Guitarra456: Korábbi válaszomból kimaradt, hogy Eleonórának úgy látom nem született több gyermeke. Lehet, hogy nem sokkal Aladár születése után meghalt. Hosszadalmas és talán hiábavaló munka, de én a józsefvárosi halotti anyakönyvet kezdeném átnézni, Aladár születésétől.
golivia: A XVIII. században még nem jegyezték fel a hajóneveket és utaslistákat a betelepüléseknél. Annyit tudni, hogy az 1748-as házadó összeírásnál még nem volt az összeírtak közt Gungl, de az 1767-es úrbéli tabelláknál már kettő Kungel (Johannes és Johann Georg) és kettő Gungl (Phillip és Andreas) található. Tehát valószínűleg a két év között valamikor vándorolt a család Lovászheténybe.
Éreklődnék hogy az első betelepülő öseink / Gunkl / alternativ név Kunkl Andreas 1749-1821 Szalatnak nrdeas itt is halt meg. Felesége Margaretha Geng 1768 .02.10 esküvő dátum Lovászhetény
A fiuk 1793 01.14.-én született már lovászhetényben
egyszerű kis minisorozat ami megtörtént eseményt dolgoz fel. 16 évig nem találtak egy gyilkost, az ügyet aztán egy családfakutató dns adatok és családfakutatás alapján old meg.
az első alkalom hogy európában így találtak meg egy gyilkost.
a módszer lényege döbbenetes. egy csomó ember beküldi a dns mintáját nyilvános dns-adattárakba. ha van dns a gyilkostól és ha a gyilkosnak egy közeli vagy távoli rokona már beküldte a mintáját egy ilyen adatbázisba, akkor szinte biztos hogy megtalálják ezzel a módszerrel. ahogy egyre több ember lesz a dns adattárakban, annál jobban műxik a módszer...
A báthori Buday családot kutatom, elméletileg velük állunk rokonságban, de ezt még nem sikerült bizonyítani. (Az utolsó nyom ükapám, Buday Aladár, aki kettős előnevet visel: báthori-budafai).
A budafai családról nagyon korlátozottak az információk, azonban csatolom a báthori Buday családról készített családfát az eddigi kutatások alapján:
Segítséget szeretnék kérni, mert itt megakadtam. A kulcs egy olyan Eleonóra megtalálása lenne, aki kb. 1850 körül születhetett, így az 1874-es Aladár anyja lehetne. Valószínűleg Aladár anyai ágon rokona a báthori Budayaknak, hiszen több helyen is azt írják, a család kihalt.
rferi: Valószínűleg csak a címerleírás volt meg valahonnan és az alapján készült ez a címer, nem valamelyik könyvből származik.
Guitarra456: Siebmacher Wappenbuchjában, Nyulásziné Straub Éva könyvében (ami azonos lehet az AdatbázisokOnline címeres adatbázisával) és a Királyi könyvekben érdemes általában megnézni. Köszeghi Sándor Pest vármegyei nemesi családokról szóló könyve is tartalmaz címer leírásokat. Én ezek közül egyikben sem találtam a keresett családot.
A problémám azzal, van, hogy a budafai előnév először Buday Aladárnál tűnik fel a XX. században, korábbról (felületes kutatás után) nem. Ráadásul bonyolítja a helyzetet, hogy Aladár keresztelési és házassági bejegyzésében Buday Eleonórától született törvénytelen gyerek, a halottijában pedig a rejtélyes Buday Alajos az apja. Aki lehet, hogy kitalált apa, de az is, hogy örökbe fogadta Aladárt. A Radixfórumon írták jó néhány évvel korábban, hogy Aladár a bát(h)ori előnevet is viselte, de az egy bárói ághoz tartozik, és arról a családról azt tudni, hogy a pesti Budayak ága. De, hogy melyik a pesti (ez esetben helynévről van szó, nem nemesi előnév) nem jöttem rá. A címerük teljesen máshogy néz ki, mint a budafai Budayaké.
Én a Buday alias Török családra gondolnék, Pest vármegyeiek, 1628-ban kapták a nemességüket (a török fejes címer beleillik a korba). A Nemzeti Levéltár Pest Vármegyei Levéltára őriz a Nemességi iratok között a Buday/Török családról dokumentumokat és Kőszeghi szerint címerpecsétet is.
Különösen azokhoz fordulnék segítségül, akik járatosak a címertanban. Csatolom a képet a családunk nemesi címeréről (elvileg budafai előnevű Buday családé).
A címer leírása: a pajzsban kétfarkú oroszlán jobbra fordulva, kezében kard, a koronán piros mentés vitéz kivont karddal, kezében egy levágott török fej.
Ezt a címert azonban egyik címerekkel/nemesi családokkal foglalkozó könyvben sem találtam meg.
Ezeket már átnéztem:
Nagy Iván: Magyarország nemes családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal (1858)
Rexa Dezső: A törvényhatósági levéltárak cimeres levelei (1909)
Kempelen Béla: Magyar nemesi almanach (1910)
Kempelen Béla: Magyar nemes családok (1911)
Gróf Andrássy Gyula: Magyarország címeres könyve (1913)
Kempelen Béla: Magyar nemes családok czimerei I. (1914)
Kempelen Béla: Magyar nemesi évkönyv (1923)
Kempelen Béla: Magyar főrangú családok (1931)
Valakinek esetleg van ötlete a címerrel kapcsolatban, vagy hogy milyen mű van, ami ilyennel foglalkozik?
Meg tudnátok mondani, hogy az 1904. második félévének Budapest V. kerületi születési anyakönyve hol érhető el a familysearch-on? Ezt az időszakot nem találom.
