Ezt találtTéglagyártás
A téglák gyártására közönséges homokos, vasoxidot és meszet tartalmazó, tehát nem t?zálló agyagot alkalmaznak. A homok soványító anyagul szükséges, mert különben a kövér agyagból készített téglák térfogata szárítás- és égetéskor nagyon megkisebbedik s a téglák könnyen meg is repednek. A tégla az agyag vastartalma és az égetés foka szerint vörös-sárga, s?t egészen vörös-barna szinü szokott lenni, de az oly vasas anyag, melyben sok mész van, er?s égetéskor világos sárga szinüvé lesz. Ez a szin tehát annak a jele, hogy a meszes tégla igen jól van égetve s azért az építész meg is követeli, hogy p. a k?bányai meszes agyagból készített tégla fehérre legyen égetve. Mész nélküli vasas agyag pedig füstölg? lángban szürke-fekete lesz és ilyenkor szén is rakódik le likacsaiban, mely feketére festi (l. Füstölt téglák). Kisebb gyárakban az agyagot kés?n ?sszel ássák és télen át a leveg?n kiterítve, kifagyasztják. Az agyag ez által meglazul és könnyebben feldolgozhatóvá lesz. Nagyobb gyárakban ezt az eljárást már nem alkalmazhatják, hanem a frissen ásott agyagot mekanikai eszközökkel közvetlenül dolgozzák fel. E célra leginkább hengerm?veket alkalmaznak, hogy könnyen beáztatható legyen. Oly agyagot, melyben a már említett ártalmas anyagok (mészk?, kavics) el?fordulnak, körülményesebben kell el?készíteni, ha jó téglát akarunk bel?le nyerni. Ezt vagy sima hengerek között aprítják annyira, hogy az összezúzott kövek már nem árthatnak vagy - és ez a jobb eljárás - a köveket teljesen eltávolítják. Ezt alaposan iszapolással érik el, olyképen, hogy az agyagot híg péppé áztatják, s miután a durvább kövek leülepedtek, esetleg még csatornákon bocsátják át, melyeken a durvább homok is leülepszik. A finom agyagiszapot gödrökbe gyüjtik, melyekben, miután a viz a földbe szivárgott, a s?rü pép visszamarad. Ez az eljárás a legdrágább és azért leginkább csak cserép- és finomabb téglaáruk gyártására használják. Más eljárás szerint a kavicsos agyagpépet s?rü vasrácsozaton keresztül préselik, mely a köveket visszatartja. A rákosi téglagyárban alkalmazták el?ször az u. n. Siemon és Rost-féle szeparátort a kövek eltávolítására. Ez dezintegrátor, mely a nyirkos agyagot összemorzsolja, de a köveket nem aprítja. Az aprított anyag tölcséralaku szitára kerül, mely az agyagot és a köveket elválasztja. Az ilyképen aprított és szitált agyag igen gyorsan felázik vagy közvetlenül az u. n. szárazon sajtolt téglák el?állítására is alkalmazható. Az egyik vagy másik módon el?készített agyagot ezután gödrökben áztatják. Ha az agyagot soványítani kell vagy ha többféle agyagot (p. kövérebbet és soványabbat) akarnak összekeverni, kell? arányban rétegenkint teszik az anyagokat a gödörbe és áztatás után tapossák, mig a pép egyformává nem lett. Állandó gyárakban nyitott v. boltozatos kemencéket használnak. Ezekben is a rostélyok fölé csatornákat építenek és ezekre rakják a téglákat. Egy egyszerü, szakaszosan m?köd? kemencék helyett most leginkább a Hoffmann-féle körkemencéket alkalmazzák, melyekben folytonosan ég a t?zam, nemtom jo e.:
Tudna valaki abban segiteni, hogy milyen is az un. rákosi tégla? Annyit tudok, hogy vastagok a ház falai, békebeli tégla a múlt század 30-as 40-es éveiből.
Tudna valaki bővebbet és szakmaibbat irni róla, illetve, hogy jó-e.
sziasztok!
Építkezni szeretnék Tiszaújvárosban. egy 120 m2-es házról lenne szó. egy vállalkozó téglából 12 millióért vállalná kulcsrakészen. ez korrekt ár? mikre kell figyelni? Köszike
Üdvözletem!
Egy kortárs képzőművészeti csoportosulás létét bátorkom jelezni. E csoportosulás tagjai kortárs magyar festőművészek, akik megrendelésre alkotnak festményket, grafikákat. Különleges ajándék gyanánt, vagy az otthon falaira. A realizmustól az absztraktig, akről vagy amiről szeretne. Az Art.D.C. stúdió célja, hogy az átlag ember számára is mind anyagi, mind gyakorlati szempontból elérhető közelségbe kerüljön és érvényesülni, létezni tudjon kortárs magyar képzőművészet.
web: http://artdc.uw.hu
Rmélem a topik témájába vág a kérdésem, bár inkább jogi jellegű.
