Kedvenc tollaidról készített videóid nézése közben szomorúan konstatáltam, hogy valószínűleg már nem lenne türelmem egy ilyen toll szét- és összeszereléséhez.
Ha már a golyóstoll szóba került, akkor ejtenék pár szót az én nagy kedvencemről, az Ico Kaméleon golyóstollról. Legtöbben csak úgy ismerik: négyszínű toll. Igen, ez az a klasszikus fém négyszínű golyóstoll. Otthon és munkahelyen is ilyet használok. Melóhelyen sokan rácsodálkoznak, hogy ilyen toll még létezik? Igen létezik, de sajnos már nem itthon gyártják, hanem mint mindent, Kínában. Viszont ugyanúgy az ICO forgalmazza, mint amikor még ők gyártották. Sajnos arról nincs információm, hogy eredendően magyar találmány-e. Bár a toll múltját tekintve már több évtizedes múltra tekint vissza, amikor nyugatról nem sok minden jött be hivatalosan a kereskedelmi forgalomba. Így ez alapján joggal feltételezhetem, hogy magyar találmány. Itt van egy kis videó róla:
Aki esetleg javítani szeretné, (nyilván ha van donor) akkor itt az útmutató hogyan lehet összeszerelni. Némi kreativitás, illetve házilag barkácsolt szerelő szerszám szükségeltetik hozzá, de semmi olyasmi ami megakasztaná az összeszerelés menetét:
A Century Classic golyóstollat és a ceruzát Atlantában vettem 23 éve, a kettőt együtt 9 dollárért. A töltőtollat kicsit később Magyarországon vettem egy hozzá nem értő üzletben, nagyon jó áron. A szokásos acél hegy helyett arany (vagy aranyozott, ezt nem tudom) hegy van benne. A Classic-ból van egy 14k gold filled golyóstoll-ceruza készletem is, egy amerikai professzortól kaptam, aki nyugdíjazáskor kapta a kollégáitól, de nem szerette. Ott a ceruza 1mm-es, propel-repel rendszerű. Az is hihetetlen jó. Nem terveztem, hogy Cross-ok legyenek a kedvenc írószereim, az elsőt csak poénból vettem, de az idő igazolta a megbízhatóságukat, és az írásképüket is szeretem.
Ilyenek a Harley tollaim. Ami a Cross-t illeti, nem tudom, mi a titok, egyszerűen sokáig tartja a tintát, nem folyik ki belőle, és amikor kell, akkor jön. Sajnos a szekció alsó pereme már kezd korrodálódni, de a toll továbbra is hibátlanul teszi a dolgát. Egy Century Classic golyóstollal és egy ugyanilyen ceruzával együtt alkotják a legmegbízhatóbb írószerkészletemet.
Harley Davidson: a leírásból gondolom, hogy az a Waterman-féle lehetett. Hát az tényleg elég feltűnő jelenség. Vagány motorosoknak való.
Nekem a STYPEN fekete változatából van egy és az egyik kedvencem. Kicsit szolídabb kivitel és nincs is motorom.
Cross Century II.: az a toll hogyan kompenzálja a légnyomás változást? Arra külön odafigyeltek a tervezők?
Egy prémium vagy luxus kategóriájú töltőtoll elveszítése - véletlenül vagy lopás által - szerintem csak azt nem viseli meg lelkileg, aki státusz-szimbólumként vette és azt sem tudja, hogy kell írni vele.
A töltőtoll nekem mindig benne volt az életemben, de soha nem volt elsődleges - kivéve a második általánost, ami már nagyon régen volt. A töltőtollal íráshoz mindig hozzátartozott a tintás kéz, és olykor más dolgok is kaptak a kékségből. Testvéremnek egyszer minden irata tönkrement a tőlem kapott töltőtoll tintájától.
Amit fiatal koromban sokat használtam, az a Parker Vector volt. Kicsit karcos, időről időre cserélni kellett, mert a vékony anyag elrepedt. Kiszáradás-közeli állapotban folyni kezdett. Volt egy időszakom, mikor repülővel ingáztam, az a gyors légnyomásváltozások miatt kizárta a töltőtoll használatát, viszont akkoriban kezdtem el jó tollakat venni, többet a feleségemnek - aki nagyon sokat ír és értékeli a jó írószert -, részben magamnak.
Folytatódtak a kellemetlen tapasztalatok, amire mindig is vágytam, de nem szántam rá a pénzt, egy Parker Sonnet töltőtollat kaptam ajándékba, és sajnos pocsék volt. Nagyon akartam szeretni, de idővel fel kellett adnom, az egy nagyon rossz toll. Használtam extrém töltőtollakat is, mint például egy Harley Davidson, aminek a kupakja egy dugattyú volt.
