Macse Névváltoztatások adatbázisában volt benne. Jenő feleségének gyászjelentése szerint Ambrus Hollandiában élt, tehát valószínűleg ő az: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_Ambrus
Nagyon szépen köszi. A halottin látszódott, hogy Jenőnek volt egy öccse is, de csak ennyit tudtam sajnos. Megkérdezhetem melyik adatbázisban találtad meg? Jó lenne róla is valami információ, hogy hol lakhatott, mi lett vele.
Ami még a halottiból látszik, hogy Nagy Jenő fia, Nagy Ambrus nem volt 1958-ban itthon, szóval simán lehet, disszidált...
kardio01: Nincsen részletes infó, csak egy kommentet olvastam erről, majd megnéztem az engem érdeklő települést (Koksómindszent), ahol tényleg fel volt oldva a korábbi lakat. Az a kérdés, hogy meddig, mert most meg olyan anyakönyvek is elérhetővé váltak, amelyek védett időszak alá esnek. Ma már meg tudják azt tenni a Familysearch-nél, hogy a filmeknek csak egy részét tiltják le, de ezzel a szlovákiai anyakönyveknél úgy látszik nem törődnek. Archivarius: Istvánnak és Jenőnek volt egy Pál nevű öccse is, aki velük együtt vette fel a 'Nagy' nevet. JPmiaou: Marosvásárhelyi római katolikus és református, kolozsvári római katolikus, református és unitárius, bécsi és pesti református anyakönyvekben én sem találtam. Pusztaszentmiklóst kizárnám, mint lehetséges helyszínt, Dersi életrajza szerint bár a területet korábban megszerezte, csak miután elhidegült egymástól a házaspár, 1863-ban kezdett rajta gazdálkodni. A második házasságkötés valószínűbb, hogy református templomban történt, Mária elvált nő volt, a katolikusok pedig kevésbé voltak elfogadóak az ilyen esküvőkkel kapcsolatban. Valószínűleg visszatért a családjához, akik Kolozsváron és Radnóton laktak. Mivel a kolozsvári anyakönyvekben nem találtuk nyomukat, a radnóti református anyakönyvben lenne érdemes keresni Szentgyörgyiék házasságát. Az Erdélyi Genealógiai Társaságnál meg van. bpbm8: Akkoriban az Országos Széchényi Könyvtár is a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozott, talán ott őrzik, próbálj nekik is írni.
Volt egyszer egy Ezredéves Országos Kiállítás Budapesten, 1896-ban. Itt állt egy úgynevezett Aranykönyv pavilon, ahol egy albumot állítottak ki, amelybe a látogatók beleírhatták nevüket. Ez az album egy korabeli újság írása szerint "majdan a Nemzeti Muzeumba fog örök emlékül elhelyeztetni" Ebbe az albumba szépapám és fia (vagy ükapám és testvére) is beírta nevét az akkori újságcikk szerint. Jó lenne ezt egyszer megtekinteni.
Egy könyvben láttam az aranyalbum fotóját, ezért gondolom, hogy talán még ma is létezik.
Estók János: A boldog békeidők, Új képes történelem (Helikon kiadó 1998)
Ám a Múzeumnak írt leveleimre sohasem kaptam választ.
Vajon az általuk megadott email címre érkező leveleket nem olvassák (info@mnm.hu), vagy ennyire titkolózni kell? Próbálkozzak más elérhetőséggel (mondjuk telefon), esetleg személyesen?
Csiki Mária kétszer házasodott. Mindkettőről van forrás az időpontra -- de egyikről se sikerül kideriteni a helységet.
