velem ma több "érdekes" dolog is történt
2 ezek közül
örömet szereztünk pár kedves öreg néninek és bácsinak a csengettyűzenekarral (most játszottam először, és alig volt hibám, pedig elég nehéz)
nagyon aranyosak voltak, tetszett nekik a műsor
(szeretem az időseket, de nem bírnék köztük dolgozni, lelkileg nagyon megvisel)
megható volt...
aztán elmentem du. egy gyűlésre, de nem akartam ottmaradni, kijöttem, és bentmaradt a táskám, visszamentem kétszer, míg ki tudtam hozni, és amit közben kaptam, nem teszem zsebre...
igaz, hogy nagy tömeg volt, meg minden, de szerintem érthető volt a helyzetem
tanulság: legközelebb majd figyelek a cuccaimra :-/
meg még voltak más apróságok is, összességében véve eseménydús nap volt
Herold:
Eszembe se jutott ilyet kerdezni. Ez egy nagyon jellegzetes suti (piskota alap, rajta baracklekvar, rajta magas tojasfeherje hab, rajta dio. Osszekeverhetetlen.) es tudtam, hogy ez volt a multkor is, mindenkinek izlett, es ujra azt sutott anyam.
Hát igen, a BKV!
Az egyszer biztos, hogy nagyon rutin rudik, mert kiskosztümben meg tűsarkú cipőben nem nagyon szokta őket érdekelni, hogy fizettem-e az utazásért, bezzeg ha a szegecses bőrdzsekim van rajtam (ilyesmi is előfordul)! Rögtön mindannyian rámvetődnek, hogy rögtön de azonnal mutassam meg a jegyeimet, bérleteimet! És nagyon meglepődnek, hogy van. Direkte kiszúrásból. :)
97 tajan volt... (bar nem erdekes egy torptenet - meg jo rovid - de maig bennem maradt a bkv ellenorok jolneveltsege).
Ferenciek teren alldogalok a mozgolepcson, a metro fele menet, szal alldogalok-alldogalok, egyszer csal latom, hogy egy ipse karjan egy nem tul baratsagos kinezetu voros karszalag mosolyog az artatlan jarokelokre, rajta egy BKV
(f)elirattal. Na jo van, mondom magamban most nem fogok leallni es kutakodni a taskamban, szal inkabb atnezek rajta (igen baratsagos abrazata volt az urnak) mondom, s tok nyugodtan bandukolok tovabb a peron fele (legfejjebb seggberug). Na, szal mendegelek nagy nyugalmamban, erre az a f*szparaszt igen kellemes hanggal utanamkialt, ho gy "SZEMUVEG! A BERLETET!" (mivelhogy epp egy roppant baratsagos kinezetu szemuveg tronolt pofaon). Mivelhogy bekes termeszetu vagyok, nem szoltam be annak a bunkonak, inkabb szo nelkul (es egy kicsit morcos abrazattal) megmutattam nekije berletemet.
Azota a batyamet hasznalom.
Ezt nektek 2*1100 ft/ho!
Bár nem történt velem semmi érdekes, gondoltam fel lehetne támasztani a topicot, hátha azóta születtek újabb "képzeljétek, mi történt ma velem !" esetek...
Meg egy, de ez a vonatrol...
szinten Miskolc-Pest viszonylat, fel kellett ugranom Pestre egy modemert, a holggyel megbeszeltuk hogy kjon e Keletibe, igy nem kell pesten maradnom. Osszesen voltam 12 percet Pesten...
Pest fele a kalajuz szo nelkul adott autogramot a jegyemre, megnezte a dikoigazolvanyt (ideiglenes) es szo nelkul tovabbment..
Miskolc fele ugyanaz a vonat, ugyanaz a kalauz, ugyanaz a diak, es nekiall vitatkozni, vizsgalgatni a diakot, merthogy O meg ilyet sosem latott, ez milyen igazolvany, mi az hogy szemelyi kartya, miert nincs fenykep a muanyagkartyan. Erre en nagy vidaman mondom, hogy ezelott egy oraval meg o szemelyesen ezt elfogadta, es mutatom a jegyet az autogrammjaval, hogy lam, ezt itt o csinalta es mindezt 60 perce.
A valasz:
-Attol meg hogy egyszer hulye voltam, nem kell mindig annak nezni... ez kerem visszaeles a joindulatommal
Aztan miskolcon becipelt az irodaba, ahol megmutattak neki a szabalyzatot vagy mifenet, amiben volt errol egy kisebb bekezdes "arckepnelkuli diakigazolvany szemelyi kartyaval" cimen...
