Tán nézz meg egy 1900 elején épült vályogházat. Egyszárnyu ajtok , ablakok gumitömités nélkül, természetes szellözés a méretpontatlanség okán.
A fa ablakok nincsenek átitava ragasztoval, a lehetö legkevesebbet használnak, mert felesleges a sok és drága is.
A szellözést , légcserét(régebben v most is) nyilászáro ideiglenes nyitásával, vagy (passziv ház)légtechnikával oldják meg .
A túlzott páratalmat semilyen falazat nem viseli el, pláne télen. A normál emberi tevékenység mellett keletkezö párát a vályog tudja kezelni, az attol eltéröt már nem mert az már vizesedést - statikai problémát okozhat.
A préselt vályogtégla önnmagában elég stabil száradás után.
Ez csak az én véleményem a kérdéseidröl, más talán tud többet is....
Nézegetem az ablakokat, latom, hogy van fa ablak, borovi fenyő, argon gáz töltésűek, stb..
Szuper.
..de lattam, hogy réteg ragasztottak, gumi tömítésekkel.
Itt-ott azt olvasni, hogy ajanlatosak a fa ablakok/ajtók? valyog házaknál, hogy normalis legyen a szellőzés, ne telitodjön a benti levegő párával.
Az első kérdésem, hogy a gumi tömítésekkel, es a ragasztóval(réteg ragasztottak) átitatott fa ablak hogyan fog szellőzni? Szinte ugyanaz, mint a műanyag ablak, csak nevében mas szerintem.
..masodik, hogy miért kell szellőztetni a pára miatt, miért írják, hogy telítődhet a szoba párával, ha egyszer azt hallani, hogy a vályog természetes pára szabályzó anyag? :)
..illetve mit gondoltok a forrás tégla nevezetű valyogteglarol?
Nem tetszik nekem, hogy nincs benne rost, szalma, stb, pedig kezdem magam elkötelezni a vályog ház mellett. :)
Laikusként, csak a józan paraszti ésszel elemezve:
Úgy értem csináltatok egy kutyaólat a bejárat elé és kibontottatok egy ajtó körüli falszakaszt. Szerintem a kutyaól nem terhel annyira. Gondolom a majorpang a főfalon megy végig, tehát csak ki vannak logatva még egy kicsit a szarufák, ha úgy nézzük.
Ha semmi sem reepd, hajlik, akkor én nem biztos hogy bármit piszkálnék egyenlőre.
Valamivel érthetöbb, csipöböl azt mondanám -statikus kellene. Nem látni, hogy mekkora terhelést kell kibirni az alátámasztás nélküli résznek, ill mekkora a sárgerenda mérete. Ha tutira akarsz menni, akkor a piros vonalnál(a kiszedett résznél) beteszel egy 12*12-es gerendábol áthidalot, + kétoldali alátámasztással, ha nagyon muszáj karpánttal.
Véleményetekre lennék kíváncsi.Kb. másfél éve át lett alakítva a vályog/parasztházam olyan módon,
hogy egy kis előtér lett építve középre a bejárathoz,a bejárati ajtó így ki is lett véve,
és a mellette levő kb 1 méter széles fal is,tehát az új előtérrel egybe lett nyitva a középső rész.
A lényeg,hogy az ajtó és a fal föl a sárgerendáig meg lett szüntetve,ez kb 2 méter széles nyílás,vagy vmivel több,
és mivel ott a sárgerenda,plusz a tornác gerendája,(mivel az összekötő gerendák kiérnek odáig),
nem lett áthidaló beépítve.Jól van ez így?Így egy összekötő gerenda alatt nincs fal,a két mellette levő gerenda közfalon fekszik föl.Szerintetek?még annyi,hogy ez a kérdéses gerenda a konyhán fut végig,
Gondolom, nem nagy felületről van szó a csempézéskor.... Igy lehet együtt mozog? Nekem a mérök azt mondta, hogy éppen nagyobb hézagokkal és flexibilis fugázóval, mert mozognak-nem nagyon- a csempék a vályogfalon. Ezek szerint nem kell.
Nálam nem lett sehol csempe, sem a fürdőben sem konyhában. Fürdőben középen van fürdőkád, a kézmosó sincs a falon. Konyhában pedig tisztes távolságra van a faltól (kb 1,5 m) a mosogató, Lábakon áll. üdv PJ
És a fal másik oldala legyen szabad, ott tud lélegezni, így nem lehet azt is csempézni. Nálam így ajánlotta a szaki. Hja meg csempe alá vakoláskor szög és drót, jó sok.
Nyugodtan lehet a vályogfalra, tömésfalra is csempét rakni. Korábban azt javasoltam, hogy mindig vendégfalra kerüljön, de ez az egyetlen egy dolog volt, amiben változott a véleményem az elmúlt évek során...
:-)))))
A lényeg: úgy legyenek a csempék felrakva, hogy ne csak a ragasztó tartsa őket, hanem egymásra is támaszkodjanak - azaz ne girbegurbán, csiricsálén álljanak, hanem szabályosan, és minél keskenyebb, vékonyabb fugákkal.
