Szia, valójában ez az arány nem számít kirívónak, van egy 25 gyermekes családom, ebből 6 élte meg a felnőtt kort, 4-nek lett családja. Fölötte egy generációval 8 gyerekből 7 halt meg kétéves kora előtt, egy nőtt fel és alapított családot.
Vagy az idősebb testvér nevelte fel a kistesót, mert a szülők meghaltak:(
Nagyapám 1920-as születésű volt. Mindkét szülő 40 év feletti volt akkor. Mindkét szülők meghalt a 20-as évek végéig. Nagyapámat az 1906 körül született nővére és annak férje nevelte fel.
Árva - magyar nyelv értelmező szótára szerint: olyan <gyermek v. fiatalabb személy>, akinek egyik v. mindkét szülője meghalt. A nagykorú (22 éves) fiút valószínűszeg már nem nevezték árvának.
A XIX. században a szülés problémái (lásd gyermekágyi láz), a gyermekbetegségek, valamint a higiénia (hiánya) miatt nem volt ritka, hogy a gyerekek 2/3-a, 3/4-e nem érte meg a felnőttkort.
A helyzet az, hogy van egy férfi felmenőm, aki 1865 és 1933 között élt.
A szüleinek összesen 10 gyereke volt, utolsóként született az előbb említett ősöm. Az ő születésekor a szülők már 41, illetve 44 évesek voltak. A 10 gyerekből 3-man élték csak meg a felnőttkort. Az ősömön kívül egy lány, aki nem ment férjhez és több törvénytelen gyereke volt. És egy másik nagyobb fiú, aki feleség és gyerek nélkül hunyt el.
Azért merült fel a gyanú bennem, mert fura, hogy csak az utolsó, 10. gyereknek lesz csak "igazi" családja? És pont ő marad életben, amikor annyi testvére elhunyt kicsi korában? Pedig már "öregek" is voltak a szülei..
Másik gyanú, hogy esetleg örökbe fogadott lehetett az ősöm. Az anya 1870-ben elhunyt. A halottijában érdekes módon fel vannak tüntetve az árvái, így: 2 árva, 1 fiú és 1 leány. Pedig 2 fiú (és 1 lány) árvája kéne, hogy legyen. Vagy a nagy fiú, aki akkor már 22 éves volt, nem számított árvának? Vagy csak elírás lehetett?
Így, általánosságban, a válasz: nem valószínű. De ha esetleg a konkrét esettel kapcsolatban megosztod az információt, a kutatótársak talán tudnak segíteni.
1. Lehetett-e olyan az 1860-as években (1865, Somogy megye, római katolikus), hogy a szülők "csak úgy találtak" a faluban egy gyereket és azt a "sajátjukként" kereszteltették meg? (mintha ők lennének a vér szerinti szülők)
2. És esetleg olyan, hogy a saját vér szerinti gyerekük meghalt (pl nem sokkal születése után) és örökbe fogadtak egy hasonló korú gyereket úgy, hogy a saját gyerekük halálozása nem került bejegyzésre? Az illető 1933-ban hunyt el, de a halálozásijában se szerepel semmi erre utaló, pedig akkor már ezt bejegyezték, ha örökbe lenne fogadva, ugye?
Tudom, hogy kicsit fura kérdések, de fontos lenne tisztán látni.
FamilySearchben (nekem) most nem működik a "Kapcsolat megtekintése" saját, akár egyenesági felmenőimmel sem, ahogy tesztelem. De ismerős FamilySearch felhasználókra ugyanez szépen ábrázolja a kapcsolatokat.
Korábban már kerestem ősöm, Vasinka Georgius (L7PN-9TX) születését vagy halálát. Az esküvője 1813 január 10-én volt Székesfehérváron, 30 évesen. Pannifex volt, 3 gyermekkel, akik közül egy Egyekre költözött, házasodott es halt meg, egy nőtlen volt és Pankotan halt meg Arad megyében, egy pedig Aradon hazasodott kétszer és ott is halt meg. Georgius az 1828-as vagyonösszeírásban Inotan van emlitve. Most találtam egy nehezen kiolvasható halotti bejegyzést 1833.december 20-án, az Arad megyei Szentmártonban, a személy Georgius Vastinre-ként van említve a keresőben. 1783-ban születhetett. Ő lenne Vasinka Georgius?
JPmiaou: Nem tudtam melyik ágat kutatod, az utóbbi időben már csak a Kirchlehnerekkel foglalkoztam, ott régebben nagyon elakadtam, és gondoltam, nem tervezted tovább kutatni őket.
