Igazad van a beagyazott rendszerek szerintem is terjedni fognak. Ugyanakkor azt nem hiszem, hogy az OS-t valtozatlanul lehet rajta tartani, barmennyire is lekorlatozod a funkciojat. A kulonbozo problemak/exploitok rendszeresen kerulnek elo minden szoftverre (OS-ek, tuzfalak, browserek, virusok, trojaik). A szoftvereket egesz egyszeruen muszaj update-elni rendszeresen. Peldaul a PalmPilot egy eleg egyszeru ketyere aztan megis van ra virus. Sot mobil telefonokra is van amikben pedig meg kevesebb funkcio van. (a PAN meg a Bluetooth lesz am csak igazan mokas) Meg anno a nem digitalis telefonkozpontokra is volt exploit (2600 Hz ... a regi szep idok...). Szerintem a beagyazott rendszerek jovojeben valami automatikus update funkcio lesz. Hmmm.... mire is emlekeztet ez? Windows Update? Active Directory?
Nem kontárokra gondoltam!
Persze aki akarja bízza csak magát nyugodtan olyan rendszer(ekre), melyek áttekinthetetlenek és kitudja miféle adatokat gyűjtenek a háttérben! (Akarva, akaratlan - "szövegszerkesző fragmentek" benne jelszavakkal). Csak nyugodtan!
Természetesen még mindíg céges dolgokra gondoltam.
Mostanában beágyazott szerü rendszereken filozofálok. Nincs kábel (szinte), kicsi, aranyos, nincs cserélhető OS (sajna sok szoftvergyártó szándékosan fejlesztgeti cuccait úgy, hogy azok 1 hét elteltével teljesen használhatatlanok legyenek és rákényszerítse a usereket, hogy töltsék le az újabb verziót. Nyilván ez is a pénzszerzésre megy - mert letöltésnél különféle oldalakat kell megnézni - beetetik a reklámozókat...).
Ha egy rendszergazda nekiall a ceg szerverenek kodjat buheralni az csak arra jo, hogy a tavozasa utan soha tobbe nem tudja szabvany modon karbantartani a rendszert.
helyett:
Ha egy rendszergazda nekiall a ceg szerverenek kodjat buheralni az csak arra jo, hogy a tavozasa utan soha tobbe senki ne tudja szabvany modon karbantartani a rendszert.
penzest(13): Javaslom olvasd el az uj Corel fonok nyilatkozatat arrol, hogy mire fogjak hasznalni a penzt amit kaptak. Arrol beszel, hogy abbahagyjak a veszteseges marhasagok nyomatasat (Linux) es helyette vegre a jovedelmezo uzletagakra (grafikai programok) koncentralnak. Ha ossze akarnam foglalni, hogy szerintem mi tortent itt akkor azt mondanam, hogy az MSFT vett maganak grafikus programokat a .Net platformra es alagyujtott az Adobe-nak.
rayn(15)(20): Az informatika fejlodesenek tortenete a reszletek ujabb es ujabb retegekbe temeteserol szol (information hiding): BIOS->operacios rendszerek->magas szintu nyelvek->konyvtarak->OOP. A melyebb retegekben valo mindennapos turkalas nem produktiv. Az a minimalis hatekonysagnoveles amit egy specifikus esetre esetleg(!!) el tudsz erni nem eri meg a raforditott idot es energiat. Nem beszelve arrol, hogy milyen mellekhatasokat okozhat a turkalas.
A nyitott forraskod mint erv lenyegtelen:
- Az atlag felhasznalok 99.9999%-a nem olvas rendszerkodot. Sot meg a linux hasznalok tulnyomo tobbsege sem.
- Vallalati/allami IT kornyezetben kimondottan karos a buheralas. Ha egy rendszergazda nekiall a ceg szerverenek kodjat buheralni az csak arra jo, hogy a tavozasa utan soha tobbe nem tudja szabvany modon karbantartani a rendszert. (komoly extra karbantartasi koltseg) Raadasul nem is biztos, hogy pozitiv volt a valtoztatas amit csinalt. Azt se felejtsuk el, hogy a rendszergazdak altalaban nem asz programozok - hiszen ha azok lennenek akkor joval tobb penzert rendszerprogramozokent dolgoznanak. Ujabb indok arra, hogy miert ne nyuljon bele a rendszergazda a rendszerkodba. Epeszu IT fonok az ilyen buheralos hajlamu rendszergazdat amilyen gyorsan csak lehet lecsereli.
