Eddig Martin Kasper az egyetlen, aki a család vértestolnai betelepítése után elkalandozott, a felderített többiek a környéken szóródtak szét, Tarjánban, Mányban. Most a honnan vándoroltak be a felderítendő.
Nekem is fura, hogy
- az első négy gyereke Alsógallán születik, a két első meghal,
- ötödik gyereke Világoson születik 1821-ben,
- asszony Világoson hal meg 1822-ben,
- az ötödik gyerek Alsógallán hal meg 1823-ban,
- utána visssza Világos és újraházasodik.
Tehát, amikor költözött, Anna Mária és Anna lánya élt, valamint a felesége is.
Viszont a két lány az első felesége és 5. gyereke halála után Anna nem ment vissza Világosra, mert Vértestolnán van házassága és családja.
Martin meg Ószentannán 1824-ben újrajházasodik, és utána össze-vissza költözik. TAkács volt az egész család, lehet, hogy azért vándoroltak. Földjük ezek szerint nem volt, nem voltak kötve, a szövéshez meg elég egy ház. Nem is nagyon találtam meg vagyonösszeírásokban őket.
Ezt utódai is "űzik" mert Gáspár József takács GGYJ-DD gyerekeiből az első Eleken 1851, de Anna (Szentanna? 1855), Karolina (Szentanna? 1857) és József (Almáskamarás, de nincs 1858) születési helyét sem találom (bebonyolít két haláleset Ötvenesen (Utvinis, Szentanna alatt, Aradhoz tartozott) 1859-ben), utána kitisztul, 1860 és 1862 Almáskamarás, 1864, 1868 és 1869 Elek.
A névelírásokból, latin, német, vagy magyar használatú/anyanyelvű egyházi egyének és a hallás utáni anyakönyvezés miatt a Kasper volt Caspar, Casper, Gaspar, Gasper, de a végére a magyar Gáspár vezetéknév állandósult a családnál.
Ezért is volt nehéz bármit is keresni: az ükunokája Gáspár Márton takács, Elek, de ez önmagában négy név, és nem foglalkozás, vagy település a keresőprogramok szerint.
Másik ág ugyan ilyen kacifántos utat járt be, a majna melletti elterülő Frankfurttól kezdve 1810 körül egyszuszra Brassó, majd "vissza" Pest.
Korábban is írtam a Nemzetközi Vöröskereszt Archívumának első világháborús hadifogoly-adatbázisáról, de mivel újra elkezdtem benne kutatni és talán valaki még nem ismeri, gondoltam újra beírom a linkjét: https://grandeguerre.icrc.org/en
A romániai osztrák-magyar hadifogolylisták nagyon jól használhatóak és a brit-francia sem rossz. Az oroszországi hadifoglyoknál, kevés kivételtől eltekintve, csak a cédulák maradtak fenn, de még az sem teljes. A magyarországi hadifogolytáborokban raboskodók listája is elérhető és hasonlóan jó, mint a romániai.
eMPet: Nekem is volt nyughatatlan, sokat költöző felmenőm, de ahogy látom Kaspar jóval többet vándorolt, mint az enyéim. Vajon a nagyobb magyarországi utakat egyedül tette meg, vagy valamilyen telepítési akció részeként?
"A szöveghez még annyit írnék, hogy Komolau valószínűleg azonos Komolló településsel, és az első szóba a 'Gemeiner'-t is bele tudom olvasni, de hogy miért kis betűvel írták az első betűjét, azt nem tudom."
Köszönöm a segítséget, de ez az ág kiesett, de csak azért, mert hosszas AI-val való levelezés (svábok, takácsok és egyebek) és több egymás utáni ötletetés után ejtődött az erdélyi ág és Vértestolnán kötöttem ki.
A család többsége ott maradt, mindössze - eddig az egyetlen nagyutazó - keresett fiú járta be a Svábia - Vértestolna - Világos (leköltözik, itt születik z 5. gyereke, majd itt meghal e felesége) - Vértestolna (visszamegy, majd itt meghal az 5. gyereke) - Szentanna (újraházasodik) - Elek - Almáskamarás - Dombiratos - Budapest utat 1743-mal kezdődően. Talán még eggyel bővíthetem, de akkor is csak 1710-20 körül lyukadok ki.
Sokat segített az nagyapa-apa-gyerek svábok közötti már törvényszerű névöröklése (ezúttal Márton) és a foglalkozásuk (takács).
Mondjam isteni segítségnek azt, hogy a Tolna és Komárom megyei AI-s javaslattételből összeállt - tényleg véletlenül megpróbálva - Tolna település Komáromban, mint magyarországi induló hely? -:-)
Azt, hogy milyen anyakönyvek érhetőek el meg tudod, én a statisztikára gondoltam, az indexelt adatokat és a hozzácsatolt képeket nem, igazad van. Haritz azt nem tudta, 1914 utáni időszak is elérhető-e a szajoli, törökszentmiklósi és tiszaföldvári házassági anyakönyvekből. A statisztikai mutató szerint nem.
