Két koncertmentes év után most halomban jön egyszerre minden... nem tudom, hogy a Metallica is a vírus miatt halasztódott, vagy csak közbe jött be, de annyi biztos, hogy korábban nem tervezett esemény volt, csak úgy tudtam meg, hogy az egyik hasonlóan nagy koncertjáró kollégám mondta, hogy a Guns fellépése körül lesz ez is Prágában...
...így már belefért, és az elmúlt három hét olyan mezőnyéből, amiben volt Maiden, Scorpions és Priest is, simán kiérdemlik az első helyet, még Harrisékat is maguk mögé sorolva. Nem tudom, hol tart éppen Hetfield a szenvedélybetegségével, de itt és most ugyanúgy hibátlan volt, mint a többiek... bizony, még Lars is odatette magát, noha nemigen tudom elképzelni, hogy a kiesett két évet folyamatos gyakorlással töltötte volna. Kirk viszont megspórolhatta volna az ízlésrombolást azzal, hogy nem a Load-os gardróbból veszi elő azt a flitteres gatyát. :-P
Az előbb említett két angollal és egy némettel ellentétben ráadásul nekik kevesebb a mozgásterük, ha a számokat kell variálni. Mégis volt most Whiplash, Damage Inc. - és amiknek én kifejezetten örültem, a Trapped Under Ice és a No Leaf Clover. De az legalább olyan forradalmi tett, hogy a Sandman az elejére, a N.E.M. meg a közepére tudott kerülni a műsornak, a ráadást pedig az One és a Puppets foglalta el - de ez is teljesen megérdemelt dolog ezeknek a daloknak. A látványvilágot pedig hatékonyan, és minden pofátlanságtól meg fantáziátlanságtól mentesen hasznosították újra az előző két turnéról. A hangzás is pár perc után egyenesbe tudott állni...
...ami meg a mai világban nem mindegy, hogy a Maiden-hez hasonlóam teljesen sikerült tartózkodniuk a koncert alatt az aktuálpolitikától, épp elég nekik, hogy az alapítványukon át támogassák az ukrán helyzet áldozatait. Pedig a végén a két dal adhatott volna elég utalási pontot, mégis inkább azt helyezte Hetfield a középpontba, ami a lényeg: kiszakadni ezzel a koncerttel a mindennapi szarságokból. De azért az önkritika se hiányzott: a St. Anger számnál - ami így se győzött meg - brilliáns utalás volt, hogy a nyitó taktusokat az olajos hordós pergőhangzással adták elő, meg már előtte a felkonferálás is.
Legfeljenn annyival lehetek elégedetlen, hogy ez egy "csak" két órás koncert volt - más egyébbel még úgy se, hogy most nem sikerült kiemelt állót szerezni, mégis a normálon is sikerült olyan helyre állni, ahol nem volt tömeg, a színpad nemcsak a kivetítőről volt látható valamennyire, és a hangzásra se volt panaszom. Ha tehát nem kezdte volna el végre bepótolni a Mercyful Fate a fellépéseit, eddig nem sok minden tudná veszélyezteni a tegnapi koncert helyezését, még az amúgy legalább ennyire hibátlan Maiden és Priest sem!
