Lufikat úgy elhelyezni, hogy a légmozgás a mécseshez sodorja (Nem vette észre)
Rajtaütésszerûen néha egy qrva nagy durranás (Nem tetszett neki)
A lufi persze el is fújta a leküzdött mécsest (Meglepõdött rajta)
***
Új nemzeti sport: el tudja-e helyezni az immár mérséklõdõ számú mécsest úgy, hogy ne tudjak lufit tenni a közelébe (Szórakoztató, csak gondolom, a szomszédok nem értik, hogy este néha mi az a qrva nagy durranás :-))) )
-amikor ásít,beleteszem egy v. két ujjamat a szájába, és megzavarom a rituálét
-mindent széthagyok (szerinte)
-reggel úgy vezetek, mint egy eszelős (ez amúgy a Gooffy szindróma!); egy-egy ilyen ámokfutásom után -előbb őt kiteszem a munkahelyén- mindig felhív, hogy beértem-e:-))
-kérdezek tőle valamit:
pl:Én: ízlik a kaja?
Ő-Igen
Én: igen?
Ő: igen
Én: nem?
Ő igen
Én: igen?
A végére teljesen elborul az agya és együtt röhögünk egy jót.
- amikor zuhanyzik, lekapcsolom a fürdőszobában a lámpát, felkapcsolom az előszobait, és azon röhögök, hogy milyen hülyén néz ki:-)) (ez a kedvenc játékom)
-megharapom valamilyét mindenféle előzmény nélkül
-feltűnősködöm az utcán (pl. úgy viselkedem, mint egy kisgyerek)
-beleszólok, hogy vezet, és tanácsokkal is ellátom
-kinyomom a telefont, mikor még beszél (ha veszekszünk)
-becsiccsentve felébresztem éjszaka, mindenféle hátsó szándékkal...
-befogom az orrát, amikor alszik és horkol (húúú, ezt nagggyon útálja!!!)
Most ennyi jutott eszembe, de mindezek ellenére szeret engem! Ezen még én is meglepődöm néha:-))
Singing in the rain - a zuhany alatt, és egyéb zuhanyzáshoz köthető dalocskák kiválasztásával - a szomszéd lakókra is van hatása :)
Egyébként meg bármivel, a puszta létezésünkkel is fel tudjuk idegesíteni egymást
két nyilast egymásnak ereszteni nem egyszerű dolog :)
bundee
Kiakasztani sok mindennek tudom, inkább nem sorolnám :)
Ő szintén, kezdve a papirzsepi gombócoktól, az értetlenségig.
"De a kedvencem":
Ruha, avagy cipőpróbálás, nekem./Hozzá kell tennem, hgoy nem vagyok órákig válogatós!/
Ana: Szerinted milyen? Jól áll, megvegyem/gyük?
Férj: /szinte oda se nézve/Aha, ha gondolod, Te tudod, ha akarod!?!
Na, erre varrjunk gombot!
Ki tudom akasztani a paromat ha:
teljesen varatlan helyzetekben elejtem a targyakat,
kiakadok ha a lakasban nincs minden mm pontosan a helyere teve,
sikitok ha a wc papirtartobol a papir nem log ki legalabb egy arasznyit,
amikor helyette akarok gondolkodni,
amikor elnyomom a cigijenek a fustolgo fustszurojet.
Dragam felidegesit ha:
futyul (orditani tudnek mikor meghallom).
Én azzal idegesítem a páromat, hogy
- szétszórt, feledékeny és szórakozott vagyok, főleg akkor akad ki, ha elfelejtem azt, amit ő mondott
- nem csavarom, helyezem vissza rendesen a kupakokat, fedeleket
- éjjel a falhoz szorítom
- kritizálok
- reggel a szoba közepén hagyom a vasalódeszkát és ő abba ütközik délután, ha hazaér
- sértődékeny vagyok
Ő azzal idegesít engem:
- használt zsepiket nem dobja ki, a lakás kül. pontjain ütközök beléjük
- iszonyú hangosan fújja az orrát, trombitál
- ha egymás mögött biciklizünk a forgalomban, akkor is az orra alá mormolva beszél velem, amit én nem hallok
- sose dícsér meg magától, ha jól nézek ki
- sértődékennyé vált, azért, mert én is sértődékeny vagyok
- szennyes cuccait ott hagyja, ahol levetette őket.
Az elmúlt néhány hónapban elkezdett mécsesekkel idegesíteni. Bárhová megyek a lakásban, mindenhol mécsesek égnek, mintha valami happy temet?ben lennénk.
Ezennel a mécsesek számolatlan és gondatlanságból elkövetett elhelyezését és m?ködtetését IEDEGSÍT?NEK nyilvánítom.
Én pl. azzal idegesítem, hogy ha elkezd valamit mondani, de aztán meggondolja magát én akkor is ragaszkodom hozzá, hogy elmondja. No...például ezzel...:))
Védekezni csak a támadások ellen kell... :) a topic elején berill-ről írtam ő akkor a kedvesem volt, most már csak barátok vagyunk. amit ma írtam az pedig arról a lányról szól akivel kb. 10 napja szakítottam :( és ami még mindíg nagyon fáj. egy látszólag talán értelmetlen szakítás. két ember veszettül szereti egymást, mindent megtennének a másikért, de valami mégse jön össze. állandóan veszekednek, vitáznak, megsértődnek... nem is igazán tudom felfogni, hogy hogyan történt a szakításunk, és hogy jó volt, vagy kellett volna adnom talán még egy (sokadik) esélyt...
remélem az idő majd megoldja. így, vagy úgy.
