Anno volt, aki a 2,5 mm-est golyóstoll betéttel használta. A hatvanas évek óta kedves ismerőseim a Versatilok. Csehszlovákia felbomlásának időszakában márkanév és ország jelzés nélkül, talán Grafo néven volt elérhető.
Feleségem nagy Kaméleon-rajongó. 45 éve együtt vagyunk, mindig használt ilyet annak ellenére, hogy tekintélyes tollgyűjteménye van. Én nem voltam igazán nagy híve a zörgő-börgő szerkezete, a gyenge klipsze és főleg az akkoriban silány betétek miatt. 2mm magasságú betűkkel írtam Parker Jotterrel, XF betéttel, amiből többféle színűm is volt. Csak érinteni kellett a papírt, szinte nyomás nélkül gurult a vonal.
Sziasztok! Pár éve követem a fórum életét, de read only üzemmódban. Elnézést, hogy ezzel kezdem a hozzászólásaimat, de mielőtt ebay-ez ék, gondoltam itt jelzem először, hátha valaki érdekel. Gyűjteményem ő eladnám az alábbi tételt:
Lamy Persona modell 23 töltőtoll, eredeti dobozában, tintával, minőségi tanúsítvánnyal. Sosem volt használatban, 14 karátos arany nippel, fekete makrolon test, palládium kupak. Irányár: 40.000 Ft
Akit esetleg érdekel, jelentkezzen email-ben. Minden kérdésre szívesen válaszolok!
Kedves ponggi és mindenki, aki érdeklődik a régi (és új) magyar töltőtollak iránt.
Eredeti célomat, miszerint szeretném egy helyre összegyűjteni a magyar gyártású töltőtollakról még fellelhető információkat nem adtam fel, ezért kedvcsinálónak megkezdtem feltölteni a saját tollaimról készített fotókat. (Nem olyan profik, mint sultati képei, de a lényeg látszik.)
Adagoló - eszembe jutott később nekem is - abban az időszakban találkoztam a nevével, amikor elkezdődött nálam a töltőtoll mánia, és megnéztem, hogy hogyan is működik ez a szerkezet.
Na, pont egy ilyen adagoló hiányzott nekem nagyon karácsonykor. Viszont a hegy már 17-18 éves a tollban, és még ha nem is használtam folyamatosan, egy kicsit megkopott. Most egy kicsit szüneteltettem a keresést.
Érdelődöm, hogy ismerős-e kb 50 évvel eez előtt használt MOFÉM testü nyonós töltőceruza, amelyben vastagabb grafitbetétet használtak? Fent kellett megnyoni, lent szétnyiltak a"fogak". Mamapság lehet-e ilyen nyomós, fémtestü ceruzához hozzájutni? A válaszokat előre is köszönöm.
Ha már a ceruzáknál és az eredetiségnél tartunk, kérnék segítséget a ceruza szakértőktől.
Nem tudom eldönteni, hogy ez a Montblanc Pix No. 82-nek tippelt ceruza eredeti vagy másolat.
A kidolgozása és a részletek eredetinek sejtetik, de pl. nincs rajta a fajtát azonosító "82"-es szám és a Montblanc Pix szöveg sem sikerült igazán egyenletesre.
Gyerekkoromban vágyakozva néztem azokat az osztálytársaimat, akinek futotta ilyenre.
Most, mióta rákattantam a töltőtoll gyűjtésre, a gyűjtés "melléktermékeként" hozzám került vagy 30 db töltőceruza is. Ezek között vagy 10 db a KOH-I-NOOR töltőceruza különböző fajtája. Igazából nincs rájuk szükségem. Ha esetleg valaki gyűjti ezeket egyeztessünk.
Az én nosztalgiám: Általánosban, azok akiknek volt ilyen, fúvócsőnek használták a ceruzák hüvelyét. Szünetben összerágott papírgalacsinnal vagy rizsszemekkel lövöldözték egymást meg a lányokat.
Az évek folyamán nekünk/em is volt pár darab belőle (valahol akad mis is egy), még a gyerekeimnek is ('90-es évek végétől).
Az elsőt, amikor vagy 10 éves lehettem nagyon szerettem és egy jobban kidolgozott példány is volt. A későbbiek egyre inkább nélkülözték ezt, valahogy szögletesebbek lettek, az írás emiatt is fárasztó volt velük (+ nagyobb méret/tömeg). És persze a legtöbb esetben nem használtuk a színeket (kék > piros >> fekete >> zöld).
Hamár nosztalgia és "négyszínű".
Nálunk, úgy '70-es évek közepén az iskolában nagyon népszerű volt a nagyobb méretű töltőceruza (főleg Koh-I-Noor) általában a kék négyszínű betéttel "töltve", grafitbetét helyett. Használt valaki ilyet?
Így van, áttértek a műanyagra. A mostaniakon, ahol a kis gumi bigyó van a végén, az is műanyagból van. Az akasztón is többször volt módosítás formáját, illetve a rajta lévő feliratot, mintázatot illetően. A 70-es évek vége felé készült fekete színben is. Nem tudom milyen festékkel volt lefestve, de a használattól a sarkoknál, éleknél intenzíven lekopott a festék és fényes felület volt alatta, de nem olyan mint ahogy ezek a tollak kinéznek. Gondolom nem volt így polírozva, kissé érdesebb lehetett a felülete hogy a festék jobban tapadjon. A bátyámnak volt ilyen fekete színű. Bizonyára nem lehetett sikeres széria, mert azóta sem láttam. Gondolom tartósabb festékkel bevonni meg aránytalanul sokat drágított volna rajta, így inkább felhagytak vele és maradt a króm változat.
Sokan nem szeretik egyébként ezt a tollat, mert csúszik. Való igaz, izzadt kézben nehézkes vele az írás, mert az ember ujja mindig lefelé csúszik raja írás közben. Engem nem zavar, mert folyamatosan sokat nem írok egyfolytában. Részemről egyébként a nehezebb tollakat részesítem előnyben. Jobban szeretek azzal írni mint a pille könnyű tollakkal.
Sok embernek a gyerekkori emlékek jutnak eszébe ahogy meglátják nálam a tollat. Rácsodálkoznak, hogy ilyen toll még létezik? :)
Az évek folyamán annyi változás volt még ezeknél, hogy a végzáró menetes kupak emlékeim szerint, eredetileg (1978 környékén) gyerekkoromban még fémből volt, később ezt már műanyagból készítették.
Kedvenc tollaidról készített videóid nézése közben szomorúan konstatáltam, hogy valószínűleg már nem lenne türelmem egy ilyen toll szét- és összeszereléséhez.