- Oktatasi celra jo ha van forraskod, de oktatasi celra szamos amerikai egyetem megkapta a Win forraskodjat is.
Elsősorban cégekre gondoltam.
Egyre több cég jön rá, hogy minek sz@rakodjon selejt rendszerrel, amit át sem tud nézni, át sem tud írni?
Aki talpon akar maradni úgyis valami UNIX szerű rendszert választ. És jó rendszergazdát!
Mivel nem vagyok pap, meg imadkozni se tudok, tok mindegy jarok-e templomba, de azert a perselypenzt sokallom. :-)) ( A felreertesek elkerulese vegett: _csak es kizarolag_ a pelda kedveert szerepelnek vallasi fogalmak, es semmi problemam nincs a peldaban emlegetett dolgokkal. )
Végül is, mivel nem vagyok programozó, meg nem is értek hozzá, tök mindegy, hogy van-e rá jogom, úgyse tudom átírni. Akkor meg ugyanott vagyok.
Mellesleg ha a MS szoftvereit megveszed, akkor se fenyegetnek az ÁVO-sok (illetve BSA).
Most nem szeretnék vallásháborút, amikké az ilyen topicok mindig is fajulnak, csak azt közöltem előgg, hogyvalóban úgy hirdetik, hogy van szerver meg munkaállomás-verzió, és hogy a szerver-verzió már ennél is meglehetősen drága.
De azzal megveszed azt a jogot is, hogy te is eladhasd (ha jól tudom), ott a forráskód is és ha akarod az egész kernelt meg körítést átírhatod.
És még "ÁVO"-sok sem fenyegetnek.
Szerintem az a cég van jelentős előnyben, ahol megvan a "szerver" forráskódja, mert jobban testre tudja szabni, mint egy olyan szoftvert, ahol ezt kifejezetten tiltják.
Viszont úgy tűnik, beigazolódott a topicnyitó félelme: úgy néz ki, most már van Linux Workstation és Linux Server verzió... Leglábbis már több verzióban kapható pl. a SuSE meg a Red Hat is. És utóbbi árban is kezdi felvenni a versenyt (60 000 Ft + ÁFA), ingyenesség ide vagy oda.
Na es ahhoz mit szoltok, hogy a Microfo$ "megtamogatta" a Corelt csekely 135.000.000 $-ral. /Persze nehany reszveny elleneben/.
Ezaltal van a Micro$oftnak Office-a Linuxra /Corel Wordperfect Office 2000 -> Micro$oft Wordperfect Office 2000/, van sajat Linuxa /Corel Linux -> Micro$oft Linux?/ ...
De lehet, hogy a neveket meghagyjak. Ha olyan sz@r lenne a Linux ezt csak nem tenne.
wxWin:
+ Multiplatform
+ Nem csak grafikus toolkit, van benne adatbáziskezelés, nyomtatás, tömörített streamek, stb.
+ jobb a licenszer mint a qt-é ;-)
+ Igen kellemes grid van benne
+ Elég áttekinthető kódja van
+ C++, ellentétben a GTK-val. És windows alatt is normálisan néz ki, szemben a GTK-val.
- Ott kell lennie a lib-nek (vagy 4 MB)
- Nincs igazán jó felületszerkesztője. Nagy a kísértés hogy nekiálljak, csak nekem meg időm nincs. És jön a kylix, megvárom milyen lesz és mennyibe kerül.
"Mindazon által azt hiszem, hogy a Digital(ma Compaq)/Microsoft féle COM 1 nagyon rulez dolog és a ma divatos CORBA nevű baromság ennek 1 elfuserált gyenge és ócska utánérzése."
Már bocsi, de mintha a CORBA lett volna előbb. Mi több, ez már jó néhány éve elfogadott szabvány. És igen kellemes kis dolog ha szerver jellegű dolgot csinálsz mondjuk C++-ban.
Üdv:Micu
Már megint vallásháború...