aBence2000: Hasonló a helyzet Nagypál Erzsébetnél is, mint azt oblass írta Ördögnél. Kiskunfélegyházát említik születési helyének, de én ott nem találtam a kutatott időszakban (1818-1823) még Nagypált sem, nemhogy Erzsébetet. Ezzel szemben Szegeden két lehetőség is van, Nagypál és Kovács, valamint Nagy-Pál és Sándor házaspároknak is volt Erzsébet nevű lánya. És még ott vannak a környező települések Nagypál Erzsébetei is. Ilyenkor nem lehet mást tenni, mint egyenként megnézni mi történt velük, gyermekként meghaltak, valaki mással mint Ördög összeházasodtak stb. Ördög esetében segítség lehet, hogy a házaspár esküvői tanúit, és több gyerekének keresztapját is Ördögnek hívták.
eMPet: A szöveghez még annyit írnék, hogy Komolau valószínűleg azonos Komolló településsel, és az első szóba a 'Gemeiner'-t is bele tudom olvasni, de hogy miért kis betűvel írták az első betűjét, azt nem tudom.
Vártam a válasszal, hátha a kutatótársak között lesz olyan, aki használható tippet ad.
Szerintem, ha csak annyi információd van, ami fent van a Familysearch-ön, nem lesz könnyű (vagy lehetséges). 1816 decembere és 1819. augusztusa között legalább 5 Ördög István született Szeged, Alsóvárosban, akik az 1839. februári házasságkötéskor megadott 21 éves kornak megfelelnek. Ha sikerül is kihúzni a gyermelkkorban elhunytakat, nem lehet megállapítani, hogy a listán maradók közül ki melyik szülőpár leszármazottja. Szegeden nem volt divat a szülők (vagy legalább az apa) megadása a házassági anyakönyvben. (Sokunk pechjére, ez nem csak Szegeden volt gyakorlat).
A menyasszonynál származási helyként Félegyházat (Kiskunfélegyházát?) tüntették fel. Arrafelé is kerestél? Hátha azon a vonalon tovább érsz.
Sajnos az ilyen utólagos megjegyzések írásképét nincs mivel összehasonlítani, vagy csak akkor, ha valaki más is történetesen szintén 1931 körül házasodott (vagy csinált valami más bejegyeznivalót).
Az Irma gyakran a Mária beceneveként volt használatos; talán azt is kéne keresni? De 1931-ben házasuló menyasszony valószinű, hogy már a huszadik században született, ami Szlovákiában könnyen előfordul, hogy nincs interneten.
A következő oldalon szintén házassági bejegyzésnél az Ignatius I-je (95) olyan, mint itt a vélelmezett Irmáé, valamint más neveknél a nagy J (106) is máshogy néz ki.
Elsőre én sem tudok Irmánál jobbat kiolvasni belőle, ha női név a cél.
Másodjára pár oldalon előre-hátra a megjegyzés rovatban keresgéltem, mert ott látszólag azonos az íráskép.
A rövidségéből és a belelátható középső dupla betűből akár Anna is lehetne, de ehhez az első betű nem stimmel. ... De ez megdőlt, mert visszább lapozva az Anna más "kinézetű" (66, 105).
Előrébb tekerve pár oldalt, találtam Joanna Rusznyákot, de ő mással házasodott, de az egyik keresztszülő is Joanna.
További oldalakon a gyerek nevének bejegyzésénél a nagybetűs I és a J (1909. 43-44-45) teljesen hasonlóan van írva, viszont a megjegyzés rovat apróbetűjénél másnak tűnik az I és a J.
Lehet egyébként, hogy a keresett név Joanna? Még ha az első betű I-re hasonlít és nem J-re?. Több Joannát láttam itt pár perc alatt, mint eddog összesen.
Ki tudjátok olvasni Josephus Rusznák felesége keresztnevét? Őt is Rusznáknak hívják. A sor végén a megjegyzésben szerepel a házasság. Irmának olvasom, de ezzel a keresztnévvel eddig egyáltalán nem találkoztam a faluban.
Köszönöm szépen! Amikor láttam, hogy 1944-ben halt meg, akkor rögtön arra asszociáltam, hogy biztos a háborúban ölték meg. De ha jól látom, akkor gégerákban? Kicsit romlik már a látásom.
Ezek a borzalmas fotóim vannak csak a festményről, ezeket küldte az eladó. Annyira szemcsések, hogy nem sok minden látszik rajtuk. Valószínűleg gyenge kvalitású festmény, de csak 10 ezerbe került. A 80 x 108 centis keret önmagában megéri a dupláját. Holnap fog ideérni, akkor majd meglátom mit is vettem egyáltalán. Nekem az amatőr festményekkel sincs bajom, ha hangulatosak és szép keretben vannak.
Az lenne a kérdésem, hogy valaki tud-e valami alternatív módot (a levéltárak mellett) olyan házassági anyakönyvek megtekintésére, amelyek nincsenek fent FamilySearch-ön. Főleg a szajoli, tiszaföldvári és törökszentmiklósi anyakönyvekre lenne szükségem, jelentősen előrevinnék a kutatásomat (mindhárom helyen csak 1914-ig elérhetőek). Az első két település akár az 1940-es évekig is hasznos lenne, Törökszentmiklós valószínűleg elég lenne az 1920-as évekig. MACSE tagságom sajnos nincs, a regisztráció nélküli névbeírások eredménye nem mutatja egyértelműen, hogy náluk megvannak-e, de lehetséges.