Amit tudok Csiki Máriáról: - született 1840, Kolozsvár RK. Apja unitárius orvos és birtokos, anyja RK. (Anyakönyv megvan.) - anyja elhunyt 1860 szep 14, Radnót (Kis-Küküllő), temetés Kolozsvár. (Gyászjelentés alapján.) - első házassága 1861 okt 15, vőlegény Dersi János, Kis-Küküllő megyei születésű unitárius, haszonbérlő és birtokos több helyen, bár azt nem sikerül kihámozni az életrajzokból, hogy 1861-ben éppen hol lakott. Szóba jöhet: Kolozsvár, Marosvásárhely, Marosszentgyörgy (Maros-Torda), Mezősámsond (Maros-Torda), Pusztaszentmiklós (Kolozs), vagy talán Radnót (Kis-Küküllő). Az utolsóról az életrajzok azt írják, hogy házassága után szállt be a haszonbérletbe apósával, tehát valószinűtlen, mint lakhely. (János életrajza alapján.) - fivére elhunyt 1864 ápr 26, Kolozsvár. (Anyakönyv és gyászjelentés megvan.) - házassága felbontatott 1864 aug 13, ismeretlen helyen. (Életrajz szerint.) - második házassága 1864 szep 20, vőlegény Szent-Györgyi Imre, bécsi születésű református táblabíró, azt hiszem, akkor már marosvásárhelyi lakos, bár szóba jöhet Kolozsvár is. (Időpont Imre bibliája alapján. Sajnos nem írta be egyik adat mellé sem, hogy _hol_.) - fia Miklós született 1865 jul 1, Marosvásárhely református. (Anyakönyv megvan.) - fia Imre született 1866 jul 23, Marosvásárhely református. (Anyakönyv megvan.) - halála 1867 ápr 26, Marosvásárhely református, temetése Kolozsvár ("Demeter sirt-kertben"). (Anyakönyv és két gyászjelentés megvan.)
Átnéztem: Kolozsvár RK, ref, unitárius, és kínomban még evangélikust is (ez mind az FS-en, gyalázatos képminőségben, és általában visszafele sorrendben), és Marosvásárhely RK, ref, és evangélikus (román levéltár oldalán).
Van valakinek ötlete, hogy hol máshol lehetne keresni? Hajlandó lenne valaki újra átnézni a fentsoroltakat, hátha csak átaludtam a bejegyzést?
Kedves fórum társak! Annyi jó ötlettel láttatok el engem, ezt ezúton is nagyon köszönöm. Egy újabb akadályba ütköztem egy oldalági rokonnál. A férj adatai: dr. Nagy István, eredeti nevén Grósz István – született: Lőcse, 1889. december 15. – apja: Grósz Lipót – anyja: Herz Friderika – foglalkozása: ügyvéd – nevét Grószról Nagyra 1907-ben magyarosította – vallása később római katolikus (eredetileg izraelita) – házasságkötése: Budapest, 1927. október 22. (egyik tanú Nagy Jenő öccs, szül.: 1891 április 19 Lőcse Szepes vmegye) – 1927-ben lakcíme: Budapest V., Lipót körút 28. – későbbi ismert lakcíme: Budapest V., Szent István körút 22. – elhunyt: Budapest, 1954. február 20., Szent István körút 22.
Felesége: Szigethy Gabriella Rózsa (illetve sokszor Szigethy Rózsa) – született: Merenye, 1902. június 5. – apja: Szigethy Sándor merenyei református lelkész – anyja: Mészáros Irma
Az egyedüli, amit eddig találtam róla az az alábbi 1944. évi közjegyzői irat: HU BFL VII.205.a – 1944 – 0594, azonban ez a levéltár szerint túl sok információval nem szolgál. Elméletileg az ügyvédi dossziéja megvan sok információval (budapesti levéltár: BFL IX.282.b – 4698), azonban jelenleg nincs időm emaitt bemenni a levéltárba (meg kétséges is, hogy milyen információt adhatnak ki, elvégre nem egyenesági rokon -.-), mást pedig aki vállalná a kutatást, még nem találtam sajnos.
A kérdésem az lenne, hogy hátha van ötletetek, hogy Nagy Istvánról milyen egyéb információ lelhető fel, esetleg, hogy volt-e leszármazottja. Talán az is segít, hogy dr Nagy Jenő testvére is Budapesten,VIII, József körút 71-ben lakott.
Sajnos itt elakadtam a kutatással, pedig nagyon érdekelne, tekintve, hogy túlélte a vészkorszakot, azonban sajnos egyelőre több információt nem találtam róla. Tudnátok esetleg segíteni ötletekkel, merrefele induljak el, vagy van-e egyáltalán értelme ennyire hétköznapi név mentén kutatni, vagy inkább engedjem el? Előre is kösznöm a segítségeteket.