Nos mivel újabban web alapú kertetrencereket is fejlesztek, hát nem a windows-t preferálom. Egyszerűen hülyét tudok kapni az IIS baromságaitól, kezdve azzal hogy van ugye egy \inetpub\wwwroot, Nos az ez alatt levő szemétbányában fehérember nincs aki eligazodik. bevett szokás, hogy az ember csinál 1 redir lapot a site default.asp helett, szal elkelandozik 1 olyan directory-ba amit aztán átltá.. ehhez képest az apache:
-konfig directory /etc/httpd
site directory: /home/httpd, vagy usereknél public_html könyvtárak.
A másik kafa szokása az IIS-nek hogy szereti 15 min után kirugdosni a usereit, tekerheted fel az mmc-ben a paramétert 6 órára is.. le sem fogja szarni. Az IIS lényegtelen paramétereit beállíthatod az mmc-n de a lényegeseket az MS swiss-army-knife regedit-ben csak. Az itt levő dolgok úgy 3-4 main key alatt vannak, csinos kis bokrokat alkotnak, a kulcsok mirevalóságának 2/3-a szamizdatként terjed, ráadásul van 1 vagon kulcs amit neked kell létrehozni, hogy a kivánt beállítást elérd. Mit ne mondjak 1 IIS admin vagyonokat kereshet a fejében levő closed tudással, ami ugye nem 1 nagy etvasz de abból él a fazon, hogy nem adja közre azt.
Ehhez képest az apache jól dokumentált és kívételesen azt csinálja amit beállítasz neki.
Apache-os web szervereink évek óta mennek amíg az IIS-es cuccok 1-2 havonta maguk alá szarnak de úgy hogy 1 hét gája és hajhullás mire újra rendesen működni fognak.
mindazon által azt hiszem, hogy a Digital(ma Compaq)/Microsoft féle COM 1 nagyon rulez dolog és a ma divatos CORBA nevű baromság ennek 1 elfuserált gyenge és ócska utánérzése.
Mire jó a linux:
-ki cégek belső file és alkalmazás szerverének
Mire jó a windows?
-Multimédia/kiadványszerkesztés(irodai szinten)/GAMING. A win2k jó lenne elégsokmindenre, csak sajnos az a baja hogy annyira drága és olyan pofátlan licenszpolitika lett hozzá hogy magánemberek/kis cégek nem fogják nagyon megvenni, IMHO
Van 1 olyan randa gyanum, hogy Billy bácsi az X-Box-szal agyon fogja vágni a népszerű Windózere eladásait :>
Szal a cikk maga 1 jó nagy paradoxon: vessük össze mondjuk az enduro motorbiciklit a suzuki swift-tel. Nem érdemes, ugye?
Mi a jo a wxW-ban? Kivancsi vagyok, mert egyszer nezegettem, es lattam, hgy crossplatform, meg free, meg egesz tisztessegesen van megirva, de meg nem probaltam ki.
Tudnad ertekelni mas toolkit-ekkel osszehasonlitva? (Gtk, Qt)
a linuxos desktopok mindig legalább egy lépéssel a windwos előtt járnak
Szerintem ez csak akkor igaz, ha van idod a konfiguralasra es ki tudod hasznalni az ebbol szarmazo elonyoket. Alapbeallitasban az atlag usernek meg a win a nyero szerintem.
Mellesleg az is igaznak tunik, hogy a linuxos gui-k a windowst probaljak utolerni. Lasd mukodes, komponens rendszer (Bonobo pl. total COM koppintasnak tunt, amikor megneztem) es eddig nemigen tudtak valodi ujdonsagot hozzatenni az eddigiekhez.
De a jovo a Linuxe lehet a desktopon is. Evolution, Nautilus, Helix Gnome, KDE2, soroljam meg?
Nekem semmi gondom nincs a linux alá fejlesztéssel. Ráadásul nincs már messze a kylix. De még lehet hogy azután is inkább a wxWindows-t fogom favorizálni. Egy bizonyos szint fölött elég jól el lehet lenni RAD nélkül is.
Mindazonáltal nagyon unatkozhatsz ha egy ilyen ősi topicot előbányászol :-)
Amúgy a linuxos desktopok mindig legalább egy lépéssel a windwos előtt járnak.