Ha nem is ma, de nemreg.. jottem haza miskolcrol, illetve mentem haza, vegig az M3on a motorrendesen tulmelegedett ilyenkor le-lefullad, otthon megallok a hazunk elott, varom hogy lehuljon, masnap mamam tudjon vele munkaba menni, mert ha nem javul akkor nekem kell elvinni, ezt meg jo elore tudni.. mindegy
tehat allok kint varom hogy huljon, majd teszek egy kort, hogy megnezzem, javult.
egykor...
ket kor...
harom kor...
egyszercsak megall elottem egy rendeorauto (menet kozben) kipattan a rendor megallit.. (eleg kommando jellegu volt)
-Hova - hova? -kerdi
a kedes stilusa meglepett, de mondtam hogy hazafele
- Mar megint? egy oraja figyeljuk es itt koroz...
szemelyi, szonda, mindenfele papirok, majd megkerdi
-Honnan?
-Otthonrol -(ugyebar miskolci egyetmista hogyan nevezze az alberletet, autokatikusan ez ugrott be)
-Azt kerem latjuk, hogy minig otthornol haza megy, csak azt arulja el minek, ha mar egyszer nem reszeg!!!
ennek orultem... a biztonsag kedveert nem magyaraztam el, hadd legyen neki is egy jo sztorija :o)
A trafikosnak nem muszáj idegen nyelveket beszélni. De a pincérnek az ételek nevét nem ismerni...
Úgy adódott, hogy a város egyik legelegánsabb éttermében kellett ebédelnem (mielőtt bárki hozzászólna, ez az eset nem tipikus). Finom elegancia, a kiszolgálás igen magas színvonalú, talán még azt is meg lehet beszélni a pincérrel, hogy kerek vagy szögletes serpenyőben süssék a húst.
A desszertre kerül a sor, a pincérlány ajánlja: Hozhatok esetleg egy kis rokforttot...
Ha már szóba került, a szinte minden étlapon látható Gordon Blue nevű étel nem létezik, amire gondolnak, az a Cordon Bleu, azaz kékszalag.
Szintén étlapról való a Camamber (a t lemaradt a végéről).
Ez is régen történt. Fiatal koromban gépjármü-oktató is voltam, egyszer szólt a fönököm, hogy a tanuló "magas" helyen van, vigyázzak a stilusommal. (Nem túl sürün dícsértem a tanulókat.) Megyünk az üllöi úton "magas" tanulómmal, aki egy középkorú hölgy volt, amikor megállit két rendör. (Mint kiderült, akkor alakultak a munkaközösségek és az egyik vezetöje ugyan jogositvánnyal sem rendelkezett, de beállt oktatni, mert "befolyásos"tanulónak nem merte elárulni, hogy neki sincs jogsija!) Szóval minden papirt ellenöriztek, majd a tanuló kartonja mellé kérték a személyit is. A tanuló kiadott egy kis összehajtott igazolványt. A rendör kinyitja, elsápad, odamutatja a kollégának. Derékszögbe meghajolva visszadja az igazolványt, közben tisztelgett és nagyon jó utat meg tanulást kivánt. Ezután mindketten kipattantak az út közepére, a teljes forgalmat leállitották és biztatták a hölgyet, ne aggodjon, addig fog állni a forgalom, amig nem sikerül elindulnia. Rögtön megjegyeztem, ilyen udvarias rendöröket még életemben nem láttam. Ö erre azt válaszolta, hogy eddig csak ilyenekkel találkozott. Ez egy kicsit kiváncsivá tett és megkérdeztem, mit mutatott a rendöröknek személyi helyett? A szolgálati igazolványt, rendör alezredes, bp-bünügyi osztály vezetö. Na akkor már nem csodálkozom annyira, mondtam. Amikor vizsgázott, mondtam, készitse elö a személyit. Elfelejtette elhozni (elhittem neki, mert elég sokáig sikerült titkolnia a munkályát) és mondom a vizsgabiztosnak, hogy csak valamilyen fényképes igazolvány van a tanulónál. A vizsgabiztos beül és kéri a személyit. -Ja, elfelejtettem, hogy nem hozta magával! Na mutatssa azt az igazolványt! De azt tudja, mindig magánál kell lennie, mert mit fog a rendör mondani…(közben belenézett és elállt a szava), én pedig odaszóltam: Én már láttam, szaporán tisztelgett!
1. Megyek le a metroba, szerelveny befut, latom, hogy a metroban ott all az egyik csajszi abbol a tarsasagbol, akikkel a nyaron Erdelyben voltam. Beszallok, Je, de reg lattalak, stb. "Eppen itt vannak nalam az erdelyi fenykepek! Most hoztam el a ...-tol." Utana meg jo sokaig ezen hitetlenkedtem, hogy micsoda elkepeszto veletlen, amig ...
3. Mozi utan metromegalloban ujabb ismeros, ezuttal Fradi-meccsrol. Szinte mar meg sem lepodok.
4. Deak teren atszallas, a kocsiban ott ul a reg nem latott (volt) tankortarsam. Eleg jo haver, ugyhogy Keletiig vegig elbeszelgetes az elet dolgairol.