A családtörténet levlistán olvastam, hogy a lelakatolt szlovákiai anyakönyvek közül sokat elérhetővé tettek.
EMPet: Az 1822-ben született Rozália biztos vagyok benne, hogy azonos az 1833-ben meghalttal, de ahogy írod is, hogy ki az apa, nem tudjuk meg.
"Nem volt akkor szokatlan egy kicsit, hogy 1822. januárban meghal az anya, majd rögtön frissibe’ nekiáll 2. asszony után nézni és októberben meg is születik a gyereke?"
Nem, ha belegondolsz egy özvegyen maradt, kisgyermekes férfinak érdekében állt, hogy minél hamarabb párt találjon magának és anyát a gyerekeinek, Kaspernek ráadásul rokonai sem voltak Világoson, hogy azok vigyázzanak a gyerekekre, míg ő dolgozik. Az egyik ősöm másfél hónap alatt talált magának új feleséget. Ha jól emlékszem olvastam olyat anyakönyvben, hogy a háromszori házassági kihírdetés azért maradt el, mert a gyermek élete forgott veszélyben.
Azért gondolom, hogy az 1823-as kitérő Alsógallára nem költözés volt, mert nekem logikusabbnak tűnt volna Arad megyében máshová költözni, mint visszamenni a szülővárosomba, hogy aztán nagy utat megtéve újra Világoson, ahonnan két éve, mindent feladva távoztam, ismét családot alapítsak. Továbbra is ötletelgetve, két lehetőséget tartok valószínűnek: Az egyik szerint Alsógallára ment és otthagyta gyermekeit, majd visszatért Világosra, a másik szerint ugyan elment Alsógallára a családjával és Sebestyén valóban ott halt meg, de csak Martin halála után költöztek a gyerekek a Komárom vármegyei településre.
Köszönöm az ötletelést, bennem is felmerült, de ha nem lett volna meg az alsógallai és a világosi bejegyzés, akkor lazárom a simán „csak” átköltözött tudattal, de így elsőre fura. Más szemszögből meg túl közeliek a dátumok egymáshoz, hogy ilyen ne legyen lehetetlen.
Márton 4. gyereke 1819-ben született Alsógallán és megérte a házas kort is (a 3.-ról meg nincs halálozási adatom), így valószínűsítem, hogy az egész család áttelepült Világosra, ahol is az 5. gyerek Sebestyén született 1821.07.06-án (kettő még meghalt Alsógallán).
Márton 1. felesége meghal 1822.01.14-én Világoson, majd a gyereke 1823.07.22-én Alsógallán. Ez másfél év, haza is költözhetett egyedül három gyerekkel (5-3-1 éves), de ha „visszaküldte” őket, akkor ki vitte haza a gyerekeket? Vagy ő visszavitte, otthagyta a rokonoknál (mert ott halt meg, illetve ott házasdodott), és csak ő ment vissza Világosra.
A 2. felesége Rozália első gyereke (apa jelzése nélkül, tehát házasság előtt, vagy mástól) 1822.10.01-én született Ószentannán, halálozása nem ismert. Viszont találtam egy Anna halálozást születési időpont nélkül 1833.01.05-i dátummal és özv. Kasper Rozáliával, így gyanítom, hogy a kettő ugyan az a gyerek. Rozália Martin 1831-es halála után pár gyerekkel a nyakán csak 1837-ben házasodik újra, majd hal meg 1842-ben, amikor is a legkisebb gyereke még csak 11 éves.
Nem volt akkor szokatlan egy kicsit, hogy 1822. januárban meghal az anya, majd rögtön frissibe’ nekiáll 2. asszony után nézni és októberben meg is születik a gyereke? Csak 1824.05.25-én házasodott újra.
Igazából ez csak olyan adalék, mivel Világos elé szerencsésen sikerült beillesztenem Alsógallát és Vértestolnát (most a betelepülésükkel vagyok elakadva), de azért elgondolkodtat.
