Keresés

Részletes keresés

zepgyuri Creative Commons License 2018.09.18 0 2 4697

Sziasztok!

 

Új vagyok itt, de nagyon szeretem a krimiket olvasni.  Kedvenc krimiíróm Erle Stanley Gardner. Mivel már minden magyarul megjelent könyvét olvastam, úgy gondoltam megpróbálkozom egy kis fordítással. Találtam a neten  2 rövid novelláját. Az egyik a Desert Magazine 1965. április-májusi számában jelent meg Desert Justice címmel. Nem vagyok fordító, ez csak egy próbálkozás. A kritikákat is szívesen fogadom, biztos lehet rajta javítani. Feltöltöttem a angol és a magyar változatot is.

Akkor a lényeg: http://www.filefactory.com/file/43wgsdl4g6y9/Desert.zip

Jelszó: Gardner65

 

 

vanni75 Creative Commons License 2018.09.16 0 0 4696
Előzmény: vanni75 (4695)
vanni75 Creative Commons License 2018.09.16 0 0 4695
  • Pesti Hírlap, 1935. szeptember 6-i számából

vanni75 Creative Commons License 2018.09.16 0 0 4694


Ame
rikai gyorsaság

Irta : A. D. Millar.


Daphne szeszélyes amerikai lány volt. Atyja, a híres szenátor, a felesége halála óta nem sokat foglalkozott egyetlen lánya szívügyeivel s így senkit sem lephetett meg, hogy Daphne egy reggel azzal lepte meg az atyját, hogy „halálosan szerelmes“. A szenátor éppen nagy ellenzéki beszédére készült s kissé türelmetlenül kérdezte:
— Ki a szerencsétlen?
Daphne sértődötten felelte:
— Davies Stephen.
— Hát ez kicsoda? — kérdezte az atyja s most már kissé nagyobb érdeklődéssel fordult bolondos kis lánya felé.
•— Nagyszerű fiú, — felelte Daphne ragyogó arccal. — Félév óta állandó tenniszpartnerem. Már az európai utazásom előtt elhatároztuk, hogy feleségül vesz.
A szenátor elkomolyodva kérdezte:
— Mit tudsz róla? A családjáról? Mivel foglalkozik?
Erre Daphne is elkomolyodott és egy percnyi habozás után lassan felelte:
— Erről még nem beszéltünk... De kedves, jókedvű fiú és nagyszerűen tenniszezik.
Az atyja az ölébe ültette a lányát, végigsimitotta a haját s igy szólt:
— Ha már itt tartunk, kislányom, legalább nézzem meg ezt a nagyszerű tenniszjátékost kissé közelebbről. Hívd meg1 a nevemben Manhattan Beach-i nyaralónkba ■ egy hétre... majd Igyekezni fogok vele tisztába jönni.
így került Davies Stephen a szenátor palotaszerű tengerparti nyaralójába. Daphne csak most, az állandóbb együttlét alatt, Ismerte meg igazában Daviest és az alaposabb ismeretség eredménye az volt, hogy kiadta az útját. Visszaadta a jegygyűrűjét, mert úgy a lány, mint nagy emberismrettel rendelkező atyja rájöttek, hogy kapzsi, kalandorhajlamú hozományvadásszal kerültek össze. De Davies nem könnyen nyugodott bele az eljegyzés felbontásába és megfenyegette a lányt, hogy valami zuglapban kiadatja a szerelmes leveleit és minden ismerősüknek elküldeti az újságot. Bár a lányra megszégyenítő levél nem volt ezek közt, Daphne mégis attól remegett, hogy a barátnői egyes jellegzetes kifejezéseit felismerik és nevetségessé válik. Elhatározta tehát, hogy a leveleket visszalopja. Ez nem látszott nehéz feladatnak, mert Davies vendégszobája ugyanazon a folyosón volt, amelyen atyja dolgozószobája és ő maga már reggel bement a városba, azt mondva, hogy másnap jön vissza búcsúzni.
Daphne erős piszkavasat markolt meg és azzal indult el kalandos útjára. Amint atyja dolgozószobája mellett elhaladt... már éjfél volt... a kulcslyukon kiszivárgó fény felkeltette a figyelmét. Atyja ilyenkor már régen aludni szokott. Benyitott a dolgozószobába és ijedten megállt. Atyja ott ült a karosszékben és aludt, ügy látszott, hogy valamivel elkábitották, mert különben nem maradt volna ilyen későn a dolgozószobában. A nagy páncélszekrény előtt pedig, kezében browninggal, egy férfi állt és meglepetten bámult a belépő lányra. Daphne azonnal megismerte, hogy a betörő az a fiatalember, akivel Európából hazafelé utaztában a hajón olyan remekül mulatott... Tánc... séták a holdvilágos fedélzeten... Már akkor jobban tetszett neki, mint Davies, de már csak szeszélyből is ragaszkodott még akkor „első szerelméhez“, Davieshez.
— Baines... maga betörő? Azt hittem a hajón, hogy gentleman... — Mondotta Daphne megdöbbenve. Baines odalépett hozzá, megragadta erélyesen a karját s igy szólt: 

