néha
nem
szólok
többet
mégis
beszélek
tovább
két
három
órán
át
néha
elhallgatok
mégis
vitatkozom
egyedül
tovább
két
három
órán
át
néha
elalszom
mégis
pislogok
tovább
két
három
órán
át
néha
felébredek
mégis
szuszogok
tovább
két
három
órán
át
néha pedig
a saját számom
tárcsázom
de foglalt a vonal
biztos
valaki mással
beszélek éppen...
(1998)
Szivárvány Szavai
vörös
csukottszemen át
az első nyári nap
narancs
a gyermekkor poros
sötétítőfüggönyei
sárga
a vakító csapzott
vergődő betegség
zöld
pudingremegő
hűvös marsi séta
kék
élére vasalt
sikító felelősség
ibolya
hazugon mosolygó
lemondó női kéz
...elvesztettük egymást
és azt sem tudtuk, mikor...
ittam s fáztam
árnyékok mélyén tanyáztam
hitem méhe szült gazzá
vakká
álmodom
s köpöm szembe messiásom
büszkén s fájón
alkotok és ballagok
barlangok vak roncsa
axolotl üveg - fehér létezés
légtelen minta oszt durván
én vagyok csak
isteni kopoltyú
vörös
vérdús
karjaim
ölelik oxigéned
szent
száraz
VÍZ
Huszadik századi költők, sziasztok!
Egy meghívásom van a számotokra!
Március 31-én, pénteken 18 órától az Újlipótvárosi Pincegalériában (XIII. Tátra u. 20/b.)
az Árkádia Művészeti Társaság ezúttal Varró Dániel költőt mutatja be.
Ha tehetitek, gyertek el. Mindenkit szeretettel várunk. A belépés díjtalan.
üdv: Lajtai Gábor
Mássz ki, mássz ki a mocsárból
A kényelem meleg sarából
Tudom jó ott, benne nyakig
Az étel a szádhoz úszik
Mássz ki, talán megéri
Hátha jobb lesz valami
Talán találsz valami újat
Ami még él, létezik
Te csak fekszel, ó, de kényelmes
A mocsár megevett, te is megetted
Kezeid beragadva, lábaid talán nincsenek
Csak egy száj vagy, állandóan nyitva
Élvezed az életet, már ha ez élet
Sokan vannak melletted
Egymásra vigyorogva fekszetek
Alul a sárban vajon mi lehet?
Halál: ez az életed.
Boldog világ, mocskos kényelem
Sárrá váló mocsáréletek
Sűllyedő, még elő tetemek
Sárrá váló halott testek
Te csak fekszel, ó, de kényelmes
A mocsár megevett, te is megetted
Kezeid beragadva, lábaid talán nincsenek
Csak egy száj vagy, állandóan nyitva
Élvezed az életet, már ha ez élet
Vannak, akik próbálkoznak
Vékony ágakba kapaszkodnak
Próbálnak menekülni, élni
Csak hagyd őket kimászni
De nem: te utánuk kapsz
Visszahúzod a menekülőket
A kezed most felemelted
Ez egyszer láthattuk: véres
csak próbaképpen, befogtam a számat és néztem, amint hegyeket vajjúdnak az egerek, másnap korán reggel keltem és a sarki közértbe leténferegtem, hogy a mindennapi betevő falatot és néhány izgalmas darabot beszerezzek, de egy átkozott hátbatámadás, elvékonyított meddő sikollyal áttért a menetirány szerinti bal oldalra és kedvenc levesporom oltári nagyot zakózott a belerámolt életektől elvegyített sajttengerek küszöbén.
Kiszipolyozottságában is fergetges tamariszkuszi álmok ködös légköre ülte meg a levegőég halványan rezonáló taktusait. A megzenésített szellentések baljós sistergései közepette megértettem, hogy elvesztettem a mai napra rendelt marhaságokat és sertésségeket...
(c) Munchausen
Két szép görények egy este megtárgyalták,
hogy feledve önnön semmiségüket,
mennek és megtréfálják a hangyát
s ha jól sikerül majd jól kinevetik.
S legott, mikor a hanyavárhoz értek
neki is láttak a gonosz cselszövésnek
egyikük elnyúlt, meghempergett a föld porában
tetette, hogy ő már nem létezik.
