A technikai fejlődés önmagában még nem megoldás, ugyanis nem teszi egyenletessé a tudás átadását. Mit csináljon az a szülő, akinek nincs pénze a korszerű számítógépre? Mi lesz azokkal, akik elmaradott országokban élnek?
Sajnos szégyen kimondani, de még itthon is vannak nagyon rossz helyzetben lévő faluk, tanyák, ahol még a tanár sem tud számítógépezni.
Hosszú folyamat ez az egész....Persze ez nem jelenti azt, hogy be kell dobni a törölközőt.
Teller Edétől megkérdezték, szerinte milyen lenne az ideális iskola........
-valamilyen önképző körbe járni kell
-csak abban az esetben járhat fél évnél tovább valaki egy körbe, ha van hozzá tehetsége
-lennének (fél évig) kötelező körök.
Olyasmiket is belevett az alapműveltségbe, mint pl. a főzés.
Megvalósíthatalan, káros utópia, vagy zseniális gondolat?
Nekem ezzel az a problemam, hogy mikeppen dontene el egy 8-10 eves gyerek, hogy milyen onkepzo korre jarjon? Honnan tudhatna hogy mi erdekli? Talalomszeruen probalgatna ezt, azt, amazt? Eltoltene fel evet, aztan ugorna valami masra?
Az alap-problemanak en azt latom, hogy egy 6-18 eves egyen termeszetbol nem szeretHETI az iskolaba jarast, a tanulast. Ez egy szukseges kenyszer. Ha a dontesi jogot a gyerek kezebe adod, mi a valoszinusege annak, hogy azt optimalisan ki fogja hasznalni. Es meg az sem sokkal jobb, ha a szulok kezebe adod, hiszen azok meg nem ertenek hozza.
Nem veletlen, hogy az iskola-struktura ugy alakult ki, ahogy kialakult. Nem erzem, hogy akarki is feltalalt volna egy uj zsenialis modszert, aminek segitsegevel sokkal jobban lehetne a tudast a fejekbe tomni. Esetleg a computerek es a telekommunikacio hirtelen fejlodese hozhat (valoszinuleg hozni is fog) ujat az oktatasban.
Hát kellett... Röviden vázolnám jelenlegi, koránt sem egyszerű helyzetemet: Pécs, jogi kar, nappali tagozat, harmadév, ezzel két éve párhuzamosan vendéghallgató vagyok kommunikáció szakon, ezt a félévet pedig egy amerikai egyetem töltöm Bulgáriába, s mivel nem áll szándékomban otthon félévet ismételni (ami nem jelenti azt, hogy nem fogok...), egyéni tanterv mellett azok is mennek -- vagyis májusban ha itt mindenbôl levizsgáztam, megyek haza letenni a jogi és kommunikációs vizsgáimat + most fogok felvételizni kommunikációra. Igen, öngyilkosság-gyanús a helyzet ("ne várd a májust, kedvesem..." :) ), esélyes, hogy meghaladja erôimet, de. Szeretem mindhárom helyet, teljesen más a tanítási stílus, a környezet, az emberek, mindenhonnan kapok valamit. Mindezek mellett fogalmam nincs, hogy mit akarok csinálni, ha végzek. Nem tudom, hogy mennyit tudok hasznosítani tárgyi tudásomból majd a leendô munkahelyemen, de ennyi különbözô szemléletmóddal eddig csak nyertem, nagyon jó ez a sokszínűség. És valószínűleg három év múlva nem fogok itt megállni, majd kitalálok megint valamit. To be honest: élvezem :).
Többen írtátok, hogy viszonylag késôn jártatok egyetemre. Biztos, hogy ez magánál a tanulásnál elôny (ha elôtte sem hagytad tespedni az agyad). De milyen érzés, ha 5-10-20 évvel idôsebbek vagytok az "idôben" tanulóknál? Úgy értem, mennyire fogadnak el így Benneteket, akár a diákok, akár a profok? Én is szeretnék még egy diplomát (na jó, még az elsôhöz is hiányzik ideális esetben 2 év), egy egészen másmilyet, mint a mostanit, puszta szórakozásból, begyöpösödés ellen. Bár ennek persze attól függ az esélye, hogy hol sikerül majd állást kapnom.