Én is azt hittem, hogy maga úri dáma s most látom, hogy annak a hírhedt gangszternek, a „fekete Jack“-nek cinkosa. Hogy jut ebbe a házba?
A szenátor titkárnője vagyok, felelte a lány gyors elhatározással. A hajón ugyanis nem árulta e)I, hogy a gazdag szenátor lánya.
Látom, hogy a gazdájának altatőszert adott be,
mondta a betörő hogy Jacknek könnyebb dolga legyen. De most az egyszer nem fog ő engem lefőzni. A bandám körülzárta a nyaralót és Jack ezúttal nem fog elmenekülni. Megmutatom néki, melyikünk különb!
Ki maga tulajdonképpen? kérdezte Daphne megdöbbenve.
A „szőke Willy“ vagyok, Jack legnagyobb ellensége. Mindig kijátszott, de most én fogom kirabolni a villát, nem ő.
Kissé
megrázta a lány karját és keményen rászólt:
Azonnal mondja meg, hogy Jack hol bujt el a parkban vagy a házban, hogy végezzünk vele!
A
sportolástól megedzett lány gyors, erélyes mozdulattal kirántotta, a karját a gengszter kezéből, egy ugrással kinn termett a folyosón és a szobájába rohant. Amint az ajtót felrántotta, látta, hogy a falszekrénye, ahol az ékszereit tartja, fel van törve s egy férfi éppen kiüríti. A betörő a lány felé fordult ... A tolvajlámpája véletlenül megvilágította az arcát és Daphne felismerte Davies Stephent. Felsikoltott... Davies rárohant, de a lány a kezében tartott piszkavassal úgy fejbe vágta, mintha golflabda lett volna. Davies elterült a szőnyegen. Az ajtóban megjelent a másik rabló, a szőke „Willy“, kezében villamos zseblámpával. Nyomában három rendőr. Támolyogva jött ki a dolgozószobából a szenátor is, aki közben magához tért. A „szőke Willy“ csodálatosképpen nem ijedt meg a rendőröktől, a szenátort égy székre ültette le s igy szólt a földön fekvő levitézlett vőlegényre mutatva:
Szenátor úr, Nichols detektívfelügyelő vagyok. Besúgás következtében megtudtuk, hogy a hírhedt fekete „Jack“ ma betör a nyaralójába. Az ön titkárnője Daphnere mutatott összejátszott vele. Szerencsére idején érkeztünk.
A titkárnőmf mondotta a szenátor elképedve
hiszen ő a lányom... az ott pedig..,.
De
hirtelen elhallgatott. A rendőrök elszállították Daviest.
Egy
héttel később Daphne újra korán reggel állított be atyja dolgozószobájába:
Atyám, halálosan szerelmes vagyok, ezzel kezdte most is s a szenátor ijedten ugrott fel:
Az Istenért... újra megismerkedtél valami gangszterrelT
Ellenkezőleg, rendőr... Nichols, aki nálunk a „fekete Jack“-et elfogta.
És jól tud tenniszeznif kérdezte az atyja nevetve.
Hogyne, már a hajón tenniszeztünk... Nagyszerű fiú ... felelte Daphne sugárzó arccal.
És
a szenátor boldog volt, hogy végre olyan vőlegénnyel van dolga, akinek legalább a mesterségét tudja.

 

 

  • Pesti Hírlap, 1935. szeptember 5.

 

 

 

vanni75 Creative Commons License 2018.09.16 0 0 4693

A váltóőr 
Irta : M. W. Catheart


A mozdony fütyült s a vonat az alagutban rohant tova sötétben. Deeping elővett egy szivart és rá akart gyújtani. A zsebébe nyúlt, nem volt gyufája. Odafordult a szemben- levő ülés sarkában ülő férfihoz, aki eddig sapkáját a szemére húzva aludt,, de éppen most megmozdult és nyújtózkodott. Az idegen a zsebébe nyúlt gyújtó'után s így szólt:
— Azonnal...
Deeping odalépett hozzá és előre tartotta a kezét, hogy a gyújtót átvegye,. Ebben a pillanatban két acélos kéz markolta meg a két csuklóját.
Deeping a fogát vicsorgatva oámult támadójára, akinek a homlokáról félrecsuszott a sapkája. Azonnal megismerte és a vasmarok szorításával szemben tehetetlenül vergődve, megadta magát.
— Úgy látszik, Deeping, nem szívesen emlékszik Vissza reám — mondotta gúnyosan a támadója.
— Jó estét, Slade felügyelő ur! — szólalt meg végre Deeping, visszanyerve önuralmát. Úgy látszott, hogy beletörődik a megváltoztat hat lan sorsba. Ez lehetett a detektívfelügyelő benyomása, mert kissé lazábban fogta a hírhedt bankrabló csuklóját. Deeping gyors elhatározással, ereje teljes megfeszítésével, egyszerre kirántotta mindkét csuklóját a detektív vasmarkából és ugyanakkor villámgyorsan bokszütést mért alulról Slade állóra. A defektiv azonnal elvesztette az eszméletét és elterült a fülke szőnyegén.
Deeping ijedten körülnézett. Senki sem volt a folyosón és az összes fülkék utasai aludhattak, mert senki se mozdult. Megragadta az élettelen testet és kicipelte a mosdóba, ahova belökte és rázárta az ajtót.
A vonat az alagútból kiérve éppen lassított, mert éles kanyarulat következett. Dopping kinyitotta a kocsi ajtaját és gyors elhatározással kiugrott a sínek mellett elterülő mezőre. Szerencséje volt, mert kisebb zuzódásoktól eltekintve nem történt baja.
A vonat hátsó piros lámpái eltűntek az éjszakában.
Mélyet sóhajtott és elindult. Valahol a közelből halk jajgatást hallott, önkénytelenül megállt és fülelt, majd pedig elindult a hang irányában. Újra felhangzott a panaszos hang s most már tisztán kivehető volt, hogy valami férfi kiált segítségért. Deeping leikéből az életmódja nem ölte ki eg emberi érzést... Eddig még embert nem bántott . . . fizikai értelemben . . . Gondolkodás nélkül követte emberi ösztönét és szaladt a panaszos hang Útmutatása szerint. Az alagút torkolatánál álló váltóőr bódéjához ért és az ablakon benézve látta, hogy az asztal mellett, a petróleum-lámpa halvány fényében a földön fekszik a váltóőr. Most éppen újra jajgatott, halkam szinto elhaló hangon:
— Segítség!
Depping első gondolata az volt, hogy minden percnyi késedelem fokozza a veszélyt, hogy az üldözői megtalálják. de az emberi érzés kényszere hajtotta... Benyitott a váltóőr bódéjába, lehajolt a földön görcsükben fetrengő emberhez, átkarolta és az ágyra fektette. Még mielőtt kérdezhette volna, a váltóőr kezdett beszélni, töredezetten, halkan:
—- Halálos szivgörcsöm van ... Borzalmas roham ... nem élem túl... De a vonat... az expressz... az expressz! ...
Az asztalon a távirójelzö élesen csilingelt.
— Vigyen oda a váltók emelőjéhez . . . megmutatom ... — suttogta.
Mire odafektette a beteg váltóőrt a kis padra, ez halkan mondta:
— A szélső emelőkart jobbról egészen csapja át balra !...
Deeping alig tett eleget a parancsnak, máris dübörögve száguldott ki az alagútból az express és simán siklott, át a másik vágányra. ,
Deeping most már rohanni akart tovább... az eddigi késés is a veszte lehet. De. a beteg váltóőr suttogó kérése odaláncolta, mert még két vonat volt esedékes egy órán belül, amíg a váltóőr felváltása megérkezik.
Daeplng a harmadik vonat váltóját éppen átcsapta es a vonat fülsiketítő zajjal száguldott el az ablak előtt, amikor hirtelen berúgták a bódé ajtaját és revolvert szegezve Deeping homlokának, rendőr állt a küszöbön :
— Fel a kezekkel 1 — kiáltotta és mingyárt hozzátett« — gazfickó, az eddigi gaztetteiden most azzal tetézed, hogy vonatokat akarsz klsiklatnl?
Deeping őszinte felháborodással fakadt ki:
— Gyalázatos hazugság! Kérdezze meg a váltóőrt, hogy..
De félbehagyta a mondatot és lemondó arccal hagyta a két kezét megbilincselni. Amikor ugyanis a kijelentése közepén a váltóőr felé pillantott, hogy őt maga mellett koronatanúnak állítsa sorompóba, látta, hogy a szerencsétlen fej« a mellére hanyatlott le... a koronatanúja meghalt .