A Számítástechnika már réges régen Microsoft elkötelezett. Egyszer olyan ideges lettem az egyik MS s*ggnyalós és hazug cikkjük kapcsán - amit maga a főszerkesztő írt - hogy elborult az agyam és nem szórakoztam e-maillel, hanem telefonon küldtem el a büdös francba. (Mondjuk ez nem szokásom és előtte sem, azóta sem tettem ilyet)
Magam részéről nem teszem le a voksot sem az MS sem a Linux mellett, mert mindegyiknek van előnye és hátránya jócskán. Mitagadás, Linux alá fejleszteni nem egy méznyalás. MS alá fejleszteni meg lehet, hogy kényelmesebb, de no support és valszeg nem fog működni hosszú távon hibátlanul.
A Bash mellett az a N betű mi lehet. Egy tipp szerint valami Netfinity progi. De akkor miert irta at a CYGNUS logojat ?
a CYGNUS X-es dolgait hogy lehet beizzitani ? Ha fel kell raknom egy kulso X szervert akkor minek ? Meg egyaltalan.
off off
hosszú idő óta újra vettem egy ijen újságot (különösen a Váncsa cikkek miatt olvastam :) és bosszankodtam én is rendesen.
van benne 3 mondat mi teccet, kb:
"az irodai alkalmazások olyan használhatóak mint a m$ ofisz 2-3 éve, csak hogy a fejlődés..., vagy mi is ?"
"körülbelül 10x annyit tud, mint amennyit egy ember valha is kihasznál"
"... óriási, kihasználatlan, windowsos irodai integrátumok"
Igaza van. A TR3 se nem megy rajta :((
"egy windows-ban _csak_ ez az egy Registri ismeretlen."
B#&@ + a hüjéje, éppen az a a legnagyobb baja a #&@-nak, minden beleszemetelhet a rencerbeállításokba. Hogy ezt mér' nem lehetett vhogy normálisan megcsinálni...
Igaz, akkor nem indulna el 15 mp alatt. Viszont elindulna :))
a Linux - X Window rendszerének még sokat kell tanulnia, amíg használható _irodai_eszközzé_ válik. ----- ??? :)
a linuxos irodai csomagoknak nincs magyar változatuk. -------- vö: Applixware magyar kiegészítők 12000,- Ft Linux Office Suite 99 magyarítot 25800,- Ft
gyakorlatilag mindegyik grafikus héj az éppen aktuális Windowst akarja felülmúlni, emiatt onnan meríti az ötleteket és szolgáltatásokat. --- ez tetszett :)
Az erősen formázott dokumentumok átvitelét célzó kísérlrtek eredménye a használhatatlanul torzult állománytól a rendszer _lefagyásáig_ terjedhet. ----- hehe. hogyan fagyasszuk le a Linux-ot ? Nyissunk meg egy Word2000 doksit.
Az X Windowra épülő újabb ablakkezelők (KDE, GNOME)... ----- vö: pl a GNOME _nem_ ablakkezelő, hanem GUI. Nincs is ablakkezelő hozzá, erre a célra általában az Enlightenmentet használják, de bármi más is jó hozzá.
a parbeszédablakok nem nyílnak meg a képernyő közepén, hanem minden egyes alkalommal sajátkezűleg kell azokat elhelyezni ... ---- ha a szerző nem tudja kofigurálni az fvwm2-t, akkor hogy boldogul a Windows-al ?
vö egy másik éleselméjű megállapítással: Igaz, hogy senki sem tudja hogy müködik a Registry... de legalább egy windows-ban _csak_ ez az egy Registri ismeretlen. - utalás arra, hogy a Linux-ban szamtalan configuráló file van.
Előbb utóbb meg kell különböztetni a Linux Server és Linux Workstation változatot... ------ Attól mentsen meg minket az Úristen !
Ha lenne erőteljes műszaki alkalmazás Linux-ra ...állítólag a Bentley Microstationnek van ... ----- állítólag :) Lásd www.bentley.com:
Summary: MicroStation for Linux. What is Linux? Bentley Linux versions.... Had ne kelljen ideidézni a műszaki alkalmazások tömegét.
Nem is idézgetek tovább. Csak azt szeretném megkérdezni - hogyan engedheti meg egy szaklap, hogy egy ennyire ostoba cikk jelenjen meg benne. Ha a szerző _bevallottan_ nem ért a Linux-hoz, nem kellett volna a "cikket" lektoraltatni ? Ha már a szerzőben volt bátorság olyanról írni amihez nem ért. De még az alapvető web oldalakat sem járta végig. Pl nincs magyar verzió - legalább a szoftverhirdetéseket megnézhette volna.
