Az ablakbeugrókat és ajtónyílásokat is egyenként kell NEM figyelembevenni, ha az 1,90 m feletti alapterületi vetülete nem több 1 m2-nél (ennél egyszerűbben nem tudom leírni).
Lehet, hogy valamit félreértesz: a közös költség nem az építési költség, hanem a társasház ÜZEMELÉSÉNEK anyagi vonzata. Ha tehát a ház már úgy épült eredetileg, hogy az (esetleg különböző méretű) pincerekeszeit mindenki a maga költségén építette, akkor azokat a tulajdoni részbe (albetétbe) bele kell számítani, esetleg önálló albetétként kell kezelni.
Ha korábban bérház volt, és a pincerekeszek jogilak nem voltak a bérlemények részei (nem kellett utánuk lakbért fizetni), akkor kell az adott pincerészt közös területnek felvenni.
Sajnos ebből lehetnek viták, ha jelentős méretkülönbségek vannak. Lehet pl. új, egyenlő felosztást készíteni.
A felmérésről: a helyiségek alaprajzi főméretét cm pontossággal kell mérni, az alapterületet pedig 0,01 m2 pontossággal kell kiszámítani a mért adatokból. Nézd meg a korábi felméréseket, hogy így készültek-e?
Továbbra is állok rendelkezésedre, ha kell.
Köszönöm, Hacsek, valami ilyesmi érdekel. Jól értem-e, hogy pl. Veluxa ablak beugrói ( egyenként kb. 0,24 m2, de több is van) tehát nem növelik a lakás alapterületét?
A közös (építési) költségek alapterülettel arányos felosztásába válaszod szeirnt a különböző méretű pincerekeszeket hogyan kell figyelembe venni?
Van már két felmérésem, melyek között egyes szobáknál is több m2 eltérés van, még egy felmérés csak cifrázná a helyzetet, de lehet, hogy megéri, ha a javamra szól...
Társasház-alapításkor a közös területek (udvarok, lépcsőház, pincetér, padlástér, kerékpártároló, közlekedők stb.) osztatlan közös tulajdonban maradnak. Tehát nincsenek felosztva, az egyes tulajdonosok nem rendelkezhetnek a megfelelő hányad felett (pl. nem adhatod érbe az udvar rád eső 5%-át). Ami fel lesz osztva, az a közös költség, mégpedig a tulajdonrészek nagysága arányában.
A pincetérben lévő, egy-egy lakáshoz tartozó rekeszek szintén közös területnek számítanak, de az alapító okiratban minden egyes albetéthez (lakáshoz) hozzá lehet rendelni pincerekesz használatát. Ez azt jelenti, hogy ha neked nem kell, később a használat jogát adhatod át. Ez csak a pincerekeszre vonatkozik, a többi osztatlan közösre nem!
Erkély, loggia, terasz területének fele számít bele az albetétbe. Ha korábban beüvegezték vagy máshogyan zárt térré tették, akkor az egész eleszámít.
Ferde falak: ha arra gondolsz, hogy nem merőlegesek, akkor az csak mérés-számítási probléma. Ha tetőfelület ferde, akkor arra az a szabály, hogy hasznos alapterületnek az 1,90 m belmagasságot elérő részek és az 1 m2-t elérő falfülkék számítanak.
Van jogszabály erre, de nem ajánlom, mert semmitmindó, nem konkrét. Fordulj inkább szakemberhez!
A felkérésnek is eljöhet az ideje, de az elméleti kérdésekkel szeretnék jómagam is tisztában lenni.
Tehát a kérdés ugyanaz, társasház-alapításnál a közös területek felosztási arányának kiszámítására, a lakások hasznos alapterületének meghatározására (erkélyek, ferde falak is vannak) vannak-e jogi-műszaki előírások, és ha igen, merre?
Nem ijesztgetni akartalak (akkor azt üzentem volna, hogy HUÚ).