Pláne ez, hogy ha Arad környékén ettől függetlenül találok Antonius Gáspár takácsot (PX8D-R15 1850?-1873), meg Gáspár Teréz hajadontól Gáspár Antalt (PXD4-5B6 1850-es születéssel), meg Georgius Caspert (PX86-D24 1811-1851) Világosról. De Glogovácz és környékén is volt pár Kasper (András, G5KX-KTK 1773-1829), ráadásul itt is felmerült a takács foglalkozás.
Attól tartok adatbázisokban nem fogjuk megtalálni. Én csak néhányba néztem bele, de az biztos, hogy korántsem teljesek. A katonahőseink II. világháborús adatbázisa 1944. december hónapban két halálesetről és kilenc eltűnésről tud, ebből egy lehet akár a hősi halott is, mert annak csak a születési helyét tudjuk, az idejét nem, a többi mind fiatalabb a kelleténél. (Vagy valamit elnéztem volna?) A hadisír adatbázisban egy katonát találtam, Maravkó (Mrówka) Józsefet, akit Ipolytölgyesen temettek el, de ő 1911-ben született. Az AdatbázisokOnline-os második világháborús veszteségi adatbázis sem hozott eredményt nekem, elvétve vannak a környék anyakönyveiben katonák bejegyezve. Vajon katonatársaik, vagy a helyiek temették el a halottakat a tömegsírba, mekkora területről „gyűjtötték” össze őket, évekkel később exhumálás után kerültek a tömegsírba, vagy nem sokkal haláluk után? Azonossági jegye volt valamelyiknek? Ha azonosított magyarok is nyugszanak ott, abból esetleg pontosabban is meg lehetne határozni melyik csapattesthez tartozott. Ha a mai magyar határon kívül született és élt szinte esélytelen beazonosítani. Oblass említette a BAZ megyei anyakönyveket, még június végén azt írták nekem, hogy a BAZ megyei anyakönyveket már digitalizálták, akkoriban az állomány előkészítése zajlott a kézírás-felismeréshez és az adatvédelmi kitakarások alkalmazásához. Szerintem ezek az anyakönyvek még idén felkerülhetnek. eMPet: Ránézve a családfára, egy apró észrevétel, valójában a második házassága idején nem nagyon mozgott, az esküvőkor már világosi takács volt és az is maradt haláláig, a második házasságából született első gyerek születése nincsen meg, pontosabban az 1822-ben keresztelt törvénytelen lány lehet az, és így nem Kasper az apja. Bennem az is felmerült, hogy Kasper az első felesége halála után nem is költözött vissza, csak „hazaadta” a gyerekeit Alsógallára. MCA-001: Próbáltam utánakeresni, de nem találtam máshol sopjei anyakönyvet.
még amit felhasználhatunk, hogy ha 20-ban volt az esküvő akkor 40 felettit kell keresnünk.Ráadásul a gyűrű szerintem inkább városra utalhat, tehát előre érdemes venni a 40 feletti, városit, aki decemberben jelent meg a veszteségi adatbázisban, és az Ipolyság környékén halt meg (ekkor elég sok helyen voltak harcok, Ercsi és Margit-állás, stb, ezek nem kellenek).
viszont mivel tudjuk a neveket (és általában a születés helyét, illetve inkább a lakhelyet), ott már lehet kézzel keresni. De persze lehetnek fehér foltok, a nevek nem pontosak, stb...
Ha lenne időm kigyűjteném a neveket a veszteségiből (várhatóan több száz), de a veszteségi sem egyszerű mert nem a 2.pc.ho lesz, hanem néha utász zászlóalj, egyesével kellene ellenőrizni, hogy melyik tartozott a 2pchohoz. Persze a veszteség helye ha az Ipolyságban van kb decemberben, akkor az is egy lehetőség...
Én másik úton gondoltam elindulni, de, mint látni fogod, pont abba a falba szaladtam bele, mint az általad javasolt megoldás.
Kiindulás: házasság 2020.12.25.
Első kérdés: A fenti dátum melyik eseményre vonatkozik, a polgári, vagy az egyházi esküvőre? Ezek eshetnek egy napra, vagy két különböző napra, de a polgári meg kell, hogy előzze az egyházit.