Kicsit off bezárva.
Vissza a témához:
Az egyetemen az "alapozó" tárgyaknál jól jött a gimis reál ismeretek vagy 40-50%-a. Most már ezek az alapdolgok szóba sem jönnek így a magasabb évfolyamokon, de ezek nélkül elég nehéz lett volna bármit is megtanulni. Tehát közvetve elég nagy jelentôsége volt az alapképzésnek.
Hogy mekkora a tudásomnak az a része, amit a gyakorlatban is használni fogok? Ha nem leszek nagyon pályaelhagyó, akkor jó nagy (orvos). Ennél a szakmánál "natúr tudással” nemigen lehet megélni...
Így már világos a "gazdasági jog" is szerintem. Jó fej a prof, a múlt héten még megvolt (remélem még egy jó darabig meg is lesz).
Egyébként szerintem ezért erősek a budapesti társ. tud. egyetemek. Itt személyesen azoktól és azokkal tanulhatsz, akik a játékszabályokat megalkotják. A természettud. más tészta, ott a kutatás a legfontosabb, ahol a kutatási feltétel a legjobb, oda menjél.
Nézd meg, hogy, kik tanítanak a Jogon és a Közgázon. Soroljak neveket?
én nemzetközi jogból tudok példát: ELTE magánjog. JATE közjog. polgári jog általában rulez, arra mindenhol figyelnek. gazdasági jog? tanítanak ilyet egyáltalán? :-)
ha jól értem az előzőeket, a válság onnan indul, ki mit vár az egyetemtől (felsőoktatástól)
1. gyakorlati ismereteket ne várjunk, azt az élet hozza, tök mindegy, nyáron dolgoztunk-e vagy sem.
2. az egyetem is általános műveltséget ad. igaz, specifikusat. a kettő látszólag ellentmond egymásnak, de ha évek múltán beszélsz volt évfolyamtársaiddal, tudod miről beszélek.
3. tényleg nem ártana a "csoportokat" visszahozni, lehetne elmélyülni dolgokban, bár az az érzésem, ez inkább egyfajta szemlélet kialakítását segíti igazán elő, amit más körben is elsajátíthatunk. A csoportokról egyébként nekem nincsenek túl jó tapasztalataim, de ez nem az intézmény hibája.
4. jogászként még egy személyes vélemény: az ELTE jogi karát ma már kevesen tartják a legjobbnak. én sem.
Valószínűleg ugyanarról beszélünk. Ha a műszakisok átjárnak a Közgázra, az mindkét egyetemnek a hasznára válik.
A műszakisok megtanulják, hogy nem öncélú a tervezés, ennek igenis vannak költségei, gazdaságossága. A Közgázon meg nő a színvonal. Ugyanis itt is akadnak olyanok, akik azért jönnek, mert:
- bulizni akarnak,
- férjhez akarank menni.
Egyébként én is a Műszakin akartam kezdeni, de nem volt kedvem a Műszaki - Közgáz - Jog sorrendre, így maradt a Közgáz - Jog.
Ha már itt tartunk, szerinted miért van az, hogy az áthallgató műszakisok egy jelentős része a Közgázon ragad?
Az alapkérdésre visszatérve: az egyetem (EGYETEM!!!) jellege mellékes, ha rendelkezel az általános ismeretekkel, mint nyelvek, számítógép. És ezért tekinthető erősebb egyetemnek a Közgáz, az itt végzettek 30-40%-a 6 év alatt végzi el az egyetemet, mert külföldön tanul 1-2 félévet, ez pedig jelentős előny ma a munkapiacon. Írtad, hogy Pécs tele van. Ez lehet, egy vidéki város korlátoltabb, nincsenek megtelepedve a multik, a gazdasági élete erősen visszafogott pl. Győrrel, Fehérvárral vagy Bp-tel összehasonlítva. Mondjuk itt is telídődnek a helyek, csak egyet ne felejts el: HA TÉNYLEG JÓ VAGY, akkor mindegy mit csinálsz, abból jól, sőt nagyon jól megélsz. (Ezt már leírtam valahol, de abban a topicban nem mindenkinek tetszett.)
