Prof.
Szepen mondtad, hogy a szerzoi joggal vedett mure a vasarlo nem szerez tulajdonjogot, csak a felhasznalasra lesz jogosult.
Az euroastra.com-on van egy ugyeszsegi hatarozat, ami szerint a megrendelo tulajdonjogot szerez a szerzoi joggal vedett mure.
Ha nem hiszed, nezd meg.
Bele is javithat, ha neki ugy tetszik, a szerzo hozzajarulasa sem kell.
Ezt irja egy ugyesz.
Kedves csutak!
A szerződés lehet semmis és érvénytelen.
A semmis szerződés az a szerződés, amelyik jogszabályba ütközik, vagy amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz, illetve, ha nyilvánvalóan jóerköltsbe ütközik.
Ebből következően az "egyoldalú előnyöket kikötő szerződés" az erőfölénnyel való visszélés kategóriájába tartozik, s mint ilyenek a megtámadható szerződések kategóriájába tartozik - feltéve, ha meg van a megfelelő jogalap.
A jogalkotók jgelveket rögzítenek. A jog értelmezése, a jog alkalmazása a bíróság dolga (amit persze eléggé el nem ítélhetően, dilettáns módon szabadon értelmeznek).
Kedves MaCS!
Nem vagyok jogász, csak olvasgattam a PTK- t.
Ha jól vettem ki belőle, akkor az egyoldalú előnyöket kikötő szerződések semmisnek tekintendők.
A gond ott van, hogy a jogalkotóknak gőzük sincs miről van szó a szoftverekkel kapcsolatosan. Olyanra bólintottak, ami ellentétes magával az alaptörvényünkkel.
:-(((
"Ettől függetlenül: a szavatosság szolgáltatásra is jár, mivel ez egy általános kötelmi jogi intézmény.
A dologban külön vicc, hogy a belker törvény szerint a kereskedőnek kötelessége lenne bemutatni a nyújtott termék működőképességét."
Egyszerű a megoldás. Vidd oda a géped egy kereskedőhöz, vedd meg nála a progit és rakasd is fel a masinádra. Szívjon ő vele. Gondolom van annyira rutinos hogy egyből felteszi, ha meg valami gond van a géppel, akkor azt is meg bírja csinálni.
Múltkor egy osztálytalálkozón beszélgettünk ki mennyire elégedett a vindozzal, meg ofisszal, meg speckó játékokkal és igazából abszolúte egyértelműen kirajzolódott, hogy főleg azok szívnak sokat akik innen-onnan alkatrészekből buherált gépekkel és otthon innen-onnan feltett, eszkábálva installált progikkal dolgoznak.
Tanulság: Lehet hogy ÉRTESZ HOZZÁ, de azért nem árt ha szakértő rakja össze a gépet MERT Ő BIZTOSAN JOBBAN ÉRT HOZZÁ, és tesztel mindent mindennel, meg rárakja a pár szükséges szoftvert. Inkább fizess ki 1x kicsit többet, de lesz egy működő géped működő szoftverekkel, mint hogy folyamatosan szívj.
Fentiekből következik, ha ő rakta össze és ő installálta a szoftvert és az nem teljesít valami olyat amit pedig kellene, akkor nem benned, vagy a hardverben van a hiba, szar a progi, köszönöd szépen de nem kéred. 90 napod van rá. Add vissza.
Nem,valóban nem tudok ilyen esetről. Szerintem nincs is.
Ezért aztán nehéz is jóslatokba bocsátkozni. Azt tartom, hogy egy ilyen per szerintem megnyerhető lenne, de tényleg nem lenne 1szerű a bizonyítás.
Ez a vásárlás dolog pedig nagyon ül. Én pontosan 3 éve kezdtem sírni egy amolyan szaktekintélynek arról, hogy a szoftver szerintem nem tisztán szerzői jogi, hanem elég vegyes kategória. Nem értette.
Ettől függetlenül: a szavatosság szolgáltatásra is jár, mivel ez egy általános kötelmi jogi intézmény.
A dologban külön vicc, hogy a belker törvény szerint a kereskedőnek kötelessége lenne bemutatni a nyújtott termék működőképességét.
Tény, hogy kifejezetten nincsenek leírva olyan szabályok, amik a szoftverhasználó jogait pontosan rögzítenék, azonban egyéb jogszabályok analógiáiból és részletszabályiból elég jól össze lehet rakni a dolgot.
Nem az elvvel van a gond, hanem a nehézkes bizonyítással. Azzal is azért, mert még nincs rá a megfelelő hivatalos apparátus és szakértelem.