Második kérdés: Ha a kettő nem egy napon volt, melyiket tartották fontosnak arra, hogy a jegygyűrűbe véssék. Ha a polgárit, akkor kereshetünk a Familysearch-ön egy polgári esküvőt 2020. december 25-én, ha az egyházit, akkor kereshetünk egy polgári esküvőt néhány nappal december 25-e előtt is.
A keresés adott néhány találatot (de december 25-ét nem), azonban egyik sem látszott megfelelőnek. Ekkor bevillant az, ami az általad javasolt megoldást is ellehetetleníti: rengeteg polgári anyakönyv még nem indexelt, vagy, bár kutatható lenne, nincs fent az interneten (pl. BAZ megye).
ezen a környéken 44 december második felében a magyar 2. pc. ho. harcolt.
Átnézném a veszteségi adatbázist a 2. pc.ho-ra szűkítve, mondjuk dec-re, és ott esetleg az összes jelentett veszteségre keresni kellene a házasságoknál.
Hogy lehet kinyomozni, hogy kié volt a gyűrű? 1920 dec. 25.-én volt az esküvő, a feleség neve Krisztina. Nehezíti a helyzetet, hogy ez történhetett bármelyik szomszédos országban is.
Eddig Martin Kasper az egyetlen, aki a család vértestolnai betelepítése után elkalandozott, a felderített többiek a környéken szóródtak szét, Tarjánban, Mányban. Most a honnan vándoroltak be a felderítendő.
Nekem is fura, hogy
- az első négy gyereke Alsógallán születik, a két első meghal,
- ötödik gyereke Világoson születik 1821-ben,
- asszony Világoson hal meg 1822-ben,
- az ötödik gyerek Alsógallán hal meg 1823-ban,
- utána visssza Világos és újraházasodik.
Tehát, amikor költözött, Anna Mária és Anna lánya élt, valamint a felesége is.
Viszont a két lány az első felesége és 5. gyereke halála után Anna nem ment vissza Világosra, mert Vértestolnán van házassága és családja.
Martin meg Ószentannán 1824-ben újrajházasodik, és utána össze-vissza költözik. TAkács volt az egész család, lehet, hogy azért vándoroltak. Földjük ezek szerint nem volt, nem voltak kötve, a szövéshez meg elég egy ház. Nem is nagyon találtam meg vagyonösszeírásokban őket.
Ezt utódai is "űzik" mert Gáspár József takács GGYJ-DD gyerekeiből az első Eleken 1851, de Anna (Szentanna? 1855), Karolina (Szentanna? 1857) és József (Almáskamarás, de nincs 1858) születési helyét sem találom (bebonyolít két haláleset Ötvenesen (Utvinis, Szentanna alatt, Aradhoz tartozott) 1859-ben), utána kitisztul, 1860 és 1862 Almáskamarás, 1864, 1868 és 1869 Elek.
A névelírásokból, latin, német, vagy magyar használatú/anyanyelvű egyházi egyének és a hallás utáni anyakönyvezés miatt a Kasper volt Caspar, Casper, Gaspar, Gasper, de a végére a magyar Gáspár vezetéknév állandósult a családnál.
Ezért is volt nehéz bármit is keresni: az ükunokája Gáspár Márton takács, Elek, de ez önmagában négy név, és nem foglalkozás, vagy település a keresőprogramok szerint.
Másik ág ugyan ilyen kacifántos utat járt be, a majna melletti elterülő Frankfurttól kezdve 1810 körül egyszuszra Brassó, majd "vissza" Pest.
Korábban is írtam a Nemzetközi Vöröskereszt Archívumának első világháborús hadifogoly-adatbázisáról, de mivel újra elkezdtem benne kutatni és talán valaki még nem ismeri, gondoltam újra beírom a linkjét: https://grandeguerre.icrc.org/en
A romániai osztrák-magyar hadifogolylisták nagyon jól használhatóak és a brit-francia sem rossz. Az oroszországi hadifoglyoknál, kevés kivételtől eltekintve, csak a cédulák maradtak fenn, de még az sem teljes. A magyarországi hadifogolytáborokban raboskodók listája is elérhető és hasonlóan jó, mint a romániai.
eMPet: Nekem is volt nyughatatlan, sokat költöző felmenőm, de ahogy látom Kaspar jóval többet vándorolt, mint az enyéim. Vajon a nagyobb magyarországi utakat egyedül tette meg, vagy valamilyen telepítési akció részeként?