Gréta56: Közben megnéztem az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben az anyakönyvekről mit írnak. 1922-ben nem számolnak be hiányról: "7 db. az anyasításának évétől 1817-től rendesen vezetve". Ugyanez a helyzet az 1925-ös évvel, csak felszólítják őket, hogy tegyék az anyakönyveket biztosabb helyre: "Püspök ur az anyakönyveket rendben találta, de azoknak biztosabb helyen való őrzésére felhívja az egyh. tanács figyelmét." https://library.hungaricana.hu/hu/view/Banyai_11_1922_1926_2D_Raffay_Sandor/?pg=1204&layout=s A második világháború idején semmisülhetett meg a hiányzó anyakönyv.
Ezt a battonyai (fegyverneki) Tóth családot azért kezdtem el kutatni, mert Tóth János és Nagy Julianna unokája, az 1864.01.10-én Battonyán született Tóth Pál Mátyás GY42-PTF, aki sosem házasodott meg, együtt élt Tóth Máriával L7K5-P62, aki Aradon született 1864.11.11-én. Tóth Mária fia az emlékirataiban Tóth Pált nagybátyjaként emlegeti, csakúgy, mint az 1864. 08.21-én (hely nem ismert) született Tóth Józsefet. De Tóth Mária apja, a vasúti balesetben korán meghalt (a halál pontos helye és ideje sem ismert) Tóth Ferenc Zalaszentgrótról származik, apja, János is odavaló (születését, halálát nem találtam meg), anyja, Herczig Barbara sümeginek van jelölve a házassági bejegyzésében, Szíves Borbálaként szerepel a halálakor Szentgróton. Nem tudom, hogy ez a két Tóth család hogyan kapcsolódik össze.
Például az anya nevét (illetve néhány betűt - ebbe az esetben Arv* és Mag*) írod be. A Tóth nevet többféleképpen írták (Tót, Toot, Toth, st.) és az indexelők egészen másnak (is) olvasták.
Lenne még egy technikai kérdésem. Higyan keresed egy adott házaspár gyerekeit ? Korábban a keresőbe beírtam a szülők nevét, es a keresett személy nevét kihagytam, vagy csak a vezetéknevét írtam be. Ujabban ilyenkor nem végez keresést az FS, mondván, hogy nem eléggé pontosan adtam meg a keresett személy nevét.
„Az hogy lehet, hogy mindkettőjük lakhelye Dévaványa? Együtt lakhattak az esküvő előtt?” – Ez nem jelenti azt („a szájára vette volna őket a falu”).
„Egyébként Tóth József felesége, Árvai Magdolna halálát talán megtaláltam 1832. június 4-én Battonyán, de Kókai János özvegye volt…” – a halottiban csak annyi szerepel, hogy özvegy. Az 1827-es házassági, valamint Kókai János halottija alapján viszont valószínűleg igazad van.:
Köszönöm szépen, hogy ilyen türelmesen gyomlálgatod a családfámban lévő helytelen társitásokat ! Akkor ezek szerint a Pásztor István féle Tóth Katalin is máshová tartozik. Az hogy lehet, hogy mindkettőjük lakhekye Dévaványa ? Együtt lakhattak az esküvő előtt ?
Nem értem, hogy a belinkelés miért nem sikerült. Kiválasztottam a megfelelő oldalakat, majd a címsort bemásoltam. Mégis valami egész más került a kommentembe...
Egyébként Tóth József felesége, Árvai Magdolna halálát talán megtaláltam 1832.június 4-én Battonyán, de Kókai János özvegye volt, aki 1827.április 6-an vette el Battonyán. Tóth József 1819-ben halt meg, úgyhogy ez még akár stimmelhet is. Az életkorok viszont elég nagy szórást mutatnak.
Miután Menyhárt Miklós 1831.07.14-én meghalt, szerintem téves az a feltételezés, hogy a fenti Tóth Katalin kötött házasságot Pásztor Istvánnal Tiszabőn, 1831.11-21-én (bár időrendben tökéletesen passzol). Ez a Tóth Katalin özvegy, 20 éves, apja neve János, származási helye Fegyvernek, lakóhelye Dévaványa.
Az 1807-ben született Tóth Katalin valójában Rézsó Andrással kötött házasságot Tiszabőn, 1838.05.07-én (özvegy pór, 30 éves, szülei Tóth Gergely – Juhász Katalin)
Az a zavaros, hogy a Tóth János-Árvai Magdolna házaspár gyerekeit 1809-ig Tiszabőn anyakönyvezték és Fegyverneken laktak, majd az 1810-es Catharinától kezdve mindegyik Battonyán volt keresztelve. Feltételezem, a szülők 1809-1810 fordulóján költöztek Battonyára. Az 1809-es Catharina korán meghalhatott, ha 1810-ben is született ilyen nevű gyerek. De ha már Battonyán laktak a születésekor is, miért Tiszabőn ment férjhez, ráadásul fegyverneki lakosként jelölve ?