"vagy sehol sem létezik (lévén egy katolikus lány és egy református ember jöttek össze"
Ez az én keresési területemen anyai ágon (Csongrád, majd áttelepülés után Csanád, valamint Arad vármegye) nem jelentett akadályt, még izr. hitről r.kat. hitre átkeresztelkedett (nem érintetteket) is láttam az anyakönyvekben. (Az apai ágam keresése messzemenőkig bonyolultabb.)
A ref+kat, vagy fordítva szinte minden évből láttam párat. (Valamikor szőnyegbombázás-szerűen lapoztam végig 5-10 évet, hogy megtaláljam a keresetteket.)
Hiányzó oldal, vagy év viszont akadályozott már engem is, ez esetleg lehet magyarázat, ha pont abba az időszak az érintett.
Házasságon kívül született gyerek utólagos elismerésére (és így törvényesítésére) is van érintett bejegyzésem, nem is egy.
Egyébként láttam már név-, illetve számszaki elírásokat, esküvőknél, vagy halálozási bejelentéseknél se stimmel nálam sokszor a matek, így ezeken már nem csodálkozom, csak számolok.
Okozott már fejtörést felbukkanó 2. feleség (a 96 éves rokon nem azt a nevet mondta, akit elsőre megtaláltam, de neki_is igaza lett), valahol láttam harmadikat is.
Valahol a bejegyzett keresztszülők adtak tobábblépési lehetőséget, mert ha 7-8 gyereknél ugyan az és cserébe fordítva is az, akkor a nem ismert, de hasonló párosítás is családhoz tartozó lehet, és nálam lett is.
A szóhagyomán útján bejegyzett, lejegyzett, leírt, elhallott, vagy a kacifántos betűk miatt más névvel indexelt esetek tucatjai fordulnak elő az FS-en, de még így is nagy segítség némi képzelőerővel.
Legszívesebben azt mondanám, hogy keresni-keresni-keresni, de amikor már én se találom a sajátomat, akkor visszafogom magam. :-)
Írom ezt neked és mindenkinek, hogy nem reménytelen a találat, csak olykor nehéz.
Kedves benedekel89! A keresett személyek az én saját családfámon szerepelnek, a lentinél sokkal részletesebben kikutattam a vonalat. Kérlek vedd fel velem a kapcsolatot. Ha rákeresel GHS9-68P személyre (Bóka Mihály) FS-n látod az utolsó módosító személyt, azon keresztül fel tudjuk venni a kapcsolatot remélem. A keresett házassági bejegyzés vagy sehol sem létezik (lévén egy katolikus lány és egy református ember jöttek össze), vagy a kálózi anyakönyv azon pár oldalán voltak, ami 1830-as évek végénél hiányzik. Első gyermekük anyakönyv szerint is törvényen kívüli volt, csak az anya nevét rögzítik, a gyermek egy évvel későbbi halálakor azonban Mihályt, mint az apát már feltüntetik. Mihálynak szerintem megtaláltam az első feleségét is, és a jelzett gyerekeken túl további gyereket is találtam. Végül szerintem is az 1844-ben született Mihály helyett 1845-ben az ikertestvére, Teréz hunyt el, téves a bejegyzés. De a többit majd direktben.
Fülöp Róza LZ7D-YXL halálozását továbbra sem lelem. Magyarhomorogon végignéztem az 1901-1921 közti éveket, ott nincs. Eddig Komádiban sem találtam. Vésztőn lenne ?
Köszönöm szépen! A Meszes-Vidák házaspár gyermekei között megtaláltam már korábban Georgiust, de ő 1812-ben született. Az 1842-es házasságiban 22 évesként szerepel és nem hiszem, hogy a házasságiban ekkora elírás lehetett. Ahogy az sem jellemző, hogy akkoriban egy férfi csak 30 évesen nősül először. Így ez továbbra is rejtély.. Mind Meszes Katalin, mind Meszes György kisatádi volt (a házasságijuk szerint), csakúgy mint a Meszes-Vidák család az 1820-as évek eleje után. Alaposabban körbejártam a témát, de ez kifogott rajtam.
1870-ben hunyt el és ott csak a férje neve és az életkora (47 éves) szerepel. Ezen 2 dokumentum alapján 1823-1824 körül születhetett. Van egy látszatra stimmelő születési (1823 szeptember 21):
A gond az, hogy Balatonújlak eléggé messze van Nagyatádhoz, ahol élt. Sőt eleinte Rinyaújlakon éltek Cserkesz Györggyel és az 1850-es évek elején költöztek be Kisatádra. Az akkori viszonyok (1820-as, 30-as években) között nagyon valószínűtlennek tartom, hogy ő 60-70-km-re elkerült a szülőhelyétől. Úgy vettem észre, hogy akkoriban maximum 1-2 falut vándoroltak csak arrébb. Szóval túl nagy a távolság.
Találtam egy Meszes Györgyöt, aki 1842-ben házasodott ugyanott, mint Katalin. Erősek a megérzéseim, hogy ők testvérek lehettek. Mindketten Kisatádon éltek a házasságuk előtt.
Akár Katalin és György is beleillene ebbe a családba. Időben, térben mindenképpen. Lehet, hogy tényleg ide tartoztak, csak nem jegyezték be őket? Szerintem nem semmisültek meg az anyakönyvek. Vagy mi lehet az igazság, kik lehettek az ő szüleik?
Azért nézett úgy ki, hogy csak 1948-ig vannak a bajai házasságok, mert az új megjelenítés alapértelmezésben csak tíz sort mutat. Ha 100-ra állítod, akkor látszik, hogy 1952-ig vannak.
Az FS-en (titokban) indexelték már az 1949-1952-es filmeket (5581814 és 5581815), de nincs az adatbázisban se Borbás Kálmán, se Simon-vagy-Kovács Klára.