Ha viszont bárkinek ilyen gondja támad, a következőket javallom:
1. vásárlók könyve
2. Fogyasztóvédelmi főfelügy
3. Esetleg emil nekem.
Szal lényegében itt arról van szó, hogy a vásárlás, amely egyébként jogilag nem vásárlás, pusztán jogszerzés a tekintetben, hogy a szoftverekre nem tulajdon/birtokjogot szerzel, csupan felhasználói jogot.
Na, visszatérve az előbb elkezdett mondatra. Ez esetben tehat a vásárlás ténye nem valósít meg konkrét szerződéskötést, illetőleg ha meg is valósít, azt a vevő félretájékoztatása, a joggyakorlat nem megfelelő alkalmazása, továbbá egyéb csúnyaságok miatt tulajdonképpen semmisnek is lehetne tekinteni? Például felhozva azt az esetet, amikor megveszem a programot, amely a gépemre ugyan felmegy, de utána például használhatatlanul lassú lesz (pedig a gépem gyorsabb, mint a program dobozán feltüntetett minimálkonfig, mint az én esetemben ez történt az MS Flight Simulator 5-tel).
Tudsz-é olyan esetről, amikor Magyarországon átlagfelhasználó peres/nem peres úton érvényt szerzett volna szoftveripari cég ellen?
Te MaCS! Elég sok szépet leírtál alant, de ebből mi az, amelyet tényleg érvényesíteni lehet? Én próbáltam már meg visszavinni programot, kiröhögtek, mondták, hogy vegyem (!!!) meg hozzá a javítást, majd azzal működni fog (működőtt, igaz, nem úgy, ahogy elgondoltam).
Van például olyan fórum, ahol az átvert szoftvervásárlók csoportosan, egyesített erővel és szervezetten állhatnának ki a jogikért?
Aztán mi van a bizonyítás kérdésével? Hogy tudom bizonyítani, hogy a Win95 és csatolmányait valóban úgy installáltam, ahogy azt Bill Gates elvárja, plusz olyan gépre, amely mondjuk Win95 cédulkás az utolsó csavarjáig. Oszt mégse megy rajta valami (példul két program akad). Most mire fogjam? Hogy tudom ezt bizonyítani? Vagy fizessek szok száz rugót egy „szakértő” cégnek, aki majd semmit sem állapít meg?
Szóval én változatlanul ott állok, hogy hiába a sok szép ígéret, egész egyszerűen a szoftvergyárak azon állításai közül, hogy miért „érdemes” legális szoftvert venni, csupán egy áll meg a lábán, az is fordítva: ha NEM veszed, hanem ellopod, akkor bűncselekményt követsz el.
Nem akarok mélyebb jogi eszmefuttatásba bonyolódni, úgyhogy kicsit leegyszerűsítem a dolgokat.
Először is: JT jól szólt!
Tehát: A Ptk. a szerződéskötésnek 3 formáját ismeri: szóban, írásban és ráutaló magatartással. Fontos továbbá, hogy a szerződés fogalmilag a felek közös, egybehangzó akaratát fejezi ki, egyoldalú nyilatkozatból csak jogszabályban meghatározott esetben keletkezik szerződés.
Az nyilvánvaló, hogy a boríték felbontása sem irásbeli, sem szóbeli szerződéskötésnek nem minősül.
Marad tehát a ráutaló magatartás. Ennek a tipikus példája a bolti vásárlás: egy szó nélkül leemelek valamit a polcról, leteszem a pénztáros elé, fizetek, viszem. A szerződés megköttetett.
Elvben ezt lehetne kiterjesztőleg is értelmezni, és nagy kínnal keservvel ráhúzni a boríték felbontására is, csak éppen az a gond, hogy pl. miért is olvasnál el a cedulát? A fogyasztó ilyenkor előnyt élvez: nem szabad az ő terhére eljárni a kereskedelemben.
Mindazonáltal élt bennem a 2ely, hogy esetleg a nagy testvér a kereskedelmi és egyéb joxabályok fölött áll, és +kérdeztem egy Legfelsőbb Bírósági bírót, aki történetesen hasonló ügyekkel foglalkozott. Igen jót nevetett ezen a konstrukción, és igen hosszasan ecsetelte, hogy ez miért baromság.
A feltépés tehát nem jelent a részemről elfogadást. Tekintettel pedig arra, hogy joxabály nem írja elő azt, hogy szoftverek esetében a forgalmazó egyoldalú nyilatkozata is szerződést keletkeztet, marad a törvényes alapeset, aminél szigorúbbat egyoldalúan nem róhatnak ki rám.
Sőt! Még ha alá is írnám, sem hiszem, hogy érvényes lenne! A fogyasztóra ugyanis nem lehet a törvényesnél szigorúbb feltételeket megállapítani!!!
