyel kontra magyar történelmi filmek összehasonlítása jelenleg tényleg nem a mi javunkra dől el, de ennek nem ideológia hanem inkább pénzügyi okai vannak. Lengyelországban ugyanis közel se csökkent le annyira a filmgyártás állami támogatása, mint nálunk. Majd meglátjuk, hogy milyen filmek lesznek jövőre, elvégre most a Nemskürthy-kasszából jut erre is, majd ha azok is olyan szarok lesznek, mint a Honfoglalás, akkor majd foghatjuk a fejünket.
A filmekkel való példálózás jelen esetben azért is sántít, mert a felemlegetett filmek a a lengyel meg a magyar nemzetről szólnak. A gepidák, ilyen szempontból nem részei a történelmünknek, ha igaz László Gyula kettős honfoglalás elmélete, akkor az első magyarok 610 környékén érkeztek a Kárpát medencébe, több évszázaddal a gepida nép eltünése után, ha nem igaz, akkor még nagyobb az időbeni távolság. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a Kárpát medence prehonfoglaláskori története nem érdekes, és nem lenne jó, ha minnél többen megismernék. Egyszerűen csak jeleztem, hogy az idézet példa egy kissé sántít.