Mr Spock:
Tehat en hibasnak tartom azt a nezetet, miszerint "ha nem hasznositom azt a tudast semmire, akkor az egy elvesztegetett ido volt".
-Abszolút mértékben nem elvesztegetett, mert ha börtönbe csuknak valamit, akkor is képes hasznosan továbbfejlődni, csak éppen nem olyan mértékben, mintha szabad lenne.
Arrol nem is beszelve, hogy gyakran eszre sem vesszuk, hogy hasznalunk altalanos es kozepiskolai tudast, es eszunkbe sem jut, hogy miert tudunk valamirol, vagy tudunk valamit.
Ez is igaz, de itt is felvetődik, hogy mi van, ha az az iskola hatékonyabb, más lett volna.
Teller Edétől megkérdezték, szerinte milyen lenne az ideális iskola. Azt mondta, hogy ő csak az írás-olvasást tanítaná meg, és a számtani alapműveleteket. Az osztást már nem biztos, mert az egy bonyolult művelet. (mármint az osztás technikája) Ezen túl különböző önképző körök lennének, a tanárokkal mint instruktorokkal, de elsősorban az idősebbek feladata lenne az új tagok oktatása, mert akkor tanul meg igazán az ember valamit, ha tanítja. Három szabály lenne:
-valamilyen önképző körbe járni kell
-csak abban az esetben járhat fél évnél tovább valaki egy körbe, ha van hozzá tehetsége
-lennének (fél évig) kötelező körök.
Olyasmiket is belevett az alapműveltségbe, mint pl. a főzés.
Megvalósíthatalan, káros utópia, vagy zseniális gondolat?
Bocs ha már említett dolgokat írok, de nem volt türelmem végigolvasni a topicot.
Mr Spock-al teljesen egyetértek. Az alap és középfokú oktatás nem specifikus, az általános műveltség része, ahhoz hogy értelmes emberekkel társalogni tudjunk bármely témáról, vagy csak hogy követni tudjuk a napi politikai és egyéb eseményeket szükség van erre a tudásra, úgymond a szocializáció része.
A felsőfokú oktatásnak más funkciója lenne. Jelenleg végzős közgazdász hallgató vagyok és egyáltalán nem vagyok megelégedve az oktatási színvonallal. Egyszerűen nem elég gyakorlatorientált az oktatás. Volt szerencsém ösztöndíjjal fél évet francia főiskolán tanulni és mondhatom ,hogy a két rendszer ég és föld. Ott ugyanis minden évben KÖTELEZŐ a gyakorlat vállalatnál, nem pedig csak fakultatívan az utolsó évben. Itt el tudja valaki úgy végezni az egyetemet, hogy egy könyvkukac lesz belőle, a valós világ követelményeitől és gyakorlatától teljesen elvágva. Én viszonylag szerencsés helyzetben vagyok, mert két éve dolgozom is, de mégsem érzem magam képzett szakembernek még 5 év után sem.
Így persze a munkáltatók sem sokat várhatnak a végzősöktől, önálló munkát legalábbis egy évig szerintem biztos nem. Következmény: magasabb munkanélküliség, hisz mindenki gyakorlattal rendelkező szakembereket keres.
Összességében a véleményem szerint tehát az 5 év linkelés helyett sokkal hatékonyabb lenne egy 3-4 éves egyetem feszesebb rimusban, tényleg az érdemi, felhasználható tanulmányokra szorítkozva.
