Ez még régen is reménytelen dolog volt, ezeket megnézni nem közvetlen családtagnak. Még más iratoknál is ahol korlátozás van, csak történészek nézhetik meg kutatási célból.
Nyílván tudta. A legnagyobb gondom az új szabályozással az, hogy pl kutatnék olyan nem egyenesági vonalat, ahol nincs egyenesági utód, aki kikérhetné az anyakönyveket, viszont még védettség alatt állnak. Ilyenkor mi van? A szülők, nagyszülők már nem élnek, ott oldalági rokonság nincs, gyakorlatilag csúnyán mondva "kihalt" az egész vonal. Ilyenkor mi van? Várjak még 20 évet, amíg letelik a 86 év? -.-
Kevés munkatársuk van, púp a hátukon ez a feladat, kényelmesebb a kutatók számára hátrányos megoldás. Nyilván ha pénzt szánnának a dologra és egy cég lenne megbízva ezzel nem a levéltár, nem lenne ilyen probléma.
Mondjuk ha valaki úgy szélsőjobbos, hogy a nagyanyja Klein, nem értem hogy hogyan nem vetődnek fel benne bizonyos kérdések? Nem hinném, hogy mintegy harmincéves koráig egyáltalán nem tudta volna hogy hívják a nagyszüleit. A KKK-nak is volt hasonló tagja, akit a sajtó leleplezett. Az is furcsa történet.
Az adatvédelem érdekében hozott korlátozások másfelől nem okoznak jogsértést a kutatóknál? Tehát hogy pl. van egy házassági kötet, ami terjed mondjuk 1919-től 1939-ig, de hiába múlt el 86 év, mégha az 1939-es év kutathatósága kétséges is, 1919-1938 miért nem kutatható digitálisan? Fizikailag annak idején meg tudták oldani, hogy az anyakönyv adott részét lekötötték, csak az előtte levő éveket lehetett kutatni. Digitálisan hozzáférhetetlenné tenni az adott évet sem lenne bonyolultabb. Eléggé faramuci helyzet az, hogy még akár évtizedeket is kell várni mire megismerhető lesz egy adat, ami hatályos jogszabály alapján már kutatható lenne, de mivel szerencsétlenségedre mondjuk egy olyan kötetbe került, ami 30 évet átfog, így még 29 évet kell várni rá...
Hú, köszi, nem tudtam hogy ilyen frankón is lehet az FS-en keresni! Esetleg azt nem tudod, hogy Szatmárban Komorzán (Cămărzana) és környéken lévő görögkatolikus anyakönyvvek hol találhatóak? Vagy ezeket bezúzták és már nincsenek meg?
Prelleg, Archivarius, Babramama! Köszönöm a válaszokat. Igazából megtaláltam, amit kerestem (helyesebben találtam egyet s mást), ezért vetődött fel bennem a kérdés. Van olyan, hogy a születés és keresztelés között egy-két-három nap telt el, de van olya, hogy aznapi dátum van a születésnél és keresztelésnél. Egyébként Ceglédről van szó, s a kecskeméti ortodox anyakönyvben (magyarra fordított) találtam meg. Ezért is méláztam el rajta: nem tartom életszerűnek, hogy egy újszülöttel 1813 februárjában átbumliznak 30 km-re. Bár a lelkésznek sem sokkal jobb átjönni - az is 30 km. :)
Hát bizony, azokból a lapokból sikerült felépítenem az 1910-20-as évekbeli családfáját a nagyapám kivándorolt testvérének. Azon el tudtam indulni, hogy ki élhet még ma, azt elkezdtem keresni a mai közösségi térben, és pár óra alatt megvolt. Utána már csak azt kellett kiókumlálnom, hogyan kerüljek vele kontaktusba. Sikerült, és azóta is örülünk egymásnak.
Ha személyiségi jogokkal vacakoltunk volna, a mai napig nem bírom megtalálni őket.
Azért irigylem az USA családfakutatóit, ott például bárki megnézheti a népszámlálások adatlapjait - nálunk az összeset megsemmisítették - itt az ablakon ugornának ki kétségbeesésüknen az adatvédelmi jogászok, ha ilyen létezne.
2012 óta folyamatosan romlik a helyzet családfakutatás terén a személyiségi jogokra hívatkozva, akkor volt egy botrány hogy anyakönyvekből derítették ki egy képviselő nagymamája zsidó származását, hoztak néhány ilyen korlátozó törvényt azóta,
erre rádobott néhány lapáttal időnként a MOL túlbuzgó vezetője, aki még a törvénynél is komolyabb korlátozásokat vezetett be.