"A szöveghez még annyit írnék, hogy Komolau valószínűleg azonos Komolló településsel, és az első szóba a 'Gemeiner'-t is bele tudom olvasni, de hogy miért kis betűvel írták az első betűjét, azt nem tudom."
Köszönöm a segítséget, de ez az ág kiesett, de csak azért, mert hosszas AI-val való levelezés (svábok, takácsok és egyebek) és több egymás utáni ötletetés után ejtődött az erdélyi ág és Vértestolnán kötöttem ki.
A család többsége ott maradt, mindössze - eddig az egyetlen nagyutazó - keresett fiú járta be a Svábia - Vértestolna - Világos (leköltözik, itt születik z 5. gyereke, majd itt meghal e felesége) - Vértestolna (visszamegy, majd itt meghal az 5. gyereke) - Szentanna (újraházasodik) - Elek - Almáskamarás - Dombiratos - Budapest utat 1743-mal kezdődően. Talán még eggyel bővíthetem, de akkor is csak 1710-20 körül lyukadok ki.
Sokat segített az nagyapa-apa-gyerek svábok közötti már törvényszerű névöröklése (ezúttal Márton) és a foglalkozásuk (takács).
Mondjam isteni segítségnek azt, hogy a Tolna és Komárom megyei AI-s javaslattételből összeállt - tényleg véletlenül megpróbálva - Tolna település Komáromban, mint magyarországi induló hely? -:-)
Azt, hogy milyen anyakönyvek érhetőek el meg tudod, én a statisztikára gondoltam, az indexelt adatokat és a hozzácsatolt képeket nem, igazad van. Haritz azt nem tudta, 1914 utáni időszak is elérhető-e a szajoli, törökszentmiklósi és tiszaföldvári házassági anyakönyvekből. A statisztikai mutató szerint nem.
aBence2000: Hasonló a helyzet Nagypál Erzsébetnél is, mint azt oblass írta Ördögnél. Kiskunfélegyházát említik születési helyének, de én ott nem találtam a kutatott időszakban (1818-1823) még Nagypált sem, nemhogy Erzsébetet. Ezzel szemben Szegeden két lehetőség is van, Nagypál és Kovács, valamint Nagy-Pál és Sándor házaspároknak is volt Erzsébet nevű lánya. És még ott vannak a környező települések Nagypál Erzsébetei is. Ilyenkor nem lehet mást tenni, mint egyenként megnézni mi történt velük, gyermekként meghaltak, valaki mással mint Ördög összeházasodtak stb. Ördög esetében segítség lehet, hogy a házaspár esküvői tanúit, és több gyerekének keresztapját is Ördögnek hívták.
eMPet: A szöveghez még annyit írnék, hogy Komolau valószínűleg azonos Komolló településsel, és az első szóba a 'Gemeiner'-t is bele tudom olvasni, de hogy miért kis betűvel írták az első betűjét, azt nem tudom.
Vártam a válasszal, hátha a kutatótársak között lesz olyan, aki használható tippet ad.
Szerintem, ha csak annyi információd van, ami fent van a Familysearch-ön, nem lesz könnyű (vagy lehetséges). 1816 decembere és 1819. augusztusa között legalább 5 Ördög István született Szeged, Alsóvárosban, akik az 1839. februári házasságkötéskor megadott 21 éves kornak megfelelnek. Ha sikerül is kihúzni a gyermelkkorban elhunytakat, nem lehet megállapítani, hogy a listán maradók közül ki melyik szülőpár leszármazottja. Szegeden nem volt divat a szülők (vagy legalább az apa) megadása a házassági anyakönyvben. (Sokunk pechjére, ez nem csak Szegeden volt gyakorlat).
A menyasszonynál származási helyként Félegyházat (Kiskunfélegyházát?) tüntették fel. Arrafelé is kerestél? Hátha azon a vonalon tovább érsz.