A kis hangya, hazafelé tartva
belebotlott a tetszhalott alakba
s bár a dologban nem volt teljesen biztos
a bolyba loholt, hitte, jó hírt hozott most.
Jelentette, hogy kint egy nagy testre lelt
miből az élet már elszelelt
ha sietnek és apránként szétszedik
télire az éléskamra megtelik.
Nagy seregben tört hát előre
a hangyaraj fel a dögtetőre
de a görény röhögve feltápászkodott
lerázva magáról a sok kis állatot
Mi ebből a tanulság?
Szinte semmi,
ha nevetni akarsz
okot kell keresni.
Hello w!
Munchausen!!! Ez igen jóóóó lett, kifejezi a standard lelkiállapotomat! Sürgősen menj el egy lélekorvoshoz. ;-))
Innetől már csak úgy egy vers, csak annyira szól neked mint midenki másnak. ;-))
Ha már itt vagyok...
Ha már itt vagyok széjjeltéplek.
Ne mond, hogy közömbösen elmegy melletted a végzet.
Ha már nem leszel megsiratlak
Szép kerek almákat rakok majd a kosaramba és a hegyről lefelé jövet majd elkezedem őket a sírod felé gurítani. Minden találatnál, minden apró pöffennéssnél örömömben halkan felsikoltok majd. Ki mondja majd meg, hogy nem könnyeket lát csupán almalé öntözte a sok kis kukacot rejtő kupacod?
ui: Az almadarabkákat gondosan eltávoltítom majd, jól jön az ilyenkor télvíz idején a kert madarainak.
(c) Munchausen
ps: Mostanában ilyen szabadversszerüségeket írogatok az asztalfióknak, ezeknek még érniük kell, nem? Az originálkúszi törzsasztalos topic-jában is van pár hasonló, most nem forwardolom ide őket. ;-))
Minden sejtemben érzem, hűvös csókját a halálnak.
Szilárd gondolataim képlékennyé válnak.
Lassan, de biztosan
elmúlnak a vágyak.
beletörődés
önsajnálat
pusztulás
örjöngés
félelem
alázat
csönd
vége
Weirdo!
Email ment, elolvastad?
A webgrafikák jó része kész van, és elég szép lett. (gombok, logo...)
Küldhetnél nekem 5-10 igazán jót, aztán a többit sorban rakosgassuk, akkor legalább gyakran frissíthetünk.
A többieknek majd meghirdetjük itt, ha működőképes. Tudsz az Extránál jobbat?
Véletlen létrejött teljes életek,
Szikével szétvágott kicsi gyermekek.
Állattá változott gyilkos emberek,
Mindenek felett úr lett az élvezet.
Világra kijött picike gyermekek,
Szeretni kéne, így nem kell senkinek.
Semmibe növő elhagyott életek,
Gonosszá változó halott nemzetek.
***
Eztet mondja a korszellem
Aki csúnya, nem is ember,
Eztet mondja a korszellem.
Hogyha nem vagy topmodell,
Húzz el innen, kotródj el.
Hogyha nem vagy atléta,
Verd a fejed jól a falba.
Az utcára ki ne menj,
Mosolyogni sose merj!
Aki szép, csak az az ember
Ki ne kezdj a felsőbb renddel.
Boldog így már sose leszel,
Legfeljebb ha arzént eszel.
***
Halott ember
Kávéját főzi, elmegy dolgozni
Soha nincs ideje gondolkodni
Sok a munka, este a tévézés
Ő minden különcöt hülyének néz
Nincs véleménye, nincs rá ideje
Fáradtan csak tévézni van kedve
És az soha eszébe nem jut,
Fáradt az is, ki érti a világot
Kezed kidörzsölte a kötél, fáj és éget,
rettegsz, nem várod a véget,
pedig itt van, itt a dagadt kórboncnok
és nem vár, hozzáfog,
véres és erkölcstelen munkájához,
a szentségtelen élveboncoláshoz...