 

 

 
Deepinget a rendőrök elvezetteék. A váltószolgálatot átvette a velük együtt érkező másik váltóőr.
Deeping kétségbeesett dühvei ült a cellájában. Végtelenül bántotta, hogy „saját hibájából“ került hurokra és szidta a szivét, amely nem tud olyan rideg maradni, amilyennek „ebben a mesterségben“ kell lennie. Különösen bántotta, hogy még ráadásul ilyen végzetes sulyosbbitó körülmény szakadt a nyakába, mert a váltóőr halála következtében bebizonyitottnak veszik, hogy a vasút ellepi merényletre készült.
Hirtelen kinyílt a börtön ajtaja. Régi, gyűlölt ellenfele, Slade dete.ktivfelügyelő lépett a cellába s igy szólt:
— Deeping, gratulálok a viselkedéséhez. Biztosíthatom, hogy a biróság nyomatékos enyhítő körülménynek fogja beszámítani.
Deeping meglepetten'kérdezte:
Miről beszél felügyelő ur? Hiszen vasúti merénylet kísérletével vádolnak. És az egyetlen koronatanúm, a váltóőr, meghalt,
— A koronatanúja a halála előtt vallott — felelte Slade. — A váltóőr a hivatalos naplójába beírta, hogy maga mentett meg három vonatot a pusztulástól. A derék ember utolsó mondata már befejezetlen maradt, de ennyi éppen elég ehhez, hogy a bíróság figyelemmel legyen a maga emberiességére, amellyel saját szabadságát kockáz, itatta, hogy embert kötelességét teljesítette...

 

 

Pesti Hírlap, 1935. szeptember 3.

 

Előzmény: Longvale (4691)
vanni75 Creative Commons License 2018.09.15 0 0 4692

Ha találok. De nem tudok OCR-ezni.  Egy pdf fájlból másolom ki, ahogy sikerül, olyan lesz... :)

Előzmény: Longvale (4691)
Longvale Creative Commons License 2018.09.12 0 0 4691

Rakhatsz még fel ilyeneket, ha szereted megcsinálni ocr-es változatban.

Előzmény: vanni75 (4690)
vanni75 Creative Commons License 2018.09.11 0 1 4690

A sikkasztó
írta Godfrey Clowes

 

Anderson John nagyon meg volt elégedve a teljes átalakulással, amelyen a külseje átment. Hetek óta tanulmányozta, hogy milyen eszközökkel tegye magát teljesen felismerhetetlenné és lelkiismeretes főpróbákat tartott. Végül már maga sem ismert rá „Anderson John“-ra. Woodward Peter amerikai gazdaember, akinek a szerepére állította be a maskaráját, semmiben sem hasonlított a kisvárosi bank pénztárosához, akinek Andersont Dartford városában ismerték. Senki sem gyanakodhatik rá, ha a gazdag amerikai képében megjelenik a városban.
Évek óta készült a „sorsdöntő“ vállalkozásra. Mindent gondosan áttanulmányozott, mérlegelt, megfontolt. A legjelentéktelenebbnek látszó részletet sem hanyagolta el. Lassan beszerezte Londonban egy ok- irathamisitással foglalkozó ügynöknél, akivel a véletlen hozta össze, az „eredeti“ amerikai útlevelet, a személyi okmányokkal együtt, ami mind azt igazolta, hogy ő Woodward Peter, aki hazájába, Angliába visz- szatért.
Az ügynök hozta össze a Whitechapel negyedben még a londoni alvilágban is mesternek elismert fodrásszal, aki remek parókát és pofaszakállt varázsolt Anderson ábrázatára.
Szombaton délben, amikor a pénztárt bezárta, még a könyveivel foglalatoskodott, úgyhogy az igazgató, akinél a pénzszekrény másik kulcsa volt, megunta a várást és miután együttesen bezárták a páncél- szekrényt, elment és Anderson egyedül maradt a bank helyiségében. Az igazgató nem sejthette, hogy a kasz- sza másik kulcsáról, amellyel ő szokta ellenőrzésül lezárni a páncélszekrényt, Anderson, ugyancsak Londonban, tökéletes utánzatot készíttetett, miután egy óvatlan percben viaszlenyomatot vett róla. Most, amint egyedül maradt, a két kulccsal kinyitotta a páncélszekrényt, kivette a benne levő százezer silling készpénzt és zsebretette. Azután bezárta a kasszát, az éjjeli őrrel lezáratta a bank helyiségét és hazasietett Egy kézitáskával, amiben az álruhához szükséges holmi és ruházat volt, kiment a pályaudvarra és elutazott Londonba. Útközben a vasúti kocsi mosdójában átöltözött, felszerelte magát a maskarája összes kellékeivel, levetett ruháját pedig berakta az útitáskába. Londonba érve, a pályaudvar ruhatárából kiváltotta az oda mór korábban beadott utibőröndöt, amiben a „gazdag amerikai“ ruhája és egyéb holmija volt. A régi ruháját tartalmazó táskát pedig betette a ruhatárba, a kapott vevényt pedig széttépte és eldobta.
A legközelebbi vonattal "visszaindult Dartfordba.