Jó pár éve egy ismerősöm belülről gipszkartonnal borította a falakat. Mondván, hogy olcsóbb és gyorsabb, mint a vakolás. Ma már nem tűnik olcsóbbnak, mint a vakolás... Vizesedés, dohszag, foltok a falakon.
A fal tövébe én szőlőt ültetek-ültettem a tanyán is- egy komolyabb tőke képes naponta nyáron több hektoliter vizet elpárologtatni. A kevésbé napos oldalra koraikat (pl. Néró, Eszter) a napos oldalra mehet pl. Pölöskei muskotály, de még kényesebb fajták is. Nem kell permetezni még az igényesebb fajtákat sem, a fal megvédi.
Nem teszi tönkre a falat, nem vadszőlő, nem emeli meg az alapot, "nem agressziv". Általában a vályogházakat ugy épitették, hogy minden oldalról érje a nap. A tornác beépitése "nem szerencsés" jobb visszaállitani az eredeti állapotot. Nem én találtam ki a "mérnököm" hivta fel a figyelmemet erre. Mondta, ahol sikerül rábeszélnie erre, sokkal jobb lett a ház állapota. üdv PJ
Azért ne túl közel legyenek azok a növények, mert a gyökerek is megmozgathatják a falakat... Amúgy nedvesség ellen is jók, csak okosan. Lukács úr helyett inkább hívtál volna statikust...
Üdv. Megbarátkoztam a vályogházzal, és meg is vettem egy kicsit, 30nm-est, 2 szoba van benne, és egy folyosó féleség. Nagyon jó állapotban, felújítani persze fel kell, de a falak tartó szerkezetileg nagyon masszívak. Vizesednek alul, de inkább a linóleum, PVC padló miatt, az is kockakőre van ráragasztva. :D Nekem nagyon tetszenek ezek a házak. Kihívtam az egyik vályogházas "youtuber" emberkét, Lukács úrat, ő is jókat mondott. Valahol láttam, hogy érdemes kis cserjéket, nagy vízigényűeket kültérre közvetlenül a fal tövébe ültetni, hogy az is elszívja a vizet a talajból, persze nem az összeset. Ez mennyire hatékony? ..illetve téyleg csak a vályogfal felszíne, és attól befelé lévő 4-5cm-es rész látja el a levegő páratartalom szabályzását?
Kényszerűségből de én is kartonoztam a plafont. Az egyik helyiségben padlás nélkül, nem volt más lehetőségem a ferde felületen. A masik helyiségben teljesen hianyzott a födém, nem volt energiám másból csinalni. Mivel újabbnál újabb ötletek jönnek, az épület még tovabnra sem lakható, fűtetlen. Azt gondolom nincs egyenlőre probléma, igaz folyamatos a szellőztetés természetes úton.
Konyhában én az alsó 80centin nem raktam csempét, ha akar ott kiszellozhet az esetleges nedvesség.
Szomszéd faluban 2 gipszkartozott ház. Egyikben közben nem laknak, rohad le ... Másikban laknak, 80-90% pára. Lyukakat csinált közben több helyen a gipszkartonba, igy sikerült levinnie igy 70% körüli párára benn. Korábban éjjel nappal ment a páragyüjtő, s nem győzte öntögetni a vizet belőle. S alig ért valamit. Végül kénytelen lesz leszedni igy is. Többször és sokat beszélgettünk erről, s többször voltam is nála. üdv PJ
Tanácsra lenne szükségem. Vályogházam felújítása közepén tartok. A falakat újravakoltam spec vakolattal. A konyhában a főzőlap mögé szeretnék valami falburkolatot, mert főzésnél a meszelt fal úgyis bekoszolódna. A burkoló nem akar csempét felrakni, mert fél, hogy az agyag alapú vakolat nem tartaná meg a csempe súlyát.
Tervezve van a höszigetelés, csak ez nem úgy megy, hogy csak feldobom. Ha felrakom a hőszigetelést, eléri a stablon szélét, esőtől alig lesz védve a hőszigetelt falszakasz. Szóval előtte, nekünk tetőt kell cserélni/átalakítani ( úgy, hogy amúgy a tetőnk remek állapotban ), hogy a szigetelésen túl lógjon.
A kátránypapírra visszatérve ( vagy nevezzük papírbetétes bitumenes lemeznek ) a vályogházrésznél is kátránypapíros vízszigetelés van. A téglánál is. Fogalmam sincs mikor épült hozzá a tégla rész, de 1961-ben már tuti meg volt.
Amúgy végig a vályogház részen nincs megsérülve a vízszigetelés.
1,5 hét esőzés után ( tegnap itt még kitartóan esett), most éppen 60%-os beltéri páratartalomnál nem látszik a diffuz vizes terület. Tapasztalataim alapján 65-68%-nál már elkezd láthatóvá válni.
Még azt fogom letesztelni, ha tartósan nem esik kinn ( szárazság van), és abba a szobába felemelem a páratartalmat, előbukkan e.
erenda,és bent középen a boltív?