Fütyörészik, és a szikét a gyomrodba vágja
vigyorog, az arcodba csorog dohányszagú nyála,
hiába üvöltesz, felvágja hasfalad,
de mert kontár, a szike megszalad,
végighasítja az egész testedet,
most már nem is üvölthetsz: kivágták nyelvedet.
Sűrű, sötét a vér, spriccel szerteszét,
vér van mindenütt, kihúzza a szikét,
majd újra belédvágja, egyenest a torkodba,
onnan a vér felszökik az orrodba,
és ömlik, ömlik, ömlik és csorog,
érzed már, hogy szorul a hurok...
A halál sötét hurka.
A testedből lógnak a beleid,
fogja magát, és szádba tömi,
röhög, és élvezi ahogy lassan elvérzel,
a nagy kaszás túl lassan visz el
de ha nem figyelsz a politikusok szívják el véred
mert ésszel fel nem éred,
hogy ők is így boncolnak fel, élve
és röhögve belugranak az elfolyt vérbe,
lubickolnak, pancsolnak benne,
ha meghalnának: de szép is lenne...
Bazek, ehhez képest szegény weirdo sehósincs:)))))))))
show me a place
where i can where my face
where i can choose my eyes
where i can choose my lips
where i can choose my tooth
where i can wear my blues
under cherry-red sky & scorched moon
listen to the ant-noise
& see the fooststeps of the skylarks
scraping the clouds
feel the reel of life
feel the real
forever
for every tiny thing of creation
we are just foam
in the mouth of someone else
19991203
**********
Voltunk egykor gyermekek
Voltunk egykor szellemek
Lettünk mára állatok
Jöttünk s szedtünk bánatot
Voltunk egykor friss szél
Voltunk egykor fagy s dér
Lettünk mára fojtó nyár
Lettünk homoktól sebzett száj
Voltunk egykor hópehely
Voltunk egykor tört kehely
Lettünk mára olvadt cseppek
Hámlik bőrünk, testünk feslett
Away
Away
Away you drift
Frontiers defended minefields planted
Walls are raising your code is fading
I'm losing your trace I'm losing the race
Away
Away
Away you are
So much to defeat so much to beat
Distance and years and uncried tears
An unspoken word and all those unheard
A way
A way
A way to go
Is dimly drawn into the dawn
Straight through the walls straight through remorse
Just tell me you still... just sweep now the thrill
Away
Away
Away
Gőgös, gonosz tudós, a szívében mérleg,
steril boncasztalán villognak az érvek,
mormol: mennyi a súly, ha hiú, de méltán,
mennyi, ha oktalan, ha naív, ha vénlány.
Eldobtam már a mérleget, félúton
föld és ég között a függönyt félrehúzom:
örök egyensúlyban karja rezzenetlen -
tányérján te táncolsz csillagárny-keretben.
Nem szabványosítom, ki vagy és mit adtál,
ne tudja senki, foglyom lesz a szó,
több vagyok én, s így több vagy, mint adattár,
szebb vagy testednél és bölcsebb agyadnál,
nem is adat ez, csak reláció:
Meg nem mérettél, csak megtaláltattál.
errrről van szó éppen, Cesare!
A szélmolekula az ott van!
Nem tudom, hol lehet megcsinálni úgy, hogy minden egyes szekcióhoz (személyhez) tartozhasson egy feedback form. De vmi ilyesmi kéne.
ali!
Mit szólnátok poetrálisan és egy üveg konyaktól buggyantak, ha csinálnánk egy private weblapot????