Mivel szombat volt, huszonnégy óránál több idő állt a rendelkezésére arra, hogy mire a pénztárat hétfőn fel akarják nyitni és Anderson pénztáros urat várják, ő már mint az amerikai Mr. Woodward szerepeljen a dartfordi „Sas-szállodában“.
A bevonulás tökéletes sikerrel járt. Sem a pályaudvaron, sem a szállodában nem gyanakodott rá senki sem, sőt a szálloda igazgatója, akivel Anderson hetenként szokott a kaszinóban találkozni, külön is kiemelte, hogy milyen megtiszteltetésnek ve?zi ilyen előkelő amerikai vendég látogatását.
De mindennél jobban izgatta Andersont, hogy milyen lesz a találkozása Walker Edyvel, egy orvos fiatal özvegyével, akibe Anderson évek óta szerelmes volt és bár társaságban gyakran találkoztak, sohase merte neki elárulni, hogy szereti. Edy mindig nagyon kedves volt vele, de Anderson nőkkel szemben olyan félénken tartózkodó volt, hogy a döntő kijelentés mindig a torkán akadt. Most elhatározta, hogy mint gazdag amerikai, udvarolni kezd Edynek. Tudta, hogy vasárnap délben, a templom után, Edy egyedül szokott sétálni a városon kívül fekvő parkban. Odament és valóban ott találta. Mint „idegennek“, nem volt nehéz a város nevezetességeiről kérdezősködni. Edy érdeklődéssel hallgatta az „amerikai“ meséjét, állítólagos mozgalmas életének történetét és talán még hizelgett is a hiúságának, amikor az „amerikai“ elárulta, hogy azért jött haza Angliába, mert feleséget akar magával vinni a birtokára és boldog lenne, ha Edy neki módot adna arra, hogy magával jobban megismertesse.
— Ilyen asszonyt kívánnék magamnak, mint mága — mondta az „amerikai“ és Edy mosolyogva felelte:
— Ugyan amerikai gyorsasággal jutottunk el idáig, de azért nem titkolom, hogy magát el tudnám képzelni férjemnek, ha nem érezném magam más irányban lekötve.
És Edy elmondta, hogy a város takarékpénztárának a pénztárosa évek óta igazi, jó barátja és noha még nem esett erről szó köztük, mindketten tisztában vannak azzal, hogy szeretik egymást.
— Ha valakinek a felesége leszek, csak az övé akarok lenni — mondta végül Edy.
Az „amerikai“ alig tudta a meghatottságát titkolni, de azért sértődést színlelt és magára hagyta a lányt. Csodálatosan tökéletes álarca mögött Edy nem sejtette Andersont, aki most a szállodába sietett vissza és az útitáskájába zárt bankjegyköteget az utibő- röndje titkos rekeszéből kivette, zsebretette és elment régi lakására. Ott lemosta az álarc minden nyomát, egyik otthon levő ruhájába öltözött át újra és mint Anderson pénztáros elsietett a takarékpénztárba.
— Valami Írást benn hagytam a fiókomban — mondta Anderson az éjjeli őrnek, aki gyanakvás nélkül bebocsátotta az épületbe.
A két kulccsal kinyitotta a páncélszekrényt, a százezer sillinget vissza tette a helyére, bezárta a kasszát és visszament a lakására. Azután estefelé elindult Edy lakásának kis kertje felé. A lány egy pádon ült és olvasott. Kissé meglepte, hogy Anderson, akivel eddig csak társaságban szokott találkozni, most a lakásán látogatja meg, de nem is leplezte efeletti örömét.
Anderson most már tudta Edy titkát... egészen más embernek érezte magát.
Mire két órával később a lakására visszatért, boldogan mosolyogva mondogatta magában:
Sohase hittem volna, hogy egy jegygyűrűért százezer sillinget fogok fizetni...

 

Pesti Hírlap, 1938. október 15.

Olgy1 Creative Commons License 2018.09.07 0 0 4689

A Nemeréről tudnál listát küldeni?

Előzmény: KissSandor1988 (4688)
KissSandor1988 Creative Commons License 2018.09.07 0 0 4688

Sziasztok.

 

Van eladó pár darab Evelyn Marsh Robin Cook Martha Tailor könyvem akit érdekel kérem keressen. Fényképet tudok küldeni. 

Ezeken felul van még II. Vilaghaborus Hitlerről illetve a haborúrol szolo könyvem. Illetve 60 100 darab korul van még Nemere István könyvem.

SokatOlvasok Creative Commons License 2018.08.24 0 0 4687

Sziasztok!

 

Segítséget szeretnék kérni!

 

Ki akartam venni a könyvtárból Esther Mars - Rio Negro árnyai c. könyvet.

Észrevettem, hogy a 478. oldal az utolsó ami még megvan és a 483. a következő ami már megvan.

Közötte hiányoznak oldalak! :-( 

 

Ez a könyv megvan esetleg valakinek?

 

 

A legjobb igazából az lenne, ha a szkennelés lenne meg,

mert akkor pont ugyanúgy lennének meg a hiányzó oldalak, mint a könyvben levők.

Kinyomtatnám és belejavítanám. :-)

 

De végül is bárhogy megvan az jó lenne. 

Akár az a pár hiányzó oldal is elég lenne, ha a szkennelt változatból van! :-)

 

Ha valakinek megvan, az sokat segítene vele, ha elküldené nekem!

evabirodalma@freemail.hu

 

Nem csak engem mentene meg (aki elküldni) hanem mindenki mást is, aki el akarná olvasni a könyvet! :-)

 

 

Longvale Creative Commons License 2018.06.25 0 2 4686

 

Új poszt a Krimi Birodalmon: Okkult Detektívek.

 

http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimi-aktak-okkult-detektivek/

 

Két jelentősebb okkult detektívre térek ki benne bővebben? Thomas Carnacki és Harry Dresden.

Itt van a végén lévő novella listából kettő. Mind a kettő djvu-ban van.

 

A gravítáció törvénye: https://data.hu/get/11281566/A_gravitacio_torvenye.zip

[ez egy Lord  Darcy-novella]

 

A fütyülő szoba: https://data.hu/get/11281557/A_futyulo_szoba.zip

[ez meg egy Thomas Carnacki novella]

 

Longvale Creative Commons License 2018.06.03 0 1 4685

 

Új poszt a Krimi Birodalmon: X-9-es titkos ügynök.

http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimi-aktak-x-9-es-titkos-ugynok/

 

Az X-9-es kalandjai 1934-ben indult képregénycsikokon, Alex Raymond rajzoló és Dashiel Hammett író összeműködése okán.