Az én valaha volt legjobb töltőtollam egy Cross Century II, amivel akár repülőre is szállnék, de ma már nem utazok. A másik csúcs tollat feleségemnek vettem: egy Caran d'Ache Madison lakkos toll, aranyozott szerelvényekkel. Sajnos nem meri használni, miután egy Caran d'Ache Madisont már elloptak tőle.
Próbálom feldolgozni a fórum anyagát, de a több, mint 8000 hozzászólást elolvasni időbe telik. Ráadásul az elejétől kezdtem olvasni és a több, mint húsz éve történtekhez képest az utóbbi évek lehetőségei hasonlíthatatlanul javultak. Pár napja meg is fordult az olvasás iránya...
Szóval a hivatkozott hozzászólásig még nem jutottam el. Köszönöm a célirányos segítséget. Szeretném esetleg azt is tudni, hogy a tollak végénél lévő számok mire utalnak. A JUNIOR-on 410, a BABY-n 81 van. Az egyik Favorit-on 33, a másikon 71, a három Grácia 37, 38 és 57-es. Ehhez van esetleg anyag? Előre is köszönöm.
Köszönöm a Híradós anyagot is, nagyon gazdag forrás lehet. Vizsgálom.
- Szerintem, ha gyorsan kell írni a szépség nem lehet követelmény, de az olvashatóság az lényeges szempont. Nekem erre a nyomtatott betűs írás jött be leginkább és a rövidítések. Most viszont az írásaim zöme a hobbimhoz kapcsolódik. A hobbira meg ugye rászánja az ember az időt. Töltőtollal nagyon szeretek írni. Minden tollnak - a régieknek meg méginkább - egyénisége van. Ebben nekem az a jó, hogy élmény velük az írás.
- "Anyám szépen írt, pedig nem tanult soha kalligrafikus technikát. Ő pl. zsigerből így tudott." A nők mindig szebben írtak az én környezetemben is, de ez a természetükből és a finomságukból adódik. Engem viszont apám szépen írása inspirált jobban.
- A kalligráfia viszont nem "szép írás". Ezt egy kalligráfus mondta nekem. Ott meghatározott szabályok szerint rajzolják a betűket. A kézírás írásképének "cifrázása" viszont rengeteg gyakorlást igényel. Próbáltam, de nézni sokkal könnyebb, mint csinálni. Kíváncsi lennék a haladásod eredményére. Köszi.
Nekem az írásom életem folyamán többször is változott.
Suliban csúnyán írtam. Mivel gyorsan kellett jegyzetelni, olvashatatlan volt az eredmény. (mai napig nem tudok gyorsan, és szépen)
Később, mivel már csak keveset kellett használni íróeszközt, elkezdtem odafigyelni az írásomra.
Anyám szépen írt, pedig nem tanult soha kalligrafikus technikát. Ő pl. zsigerből így tudott.
Többek közt ez is arra sarkalt, hogy próbáljak valami egyedi, esztétikus írást kialakítani.
Pluszban ha az általad alkotott íráskép feltűnően elüt az átlagostól, (jó irányban persze) az bizonyos fokig megjegyzem joggal, elismerést vált ki a környezetedben.
Nem utolsó sorban pedig elégedettséggel tölt el, ha egy szépen megírt dokumentum kerül ki a kezeim alól.
Egyébként tényleg sok függ attól, milyen eszközzel, milyen környezetben, mire, milyen érzésekkel kezdesz hozzá az íráshoz.
Pár hónapja, ismét felfedeztem magamnak a zsinórírást. Rendesen újra kell tanulnom, de jönnek vissza az emlékek.
A kalligráfiával is szemezek, de egyelőre csak tetszik, de nem fogtam még hozzá a kigyakorlásához.
Másoktól is hallottam már, hogy abban az időben a ceruza és a postairón után szigorúan a töltőtoll következett. Én 1971-ben kezdtem az általánost egy vidéki nagyközségben és sajnos a töltőtollról már lemaradtam. A dupla iskolapadok tetején középen még megvolt a lyuk a tintatartónak, a tollszáraknak a keskeny árkok a pad tetején, de használni már nem kellett.
Most viszont a töltőtoll a hobbim és igyekszem minél többet megtudni a témában.
Jó egészséget, jó tollakat/ceruzákat, színes tintákat és finom papírokat kívánok mindenkinek!