A mai termés:
(egy üveg konyak persze)
Istenek vagyunk
csak utazik arcunk
- térben,időben
vagyunk kik vagyunk
s leszünk kik voltunk
malom kerekén vizcsepp
- apró világ
szél-molekula
istenek
roppant ágak illata
gravitáció
meditáció
levitáció
rettegek ha kérek
és félek ha élek
vakok tükreit zúzom
bánva soha
fehér szemeim vájom
inkább vak legyek mint süket
úgyis a fülön keresztül üzen
az ég
volt egykor nekem kék
ma szürke de szép
csak terjesztem korlátaim
19991124
*********************
Anyámnak, vádlón
reggel volt, hideg,
a nyár sötét és szomorú
mindenki mondta: rend van
de tudtam: alszunk
a szépség alatt
s bánunk születést
és anyánk vajúdás-sikolyait
ollók csaptak húsba
géz törölt merevre
valaki rámfújt
- leheletével életre üzent
sírtam a halálért
cipeltem féltestnyi májam
köptem padlóra nyálam
s korábbi bundám: a magzatvizet
1991124
****************************
love is the guide
but when she's colorblind
she is the knife on your throat
she is the weight on your spine
she sucks your tongue fine
while you feel
love is you and so fuckin' me
love is a bus driver
she takes you where there are no rules
she will wash your skin to the bones
and she never asks for your ticket
she only builds a nest into your pocket
while you feel
love is you and so fuckin' me
love is a tidal wave
she sweeps everything reasonable away
choke your trachea
and you are nothing to stop this
you can just wait
while you feel
love is you and so fuckin' me
love is a suffocation
from your own moistures
love is a wheelchair
a paralysis
love is a plane-crash weather
while you feel
love is you and so fuckin' me
19991124
*****************************
nem számít, mi az alap
fúrjuk magunkat a földbe
építünk mindent mi homlokunkból fakad
csak hogy elakadjon szavad
a napok büszkék
de nem ránk sütnek
van egy kés
van egy bárd
van egy álom
van egy üveg
van egy dal
kell hogy halld ...
fényes és lágy
de ha úgy szereted, kemény és tépi agyad
álom
várom
hogy szálljon az égnek
zuhanni
loccsani mint virágcserép
szórni a fényt
keverve földdel
ismerős ki földel
jó fa
jó fém
sós nedvek
nem rokon de ismered, fázni kéne
de csak vacogunk
alszunk saját bőrünk alatt
míg fakulunk, vénné, halottá
emésztve emlékeket
érzéseket
fájdalmakat
tavaszt
MARADSZ
Figyeljetek, pupákok!
Ez a topic már elég áttekinthetetlen. Szerintem át kéne strukturálni és csinálni belőle egy weboldalt, aztán akkor szerzők szerint vagy mittoménhogy lehet csoportosítani, stb.
Brumi
BMÁ, ez k...ra kemény, és nagyon jó! Érdekelne milyen élményből íródott.
weirdo,ez is teccik, volt hasonló élményem nekem is,a Kép-zavarok egyébként nem így néz ki, de itt csak egymás alá lehet írni a sorokat. Most kicsit lágyabb
...?
Kezed lágyan simogat
szemeidből drágakősugár
barna szavaid körülfolynak
most mindent elvehetsz
koldussá tehetsz...
tényleg szeretsz?
Tiszta lelked hívogat
három napig tartó csoda vár
macskalelkű gyámoltalanság
most mindent megtehetsz
akár elmehetsz...
tényleg szeretsz?
Sztfinksz ül,gitár csendül
szemeidben drágakősugár
barna ködben meleg csoda vár
most koldussá tehetsz
ha elmész: eltemetsz..
tényleg szeretsz?
Bűzlő, miazmás sötét szar a lélek,
s csak onnan tudom, hogy élek,
hogy még be tudom lőni az újabb adagot,
folyton csak pumpálom a rohadt anyagot
satnya és elsorvadt, meszes érrendszerembe,
folyton könny szökik vizenyős szemembe,
és érzem, érzem, hogy közel a halál,
egy kurva pisztolygolyó úgyis eltalál,
vagy egy díler kése szúrja át a májam,
de mert szar az élet, nem ok, hogy várjam,
a megsemmisülést, azt, hogy felkoncoljanak,
minden szarral telenyomjanak
a pokolban, mert bűnös életet folytattam, nagy
cucc, most te is azt hiszed különb vagy,
pedig nem, és ha jót akarsz meghúzod a ravaszt,
és sárga agyvelőddel színezed a falat,
és jobb, ha leszarod Istent, a megváltót,
úgysem létezik, a rendszer átbaszott,
számkivetett vagy, egy élőhalott,
akit az egyház is jól cserbenhagyott,
hiába röhögsz most és kúrod a nődet vigyorogva,
te is lekerülsz a rohadt pokolba,
seggbe fognak kúrni az ördögök,
és ki lesz majd, aki akkor röhög?
Hát én......