 

Itt egy eredeti comics strip, éppen a Mister Wong [The Smugglers of the Yellow Men, 1936] elejéből (s ez is meg van magyarul):

 

http://ekonyvespolc.hu/media/wysiwyg/Kepek/Cikkek/Cikk-kepek/Krimi-aktak/X-9/Magyar-kepek/Phil_Corrigan_s_a_titkos_fegyver_1.jpg

S aki még nem ismerni az X-9-es ügynök, azaz Phil Corrigan történeteit, annak itt van egy. Ezt csak úgy mobillal lefotóztam az újságból, de azért olvasható az egész: Phil Corrigan és a titkos fegyver

Innen letölthető:

 

https://data.hu/get/11246128/Phil_Corrigan_es_a_titkos_fegyver.zip

 

Longvale Creative Commons License 2018.06.03 0 3 4684

Egy elég érdekes "lelet". George Simenontól A Zéro ügynökség levéltára. Egy sportújságban találtam 1958-ból. 10 részben közölték és igen érdekes... Itt a sorozat 4. része (amit lefotóztam):

***

 

Úgy látszik még nem nem minden került el Ed McBaintól. A posztját majd valamikor megint revidiálnom kell: http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimiirok-ed-mcbain/

Nem A névtelen levél 1965-ös megjelenése a legelső McBain regény magyarul.

http://ekonyvespolc.hu/media/wysiwyg/Kepek/Krimi/Ed-McBain/2/a-nevtelen-level-ed-mcbain.jpg

Már 1958-59-ben ment sorozatban Evan Hunter (McBain)-nek egy regénye: A gangsterek karmaiban. Egyébként 27 részben ment és az újságból ki lehetett vágni és bekötni...

Ha jól számolom, ez már a 61. McBain/Hunter-regény magyarul (és még nincs év vége).

Longvale Creative Commons License 2018.06.03 0 0 4683

Már a 80-as években híre ment dr. Pap László bíró magánfordításainak. Ezek főleg vadnyugati regények voltak, melyeket pár példányban kinyomatott. Még van erről egy 1992-es újság cikk is. És itt van egy gépelt kézirat másolata, bekötve. Zane Grey két kisregénye. Az első a Tappan's burrow (Tappan szamara), a második a The Lure of the River.

 

Kohlrausch: Az elátkozott ház c. detektívregénye (1927). A könyv hátoldalán úgy ajánlják Leblanc: Barnett és társa könyvét, mint ami már megjelent, de ez nem lehetett igaz. Parszek is írta, hogy sokáig kereste ezt a könyvet.

 

 

 

Robert Sherrod: Tarawa c. könyvecskéje 1944-ben jelent meg, egy csata története (az angol eredeti fordítása).

 

Longvale Creative Commons License 2018.05.25 0 0 4682

Rákosi kommunista diktatúrája alatt nem csak a krimik tűntek el, hanem a bűnügyi tudósítások is az újságokból. Mintha nem lettek volna gyilkosságok, sőt, épp ezért nem kérték a lakosság segítségét sem a bűnözők kézre kerítésére sem (sőt nem számoltak be a nagyobb balesetekről sem). Ilyen téren a rendőrség munkája "láthatatlan" volt, a lakosság nem sokat tudott róla.

A Kádár-éra ezzel a hagyománnyal is szakítani kívánt 1957-től. Ekkortól már "sűrűn" jelentek meg beszámolók, felhívások is a bűnözőkről, bűncselekményekről. Ennek az új rendszernek a keretében indították el 1958-ban a Budapesti Őrhely c. újságot. Gyakorlatilag nem sok száma jelent és és 1961-ben meg is szűnt.

Vagy 3 szám hátoldalán volt Gugi Sándor képregény-rajzolónak egy egyoldalas képregénye, ami rendszerint valami megtörtént bűnügy feldolgozása volt. Az 1958. novemberi szám címlapja és a Lejárt az óra c. hátoldali képregény:

 

 

 

Gyulus72 Creative Commons License 2018.05.13 0 0 4681

Egy "új" Mcbain novella! Köszönöm!

Előzmény: Longvale (4678)
Longvale Creative Commons License 2018.05.10 0 0 4680

Egy kis régi ponyvafüzet borítója:

 

Találkoztam ezzel is: Robin Moore kalandregénye 1-2. kötetben: A tét óriási - Kuba (The Devil To Pay, 1961). A regény Jack Youngblood kalandja Kubában, megtörtén események nyomán írt regény. Egyébként Robin Moore írta a Francia kapcsolat c. regényt (The French Connection, 1969). Friedkin ebből rendezte a híres filmjét (a regény persze nem jelent meg magyarul).

 

 

Kezembe került egy újabb McBain is. Ez egy bekötött könyv, a Calypso (1979). A 87-es körzet 33. darabja. A regényben George Chadderton zenészt (aki Calypso Kingnek nevezi magát), a menedzserével egy esős szeptemberi éjszakán hátulról lelövik. Carella és Meyer kapja az ügyet...

Úgy látszik még mindig vannak McBainek, s ezzel együtt már kereken 60 regényéről tudok magyarul: http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimiirok-ed-mcbain/

Az első 3 oldalát lefotóztam mobillal (de a 2. oldal elmosódott teljesen, azt itt kihagytam)

Találkoztam még Jonathan Latimer: A halál színe fekete c. regényével (Black Is the Fashion for Dying, 1959).

Ezzel 5 regény van Latimertől magyarul:http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimiirok-jonathan-latimer/

Longvale Creative Commons License 2018.05.06 0 1 4679

Született egy új poszt is a Krimi Birodalomra: Florence Warden, a Krimi Írónők kategóriában.

http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimiironok-florence-warden/

 

Warden a korai bűnügyi/detektívszerzők közé tartozik, amolyan Viktória-korabeli borzongatás. Első, és talán leghíresebb regénye a MEK-en is fenn van: A rejtélyes ház.

http://mek.oszk.hu/14000/14047/

A The House by the Vaults c. novellája (1905) az ismertebbek közé tartozik. Ennek hőse egy női amatőr detektív: Susie Beech. A híres Strand magazin közölte először a novellát. Magyarul pedig nem sokra rá a Tolnai Világ-lapja közölte A zárda romjain címmel (2 részben).