Eladó 1 db mozijegy a ma esti Metallica & San Francisco Symphony 2. koncertfilmre a Pólus moziba. Bónusz vetítés a koncertfilm után: Through the Never 2013 Antal Nimród koncertfilm. A jegy nagyon jó helyre szól: 11.sor 15. szék, ára 2500 Ft. Eredeti (nem elektronikus) jegy, Tel: 06-20-388-7268
Zalaegerszegen a moziban (lehet hogy a hátsó sor miatt) néhol túl hangosak is volt a szimfónikusok :)
Ami furcsa volt, hogy valahogy igazán brutális mélyek nem voltak, míg itthon bármilyen youtube-koncertfelvételt ráküldök a belépős házimozi-erősítőre, szinte robban a cucc, itt csak hangerő volt, igazi mélyek nélkül, sztem a mozinál nem érdekelte őket hogy kicsit hangpróbázzanak, átlőjjék a hangcuccot valami zenéhez illőbb hangzásra, na majd itthon, ha kijön a kéksugár-lemez :)
Az elején a mozi 20 perces reklámja, meg a sok duma(ezeket még dvd/bd-extraként is feleslegesnek tartom, főleg egy koncertfilmnél moziban...) rendesen felhúzta az embert, de aztán jöttek a dalok és lenyugodott mindenki
Dalokkal sztem nem volt probléma, bár az unforgivenből továbbra is csak az 1. verzsönt szeretem, a többi fölösleges próbálkozás nálam
Ami nagyon tetszett még, hogy a fiatal karmester nagyon együtt élt a bandával, valahogy olyan érzésem volt, hogy nem a próbákon hallotta először a dalokat :)
Az idős szemüveges karmester/igazgató(?) sok dumája, meg a bohóckodása viszont tök fölösleges volt, időhúzásnak is kár volt berakni, nyugodtan kivághatták volna a felvezető interjúkkal együtt és akkor kaptunk volna egy feszes 2 órás cuccot
Részemről ennyi, természetesn vevős lesz majd, ha kijön lemezeken :)
Na, a koncertfilm is megvolt... remélem, ezt inkább a rajongói reakciók tesztelésére szánták, és fognak még keverni rajta, mielőtt lemezre kerül, mert az első S&M-en sokkal jobban hallatszottak a klasszikus hangszerek. (De ha lesz itt is "orchestra only" DVD-hangsáv, akkor egy szavam se lehet.) Itt túlzottan előtérbe lett tolva a Metallica... szerencsére a dobok kevésbé.
Lehet azonban, hogy ez csak a mozi sajátossága, hogy nem a klasszikus hangszerekre van kitalálva az ottani hangzás, hanem mély, zajos effektekre (leginkább robbanások, lövöldözések) - az, hogy a komolyzenei tétel is úgy szólt, ugyanúgy igazolhatja viszont ezt is, mint a nem jó keverést.
Akadt viszont elég sok jó pillanat, amikor ugyanúgy, de mégis másképp hallhattam mindent, mint húsz éve... No Leaf Clover, Outlaw Torn, Wher'ever I May Roam, One (ahogy az ütősök idézték fel a csatazajt, az valami zseniális megoldás volt!!!), Nothing Else Matters... ezek kifejezetten szépen szóltak. Ami viszont az egésznek a legnagyobb csalódása volt, az a Master Of Puppets, hogy újrahangszerelték... Kamen verziója sokkal jobbra sikerült.
Az újabb dalok nem sikerültek rosszul szimfonikus kiegészítéssel - még ha a Hardwired dalai többségében ugyanúgy kevésbé alkalmasak erre, mint a Battery is egykoron - de erről a már említett hangzás miatt nem mindig sikerült egyértelműen meggyőződnöm. A középső rész viszont a teljesen szimfonikus Unforgiven III-al - az emberben viszont csak ott a kisördög, hogy milyen lett volna az előző kettő Unforgiven így - és a bőgőn előadott Anesthesia-val kifejezett csúcspontot jelentett, ahogy jó volt az unplugged All Within My Hand is... utóbbinál Hetfield gitárja ütött nagyot, az Unforgiven II. tematikájával.
És mindeközben kiderült, hogy annyira nem is meglepő, hogy Hetfield ismét az elvonón kötött ki... nem hibázott ugyan sehol, mégis végig azt érezni, hogy csak a szer tartja egyben, vagy éppen annak a hiányától szenved. Az énekhangja sokkal többször idézte a '80-as éveket, már ha éppen nem kiabált, vagy kurjongatott... szerencsére gitározni még így is tud. A többiekkel rendben volt minden, még Ulrich is elfogadhatóan teljesített, persze ebben a közegben kevésbé figyel rá oda az ember... az meg, hogy alapból egy paprikajancsi, az független a dobtudásától...
Mindent összevetve viszont jó volt ez a tegnap este, és várom a lemezeket is...
Elég szokatlanul rakták viszont össze ezt a második S/M-et... hogy kerültek bele klasszikus szerzők művei és a legutóbbi lemezről három tétel is... de a leginkább az Unforgiven III érdekel, hogy milyen lett. Ha már viszont ott tartottak, inkább az első ilyen című dalt rakták volna oda, mert az mindig is nagyon igényelt volna egy szimfonikus feldolgozást...