Enszerintem ez egy vaskosan felreertett tema, ugy egeszben. Tudast fel kell epiteni. Es mivel a korai (gyerek) evekben nem lehet tudni, hogy ki mit fog csinalni kesobb az eletben, nem lehet specifikusan felepiteni, tehat eloszor egy altalanos tudast kell adagolni. Az altalanos es kozepiskola nem arra van, nem is az a celja ma mar, hogy specifikusan olyan dolgokat tanitson, ami kesobb "az eletben hasznosithato", hanem arra van, hogy kesobb arra mas tudast es gyakorlatot lehessen raepiteni. Szinten arra van, hogy bemutassa a fejlodo tudatnak, hogy mi minden letezik a vilagban tudas-tipus szempontjabol, es modot ad arra, hogy az egyen felfedezze hogy mi tetszik neki, milyen tipusu aktivitasban lehet tehetsege.
Tehat en hibasnak tartom azt a nezetet, miszerint "ha nem hasznositom azt a tudast semmire, akkor az egy elvesztegetett ido volt".
Arrol nem is beszelve, hogy gyakran eszre sem vesszuk, hogy hasznalunk altalanos es kozepiskolai tudast, es eszunkbe sem jut, hogy miert tudunk valamirol, vagy tudunk valamit. Pelda: en jo voltam matekbol, es meg az algebrat is szerettem. Tobb mint egy evtizeddel a gimnazium befelyezese utan vettem az elso computeremet. A vilag legtermeszetesebb dolganak tunt megtanulni programmozni, csak hobby-bol. Kesobb gondolkoztam rajta, hogy miert ment nekem ez ilyen konnyen, es rajottem, hogy az algebra miatt. Annak a megertese tette a programmozas megerteset konnyuve. Es enszerintem sok ilyen szituacio van, ahol az illeto nem is tudja, hogy honnan jott eppen az a tudas amire szukseg volt ehhez vagy ahhoz, "csak megvan". Az iskolaban tanulta.
Csak annyit, hogy a felsooktatas bajai nem mai keletuek. Amikor anno felismertem, hogy egy diploma nem jo sok mindenre, akkor fogtam magam es atjelentkeztem egy kulfoldi egyetemre. Osztondij nelkul. Mindenfele allami, alapitvanyi, csaladi tamogatas nelkul. Nem volt vidam az elejen, a csorosagnak azt a szintjet eleg nehez elkepzelnetek. Aztan sikerult rendesen beilleszkedni, lediplomazni (amit azota sem hasznalok). hazajottem es a nyelvtudasomat hasznalom. (Egyebkent biokemikus vegzettsegem van). Egyetertek drhv mesterrel, 2-3 nyelvvel nem marad az ember hoppon.
VV
Jogaszbol, kozgazosbol mar pl Pecs betelt. A minap beszeltem, egy haverommal onnan.
A masik, hogy a kozgazosok annyira el vannak sokszor maguktol ragadtatva, hogy csak na. Tisztelet a kivetelnek! Ez az emlitett haverom pl engem baromira lenezett elso, mert villanymernoknek keszulok. "Es mit tudsz avval kezdeni? Az semmire sem jo!"
Na es akkor elmeseltem neki, hogy tv-radio-telefon-internet-robotok... stb.
Masreszrol mar sok BMEs atjar a kozgazra, es egy mernok-kozgaz diplomaval mar lehet valamit kezdeni.
Azt írtad, hogy szerinted túl sok jogászt képzünk. Ez igaz. És?
Én, ha végzek a tanulmányaimmal, akkor lesz egy közgázos diplomám (ez részben megvan) és egy jogász. A két egyetem: BKE és ELTE-ÁJK. Jelenleg a két, munkaerőpiacilag legjobb egyetem. A közgázosoknál szerintem nem lesz gond az elhelyezkedéssel, a jogászoknál viszont gond van már most is.