Szóval adva vagyon a szüleim háza, ami a nyáron megrepedt és viszonylag sürgősen meg kell javítani. Ehhez azonban a garázst is le kell bontani (legalábbis részben). Utána persze vissza kellene építeni (és akkor már praktikus lenne újraépíteni az egészet).
Egy ilyen munkához kell-e valamilyen engedély és ha igen, milyen, és hol lehet beszerezni?
Vagy, mennyire rizikós engedély nélkül belekezdeni egy ilyen munkába. Mekkora seggberúgást lehetne kapni érte? (A garázs ugyanolyan formában, ugyanakkora méretben és ugyanoda kerülne vissza, tehát sem utcaképet semmit nem változtatna meg, csak "rendbejönne" a ház és a garázs új lenne)
Két villámkérdés a szakik felé:
- csempézés, burkolás elött tegyem fel az új villanykapcsolókat/konnektorokat vagy utána?
- öntöttvas kád felújjítása burkolások után vagy elött?
Vyzo-nak pince falnedvesedés ügyében (ha egyáltalán még aktuális):
mielőtt bármit csinálnál a salétromosodást kiváltó nedvesedés okait kellene megszüntetni, addig pedig leverni a vakolatot, hogy száradjon a falad (ha nagyon nem ronda én vszleg úgy hagynám, sőt szépen kikaparnám a fugákat is, hogy egységes megjelenésű legyen - persze nem ismerem a körülményeket, csak egy ötlet volt)
további infók : [url]http://tnn.inter.hu/pn/modules.php?op=modload&name=XForum&file=viewthread&tid=11[/url]
leirásod alapján ez a fal az épület végén található, un. oromfal, szintén nagy valószinüséggel nem erre a falra támaszkodnak a födém gerendái, vagyis nem teherhordó, csak kitöltő fal. Ha két fal van egymás mellett és mindkettőre nyilást szeretnél, akkor mindkettőt külön-külön kell kiváltanod.
Szerencsés ezt olyannal kiviteleztetni, aki már csinált ilyet és van tapasztalata, mert könnyen el lehet rontani és össze-vissza repedezhet a falad, sőt le is dőlhet.
A szokásos eljárás, hogy a fal mindkét oldalára bevésnek viszintesen egy-egy U gerendát (a két oldalon lógjon túl legalább 20-30cm-rel és egésztéglára feküdjön fel, en törmelékre), majd átfúrják és összekötik öket átmenő csavarokkal. ezuttám a behelyezett acélgerendák feletti téglákat kiékelik az acélgerendához (természetesen nem fa, hanem acél ékekkel)
Ezután már a felső falat a kiékelt acélgerendák hordják és így kibontható alóla az ajtónyílás.
léteznek 3D-s programok, elég sok féle van 5000 Ft-tól 1,5 millióig. De nem ez a lényeg. Ez nem kerti tűzrakó, amit bárki össze tud barkácsolni, ha milliókat fogsz rászánni, akkor azt olyanra bizd, aki ért is hozzá és vannak olyan eszközei a kezében, amivel meg tudja neked mutatni, hogyan fog kinézni. Őt hivják építésznek, amivel nyilván nem mondtam újat, és talán azzal sem, hogy nem tudod kikerülni őt, de azt gondolom, nem is érdemes.
Nyilvánvalóan pénzbe kerül, mint bármi más, amikor valamilyen szolgáltatást igénybe veszel. Életed vélhetően legnagyobb beruházása vszleg megér annyit, hogy ne koklerkedjed el.
Annyiféle előirásnak, helyi rendeletnek, tűzvédelmi előirásnak kell megfelelni, hogy laikusként fölösleges ház tervezésbe fogni.
tervezéssel, tervezőkkel, tervezési díjjal kapcsolatos további infók :
elöszöris bocsika ha offtopic modon olyat kérdeznék, amire már volt máskor válasz, de elég sok ez a sokezer hozzászolás, ugyhogy most nem olvasgatom el, mert addigra beépitenek minden telket amire én is épithetnék:))))
Na szoval:
Panelem van jelenleg, meg nejem, s két fiam:) Mennénk ám nagy sebbel-lobbal kertesbe....csakhát agyatlan a telekár:))
mindegy, végülis telek is lenne (persze nem pesten), csak még semmi sem biztos...utánna járási időszak van....