A Ptk. pl. a szavatosság kizárását kifejezett nyilatkozathoz köti, és mindezt kompenzálni kell!
Tekintettel viszont arra, hogy
1. a jelzett papírok magukat szerződésnek tüntetik fel,
2. a fogyasztót jogai tekintetében félretákékoztatják,
Macs!
Ezt te komolyan gopndolod:
"Ugyanide tartozik a felelősség kérdése. Ha Neked egy program anyagi kárt okoz, és Te az elvárható gondossággal jártál el, bizony kártérítést követelhetsz. "
Szep dolog az almodozas, meg az elvek, de a gyakorlatban ez ugye ugy nezne ki, hogy te elkezdesz perelni, tegyuk fel meg van is penzed ugyvedre, csakhogy nekik egygrillioszor annyi penzuk van, lefizetik meg a te ugyvededet is, aztan jonnek a szagertok, akiknek meg kell alapitani, nem-e magadnak okoztad a hibat -e veletleneul esetleg. A szagertok azok minimum az adott szoftwarecegnel tanultak a dolgukat, valoszinuleg ebbol elnek, - fuggetlen szagerto ebben a temaban nincs, mert vagy nem fuggetlen, vagy nem szagerto. A lenyeg az, hogy a szakertok ki fogjak hozni, hogy szablytalanul nem pont fuggoleges allasban volt a geped, hanem 0.001 fokkal elferdulve, es ezert csak te vagy a hibas, hogy a szoftware rosszul mukodott, vagy hogy a program azt tette amire terveztek csak te nem voltal eleg tajekozott. De hogy bukni fogsz az tuti. Mertha esetleg nyernel, akkor utanna 100 000 000 vasarlo perelne abban a pillanatban a Billyt az okozott kar megteritesert, es fel even belul a vilag leggazdagabb embere az utca sarkan koldulna. (merthogy a vagyonanal nagysagrendekkel tobb kart okozott eddig, es teszi most ebben a pillanatban is )
Szoval nyeris esely NULLA.
Enyit a jogainkrol, meg a hatajos jogszabalyokrol.
(Mit er az a torveny, amit nem lehet betartatni?)
Én már vittem vissza szoftvert a boltba, néztek is jó nagyot, de visszafizették az árát. Asszem ez 90 napig tehető meg a vásárlástól számítva.
A kipróbálásra meg ott vannak a próbacsomagok (amiket aztán rajta is szokás felejteni a gépen ha nincs rajta időlimit :)) sajnos az enyémből pont nem volt, ezért következett be a szívás, meg a fent említett visszfuvar.
MaCS,
A dobozban van a lájszensz, és a CD-n lévő kis papír-plombaszerűre meg az van írva, hogy csak akkor bontsd ki, ha elfogadod a lájszenszben foglaltakat. Ha kibontod, és felrakod a progit, akkor elfogadtad, nem?
A következőt azért nem árt tudni:
Az a slejfni, ami szerződés vagy engedély néven a dobozban található, ténylegesen csak egy egyoldalú jognyilatkozat, tehát azok a részei, amik a felhasználó törvényes jogait korlátozzák, semmisek.
Ezért aztán a szoftverre is vonatkozik a Ptk-ban meghatározott hibás teljesítés, magyarul szavatosság intézménye, mivel az a Ptk. szerint csak szerződésben, mégpedig ott is komoly mexorításokkal lenne csak korlátozható. Ha tehát a program nem működik, kérhetsz kijavítást, árleszállítást, vagy ha mindez nem megy, vissza a pénzedet!
Ugyanide tartozik a felelősség kérdése. Ha Neked egy program anyagi kárt okoz, és Te az elvárható gondossággal jártál el, bizony kártérítést követelhetsz.
Sajnos vásárláskor eleve sérül az a jogod, hogy a terméket kipróbáld, ezért aztán azon az alapon is visszaviheted, hogy nem ilyen lovat akartál.
És a legfőbb tévhitről: a boríték felbontásával semmilyen feltételeket nem fogadsz el, semmilyen szerződést nem kötsz!!!
Annó a GM vs Bill Hates vitáról sok szóbeszéd járta, még egy komplett paródia is készült a témáról (elég jó).
Engem leginkább nem az akaszt ki, hogy meg kell fizessem a szoftvereket, hiszen azok optimális esetben akár két-három hónap alatt is visszahozhatják az árukat (dtp), hanem azoknak az érveknek az igazságtalansága, amelyekre a szoftvergyártók állandóan hivatkoznak, miszerint ugye a „megvett” szoftverrel
-- nincsenek telepítési és futtatási problémák (baromság, a szoftver bitre ugyanaz),
-- széleskörű terméktámogatás van (HOL? MIKOR? MILYEN?),
-- kapunk híreket az újdonságokról (és?),
-- lehet upgrade-elni (marha jó, fizethetünk még egy kört).