Ha nincs ismerősöd valahol, akkor hiába vagy az átlagnál jobb, szóba sem állnak veled. Engem nem fenyeget ez a veszély, mivel MÁR most, lábon elvinnének, ahogy néhány éve is. Én ebben a helyzetben is azt mondom, hogy mindenki, aki nem hülye, kapja meg a megfelelő képzést. Ahol pedig tényleg szinvonalas képzés folyik (nem véletlenül írtam, hogy hol tanulok), oda meg menjenek a legjobbak. Az ELTE-ÁJK-n egyébként tavaly vagy 10-szeres túljelentkezés volt. Csoda?
Ha valaki nem rendelkezik megfelelő képességekkel, akkor jogászként éhen hal, csak ezt nem tudatosítják a jelentkezőkkel. Ha valaki elsumákolja az első, alapozó éveket, akkor cseszheti az egészet, utána már nehezen tudja bepótolni azt, amit nem tanult meg.
De egyébként mindegy mivel foglakozol, melyik egyetemre jársz, ha beszélsz 2-3 idegen nyelvet és értesz a számítástechnikához, akkor nyert ügyed van. Tessék nyelveket tanulni és sokat számítógépezni, továbbá fejleszteni a kommunikációs képességedet.
Ha ezt teszed, akkor tökre mindegy, hogy hány embert képeznek a szakmádban.
Az, hogy "csóró egyetemista" voltam, rászoktatott néhány dologra, miáltal ma sem szalad el velem a ló, hogy azért már nincsenek mindennapos anyagi gondjaim. ez jó. Tudom, hogy lustadisznó vagyok, meg gyarló, tehát biztos vagyok benne, hogy nem így lenne most.
Az viszont baj, hogy egzisztenciálisan hátrányba hoz, de ez semmiképp sem az egyetemre járás létjogosultságát kérdőjelezi meg, hanem a társadalmi megbecsülés jelenlegi helyzetének jogosságát.
BlumiDC:
Teljesen igazat adok neked. Eleg getto dolog, hogy az ember annyi mindent csinalhatna elete legszebb idoszakaban, megsem tudja veghezvinni. Az a 10 rongy koruli osztondij meg azert elegge botranyos. Na ennyi penzbol nyomuljon valaki. :-( Szerencsere nem ebbol kell megelnem, mert van idom arra, hogy mellette mashol dolgozzak. De akinek nincs, mert esetleg tanul?
En mar vegzos vagyok, lassan vegeter szamomra ez a szep idoszak, amit az egyetem jelent. Sosem fogom elfelejteni ezeket az eveket. En mindenkit tudok sajnalni, akinek nem adatott meg a lehetoseg, hogy 4-5 evet egyetemen/foiskolan toltson, lehetoleg a szuleitol jo tavol. :-) Megtanul onallo lenni, elsosorban ez a lenyeg szerintem.
BlumiDC:
Én közlekedésmérnök vagyok. Nem gépész, inkább "forgalmász"-nak nevezném, mindenesetre közlekedési rendszerszervező ágazaton végeztem. Én is tanultam áramlástant, hőtant, anyagtechnológiát (még hegesztettünk is), szilárdságtant, stb. Azt mondom, hozzátartozik a "széleslátókörűséghez", hogy ilyenekről is halljon, tanuljon aki mérnök akar lenni. Akkoriban én is morogtam, hogy mi a francnak ez, az is igaz, hogy fogalmam sincs már mi hogyan is volt ezeknél a tárgyaknál, néhány dologra emlékszem csupán. Ellenben teljesen máshogy kellett tanuljam ezeket, más jellegű kérdések, problémák voltak ezekben, más volt a logikájuk, mint mondjuk egy vasúti automatikának, vagy közelekdési informatikának, amik sokkal inkább közlekedésmérnöki témák. Mindenképp azt vallom, hogy ezek nélkül csak egyfajta közelekedési végzettségű valami lennék, de semmiképp sem nevezhetném mérnöknek magam. Itt most nem arról van szó, hogy de márpedig nem mérnök az, aki nem méretezett fogaskerék-áthajtóművet, mert hogy azt kell, hanem arról, hogy hogyan és mennyire lett megdolgoztatva a koponya tartalma.