Amiben segithetnétek:
- Szocpole:)) hogyan, mennyi, kitől, stb,stb.....
- létezik asszem olyan tervező progi, maivel még a szükséges téglaszámot is meg lehet állapitani, 3D-s, stb...:) ki mit tud erről...hozzá lehet e jutni ocsoér??:))
Elöre is köszke...
Megörököltem egy régi -többször átépített- épületet, melyet még a dédszüleim építettek.
Az alapja és lábazata kő, a hozzáépítés tégla, egy része pedig vályog. Az épület stabil szerkezetű.
A következő a problémám amihez jó tanácsra volna szükségem:
Mivel a jelenlegi belső elrendezése nem túl jó, kellene egy ajtót nyitnunk egy falra -és itt a gond!
A szóbanforgó falnál van összeépítve a régi és új épületrész. Az egyik fal valaha fő fal volt -édesapám emlékei szerint ablak is volt rajta, anyaga vályog.
E mellé lett építve a másik fal. Anyaga tégla -a tető szerkezetéig fel van falazva, a padlástér közepéig egy hármszögű falazatként.
Nem igazán tudom, hogy meg merjük -e bontani egy ajtóval mindezt -a két fal együttes vastagsága kb. 75cm.
Mit tanácsoltok??? (Mindkét oldalról áthidaló gerenda a vályog és a tégla falba külön?)
Kérem, ha valakinek ötlete van, e-mail-t küldjön pasians@freemail.hu címre.
Fel szeretném újjítani a pincémet, mert a salétromvirág teljesen
leszedte a vakolatot a falról. Az összes vakolatot levertem, de az új
vakolatot nem merem feltenni mert pár év mulva jelentkezik ugyanez a
hiba. Erre szeretnék megoldást találni, hogy mivel lehetne a téglákat
kezelni bepuculás elött. Kb 50 négyzetméter falfelületről lenne szó.
Kérdéseim a következők. Hol lehet beszerezni a vegyszert?
És KB mennyibe kerül?
Jelenleg a fal nem vízes.
e-mailokat várom, nagy segítség lenne. vyzoreg@freemail.hu köszi
a következő ügyben szeretnék tanácsot kérni hozzáértőktől:
Fűtés rendszeremben van egy lemez radiátor, 60 X 96 cm méretű, kb. 2 cm vastag, + a hátoldalán egy "cikkcakk" (harmonika) alakú felület növelő lemez.
A radiátor elem oldalán keletkezett egy hajszál repedés, amelyen át szivárog a víz, és megszáradva szép kakabarna csíkot képez a fehér radiátor oldalán. :)
Az a kérdésem, hogy vajon milyen tipusú lehet ez a radiátor, hol tudom beszerezni, mert ugyanilyet szeretnék, hogy a hozzá vezető csövek + a felrögzítő kampói a falban stimmeljenek. (Gondolom a cucc nem javítható.)
Minden ötletet előre is köszönök.
Kerdesem, hogy tudtok-e olyan "normal" alaku furdokadrol, amiben anelkul lehet egymassal szemben ulni, hogy a biztonsagi lefolyo kikepezese ne nyomja az egyik lubickolo hatat?
eleg idetlenul hangzik, na de megis.. :)
kosz:
lemy
Letezik-e olyan furdokad, ami normal alaku, mondjuk 170-es, es a felso biztonsagi vizleeresztoje vagy micsodaja nem puposodik ki?
Szoval arra gondolok, h normal kadban is lehessen egymassal szemben kenyelmesen hevereszni (vizben vagy anelkul - ez mar izles kerdese :) )
kedves ferencSZ............
budapesten a blaha lujza téren, ha szemben állsz a corvin áruházzal, akkor mellette balra megy befelé egy utca (egyirányú szembe). ha a corvintól sétálsz, akkor kb 3percre lesz balra a kemikál mintaboltja. nekik van egy szilikofób injekt nevű anyaguk, az ára elég korrekt (volt 3éve, most nem tudom). mi egy belvárosi földszinti lakásnál csináltuk házilagosan 3-an felváltva furkálva. aztán meszes vízzel kiöblít, és tölt. de az alkalmazástechnikai útmutatóban részletesen le van írva és azt kövesd.
nem mondom, hilti te72-vel fúrtunk 45-ös lyukat 40centi mélyen, 10cm távolságra, nedves téglába, kis lejtéssel befelé... hááát, az első ok, de amikor te fúrod a 10.-t, ami ugye csak a 30. lyuk, az már kezd combos lenni....
sok sikert, nézz körül a piacon, van már nagyon sok szigetelési injektanyag és ha csináltatni akarod, ember is...
gbrL
Egy paraszt kuria felujitasaval kapcsolatban fordulok hozzatok abban a remenyben, hogy esetleg tudtok felhomalyosito gondolatokat megosztani velem.