1966-ban voltam elsős, szerintem akkor még csak vastag színes ceruzával formáltuk a betűket az akkori egyenes zsinórírással. Rá következő évben töltőtollal kellett írnunk, és bár volt már akkor golyóstoll, szabály volt, hogy töltőtollal kell írnunk. Sajnos nem emlékszem a tollam típusára, és már nincs is meg. Fekete volt, a végét csavarva lehetett felszívni a tintát. Jó egészséget, és az íráshoz jó kedvet kívánok mindenkinek, akár billentyűvel, akár hagyományos írószerekkel.
Bocsánatot kérek, hogy - így utólag számomra is érthetetlen módon - figyelmen kívül hagytam a fórumozás írott és íratlan szabályait és - bár már nem vagyok fiatal - igen gyerekes módon viselkedtem.
Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmem a nullkilométeres fórumozóhoz is méltatlan viselkedésemre.
Mentségemre annyit tudok felhozni, hogy mindenben a jó szándék vezérelt, csupán a mértéket túloztam el.
Igazad van a kézzel írt szöveggel kapcsolatban is. Legszívesebben kitörölném az egészet, de nem teszem, hogy mások is lássák miért kaptam a rendreutasítást, amit köszönök.
Hibáztam, vállalom a felelősséget.
Amennyiben elfogadjátok a bocsánatkérésemet szívesen maradok köztetek - kisebb arccal -, ha nem, akkor kilépek és törlöm a profilomat.
Jegyzetelni én is papírra szoktam, sosem telefonba, vagy számítógépre, azaz nem elektronikus formában. Mivel könnyen felejtek, ha valamit később kell elintézni, például otthonról valamit elhozni a melóhelyre, akkor felírom egy darab papírra és zsebre teszem. Az esetek 90 %-ban nem felejtődik el a dolog. :)
Én is szoktam itthon használni töltőtollat. Főleg olyankor, ha olyan papírra írok, amire a golyóstoll nem nagyon akar fogni. Sokszor előfordul, hogy a megérintett papírra az érintés helyén a golyóstoll nem akar fogni. Oda jó a töltőtoll. Tapasztalatom szerint a töltőtollaknak van egy nagy hibájuk. Ha nem folyamatosan írunk vele, akkor fél, egy perc alatt a tinta megszárad és nem akar írni. Tehát ha írás közben megállunk gondolkodni, mikor folytatnánk az írást, nem biztos hoyg sikerülni fog. Persze ha a kupak vissza van téve, akkor nincs gond, dehát ez azért nem túl életszerű.
Tapasztalatom szerint sokat változhat az íráskép, míg "bekopik" egy új töltőtoll, illetve "összeszokik a tulajdonos kezével. Töltőtollat ezért sem adunk kölcsön...
+45 éve mi még "mártogatós" tollal tanultunk írni és talán negyedikes vagy ötödikes korunkig nem is írhattunk az iskolában golyóstollal, legfeljebb töltőtollal vagy ceruzával. Sőt még redisztollal is kellett gyakorolni...
+30 éve egyetemista koromban csak töltőtollat használtam jegyzeteléshez (+csőtollat néhány műszaki feladathoz). A golyós maradt a vizsgákhoz...
+25 éve kézzel (főleg töltőtollal) jegyzeteltem, írtam, amikor "gondolkodni" kellett, de már rengeteget használtam PC-t is. Így még az is előfordult, hogy hosszabb kézírás után az ugrott be, hogy "el kell menteni" a papírra leírt szöveget"....
Ma már szinte csak aláírásra használok töltőtollat (ez néha naponta akár 50-70 is lehet) vagy néha jegyzeteléshez.
Annyira ural mindent az informatika, hogy szinte képtelenség a kézírás használata...
Pedig nekem a kézírás és a "nyomtatott" médiumok (könyv, újság, stb.) nélkül elképzelhetetlen a világ....
Íme a kétféle írás. A felső a régi, középen az új, alul az új töltőtollal. Az újfajta írás szokott szebb is lenni ha rendesen van hely a papírt elhelyezni az íráshoz. Meg úgy egyébként is be kell járódni az íráshoz. :)
Mint például én. :) Na, majd este teszek fel egy rövid írást, hogy hogy írtam 2 évvel ezelőttig és hogy írok most. Kénytelen voltam váltani, mert néha felért egy kalandvággyal a saját írásom kiolvasása. Váltottam, olvashatóbb lett, de lassabb írás. Saját használatra szánt írást ha gyorsan kell írni, még a régi módszerrel szoktam. :) Na, persze ez csak akkor járható, ha nem sokkal később kell az információ, mert órák, napok múlva már esetleges a dekódolása.