Ha pravoszláv vonalra gondolsz, ott nem nagyon futottam bele ebbe a problémába, általában ezek Horvát-Szlavónia területek (vagy nagyon régi rác települések). Ha "sima" görögkatolikusra, akkor ott használták a közeli római katolikus parókiát, mivel mindkettő elismerte a pápát. Ha mégis hívtak papot, akkor a közelben lévőnél érdemes megnézni, de mivel nem mindenhol van jól dokumentálva hogy hol volt görögkatolikus jegyzés, ezért elég nehéz (vagy én legalábbis nem találtam). Pl FS-en a szlovákiai görögkatolikus parókiák fent vannak listázva, de a magyarországiakat én nem találtam. Az erdélyiek meg vagy fent sincsenek, vagy elpuszították őket. A kereséssel szívok én is a somogyi, baranyai, tolnai régióban. Pl Beremenden volt görögkatolikus vagy Szigetváron, de hogy pontosan hol vannak, arra nem találtam listát. Ha mégis pravoszlávot kell kutatnod, ott érdemes azt is szem előtt tartani, hogy nem latin írással hanem cirillel anyakönyveztek és az adott régió akkori adminisztratív nyelve szerint. Lehet ha konkrétabbat tudsz írni, hogy menyik régióban mit keresel, akkor valakinél van további információ.
Nem a kérdésedre válaszoltam. Ezen már itt is gondolkoztunk, és nem igazán tudtunk választ adni, azt hiszem mind a kettőre láttam példát, vitték is a gyereket, meg jött is a pap.
Létezett egy olyan rendszer, hogy egyházközséghez filia is tartozott (erre vannak könyvek, hol lehet utánanézni). Abban nem vagyok biztos, hogy ilyenkor a gyereket vitték, vagy a pap ment. Máskor, azt hiszem ezek inkább kivételes esetek, egy másik felekezetű pap végezte a szertartást. Két példát tudok, egyszer a volt izraelita hitközség vezetőjét temettette a helyi református lelkész, második alkalommal pedig árvíz miatt nem tudták a gyereket elvinni kereszteltetni katolikus szülök és reforműtus lelkész keresztelt. Az örtödöxoknál nem feltétlenül egy helyen vezették a magyar és szerb vagy román örtödoxok kereszteléseit. (A budapesti örtötöxok közül csak a magyart fényképezte le a Familysearch.) A matricula.hu oldalán nincsen fent, de elvileg a Budai Szerb Ortodox egyházmegye anyakönyveit is digitalizálták, ha ott kutatnál. https://www.semu.hu/hu/szerb-ortodox-egyhazmegyei-leveltar/
Szervusztok! Lehet, hogy bugyuta a kérdés, elnézést érte. Szerintetek olyan helyen, ahol nincs görögkeleti közösség, hogyan - illetve inkább hol - zajlott a szertartás? Gondolok a keresztelésre és az esketésre. A parókus helybe jött, vagy a család ment a parókushoz? Van erre valami szokásos eljárás?
Kedves Fórumtársak! Van esetleg köztetek valaki, aki mostanában tudna vállalni egy főként apai/nagyapai ági családfakutatást 3-4 ősig magyarországi levéltári forrásokból? A szülők és nagyszülők nevei rendelkezésre állnak, első körben levéltári kutatásra lenne szükség, például 1934-es születési vagy 1954 előtti házassági bejegyzések kapcsán, hisz ezek csak ott vannak meg. Aki tud segíteni/vállalni, kérlek írjon privát üzenetet. Köszönöm előre is.
Tehát készítettek egy félig használhatatlan adatbázist tele hibákkal, majd amikor azok, akik számára készült, jelzik feléjük, hogy ez ilyen formában inkább hibákkal teli AI-generált szemétdomb, mint adatbázis, akkor az a megoldás, hogy nem nyúlnak hozzá, jó az ahogy van. Szerintem nem kapacitásuk nincs, csak ezzel takaróznak mint hivatalos indoklás, egyszerűen nincs kedvük foglalkozni vele. Majd a kutató úgyis megoldja. Szerencsésebb mentalitású állami intézményekben ilyen munkát egyszerűen nem adnak ki a kezeik közül.
Tojok az AI kézírásolvasásra, mindent én olvasok el, nem is érdekel, mit vacakol vele. Ha el se kezdték volna, annak örülnék a legjobban, mert nem oldalanként kéne vacakolni ezzel a xarral. Az első verzióban az egész könyv ott volt az oldalon.
Ami érdekelne, az a kitakarás, és annak mentén nincs előrelépés, vagyis az van, amit írtam: le vagyunk mi szarva.
Igazán az egyik leghasznosabb mind az 1828, mind az 1715, 1720 stb név adatbázisnál az lenne, ha a körülbelüli találatokat is kiadná és nem csak az egzaktakat. Nagyon nagy segítség lenne, amikor az ember egy relatív ritkább nevet keres, vagy az eredetét a vezetéknévnek, viszont a parókiától függött mindig, hogy épp hogyan írták (vagy értették). Nekem sokszor segítene, ha nem nekem kéne 'kitalálnom', hogy milyen módokon írhatták le épp az adott nevet..