A problemaim a vizes falak leszigetelesenel kezdodtek, amikor is a meghivott szakertok különbözo technologiakat es nem utolso sorban szignifikansan eltero arajanlatokat tettek az asztalomra. Hogy meg mielott tanacsot kerek toletek felvazolom a fofalak parametereit:
- a szelesseg 50 cm,
- a falazat szabalytalan alaku meszko valamifele homokos-valyogos "habarcsba" helyezve
- talajviz eleg kozel helyezkedik es falak meglehetosen vizesek.
A szakertok tobbsege abban egyetertett, hogy egyedul injektalasos modszer johet szoba.
Szerintetek ez igaz?
Ha igaz akkor milyen modszer jobb ( magas nyomason vagy csak befolyatos modszerrel)?
Melyik injektalodo hidrofob anyag a legjobb?
Melyik a gazdasagosabb, olcsobb?
Esetleg cegeket is tudtok ajanlani?
20x25-ös méretben vagy 30x40-es méretben 2400.- tol 1 osztályu minőségben raktárrol tudok segiteni.padlolappal harmonizálva. ha érdekel nézz ét a fürdöszobák és hidegburkolatok topic-ba. ahoj!
Kiegészítés egy jegyzőkönyvhöz
"Tisztelt Uram! A baleseti jegyzőkönyv 3. rovatába írott válaszommal (A
baleset oka: átgondolatlan tervezés) kapcsolatos, a részletek iránt
érdeklődő levelére az alábbi - remélem kielégítő - leírást áll módomban
közölni.
Kőművesként dolgozom. A baleset napján egyedül dolgoztam egy hatemeletes
épület tetején. Amikor munkámat befejeztem, láttam, hogy valamennyi (utólag
lemérve mintegy 110 kilogramm) tégla megmaradt. Úgy döntöttem, a téglákat
nem fogom kis részletekben kézben lehordani, hanem az épület oldalára
szerelt, teherszállításra szolgáló csigával eresztem le. A csigakötelet a
földszinten kikötöttem, felmentem a tetőre és a kötél végén levő ládát
megraktam téglával. Ezután ismét lementem a földszintre, eloldoztam a
kötelet, és erősen szorítottam, hogy lassan leeresszem a 110 kilogrammnyi
téglát.
A baleseti jegyzőkönyvből megállapíthatta, hogy az én testsúlyom 83 kg.
Meglepetésemben - amit az okozott, hogy hirtelen felemelkedtem a földről -
elveszítettem józan ítélőképességemet és elmulasztottam elengedni a kötelet.
Így aztán, nem is kell mondanom, nagy sebességgel emelkedni kezdtem az
épület oldala mentén. Körülbelül a harmadik emelet magasságában találkoztam
a téglákkal megrakott ládával, amely jelentős sebességgel tartott lefelé. Ez
a magyarázata koponyatörésemnek, a kisebb zúzódásoknak és a törött
kulcscsontomnak, amit a baleseti jegyzőkönyvben már leírtam.
Alig lassulva folytattam emelkedésemet egészen addig, amíg jobb kezem két
ujja két ízület mélységben megakadt a második bekezdésben említett csigában.
Szerencsére ekkorra már visszanyertem lélekjelenlétemet, és fájdalmaim
ellenére is erősen tartottam a kötelet. Körülbelül ezzel egy időben a
téglákkal megrakott láda a földre csapódott, és az ütődés erejétől letörött
az alja. Ekkor, megszabadulva a téglák súlyától, a láda mindössze 24
kilogrammot nyomott. Hadd emlékeztessem ismét a testsúlyomra.
Ahogy azt bizonyára elképzeli, gyorsan zuhanni kezdtem az épület fala
mentén. Körülbelül félúton találkoztam a felfelé tartó ládával. Ennek
számlájára írható a két törött bokám és jónéhány hiányzó fogam. Szerencse a
szerencsétlenségben, hogy a ládával való ütközés annyit fékezett
zuhanásomon, hogy amikor végül a téglahalomra estem, mindössze könnyebb
gerinc és medencecsont sérüléseket szenvedtem. Azonban, ahogy
magatehetetlenül feküdtem a téglarakáson és megláttam a hat emelet
magasságban felettem himbálózó ládaroncsot, ismét elveszítettem józan
ítélőképességemet, és elengedtem a kötelet..."