Nem az életveszélyes, hogy ilyen szerkezet van, még csak nem is a termék minősége a probléma. Ausztriában ezt gyártják, használják is. DE NEM LAKÓHÁZNAK.
Sajnos a botanikai kérdésedre nem tudok válaszolni. Van olyan, hogy a ház mellett álló, növésben lévő fa károkat okoz, de ha már most hatalmas, akkor szerintem nem valószínű. De ismétlem, ebben nem vagyok biztos.
Koszi az infot, jol ramijesztettel :)
(Nem ertem, ha tul.keppen kesz eletveszely az ilyen haz, akkor miert engedik gyartani? Ha egy auto ilyen minosegu lenne, akkor mar reg perelnek a gyarat... :( )
Kerdes:
1.: Ha azt mondjak csinaljam en az alapot, es ok majd arra valahogy ratrukkozik a hazat, akkor arra kell gondolni, hogy lefurnak a betonba, es ugy rogzitik, es az elso szelviharnal Dorothyva valtozok?...:)
2.: A telken hatalmas cseresznyefa all.
Nem reg olvastam egy ujsagban, hogy ha a gyokere az alap ala tud noni, akkor nedves evszakbam megemelheti a hazat.
A tolgyfat emlitettek a legveszelyesebbnek es a fenyot a legjobbnak. A cseresznye hova tartozik, mar ha komolyan van, es ilyen nagysagrendu a problema,es milyen tavol kell tole epiteni?
1) 2 cm vastagságra cementsimítást javasolok. Ha a jelenlegi burkolat szilárd (pl. kerámia lapburkolat), akkor nem kell felszedni.
2) A Terranova honlapját megtalálod a www.archiweb.hu/bemutato/terranova/ címen. Bár "kotyvasztási" ötleteket nem tartalmaz, legalább tisztázni tudod magadban, hogy pontosan milyen szerkezeti réteget szeretnél készíteni. Enélkül a kérdésed olyan, mintha azt kérdezted volna: "Van egy kis vasércem, hogy csináljak zsilettpengét?!"
Amit kérdezel, arra képtelenség "távgyógyítással" megnyugtatóan válaszolni. Ha jól értem, szeretnél egy "külső szilárd burkot" a favázas házad köré.
Az a kérdés, hogy mit érsz el vele? Mert ha a faváz elkorhad, akkor úgy is összedől a belső. Másrészt az a hőszigetelő réteg, ami eddig (helyesen) kívül volt, a szerkezet közepére kerül, aminek páracsapda, penész stb. a következménye. Biztos, hogy akarod?
Más kérdés a szerkezet statikai kiváltása, erről jóval alább megtalálod Tacsa értekezését.
AZ EVG-3D SZÉLHÁMOSSÁG! Ezt nyugodtan leírhatom, ugyanis azt az anyagot, amit az Elender szerverén olvashatsz, annak idején én magam írtam a Perfekt Invest megbízásából. Engem is becsaptak, mivel az ÉMI bizonyítványuk NEM LAKÁSÉPÍTÉSRE, HANEM EGYSZINTES MEZŐGAZDASÁGI ÉS IPARI LÉTESÍTMÉNYEK ÉPÍTÉSÉRE SZÓL. Annak idején nekem is csak a számot mutatták be magát a bizonyítványt nem. Ráadásul a Perfekt Invest nem fizette ki a kiadónknak az anyagát, hanem lelépett, és átlopta az Elenderhez. Tudomásom szerint kb. 25 különböző sajtóorgánumnak tartoznak.
De most a lényegről: az az épület, aminek építését az adott oldalon láthatod, végül nem kapott használatbavételi engedélyt. Tudniillik:
1. A kétoldali acélháló közötti hőszigetelés, valamint a rálőtt habarcs NEM TEHERHORDÓ SZERKEZET, mivel az említett anyagok egyike sem rendelkezik a szabványos merevséggel (hajlítószilárdsággal).