Ez utóbbihoz annyit, hogy mindenható bill hates-ünk az MS Home termékekre SEMMILYEN upgrade lehetőséget nem biztosít, így b***va ki éppen azzal a felhasználói réteggel, akinek a legkevesebb a pénze. Évente megvenni tíz rongyért az Encarta-t, csak hogy naprakészek legyünk? Elmegy ám...!
Sokat elmélkedtem az alternatív OP rendszereken, de éppen a pénzkereset az, amelyre egyik sem tud megfelelő megoldást nyújtani. Ha mondjuk kihoznák a PageMakert Linux alá, egy percig sem haboznék...
Szal, nehéz a helyzet. Marhára szét kellene már szabdalni az MS-t, mert ennek így nem lesz jó vége... :-(
való igaz. akárhány másolat készülhet róla, a lényeg az, hogy futni csak annyi futhat, amennyi a megvásárolt licenszkeret. illetve jobban mondva a lehetséges futtatott darabok száma(az nem indok, hogy nincs bekapcsolva, mert attól még rajta van a merevlemezen).
Sajnos a törvények nemigen térnek ki a szoftverekre mint különeges termékekre. Így lehetséges az is pl, hogy annyiszor kell kifizetned, ahány darabot veszel. Pedig ha belegondolunk, akkor is csak 1 terméket használsz. Ez adja nekik az óriási profitot. Gondoljatok csak bele. Elkezdte az M$ fejleszteni pl a windózt. eladta a korábbi verziókat mindegyiket a felhasználónak. jött az 1.0, 2.0 egfenetudjamégmi, aztán 3.1,3.11,95,95osr2,98 és mg folytatódik a sor. Ez gyakorlatilag 1 fejlesztés, mégis annyiszor kifizettették, ahány verzió létezett belőle.(persze volt upgrade is, de meg lehetett nézni a feltételeit, meg azt, hogy milyen macerás volt telepíteni.)
na szóval mivel a törvényhozóknak halvány fogalmuk sincsen az egészről, ezért nem is térnek ki rá komolyabban és ezért marhára ki tudják a T. felhasználót használni ezek a szoftvercégek.
(mer ugye vannak a felhasználók, meg a kihasználók:)
Nos, a CD-dről (szoftver) saját biztonsági célból elvileg csinálhatsz másolatot, arról nem is szólva, ha egy több gépes licenszet veszel.
A micro$oft -és gyakorlatilag minden más szoftvercég- szerződésének azon kitétele, hogy a program működéséért gyakorlatilag semmiféle garanciát nem vállalnak, szerintem nem csak a magyar törvények/előírások alapján támadható. Gondoljunk csak bele, mi történne, ha pl. egy neves autógyártó cég írásba adná, hogy semmiféle garanciát nem vállal az általa kibocsátott gépjárművek működését illetően...
Az embernek nincsenek jogai szoftvervasarlaskor, foleg az M$-nel, ami ugye nem garantal semmit. Nem mintha videokazetta vasarlaskor volna jogom magamnak masolatot kesziteni, hogy ne a dragan vett kazetta manjen tonkre. Hogyne, vegyem meg ujra, az tetszene nekik. Ugyanez a helyzet a masolasvedelemmel ellatott CD-kel. Ha tonkremegy a lemez mit csinaljak?
Ki vagyunk nekik szolgaltatva, pedig belolunk elnek. Eppen ezert ilyen feltetelekkel szazszor meggondolom mit vegyek meg.
Mike
Mondok erre egy aljas ötletet:
1. állj át linuxra
2. ezután névtelenül jelentsd fel minden winsuxx terméket használó gazdasági partneredet... hogy tudnillik illegális szoftvert használnak
3. ha ettől nem mennek csődbe, akkor rövid időn belül ők is átállnak linura, és immár kompatibilisek lesznek veled...
Hatalmas szoftveripari cégek állandó nyomása alatt élnük. Meg kell vegyük (hi-hi) a szoftvereiket, csak azért, hogy dolgozni, ad absurdum, élni tudjunk. Merthogy a szomszédnak is, a beszállítónak is és a megrendelőnek is már az új van.
És mindezért mit kapunk? Kínt, szenvedést, rendszeres összeomlást, hatalmas szakértői számlákat, fejfájást, stresszt, ne adj isten infarktust.
És mit tehetünk?
Ne vegyünk programot? De akkor mi lesz a fejlődéssel, mi lesz a lépéstartással?
Lopjuk az új programot (hiszen a pénzúket úgysem érik meg), így vállalva a lebukás és a büntetés kockázatát?