...a húsz évvel ezelőtti programból ellenben igen jól sikerült mazsolázni: Memory Remains, Outlaw Torn, Ktulu, For Whom The Bell Tolls, Wherever I May Roam, No Leaf Clover... és persze az a négy, ami szimfonikusok nélkül is elmaradhatatlan lenne.
Mozijegyek már zsebben, elég jól fogynak a pesti helyszíneken, főleg a belterületieken, tehát aki előbb látni akarja, minthogy DVD-n kijönne (mert csak ki fog), az ne tököljön sokat!
Az bizony! Pláne hogy most végre volt Unforgiven... már csak az utóbbi második részét kéne egyszer hallanom, hiába én is csak efféle telhetetlen emberfajzat vagyok. :-) De azért örültem a Pestről hiányolt Memory Remains-nek is, noha azt nem értem, a közönség miért képzeli, hogy ez is olyan, mint a Fear Of The Dark, ahelyett, hogy a lemezhez illően fejhangon nánánázna, mikor Hetfield megénekelteti a népet. :-)
Kellemes meglepetés volt nekem a Day That Never Comes és pláne a Ride The Lightning... valamint hogy a végén komplett "slágerblokkot" kaptunk. A Frantic-et viszont sem a lézereffektek, sem pedig a normális dobhangzás nem tudja sokkal jobbá tenni. Ja ha már dob és hangzás: utóbbi elejétől fogva teljesen rendben volt, Larsról pedig azt nem mondanám, hogy nem tud dobolni, és nemcsak magamhoz mérve... de azért ha őt mutatta a kamera, jól látszott, hogy sok helyen lazsál. Ennek is megvolt azért a maga előnye, mert a végén jobban bele tudott adni mindent, mikor a közelebbi dobok mögé ült be... azt meg már megszoktuk, hogy a One durva közepe sose lesz tökéletes.
Hetfield ellenben nagyon igazat mondott azzal, hogy ez a világ egyik legjobb melója számára... és ha most rajta is jobban látszott a kor azzal, hogy lenyúlta a faterja kamionos fazonját, attól még jogosan állhatott a show középpontjában, nemcsak mint alapító tag és énekes. Kirk és Rob meg ezt jól megalapozták... a Jozin z bazin pedig nekik talán jobban tetszhetett, mint a közönségnek - habár megint több magyar szót lehetett magunk körül hallani, mint csehet - azért is vette fel Rob magára azt a kockás zakót... :-DDDD
Ami azonban még nagyon nem mindegy volt, hogy nem pusztán egy második körét nyomták el a turnénak, hanem a látványra is adtak nem keveset. Kár, hogy ott ez annyira nem jött át, mert a lemenő nap igencsak bezavart a vetítőfalakba - nem véletlen, hogy ezt máshol stadionokba szervezték - és utóbbiakon is néha baj volt a képpel. (Igaz, ez a tavalyi kockákkal is előfordult.) Az Unforgiven-re szerencsére már volt olyan sötét, hogy ott már rendesen látszott a kép...aztán a One vetítése megint legalább annyira odavert, mint tavaly, még ha másképp is. De ehhez kellett az a nem kevés pirotechnika is... azzal pláne el lett találva. És még ezt is lehetett hová fokozni a For Whom The Bell Tolls hátterével...
Mindez pedig két órában és húsz percben... tehát csúcsra lett járatva az élmény, a családtagjaim bánhatják, hogy nem tartottak velem. De azért annak is örülök, hogy a Metallica még erre is rá tud dobni idén az újabb S&M-el. Azon persze nem tudok ott lenni, de majd a filmre mindenképp megyek... nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen számokat szimfonizálnak meg azok közül, amelyek húsz éve nem fértek bele (vagy még nem is voltak)...
A tegnapi prágai jegy mellé még kettő felszabadult, ugyanoda, ugyanilyen áron, és azonos átvételi feltételekkel. Telefonszám és majlicím szintén változatlan.