5. Leszallas elott fel perccel latom am, hogy ket meterre ott kapaszkodik masik tankortars, masik tankorbol, walkman-ezik. Szia-szia.
Szoval, ez az öt esemeny egyetlen este leforgasa alatt. Ezek utan azt hiszem, joggal allithatom, hogy Budapest egy tipikus kisvaros, ahol mindenki ismer mindenkit es lepten-nyomon ismerosokbe botlik az ember.
Van ugyebar egy 'noi szeszely' nevu sutemeny. Ez kulcsfontossagu. Aki nem ismeri, annak elmondhatom, hogy nagyon jellegzetes, nem lehet osszekeverni akarmivel.
Hat szoval anyam nezegeti a sutemenyes receptkonyvet, hogy mit is csinaljon. Kiszurja ezt a noi szeszelyt. Azelott meg soha nem is hallottunk rola (marmint anyam, apam, tesom, en). Megsutotte, nagyon finom volt, mindannyiunknak izlett.
Ezutan egy vagy ket hettel megyek a konyhaba, latom hogy anyam sut. Kerdezem, mit, mondja, h noi szeszelyt. Erre en csodalkozom, h mar megint, erre azt valaszolja, h dehat most sut ilyet eloszor.
Mikor kesz lett, akkor is elohoztam a temat, hogy a multkor szinten noi szeszely volt, de erre anyam, apam, tesom azt mondta, hogy most van eloszor ilyen!
Hat ilyet!
Anno az iskolában történt:
Dekorálom a füzetemet, grafittizem rá, hogy "POWER".
Rápillant a tanárnő és megjegyzi: "pont ilyen márkájú otthon a Hi-Fi tornyuk".
Ja, gondolom mindjárt a bekapcsoló gomb mellett van a "márkajelzés".
A vált kedvéért rendőrstory : duna plaza -nál padlógázas elindulás záróvonalátlépéssel kombinálva, mer' direkt megnéztem kutyát se zavartam vele... Persze posztos rendőr kiállít, még a kocsi csomagtartóját is megnézeti velem, ezek után közli hogy helyszíni 1000 pénz. Én odaadom neki, ő meg veszettül keresni kezdi a blokktömbjét, de nem találja... Fél perc vergődés, semmi, elkezd káromkodni, hogy mekkora marha ha elvesztette akkor seggberugja főnöke stbstb... Hogy ez ne legyen elég, a mögöttem kiállított kocsiról épp le akarja szedetni a rendőr a rendszámot, merthogy kopottak a gumijai... Én meg dőlök a két dologtól egszerre, ti. nekem jóval kopottabb volt akkor az összes gumim (azóta csere megvót :)... Aztán nagy nehezen kerített egy blokkot oszt pá...
Másik : házunk körül körözök, két rendőr igazoltat külön... Egyik kiállít, végignézi irataimat, kié a kocsi stb stb, nem mintha nem itt laknék szomszléd utcában és nem 50 mre lenne a rendőrörs ahonnan jöttek... Ezek után megyek egy kört, parkolóhely nincs, nekiáll másik igazoltatni... Kérdezem tőle mikor bámulja a papírokat : van valami gond, biztos úr ? Aszondja nincs... Mondom neki hát azt gondoltam mert a kollégája 2 perce igazoltatott... ;>
Tudok egy másik esetet, amikor gyalog lehetett közlekedni az Erzsébet hídon: 1997 január vagy február, amikor olyan hó esett, hogy napokra megbénult a város.
Azért az sem volt semmi, amikor a nyáron megszakítottam a nyaralást, hogy egy kicsit hancurkodjak pihenésképp.
Szóval Lotus Organizer, HIX randi meg egyéb listák, összejött a dolog, kellemes kalandok stb, mikor úgy hajnali fél négy felé a leányzó lerohan a konyhába, hogy megkívánt egy keménytojást. Ezzel eddig semmi gond, akkor kezdtem kissé meglepődni, amikor megkérdezte, hogy hol van a Blend A Med fogkrémem, merthogy azzal kell sikálni....
Na velem kottára ugyanez csak én Abdul-t kértem, azt a KayShowergel-t (ejtsd kéjshowár!), erre kaptam két telefonszámot, de délután a nejem mindkettőt eltépte, a kawintonomat meg még nem vettem be előtte.
Rexona for men-t kerestem az illatszerboltban. Kérdem az eladót, van-e Rexona for men. (Tudja, mondom férfiaknak faló Rexona ...)
Néz rám a nő és sajnálkozó tekintettel válaszolja, hogy csak Rexona Formula van.
Én meg csak legyintettem, mondván, sajnos a Formula az nem jó, az muláknak való.
Ő meg elhitte és megértően bólogatott hozzá.