yzy:
A közösségben olyan dolgokat tanulsz meg, hogy hogyan kell csapatban dolgozni, kollégákkal, hogyan lehet összehozni megoldásokat, továbbá el-elcsípsz gondolatokat tőlük, megoldási csavarokat, stb. Ezáltal sokkal inkább használható tudáshoz juthatsz, mint ha csak bejársz az előadásokra, gyakorlatokra. Ezért kiemelkedően fontos a közösség az egyetemeken. Funkcionálhat enélkül is, de valahogy nem az igazi. Ez a bajom a távoktatással is, ott csak az anyag van, amit leadtak, és az nem mindig jó, illetve nem fejleszti a gondolkodásmódodat, sőt épp ráderőltet egy bizonyosat.
Mint az kiderülhetett eddigi írásaimból, én a Műegyetemre jártam. Akárhogy is nézem, nagyon nagy különbségek tudnak elnni a képzés irányából adódóan. Amennyire ismerem őket, a bölcsészek között sokkal több az "elvarázsolt" gyerek, a BME-n ez csak az építészeknél gyakori. Másról is van szó teljesen, a műszaki tudományok nem elvont tudományok, nagy részük leíró jellegű, teljesen máshogy lehet ezzel foglalkozni.
A felesleges papírszerzésről jutott még eszembe: például ha valaki az APEH-hez szeretne menni dolgozni, akkor kell valamilyen diploma, és mérlegképes könyvelői végzettség. Hogy aztán az a diploma büfé-könyvtár szakos főiskolai, vagy csillagász szak, már teljesen mindegy.
Szépek voltak az egyetemi éveim, de bizonyos szempontból nem. Abból a szempontból nem, hogy szegény voltam, mint a templom egere. Most azért egészen más, hogy van önálló lakásom. És az a szomorú, hogy az ember nem dönthet: ha jó állást szeretne magának, akkor kénytelen egyetemre menni, és csak élete közepére tud javítani az életkörülményein.
(kivéve ha gyorsan ír 20 000 sort c++-ban)
Onnan jött a topic ötlete, hogy ismét egyetemre kell járnom (ELTE informatika tanárszak), mert az mégsem járja, hogy adekvát diploma nélkül tanítom a számítástechnikát. A tanítványaimat két év alatt felkészítettem a "számítógépkezelő" OKJ vizsgára, szóval nem csinálhatom túl rosszul. Egyet is értenék a dologgal, ha úgy meg lehetne szerezni a papírt mint a nyelvvizsgát, de sajnos csak két év tandíjfizetés (bejárni nem kötelező) után adják.
A másik, hogy egy rossz tendenciát vélek felfedezni a társadalomban, ami nyugati minta, de rossz. A lényeg, hogy a munkaerőpiacon túlkínálat van, így mindenki aránytalanul sokat fizet egy állás megszerzéséért. Igaz hogy nincs szükség X diplomára egy állás betöltéséhez, de a munkaadó a diplomásat választja, ha van olyan, így mindenki kénytelen X diplomát megszerezni. A verseny azonban nem áll meg, ha már X diplomával rendelkezőből is túlkínálat van, akkor további tanulásra van szükség. A tanulás az egyén szempontjából kifizetődő, de társadalmi csapda: a munkaképes lakosság egyre nagyobb része improduktív, és ráadásul sok pénzbe kerül. (Azt gyakran hallani, hogy mennyibe kerül egy börtönlakó egy éve, de hogy pl. mennyibe kerül egy joghallgató képzése, azt kevésbé - fel kell zárkózni az EU-hoz a diplomások számarányában, és a jogász még mindig a legolcsóbban előállítható értemiségi. Azért hoztam ezt a példát, mert jogászból még EU összehasonlításban is sokat képzünk)