2. Az EVG-3D panelek FÖDÉMKÉNT NEM alkalmazhatóak. (Statikai alapismeretek: Kéttámaszú födémlemez vasalása alul, a konzollemezé felül kell legyen.) A kétoldali acélháló miatt a födém vakolata alul, a húzott övben a legkisebb terhelésre is megreped.
3. A szerkezet rögzítése az alapozáshoz KONTÁRSÁG! Az alaptüskéket NEM HORGONYOZTÁK LE, hanem a lemezalapba utólag fúrtak lukakat, és abba dugták a tüskéket. (Ha láttad az Ózt, tudod mi történt Dorothy házával!)
4. A panelekbe a nyílásokat, vezetékhornyokat a helyszínen vágták ki az acélhálóból, nyílásáthidalót nem építettek be, csak a tokokat. A szerkezetet a szó szoros értelmében AZ AJTÓK ÉS ABLAKOK TARTJÁK ÖSSZE, és a szokásosnál nagyobb oldalterheléstől erősen vetemednek.
Kedves Emili! Ennyit az EVG-3D szerkezetről! NE HAGYJÁTOK BECSAPNI MAGATOKAT!
Sziasztok!
Könnyűszerkezetes házakról szeretnék írni, majd kérdezni.
Ilyen házban lakom 3 és fél éve. Bár mondjuk magamtól soha nem építtettem volna ilyent, de ez a ház egy olyan telken állt, ami maga a csoda (800 négyszögöl fenyőerdő Bp. mellett, az M7-M0 autópályák csücskétől kb. 2 km-re, ráadásul hihetetlenül olcsón adták).
Először az volt a terv, hogy szinte az egészet lebontjuk és a helyén építünk egy újat-szépet, persze téglából.
Aztán telt-múlt az idő, és egyre jobban megkedveltük a házat működés közben. Ez egy 64 m2 alapterületű ház, ugyanekkora felső szinttel. A viszonylag magas térdfalak miatt fent is ennyi a hasznos alapterület, vagyis a lépcsőfeljáró fenti lukát leszámítva összesen 126 m2. Alul van egy egybenyitott kb. 45 m2-es helyiség (nappali-konyha-étkező), + egy kis dolgozó, ami bár elkülöníthető, de össze is nyitható mindezzel, + fürdő-WC. Az emeleten pedig van még 3 szoba + egy fürdő helye. Vagyis a ház közösségi és pihenési funkciói nagyon jól elkülönülnek, úgyhogy rájöttünk: mégis megtartjuk. S bár nem ez a legfőbb szempont, de egész érdekes, hogy az elmúlt, elég kemény télen a havi legtöbb gázszámlánk (cirkó fűtés + melegvíz) csupán volt! Egy erdőben, dombtetőn, szabadon álló családi háznál! A szendvicsfalon ugyanis kívülről még van egy 6 cm-es Austrotherm borítás, azon a vakolat. Ránézésre amúgy nem egy szép ház, teljesen fantáziátlan, de ezt nem is bánom, mert szerintem elég, ha belülről néz ki jól, jobb is, hogy nem hivalkodik.
De: a fene tudja, statikailag azért mégsem bízom a házban. Ugyan nincs semmi baja, de akik építették, azok elég csóróak voltak, félek hát, hogy a faanyag nincs rendesen lekezelve (vagy egyáltalán nincs lekezelve), és bár nyilván így is elálldogál még 10-20 évig, de lehet, hogy 20 év múlva nem lennék túl lelkes, ha akkor kellene építkezni.
Kérdésem: megoldható-e a ház körbeépítése mondjuk téglával? Nyilván nem kellene 38-as az eleve adott nagyszerű hőszigetelés miatt, de mi az a tégla, amelyik statikailag elbír egy koszorút meg a tetőteret?
Lehet-e mondjuk Leier-födémmel (ami, ha jól tudom, 9 métert képes alátámasztás nélkül áthidalni) úgy átfödémezni, hogy belülre ne kelljen falakat építeni, mert belül úgy jó, ahogy van?