Ezt innen letölthetitek (átraktam djvu-ba): https://data.hu/get/11201024/A_zarda_romjain.djvu

 

***

Mivel valamelyest kissé elhanyagoltam a krimiírónők kategóriát, majd előszedek még egyet-kettőt. Mondjuk Daphne du Mauriert. Neki van aránylag magyar nyelven is anyaga. Mostanában két novelláskötete is megjelent magyarul. Tőle találtam A kettévált pillanat c. kisregényét sorozatban magyarul 1958-ból, ami a Split Second (1952) magyar fordítása. Ebből forgatták a Suspicion tv-sorozat (1957-58) Fraction of a Second c. epizódját. Ezt még az imdb is elég jóra értékelte: https://www.imdb.com/title/tt0714192/

 

 

 

Longvale Creative Commons License 2018.05.06 0 1 4678

Gondolom azért nem "sikeres", mert számukra túl kicsi a profit. Igaz a Gabo erősebb kiadó, aki 2005 és 2009 között 10 Ed McBain regényt is kiadott. Éppen elképzelhető, hogy nyereséges egy McBain kiadás, de nem "eléggé". Hiszen egy nagyobb kiadónál túl sok embert kell eltartania a könyveknek. Egy McBaint meg mégse úgy gondolnák, hogy valami dotált valaminek kellene lennie, hanem olyan könyveknek, ami eltart még más könyveket is. Végül is nem tudom, hogy történt, de bizonyosan nem hozta az általuk kalkulált számokat. De a Gabonak sosem volt szívügye McBain, de ezt már te is konstatáltad: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=86204933&t=9126889

A 70-es-80-as években bizonyára elég jól ellehetett volna adni az összes McBaint, de akkoriban meg nem utaztak erre...

McBain/Huntertől magyarul 23 novellát számoltam eddig: http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimiirok-ed-mcbain/

Majd ha lesz ráérősebb időm, ezeket bedolgozom egy könyvbe.

 

Ezekből adok egyet, mintha régebben te is kértél volna ilyet:

Evan Hunter: Menekülés, A hét, 1963/20. sz. ford. Ecker György A novella az izraeli "A Hét" c. képes hetilapban jelent meg:

http://ekonyvespolc.hu/media/wysiwyg/Kepek/Krimi/Ed-McBain/4/Novella/Menek_l_s.jpg

Átraktam az egészet javított szöveget pdf-be:

https://data.hu/get/11200935/Evan_Hunter_-_Menekules.pdf

 

Hát, az említett Krimiklub is egy aktív társaság lenne, de nekik meglenne szerintem az összes McBain (azok jórésze úgy tárgyszerűen nekem sincs meg, egyszerűen csak feldolgoztam/lefotóztam/leleveleztem az állományt). Másrészt nem lesz teljesen nyilvános, és tag is csak bizonyos feltételekkel lehet valaki (vagyis nem bárki). De mivel az alapítás várat magára, többet nem tudok erről nyilatkozni, én is csak a terveket hallottam tőlük. De ha ilyen lelkes vagy McBainért, majd ott lesz a helyed.

Előzmény: Gyulus72 (4677)
Gyulus72 Creative Commons License 2018.04.28 0 0 4677

Hát, akkor várjuk a Krimiklubb-ot, hátha! A jogdíjakba nem igazán gondoltam bele! :-( Tulajdonképpen rejtély számomra, hogy miért nem sikeres manapság McBain krimit kiadni.

Előzmény: Longvale (4675)
Longvale Creative Commons License 2018.04.25 0 0 4676

Pár érdekesebb, új krimi megjelenés:

 

V. E. Schwab - Viszály

Victor és Eli két különc kollégiumi lakótárs, akiket nagyravágyásuk és átlagon felüli intellektusuk egyaránt összeköt. Diplomamunkájukhoz az adrenalin hatásait, és a halálközeli élményeket kutatják, egészen a nyugtalanító eredményig: megfelelő körülmények között bárki szert tehet emberfeletti képességekre. Amikor az elméletet gyakorlattá változtatják, az események nem várt, és borzalmas fordulatot vesznek.
Tíz évvel később Victor megszökik a börtönből, hogy esküdt ellenségévé vált egykori barátja nyomába eredjen. Segítője egy fiatal lány, aki zárkózottságával leplezi bámulatos képességeit. Eközben Eli semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy eltörölje a föld színéről a szuperképességekkel rendelkező egyéneket – kivéve társát, egy vasakarattal bíró, rejtélyes nőt. Az árulás és a veszteség fájdalmától hajtott ősellenségek mindkét oldalon emberfeletti erőkkel felfegyverkezve készülnek beteljesíteni bosszújukat – de vajon melyikük éli túl a végső összecsapást?

Lars Kepler: Lesben

A svéd rendőrség szokatlan e-mailt kap: egy videót, amelyen egy nő látszik, akit az ablakon keresztül vettek filmre, titokban, intim közelségből. Másnap a nőt holtan találják otthonában, és meggyilkolásának ördögi brutalitása még a sokat látott nyomozókat is sokkolja. Pár nappal később újabb hasonló videó érkezik a rendőrségre, ám esélyük sincs időben azonosítani a potenciális áldozatot - ő is megcsonkítva végzi. Holttestére a férje talál rá, aki annyira kiborul a látványtól, hogy a bűntett összes nyomát eltünteti, felesége testét lemossa, és ágyba fekteti, mintha csak aludna. A kihallgatásával sem sokra mennek: az átélt trauma hatására elveszíti emlékeit. Ekkor fordulnak Dr. Erik Maria Barkhoz, a hipnózisban jártas bűnügyi pszichiáterhez, abban a reményben, hogy neki talán sikerülhet feloldani a férfi emlékképeit. Erik azonban olyasmit derít ki a hipnózis során, amit nem akar megosztani a rendőrséggel. A testületnek nagy szüksége lenne Joona Linna felügyelő segítségére, ám ő a szóbeszéd szerint egy évvel ezelőtt vízbe fulladt.

 

Jo Nesbo: Macbeth

A fiatal és tehetséges nyomozó a város bűnbandájának felszámolására teszi fel életét, ám amikor sikerei nyomán magasabb pozícióba kerül, őt is megkísérti a hatalom csábítása. A hatalom megszerzése érdekében szörnyű gyilkosságok sora, és ezzel párhuzamosan egy szövevényes nyomozás veszi kezdetét.
A krimi és a thriller műfaji határán egyensúlyozó műben a hatalmi harc a végsőkig éleződik és feszül, és fokozatosan borít el mindent a végzetes paranoia.
A Macbeth című krimit Shakespeare tragédiája ihlette. Nesbo szemében a darab a hatalomért vívott harc thrillere, melynek színhelye komor, viharos, noir-szerű táj - ezt a sötét helyet bravúrosan jelenít meg regényében a szerző.