S mindezt esetleg meg lehet-e úgy oldani, hogy közben a meglevő tetőt ne kelljen okvetlenül szétszedni? Tehát pl. a tetőtér burkolata (ami kívülről csak lambéria) leszerelése után valahogy átdugdosni a gerendákat, aztán úgy valahogy megcsinálni a födémet? Az nem baj, ha a tetőtér válaszfal-gipszkartonjait kiszedik, a tetőtér beosztásán úgyis változtatnánk egy kicsit, de az volna a legjobb, ha a földszint mostani plafonja is megmaradhatna a fagerendákal, és valahogy fölé lenne helyezve az új födém. Az nem lenne baj, ha a tetőtér padlószintje e művelettől kicsit megemelkedne, mert legfeljebb elvesztünk a tető ferde síkja alatt pár centi hasznos alapterületet, az nem gond. Igazából csak minél kisebb rombolással szeretném megúszni a történetet, ha lehetséges.
Lehetséges?
Emili!
Utánaszimatolok a nemesbaunak. Holnap reggelig türelmedet kérem.
Rizo!
A radiátor mögötti szigetelés jó. Az ismerősöd valószínűleg fordítva rakta fel. Tehát: A POLIFOAM VAN A FAL FELÉ, A FÓLIA A SZOBA FELÉ.
Amit te hőszigetelésre akarsz használni (perlites kőpor), az nem az, hanem könnyűvakolat. Abból hőszigetelésnek kb. 20-25 cm volna elég.
A padlókiegyenlítő nem szintkülönbségre, hanem egyenetlenségekhez való (tkp. a gletteléshez hasonlít)
Mar egy rakas anyagom van a konnyuszerkezetesekrol. Sokmindent el lehet roluk mondani, csak az olcsot nem. Kb. 30eFt->90eFt-ig terjednek az arak + Afa. Ez kb. szerkezetkeszet jelent, de ez mindenhol mast jelent.
Van ahol meg vakolat, cserep, nyilaszarok sincsenek, van ahol kivulrol teljesen kesz mar.
Amiert en lehetoleg ilyent szeretnek, az a gyorsasag.
Meg van mi maradt ki...
szoval: radiator (dunafer-lux-n) moge szigetelest szeretnek tenni. polyfom egyik oldalan aluminium folia. Tegyem-e?
Egy ismerosom azt mondta, hogy neki volt, de hideg volt a lakas, aztan leszedte, " es most fel tud melegedni a fal, es jo megel van "
Mit tegyek?
Rizo
mar megint konnyuszerkezet ;))
Mi a velemenyed errol?:
http://www.elender.hu/~nemesbau
Meg EMI-juk is van, de errol a technologiarol meg sehol sem hallottam.
Mukodhet ez nalunk?
sziasztok!
Tobb kerdesem is lenne:
1) Milyen vastagon lehet/erdemes letenni padlokiegyenlitot? A padlolap ala kellene, es kb. 4 cm szintkulonbseg van a ket terulet kozott.
2) Hoszigeteles hazilagosan kevert perlites koporral (?) lehetseges-e? Mik a keveresi aranyok?
A tobbit majd sorjaban...
Rizo
Nem szívesen ajánlom magamat, de annak idején kb. 100 épületben több mint 2000 lakást mértem fel társasházalakításhoz. Ez műszaki mérést, közös területek megállapítását, albetétek (azaz önálló tulajdonrészek) meghatározását, és a leendő tulajdoni hányadok kiszámítását jelenti.
Az építtetésen én már túl vagyok, most készülünk társasházat alapítani.
Tud-e valaki használható szakirodalmat a területek számítására vonatkozólag? Önálló pincehelyiség, közös teremgarázs, abban elkerített, önálló rekeszek, erkélyek, stb. számításának módja? (Complex CD-m van, de nem találtam, vagy rosszul kerestem?) Viták várhatók, jó lenne hivatkozási alapot kapnom.