 

A. J. Finn: Nő az ablakban

Anna Fox egyedül él New York-i otthonában, egy üresen kongó nagy házban, ami egykor boldog családi élete színtere volt. Férje és lánya nincsenek már vele, agorafóbiával küzd, napjait azzal tölti, hogy idegenekkel csetel a laptopján, régi filmeket néz, túl sokat iszik, és a szomszédjait figyeli.
Amikor Russellék beköltöznek a szemközti házba, még inkább felerősödik benne a vágy, hogy újra együtt legyen szeretteivel. Aztán Anna meglát valamit az ablakból, amitől ingatag világa omladozni kezd. Tényleg látott valamit, vagy csak a képzelete játszott vele? És milyen következményekkel jár, ha megvádolja új szomszédjait?

 

Anna Snoekstra: Hasonmás

A tizenhat éves Rebecca Winter a tinédzserek felhőtlen életét éli: dolgozik egy gyorsétteremben, flörtöl a fiúkkal, csínytevésekben vesz részt a barátnőjével. Azonban hátborzongató dolgok kezdenek történni vele: véres foltok az ágyában, emlékezetkiesések, furcsa érzés, hogy valaki figyeli.
Majd egy napon Rebecca eltűnik.
Tizenegy évvel később a városban felbukkan egy fiatal nő, aki azt állítja magáról, hogy ő Rebecca. Az öröm mégsem felhőtlen. A lány szülei, bár kedvesek hozzá, zavartan viselkednek, a régi barátai gyanakodnak. A lány felbukkanását egyedül iker öccsei fogadják természetességgel, holott egy egész bűnlajstrom írható az ikerpár rovására. Sejtelmes és riasztó események kezdődnek az új Rebecca körül is, aki elhatározza, hogy kideríti az igazságot.

 

 

John Sandford: Mezei préda

A gyilkosnak a közelben kell lennie. Sőt, talán nap, mint nap találkoznak
vele...
Két rémült tizenéves egy elhagyatott tanyaházhoz hívja a seriffet, aki holttestet
talál egy kukoricaföldön. Aztán még egyet, és még
egyet...
Amire Lucas Davenportot, a Bűnmegelőzési Hivatal sztárnyomozóját hívják, már tizenöt holttestig jutottak, de még tart a számolás. Lucas nyomozni kezd, és néhány zavarba ejtő felfedezést tesz. Az
áldozatokat nagyon régóta gyilkolják, minden nyáron egyet, rendszeresen,
óraműpontossággal. Hogyan történhetett meg ilyesmi ebben a nagyon kicsi
városkában, Red Wingben anélkül, hogy bárki észrevette volna?
Az utolsó áldozat alig két hete halott.

Longvale Creative Commons License 2018.04.25 0 1 4675

"Hogyan, mi módon lehetne hozzájutni ezekhez a nem hivatalos McBain regényekhez?" - Szerintem nagyon nehezen vagy sehogy. Van ami köztük vagy 30 éve készült, s eddig kibírta...

 

"Vagy készül esetleg egy kiadó a megjelentetésre?" - Szerintem nem készül. Azt gondolom, a Gabo egy tőkeerős kiadó, s ők is abbahagyták a McBainek kiadását, mert veszteséges volt.

 

"Netán magánkiadás?" - én magánkiadáson azt értem, hogy megcsinálja valaki magának könyvformában, színes borítóval, de nem kerül kereskedelmi forgalomba (ezt bárki megteheti). Esetleg még pár példányt kinyomtat néhány barátnak (pénz nélkül). Ilyet meg úgyse tudsz megvenni (esetleg cserélned meg valami hasonlószintű könyvvel tudnál egy ilyenért). Egyébként is az ilyesmi csak úgy működik, ha személyesen ismerik egymást a felek, s nem ilyen csetelő, kamuneveken neten üzengető fórumokból.

 

"E-book?" - egy "csak" ebook kiadás eleve őrültség, jogdíjat ugyanúgy kell fizetni (min. 1000-1500 dollár). Az első tíz vásárlóból egy alapból feldobja valami torrent oldalra, hogy "más is olvashassa". Az egész ebook kiadás abszolút veszteséges copyrightes könyveknél, csak a papírkiadás mellett létezik, színesítésként. Ettől csak az nagyobb hülyeség, hogy ingyen feldobálni ezeket a netre, hisz ahogy említettem, ha már 20-30 évet kihúztak eddig ebben a formában, úgy miért lenne most az a pont...

 

Egyébként azoktól is több McBain-regény lehet magyarul, mint amit a listán felsoroltam (nyilván hatvan feletti a számuk). Ugyanis több könyv végén vannak ajánlók, ahol magyar címen hivatkoznak más regényekre. Mellette egy másik hasonló ajánló, amiről tudom, hogy le van fordítva, valóban azon a címen. Viszont csak azokat tudtam belevenni a listába, amiket: vagy én láttam, vagy szavahihető ember mondta, hogy az kész van, vagy küldtek nekem pár oldalt a könyv elejéről (ez a 3 dolog valamelyike adta a listát). Lehet még ilyen 87-es körzetes regény is, meg más is. Pl. az egyik végén a Matthew Hope sorozat 11. regénye, a Volt egyszer egy kislány címűt ajánlja, s mellette a Zsaruszerelem c. regényt, amiről meg tudom, hogy meg van magyarul (így van esély rá, hogy a Hope-regény is megvan magyarul, csak eddig nem láttam vagy más forrásból nem tudok róla).

 

 

Ja el is felejtettem: valószínűleg egy fokkal kerülhetsz bentebb ez ügyben Gyulus, hogy belépsz majd abba a krimiklubba, amit egy cimborám készül alapítani már közel egy éve (legalábbis, ha végre meg is alapítja). Nagyritkán szokott ide is beírni.

 

Előzmény: Gyulus72 (4674)
Gyulus72 Creative Commons License 2018.04.25 0 0 4674

Hogyan, mi módon lehetne hozzájutni ezekhez a nem hivatalos McBain regényekhez? Vagy készül esetleg egy kiadó a megjelentetésre? Netán magánkiadás? E-book?