Olvasd el alább, amint vitába keveredtem a könnyűszerkezetes készházakkal kapcsolatban. Azt vitapartnerem (andrás) sem vonta kétségbe, hogy a könnyűszerkezet NEM OLCSÓBB a hagyományos építésnél, csak gyorsabban elkészül.
Új ház építésébe akkor érdemes a siker esélyével (és idegösszeroppanás veszélye nélkül) belevágni, ha a matracban legalább 100 ezer forint ott van egy négyzetméterre számítva. Maga az építkezés ennél kevesebbe is kerülhet, de ehhez 3 feltétel kell:
1. jelentős mértékű önkezi barkácsolás
2. meg kell venni egy szakembert, aki mindenre figyel a te érdekedben!
3. különleges konfliktustűrő képesség.
Már nem emlékszem , hogy itt , vagy ott , de Valakinek megígértem ,hogy a parafás cégnek utánamegyek az archívumomban. Megtörtént, tehát akit illetv vagy érdekel:
HUNGAROKORK - AMORIM Rt. H-1139 Bp.Gömb u.24. Tel: 140-95-03 (volt az 1-es változásáig ) Fax: 140-33-32 ( volt ). Van még egy diszkont bolt cím: XIII.Szegedi út 5.
Tehát nem Délbuda, ezek szerint ott van egy másik! Most ez van, használjátok egészséggel.
Bár lehet, hogy már talajvíz után a köpönyeg, azért egy gyakorlati hasznos tanács: ha kilátogatsz a házhoz , és van néhny házzal odébb alápincézett ház , érdemes a tulajjal kicsit barátkozni, és rákérdezni erre a talajvíz dologra. Mivel Ő nem akarja eladni , ha kicsit ügyes vagy kontaktus teremtésben , akkor kinyílik és sokmindent megtudhatsz.
Ha a ház elég régi , és károsodásnak nincs nyoma , akkor nem igazán jelentenek gondot a leírtak. Mo.-on általában mindenütt van talajvíz hál'istennek, és általában ez nem okoz gondot, kivéve , ha ... lásd Hacsek urat..
A vételnél (és később is) csak arra tudsz figyelni, hogy vizesedik-e a pincefal és/vagy a padló. A lábazat nem befolyásolja a talajvizet, csak az a nagyon fontos kérdés, hogy szigetelve van-e a pince talajvíz ellen. Ha már az építéskor is magas volt a talajvíz, akkor bizonyára igen, másképp már régen ázna a pincefal.
Az sem mindegy, hogy talajnedvesség van-e vagy talajvíz.
1. A talajnedvesség azt jelenti, hogy a talajszemcsékhez víz tapad, ami nedvesítheti az érintett szerkezeteket.
2. A talajvíz teljesen kitölti a talajszemcsék közötti teret, ezáltal hidrosztatikai nyomás is fellép. Magyarul nemcsak nedvesít, hanem súlyos esetben Arkhimédesz ismert törvénye alapján (Minden vízbe mártott test...) labilissá is teheti az egész házat.
Ezt tehát érdemes tisztázni SZAKEMBERREL (nem a szomszéddal)! A szakembert ez esetben talajmechanikusnak vagy hidrogeológusnak hívják.
az altalam megveendo csaladi haznal es kornyeken nagy a talajviz.
kb 2 meteren talalhato, ez mennyiben befolyasolja a hazat ,es a vetelnel mikre kell figyelni ill mit lehet ellene ( a viz ellen) tenni,
a haz pincevel rendelkezik es termesko a labazat.
Mindekit üdvözlök ezúton is, ott lenne a hejj-em, csak gyerekszállítrásilag akadályozatás forga fent.Szóval másban kell sántikáljak. Next time! Jó szórakázást evribudi!
Tacsa!
Először egy pillanatra azt hittem, hogy a zárthelyis hasonlatod nekem szóló kritika.
Mit zavar az téged, hogy itt is, ott is megjelensz? Szerintem senki sem lát még elég tisztán. Ma este Index-nyitóbuli a Fonóban! Nem tudnál elsántikálni?