Előzmény: Longvale (4670)
Longvale Creative Commons License 2018.04.23 0 0 4673

Megint adok pár jó borítót a régebbi könyvekből. Az első 3 borító egy régebbi szerző, a Raffles-történeteket író, E. W. Hornung borítói.

 

 

És itt vannak még ezek, asszem ezeket mindet a nagyszerű Sebők Imre rajzolta:

 

 

 

 

Longvale Creative Commons License 2018.04.23 0 1 4672

Ja, te Gary Paulsen: Ritus c. regényére (Fiesta, 1992) gondolsz (Night Rituals, 1989).

 

Paulsennek csak ez az egy krimije van magyarul (és egy ifjúsági kalandregénye), pedig sokat írt.

https://moly.hu/konyvek/gary-paulsen-ritus

https://www.fantasticfiction.com/p/gary-paulsen/night-rituals.htm

 

Előzmény: Törölt nick (4671)
Törölt nick Creative Commons License 2018.04.23 0 0 4671

Sziasztok!Egy regény címét keresem.Még tinédzser fejjel olvastam egyszer,kb. 1995-2000 körül,tehát semmi képpen sem mai darabról van szó,legjobb esetben is a 90-es években íródott.De lehet még régebbi.A könyv persze azóta már elveszett, de ami még rosszabb hogy már sem a címére,se a szerzőre sem emlékszem :-( Viszont amire igen,bár tudom némelyik nem fog túl sok támpontot nyújtani:

 

kezdem is talán az egyetlen fix,biztosan a regény sajátjaként jellemezhető mondattal,ami egy idézet belőle,ami így szól: "....egy hely,ahol nyugodtan sz@rh@t."  Én kérek elnézést de tényleg ez az egyetlen mondat ami konkrétan megmaradt belőle.És igen,ez egy elég mocskos,szabad szájú regény volt,talán azt is mondhatnám rá hogy ponyva.

 

a főhős egy kiégett zsaru.Rá vonatkozik a fentebbi idézet is,amikor az író a főhős lakását írja le.

 

amúgy egy sorozatgyilkosról szól,ill. nyilván kettejük macska-egér játékáról

 

de amúgy az egész is úgy nagyjából az Elemi ösztön stílusában és nyelvezetében íródott (talán tényleg az is volt az ihletadó,nem tudom,bár a 90-es években amúgy is fénykorukat élték thrillerek,legalábbis a filmiparban biztos,lásd még pl. Hetedik,A bárányok hallgatnak,stb.)

 

a borítója úgy emlékszem szinte full fekete volt,amit talán csak egy pengeélnek a fénye tört meg.Ismétlem úgy emlékszem

 

Szóval ha úgy vesszük tényleg semmi extra,gondolom abban az időben kb. 200 ilyen témájú,nyelvezetű krimi íródott,na meg azóta is.Szóval tudom nem könnyű,az egyetlen esélyem valószínűleg az hogy valaki olvasta is itt,és még az idézetre is emlékszik.

 

Amúgy az se baj ha pontosan nem tudjátok megmondani a címét,nekem már az is jó,ha ezután nem egy hanem több címet is beírtok,amikre kb. illenek a fentiek,mert az még mindig nem annyi lesz mintha valamelyik online antikvár oldal 60000 címét akarnám átbogarászni.De bármi más is jól jöhet,pl. hogy kik írtak akkoriban ilyen stílusú regényeket,vagy akár az hogy szerintetek még hol kérdezzem meg :-) Előre is köszönöm!

Longvale Creative Commons License 2018.04.22 0 1 4670

http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimiirok-ed-mcbain/

 

Frissítettem a négy évvel ezelőtt íródott Ed McBain-posztot! Bővítettem is jelentősen a listát. Mintegy húsz olyan regényfordításunk van, amelyek hivatalosan sohasem jelentek meg (egy kivételével, mind egy barátom gyűjteményében pihentek ezek már jó pár éve).. Így aztán 59 regénye van magyarul McBainnek, ami nagyjából fele a bűnügyi regényeinek. A meglevőkről is adok első oldalakat, borítókat.

Adok egy beleolvasót is, a Gonoszság (Mischief) c. regény elejét elolvashatjátok: https://data.hu/get/11177333/Gonoszsag.zip

 

 

Itt van, Aki tétovázik [He Who Hesitates] c. 87-es körzet-regény ajánlója és első oldala:

 

 

Longvale Creative Commons License 2018.04.07 0 0 4669

 

Az Attraktor Kiadó tavaly egy elég nemes vállalkozásba kezdett: A fantasztikus irodalom klasszikusai: "Sorozatunkban szeretnénk bemutatni az – erre érdemes – ismeretlen szerzők írásait, valamint az ismert kedvencek magyarul még meg nem jelent egyes műveit..."

Robert E. Howard: Vörös Szonja és a keselyű árnyéka, 2017
Nictzin Dyalhis: A zafír szirén és a boszorkányok történetei, 2017

 

Az elbeszélések zöme amerikai pulp-magazinokban jelent meg eredetileg (főleg a Weird Talesben).

Ezek rendkívül hiánypótló kötetek.

Nemrég jelent meg is, a sorozat 3. kötete: Perley Poore Sheehan: A rézhercegnő és a holtak könnyei, 2018.

 

A kiadó úgy hirdeti a sorozatot, hogy a bennük lévő novellák eddig sohasem voltak magyarul kiadva.

Ez nem teljesen így van, hiszen Vörös Szonja és a keselyű árnyéka c. kötetben lévő 7 történetből 2 bizonyosan megjelent korábban is magyarul: A gyűrű kísértete (2016) és a  Ninive kapui (2011). A rézhercegnő és a holtak könnyei 1 kisregényt és 2 novellát tartalmaz. S éppen a címadó kisregény már megjelent magyarul éppen száz éve: A Rézhercegnő, Legjobb könyvek 30. 1918, és 64 oldalas füzet volt. Viszont ez mit sem veszt a kiadó érdemeiből: Egyrészt akik olvasták a száz évvel ezelőtti A Rézhercegnőt, s megkérdeztem, úgy nyilatkoztak, nem volt rossz történet. Sheehant mindenképp érdemes megismernünk, ráadásul ez már új fordítás lesz és még ott van plusz 2 másik novellája is.

 

Longvale Creative Commons License 2018.03.24 0 0 4668

Egy rövid cikk Georges Simenonról. A Pesti Műsor 1974/14. számából:

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!